Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-08 / 264. szám
M67. november 7. 7 Redd Ötmillió forint terven felül A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban vasárnap bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. A versenymozgalom eredményeit ismertette a vezetőség s kiderült: terven felül 3 millió 900 ezer forint eredmény el" érését vállalták, s november 5-ig ezt ötmillió forintra teljesítették. A legjobb dolgozók kitüntetést és jelentős célprémiumot kaptak. Harmadik lett az országos versenyben a MÁV Szegedi Igazgatósága (Tudósítónktól) A Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói a napokban megtartott termelési tanácskozásukon értékelték a Nagy Októberi' Forradalom 50. évfordulójára tett munkavállalásuk teljesítését, valamint meghatározták a közeljövő feladatait. Az igazgatóság dolgozói a vas- útigazgatóságok versenyében a harmadik negyedévi 103,27 százalékos eredményükkel a harmadik helyen végeztek. A második helyezettől mindössze 0,01, az első helyezettől pedig 0,55 százalékkal maradtak el. A mostani hónapok Ismerkedjünk ax új törvényekkel Az új munkajog alapelvei í. AMIÓTA AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGVITATTA és elfogadta a Munlka Törvénykönyvét — amelyet történelmünk során első ízben tárgyaltak a legfőbb törvényhozó testület fórumán — a közvéleményt élénken foglalkoztatja az a kérdés, mennyiben tér el a munkajogi szabályozás a régitől, milyen új elvek érvényesülnek a munkát, munkaviszonyt, munkakörülményeket meghatározó rendelkezésekben. A jelenleg még érvényben levő, túlcentralizált, központi utasításokra épített gazdaságirányítás — saját logikáját követve — központilag szabályozta a munkával összefüggő kérdéseket is. A különböző változások, amelyek az utóbbi években a munkaerőhelyzetben bekövetkezték, több ízben a szabályok módosításához vezettek, s így nem egy rendelkezés a sok módosítás következtében ellentmondásossá, az egész törvénykönyv áttekinthetetlenné vált. EMIATT IS SOR KERÜLT VOLNA előbb utóbb a Munka Törvénykönyve átdolgozására. De meggyorsította ezt a folyamatot az, hogy az 1968. január 1-ével életbe lépő gazdaságirányítási rendszer a munkajogi szabályozásban is lényeges változást követel. Az új Munka Törvénykönyve, a gazdaságirányítás reformjával összhangban, elsősorban abban tér el a régitől, hogy csupán a szabályozás elveit rögzíti, s a részletes intézkedések kidolgozásában messzemenő önállóságot ad a vállalatoknak, teret enged a helyi körülményeket, feltételeket számba vevő mérlegelésnek. A vállalatvezetés és a dolgozókat képviselő szakszervezet kollektív szerződésben állapodik meg tehát a munkaviszonyt érintő minden lényeges kérdés szabályozásáról. A helyi körülményekhez szakmai feltételekhez történő önálló alkalmazkodás egyben a dolgozók jogainak bővítését, érdekvédelmének fejlesztését is lehetővé teszi, mert helyileg számtalan olyan probléma megoldható, amelyre a központi szabály nem lehet tekintettel. A vállalatok a központi elvek szem előtt tartásával módot találhatnak a szakáiéval, az egészségi állapottal, a családi körülményekkel, a korral kapcsolatos sajátos dolgozói érdekek érvényesítésére. De maguk az elvi szabályok is sok tekintetben — a jutalomszabadság, a hátrány nélküli munkahelyváltoztatás biztosításával, a jubileumi jutalom feltételeinek egyszerűsítésével bővítik azokat a jogokat, kedvezményeket és juttatásokat, amelyek a dolgozókat megilletik. A törvény elfogadását megelőző vitáikból úgy tűnt: sokan tartanak az önálló szabályozás lehetőségétől, vagyis attól, hogy a vállalati vezetők visszaélhetnek az önállósággal és önkényes intézkedésekkel megsérthetik a dolgozók jogait. A törvény azonban nagyon egyértelműen és határozottan állást foglalt az önkényeskedéssel szemben, szigorú szankciókkal sújtja a joggal történő visszaélést és biztosítja, hogy a dolgozó bármely, ránézve sérelmes intézkedéssel szemben, a munkaügyi döntőbizottsághoz, illetve a szak- szervezethez forduljon. A LEGFŐBB GARANCIÁT a joggal «való visszaéléssel s az önkényeskedéssel szemben a szak- szervezetek törvénybe iktatott képviseleti és érdekvédelmi tevékenysége biztosítja Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetők minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésben Csak a szakszervezet meghallgatásával, egyetértésével dönthetnek, s ha egyes esetekben a döntés sérti a törvényeket, a szocialista erkölcs szabályait, a dolgozók igazságérzetét, a szakszervezet vétót emelhet a döntés ellen, s végrehajtását mindaddig felfüggesztheti, amíg az illetékes szerv — egyedi ügyekben a Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a dolgozók nagyobb csoportját érintő kérdésekben pedig a vállalat felettes szerve és a szakszervezeti felsőbb szerv — állást nem foglal. Joga van a szakszervezetnek továbbá arra is, hogy a vele egyetértésben hozott döntések végrehajtását ellenőrizze, s a különböző kérdésekben tájékoztatást kérjen a gazdasági vezetőktől. A szakszervezet észrevételeire a gazdasági vezetés köteles válaszolni, megindokolni az észrevételezett intézkedést. A vállalati szociális és kulturális alapok félhasználásáról pedig a szakszervezet dönt, meghallgatva a gazdasági vezetés véleményét. MIVEL A SZAKSZERVEZET aktivistái jogaik gyakorlása közben összeütközésbe kerülhetnek a gazdasági vezetőkkel, a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt az esetleges retorziókkal .-izemben, s a szakszervezeti tisztségviselők munkaviszonyának megszüntetését a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásától teszi függővé. S. E. (Folytatjuk) munkájának javításával év végére az első helyet is megszerezhetik, amely jelentős anyagi és erkölcsi jutalommal és elismeréssel jár. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a közvetlen és irányvonatok utazási sebességét növeljék. Az októberben elért teljesítmények biztatóak, hiszen a berakott tonnasúlyt 103,1, a teherkocsik kihasználását 102,1 százalékra teljesítették, a kocsifordulókat pedig 1,6 napról 1,57 napra csökkentették. Figyelemre méltó az is, hogy a személyvonatok menetrend szerinti közlekedésénél 101,1, a te- hervonatöknál 104,3 százalékot értek el. A további siker mindenekelőtt a novemberi feladatok jó teljesítésén múlik. Az igazgatóság területén ugyanis ebben a hónapban a berakandó áru mennyisége 609 200 tonna. Ezen belül a mun- ‘kaszüneti napokra meghatározott berakás 850, a munkanapi berakás 1450 kocsi. Mindez tehát azt jelenti, hogy naponta 2042 vasúti vagont szükséges kirakni. Ennek teljesítéséhez elengedhetetlen a szállító és a száll ittatok jó együttműködése, a vasúti kocsik gyors ki- és berakása, az ünnepnapi és éjszakai rakodások jó megszervezése, valamint a szállítási tervek előírásainak megtartása. Sziládi Sándor Szeged Túlteljesítették * munkavállalásaikat megyénk gépjavító állomásai is A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére megyénk valamennyi gépjavító állomásán még a tavasszal munkafelajánlásokat tettek. Az eredményeket a mimap összegezte a megyei igazgatóság. Szító József főmezőgazdász elmondotta, hogy a 431 341 normálhold talajmunka tervfeladattal szemben 456 955 normálholdat teljesítették. A mélyszántási előirányzatot november 1-ig 7 százalékkal szárnyalták túl. A traktorosbrigádok közül kiemelkedően jól dolgoztak a Békéscsabai Gépjavító Állomás Vörös Hajnal brigádjának tagjai. ötven százalékkal teljesítette túl a talajmunka-tervet, ugyanakkor a normálholdként tervezett 22,86 kiló üzemanyag- felhasználást 14,53 kilóra csökkentette. A Békéscsabai Gépjavító Állomáson nagy gondot fordítottak a munkahelyek és környékének rendezésére. A dolgozók 35 900 forint értékű társadalmi munkát végezték. A gépjavító állomások fő profilja a javitóüzemi tevékenység. A tervezett 5 millió 572 ezer forint szolgáltatást szintén túlteljesítették. A Békéscsabai Gépjavító Állomás 1 millió 350 ezer forint terven felüli javításról számolt be. A mezőkovácsháziak alkatrészfelújítással és az új egységek gyártásával, a kétegy- háziak a kisgépek prototípus- gyártásban munkaidő-megtakarítással tűntek ki. A jubileumi mu n k a versen yber, különösen az orosházi, a mező- berényi és a Békéscsabai Gépjavító Állomás járt élen. Év végéig, a tervidőszak végére megyénk valamennyi gépjavító állomása lényegesen túlteljesíti a 8 millió 370 ezer forint felajánlását, hiszen november 1-ig 11 millió 388 ezer forint terven felüli új termelési értéket állítottak elő. A Makói Gépjavító Állomás (Makó, Járandó 114. Tel.: 1968. évre vállalja a GÉPKOCSIK SZERVIZ I—II. MŰSZAKI SZEMLE MUNKAINAK ELVÉGZÉSÉT. 69. Kérjük igénybejelentésük megtételét. 111356 ÖVÉK A SZÓ Ismerték az életet a felszabadulás előtt is. Munkások voltak és ma is azok. A Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai gyáregységében dolgoznak mind a hárman. Hogyan kezdték és hova jutottak el? Mi a véleményük a körülöttük formálódó világról? Mondják el ők maguk. Patai György ... gépesített a háztartásom. — Az AEGV-nél voltam esztergályos ipari tanuló 1934-től. Három fillér órabért kaptam, az iskola díját, a könyveket és füzeteket ebből fizettem. jól dolgozott az ember. Segéd koromban 1 pengő 20 fillér volt a napi keresetem. A háború kezdetén behívtak katonának. Sokfelé jártam, négy év után jöttem haza. Gábortele- pen mindjárt megalakítottuk a karhatalmat, aztán a földosztó bizottságot. A felvonógyár elődjénél, az egykori Gépjavító Központban 1949- től dolgozom. Hogy mit tartok a felszabadulás előtti időkhöz képest a legnagyobb változásnak? Azt, hogy szava, becsülete van a munkásnak. Én is mi voltam? Most pedig az SZMT munkavédelmi bizottságának a tagja, a vállalati társadalmi bíróság elnöke és pártbizalmi vagyok. Megkaptam a Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát. Kijutottam külföldre is, jártam az NDK-ban jutalomképpen. Van szavuk a munkásoknak az üzemekben is. Véleményt kémek tőlük a vezetők: hogy lehet jobban, eredményesebben dolgozni. Es nem egy helyen az apa együtt dolgozik a technikus vagy mérnök fiával... Schreier Béla Segéd korombán sem kerestem valami sokat. Átmentem a Bohn- téglagyárba, később pedig innen Csepelre kerültem. A pénz hajtott. A felszabadulás után először a szovjet hadsereg egyik üzemében, majd később a Gépjavító Központban dogoztam, aztán itt. Semmivel kezdtem az életet, ma pedig házam van és gépesített háztartásom. Hogy milyen az élet? Hát csak elnézem, hogy mennyi kenyérmaradékot dobálnak el itt a gyárban is. No, nem azért mondom, hogy ezt talán pazarlásnak tartanám. De valamikor mi is szívesen megettük volna. Soha nem gondoltam azelőtt, hogy ilyen is lehet az élet. Szinte állandó harc folyik a szövetkezeti lakásokért, itt nálunk és van vagy tíz gépkocsi is. Ma ilyen gondjuk van az embereknek, nem az, hogy mit egyenek. Sokat hallok a gazdasági mechanizmus reformjáról. Gondolkozom rajta elegei Helyeslem, hogy a vállalatok megszabadulhatnak azoktól, akiknek nem veszik hasznát. Dolgozzon mindenki becsületesen! Vagy-vagy. Ez az igazság. Azt hiszem, így majd gyorsabban jutunk előre. Mindig többet akar az ember. Nem igaz? Gát völgyi Béla Kijutottam külföldre is... — Apám uradalmi cseléd volt. A nagy szegénység miatt nem mehettem el fiatalon inasnak, mert dolgoznom kellett. Csak 24 éves koromban kezdtem tanulni Csa- nádapácán Keresztes Lajos géplakatos és kútfúrónál. Szigorú ember volt, de pénzt is adott, ha »Viskót” is építettem. — Egy bádogos maszeknál kezdtem inaskodni Eleken, még 1941- ben. Anyám azt akarta, hogy szakmunkás legyek, ne pedig napszámos, mint az apám. Emlékszem, reggel 5-kor nyitott a műhely. Addig én már füvet szedtem a mesterem malacainak, meg fel is sepertem a háza előtt a járdát. Egyszer egy locsolót fenekeltem. Nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Ez munka neked? — kérdezte az „öreg” és máris csattant a pofon. Hazaszaladtam. Anyám vitt vissza. Egyébként jó szeme volt a mesternek. Csak rápillantott valamelyik munkadarabra, máris mondta „tisztességesen”. < A felszabadulás után nemigen volt munka a szakmában. Akadt néhány traktor, azokat bütyköltük és dolgoztunk veje. Ezeket aztán Békéscsabára hozták. Jöttem velük. Azóta tanultam meg öt szakmát. Most pedig itt vagyok. Mit mondjak, nehéz volt az életem? Hát gyermekkoromban sokat jártam mezítláb. Ruhát az ócskapiacon vett az anyám. Ma már van mibe öltöznöm. Egy kis „viskót” is építettem. Van rádió, tv, többre még nem jutott. Igaz, két gyereket neveltünk. Az egyik technikus, a másik gimnazista. Hogy mi lesz a kisebbik, azt még nem tudom. Régi dolgozó vagyok, a munkahelyemen megbecsülnek. Kétezret keresek havonta. Nem mondom, lehetne több is. Túl szorosnak tartom a mezőnyt. Alig van különbség a jó és gyengébb dolgozók között. Szerintem helyes lenne jobban megfizetni azt, aki többet tesz. Pásztor 4>éla Fotó: Demény Gyula
