Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

1967. november 1. 4 Szerda Érdekes program a TI T békéscsabai művészei! klubjában A TIT békéscsabai művészeti klubjának tanácsa a közelmúltban dolgozta ki az évad munkatervét November 13-án ankétet rendez­Dévaványa r 1 Él K.OZNAMA! nek Arbuzov: A tizenkettedik óra című tragikomédiájának színházi előadásáról. Ezen részt vesz Király Istvánná, a Filmtu- dományi Intézet munkatársa is és „Szovjet dráma, szovjet színház” címmel előadást tart. A művé­szeti klub decemberi összejövete­lén Honti Antal, az ismert gyo­mai fémplasztikus mutatja be legújabb műveit, januárban pe­dig Miklós István festőművész kamarakiállítását nyitják meg a TIT értelmiségi klubjában. Az évad további terveiben még több elképzelés szerepel, ezekről azon­ban újabb megbeszélésen dönt a klubtanács. A művészeti klub tavalyi ese­ménysorozata nagy érdeklődést váltott ki, s a klubtanács az idén is arra törekszik, hogy változatos programot szervezzen a szokásos, havi összejövetelekre. Október végi délután. A nap sugarai úgy árasztják a me­leget, mint 1944 őszén. Akkor no­vemberbe nyúló napsütéses idő volt. Most ezen a délutánon plusz húsz fok felett lehetett, a reggél felöltőit pulóvereket többen le­vetették. A dévaványai gimná­zium és általános iskola udvarán könnyed öltözékben, fekete isko­lásköpenyekben mormolták a té­teleket a menzás tanulólányok, kezükben könyvet szorongatva. Ki nekidőlve a kerítésnek, ki a pádon ülve, ki pedig le,, s fel jár­va. Nagyon kedvesek, az idege­neknek is szíves szóval válaszol­nak, ha valamit kérdeznek tőlük. Az iskolán kívül, a főtéren gondolatban kicsit a múltba ka­landozunk Dévaványa történeté­ben, amikor kora tavaszonként a mezítlábasok lepték el a teret. Báró Herczog emberei válogattak köztük, ki felel meg a hat—hét­Az új szakigazgatási szervezetben egyszerűsödött a főldjogí ügyek intézése Beszélgetés Csaba Gyulával, a Békés megyei Földhivatal vezetőjével A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium újjászervezését rövidesen követte a tanácsi, me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek létrehozá­sa. Egyik ilyen szerve a megyei tanács végrehajtó bizottságának a földhivatal Az új intézmény a volt Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal' megyei felügyelő­ségéből, továbbá a tanácsok vb mezőgazdasági osztályain foglal­koztatott földrendezőkből alakult. A Békés megyei Földhivatal a miniszteri utasításnak megfele­lően elkezdte munkáját. Ebből az alkalomból felkerestük Csaba Gyulát, a hivatal vezetőjét, hogy a földhivatalok feladatáról, hatás­köréről kérdéseinkre választ ad­jon. — Hogyan alakították ki me­gyénkben a földhivatalok szer­vezetét? A szervezés együtt járt-e az ügyintézés egyszerűsí­tésével? — A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 14/1967. számú utasításában megjelölte a földhi­vatalok szervezésének módját. En­nek megfelelően Békés megyében egy megyei, a járási székhelyeken pedig egy-egy járási földhivatalt hoztunk létre az illetékes területi tanács vb egyetértésével. A me­gyei tanács vb a városi földhiva­talok szervezésének ügyében úgy határozott, hogy ezt a feladatot a járási jogú városban működő járási földhivatal külön részleg­gel lássa el. A békéscsabai föld- rendezési ügyeket a városi tanács épületében működő csoport inté­zi. amely szervezetileg a békési járás földhivatalához tartozik. A földhivatalok szervezésével lényegében az volt a cél, hogy a földjogi ügyeket a jövőben egy szerv intézze. Korábban ugyanis több szerv egymástól függetlenül járt el ezekben az ügyekben. Emi­att az ügyintézés helyenként von­tatott volt. Az új szervezetben a földhiva­tal az illetékes tanács végrehajtó bizottságának közvetlen felügye­lete alatt önállóan szervezi mun­káját. Azzal, hogy járási földhi­vatalokat is szerveztünk, lényege­ben közelebb vittük az ügyinté­zést. a földjogi ügyek rendezését az élethez. A járási földhivatalok feladatává tettük, hogy meghatá­rozott időnként fogadó órákat tartsanak a községekben. Rendez­zék a vitás ügyeket, szolgáltassa­nak adatokat a lakosság kérésére. A járási földhivatalok a födjogi ügyeket első fokon, a megyei föld­hivatal pedig másodfokon intézi. — Milyen feladatokat, jogköri látnak el a földhivatalok? — A megyei földhivatal saját hatáskörében végzi az egységes földügyi szakigazgatást. Felügyel a földtulajdonra, a föld rendelte: tésszerű használatára. Ellátja a földméréssel és a térképészettel kapcsolatos feladatokat, valamint teljesíti az állami földnyilvántar­tásból reá háruló hatósági jogkört Ezen túl a tanács vb döntéséhez előkészíti az ügyeket, részt vesz] a telepítések és beruházások cél­ját szolgáló területek előzetes ki­jelölésében. Megszövegezi a föld­ügyek rendezésével kapcsolatos határozati javaslatokat. Ennek megfelelően a megyei és a járási földhivatal sajátos mun­kaszervezetet alakított ki. Az igazgatási és a pénzügyi önálló csoport biztosítja az intézmény munkáját. Emellett három osz­tályt hoztunk létre, ezek: föld- használati, földmérési és földnyil­vántartási ügyeket intéznek. A já-- rási földhivataloknál földhaszná­lati-földnyilvántartást, földmérési és igazgatási csoport működik. Az osztályok, illetve a csoportok sa­játos földjogi feladatokat látnak el. — Az új intézmény munkájával kapcsolatban többeket érdekel, hogy az ügyintézésben, a vitás földjogi ügyek rendezésében honnantól kezdődő jogalapon vizsgálják a beküldött észrevé­teleket, panaszokat? — A megyei és a járási földhi­vatal dolgozói a vitás földjogi . ügyeket a mai, tényleges jogi helyzet alapján intézik. Természe­tes következménye ez annak, hogy a gazdasági erősödés útját járó nagyüzemek, a kialakult helyzet­ben továbbra is tényleges, jogi biztonságot érezhessenek a hasz­nálatukban levő föld művelésére. Nincs szándékomban részletesen elemezni a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változást. A mai tényleges földjogi helyzet alapján elmondhatom, hogy az állami gaz­daságokban és termelőszövetke­zetekben a tulajdonjog gyakorlá­sa törvényeink értelmében isme­retes és messzemenően biztosított — fejezte be válaszát Csaba Gyula. ezer holdas uradalomba munkás­nak. És a többiek megbízottai, mert voltak még néhányan. Az egri káptalan sem hiányzott. S hogy valamelyik mezítlábas meg­feleljen, jó „ajánló levél” volt, ha hitelt érdemlően tudta bizonyíta­ni, hogy templomba jár. S a tél beálltával a tavaszi munkakezdé­sig telve volt a templom hétköz­nap is. Most inkább csak vasár­nap látni templomba menőket az idősebb korosztálybeliek közül.. A fiatalok közül is megfordulnak néhányan a templomban, mégpe­dig amikor házasságot kötnek. A házasságkötő teremben az anya- könyvvezető előtt tesznek esküt, azután elmennek a templomba is, mert nem akarnak a nagymamá­nak keserűséget okozni, néha azért, mert éppen az ő házában laknak majd. De ők már strand­papucsot húznak lábukra, ha fü­rödni mennek, nemhogy a főtéren mezí Bábáskodnának. Akkor még 15 ezer lakosa volt Dévaványának, odatartozott Ecsegfalva. (Most 13 ezer). Leg.- többjük cseléd, kubikos, napszá­mos volt. A nagybirtokok árnyé­kában néhány gazda is élt, azok meg saját gazdaságuk rabjai- szegényei voltak. A tanyák foj­togató zárkózottságát csak a piaci napok törték meg néha, amikor bekocsiztak a faluba. Bár késő ősszel, amikor beesősödött, a po­csolyát spriccelő korhadt deszka­padlókon járni nem volt valami nagy öröm, de máshol nem lehe­tett, mert a főutcán kívül máshol alig volt járda. Most már csak a vágási részen levő 13 ház előtt nincs. De itt is meglesz nemso- kára. mint ahogyan a villanyt is megkapják 69—70-re az itteni la­kosok. A főutca járdájával együtt most 52 kilométer hosszan kí- gyózza be a falut. Bizony a régi körülmények,, a tanyai zárt élet önvédelmi nya- kasságot oltott a gazdákba, s amikor szövetkezetek kezdtek alakulni az ötvenes évek elején, azt mondták: beléptem, de még gondolatban sem támogatlak ben­neteket, nemhogy szóban. Azt csinálom, amit mondtok, ha nem mondjátok, nem csinálok semmit, így volt ezzel Hajdú Imre bá­tyánk is, aztán tíz évet ledolgo­zott és ma nyugdíjas. Azt hiszem, már hetven körül jár, vagy talán már annál is több és magabizto­san sétálgát a piaci napokon, megszabadult az egyéni gazdaság szőri tóitól, kitágult az ő világa is. Nem kell kuporgatni a filléreket, ha megkívánja, megihatja a jó pálinkát is, évenként 40—60 litert szokott főzetni. Igen, kitágult a világ. Az ak­kori 15—20 holdas gazdaságok­ban holdanként 6—7 mázsa bú­zát arattak, az idén a faluban 5200 holdon átlag 12 mázsát taka-. rítottak le. S a volt cselédek, ku­bikosok, napszámosok otthon a ház körül sem járnak mezítláb. Pedig a két ványai szövetkezet nem tartozik a jobbak közé. Igaz, amit mondanak, hogy gyenge a föld minősége, de talán nagyobb bátorságra is szükség lenne a gaz­dálkodáshoz. Apró dolognak tű­nik, mégis ide kell jegyezni, még­pedig ahogy mondják, nincs ha­gyománya a konyhakertészetrvek. Bár az Aranykalászban termelnek olyan nyolcvan holdnyi száraz­földi paradicsomot, paprikát és 15—20 holdon öntöznek is. Csak hát a: kis konyhakertészek meg­előzik legtöbbször őket tavasszal a primőrrel és bizonyosan jó len­ne, ha legalább egyidőben ott lennének már a korai paprikával a piacon. Bár ez teljesen a saját dolguk, csupán a merészséget akartuk ezzel érzékeltetni. Hiszen azoknak az embereknek, akiknek egész évi munkájuk van a szö­vetkezetben és a házuknál is megvan az egy tehén, évente el­adnak öt-hat hízót, egy hízott marhát, s ha kétszer fialtatják meg az anyakocát, süldőket is vi­hetnek a piacra, meg ha aprójó­szág is kerül, így is olyan évi 40 ezer forint körüli jövedelmük jön össze. Vannak, akik évente 7 hónapot dolgozhatnak csak a szö­vetkezetben, ezeknek kevesebb a keresetük. De hát az ilyen számoknál töb­bet mondanak az olyan dolgok, hogy 22 évvel ezelőtt sok volt az elhanyagolt ház, rongyosak voltak a tetők, a kerítések, az elmúlt tíz esztendőben pedig megcsinosod- tak, aztán új házak is épültek, ahol pedig több volt a kereset, háromszor is cseréltek bútort. Az udvarok is takarosabbak lettek, vagy száz háznál szőlőlugast tele­pítettek, régen ném futotta nekik szőlővesszőre sem. A gazdák meg egy-egy hold földre zsugorgattak. Ez mind a falu történetéhez tartozik! mint ahogy az is, hogy a téli estéken akkoriban filléres, agyon rongyolódott ponyvaregé­nyeket olvasott fel egy-egy érce­sebb hangú, s a többiek hallgat­ták a grófnőkről szóló szerelmi históriákat. Akkor nem volt a faluban könyvtár, most van 19 ezer kötetes, és 2 ezer beiratko­zott olvasója, de ez sem mutat különösebbet, hiszen egy-egy könyvet még a szomszédok is el­olvasnak, mire visszakerül. Kü­lönben, amikor az első televíziók megjelentek a faluban, a tanács­háza nagyterme, ahol négyszázan is elférnek, mindig megtelt, s a pártházban is úgy volt. Ma már nem járnak el, mert van 560 tévé. És visszaemlékeznek sokan arra, hogy a felszabadulás előtt még a gazdák is jóformán csak ünnep­napokon ültek fel kerékpárjukra, mert akkor még inkább dísznek számított ezen a vidéken. Igaz, másnak nem is igen volt. Változik, formálódik a vi­lág és az emberek is. Az akkori gazdák utódai nem azt mondják, hogy „azt csinálom meg, amit mondanak”, hanem ki traktort tanult meg vezetni, ki technikus lett és arra törekszik, hogy töb­bet keressen a szövetkezetben és nem ünnepnap ül csak kerékpár­ra. A volt mezítlábasok utódai szintén... ... Az iskolákban könyveket szorongatnak, a határban hasít­ják a barázdákat — alakítják az új történelmet, a felszabadult em­berek világát. Ez a történelem ezen a vidéken 1944-ben, azokan a napsütéses októberi napokon kezdődött, amikor a Tiszánál még dörögtek a fegyverek ... Cserei Pál Laboratórium A Retyezát-hegység növény- és állatvilága kutatóinak laborató­riumháza van ezen a védett terü­leten. Az új alpesi kutatási bázis — az első ilyenszerű létesítmény Romániában — csak kétezer mé­ter magasan 'fekszik. A laborató­Megyei művelődési ház lett Békéscsabán a Balassi A Békéscsabai Balassi Bálint Művelődési Otthon megyei műve­lődési házzá való átszervezése befejeződött Ebből az alkalomból október 30-án munkaértekezletet tartottak. Az ülésen részt vevők megbeszélték a továbbá feladato­kat, és a részletes programot, me­lyet a közeljövőben, hoznak nyil­vánosságra. * A Balassi Művelődési Ház mű­vészeti csoportjai már több alka­lommal szereztek hírnevet. Most újabb hírt közölhetünk: a népsze­rű Sigma-együttes, mely a salgó­tarjáni fesztiválon aranyérmet nyert és nemrég a Szovjetunió­ban, valamint a Budapesten meg­rendezett Szovjet Tánczenei Fesz­tiválon nagy sikert aratott, no­vember 2-án a felevízióban szere­pel. Antal Imre népszerű Halló fiúk, halló lányok! műsorában ön­álló számokkal lép fel, s ezzel be­mutatkozik a tv-nézők millióinak is. Különösen örvendetes, hogy Harangozó Teri és Németh József, a tv-bői jól ismert művészek mel­lett a Sigma-együttes énekese, Veress Erzsébet is fellép. öregek napja Mezőmegy eren Október hó 29-én nagy sikerű öregek találkozója volt Mezőme- gyeren. A községi kultúrotthon- ban mintegy 120 munkában meg­öregedett ember jelent meg, aki­ket a helyi nőtanács és a Vörös­kereszt-szervezet aktívái fogad­tak. Az idős asszonyokat és fér­fiakat a községi pártvezetőség titkára üdvözölte, majd Mekis Márton, a művelődési otthon igaz­gatója méltatta az idős korosztály munkásságát. Az ünnepi beszéd után a Béke Tsz disznótoros va­csorán látta vendégül a község és a tsz öregjeit, nyugdíjasait. A meleg hangulatú összejöve­telt a vendégek nevében Tóth Já­nos nyugdíjas köszönte meg. Aradszki Pál Emlék-tábortűz, ünnepi csapatgyűlés Békéscsaba V. kerületében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére nagyszabású ünnepsége­ket rendeznek Békéscsabán együttesen az V. kerületi általá­nos iskolák úttörőcsapatai. Az MSZMP V. kerületi pártházában az őrsök emlékalbumaiból, a szov­jet pajtások leveleiből, emléktár­gyaiból és a pioníroknak készített ajándékokból kiállítást rendez­nek, melynek ünnepélyes megnyi­tója november 6-án délelőtt 11 órakor lesz. Ugyanaz nap este emlék-tábortüzet gyújtanak az is­kolákban és fáklyás stafétákat indítanak a szovjet hősök teme­tőjébe. November 7-én a téglagyár kul­túrtermében ünnepélyes csapat­gyűlést tartanak. / a Reíyezáfban | riumban a különböző növényei* és állatok életét, az alpesi legelők hozamát növelő módszereket ta­nulmányozzák és megoldásokat keresnek a Retyezátban levő al­pesi tavak halállományának nö­velésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom