Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG M EG Y El “T AN ÁCS LAPJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1967. NOVEMBER 4., SZOMBAT Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Pénteken délelőtt, amikor a Kreml torony­órája elütötte a tizet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ün­nepségsorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsának kétnapos együt­tes ülése. Forró taps köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét, Nyikolaj Podgomijt, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magas rangú vezetőit, októ­ber méltó örökösének, a szovjet népnek képvi­selőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak kép- viselőit, amelyek a Nagy Október példája nyo­mán kizsákmányolástól mentes társadalmat te­remtenek, a szocializmus világát építik. Közöt­tük foglalnak helyet a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldöttség tagjai. Podgomij megnyitója után az Internacionálé hangzott el, majd az ülésszak részvevőinek nagy tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. Leoni id Brezsnyev beszéde Központi bizottsági tag elvtár­sak! Képviselő elvtársak! Tisztelt külföldi vendégeink! Kedves Ba­rátaink ! Ötven évvel ezelőtt világtörté­nelmi jelentőségű esemény tör­tént. A kommunisták pártja ál­tal vezetett oroszországi munká­sok és parasztok kezükbe vették az államhatalmat. Az egész or­szágban, az egész világon vissz­hangzottak Lenin szavai: „Meg­valósult a munkások és parasz­tok forradalma, amelynek szük­ségességét a bolsevikek mindig hangoztatták.” November 7 új korszakot nyi­tott az emberiség történel­mében, új, szocialista időszámí­tás kezdetét jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialis­ta társadalom alapkövét. Október győzelme megnyitotta nelmében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek naigy szerepet játszottak a népek sorsában, a társadalmi fejlődés­ben. Az októberi forradalom e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsák­mányolásának és megkezdte a társadalom átalakítását a dolgo­zók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a munkás- osztály és minden dolgozó meg­szabadul az elnyomók évezredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól. Az október óta eltelt 50 év­ben a forradalmi világmozgalom nagy és sokoldalú tapasztalatok­ra tett szert. Ezek a tapasztala­tok megmutatták, milyen fontos számba venni a proietárforradal- mak kitörése és megvalósulása körülményeinek sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társadal­mi eszme egész fejlődése készí­tette elő. Ez a fejlődés a mar­xizmusban érte el csúcspontját. A szocializmust utópiából tudo­mánnyá alakítva Marx Károly és Engels Frigyes, e két nagy gon­dolkodó és forradalmár megmu­tatta minden leigázottnak és ki­semmizettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant, san­az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt. Hazánk rö­vid történelmi időszak alatt le­küzdötte évszázados elmaradott­ságát és a kommunista párt ve­zetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták létre a szocialista társa­dalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építéséhez. Az ok­tóberi szocialista forradalom ha­talmas lökést adott az egész vi­lág társadalmi fejlődésének, meg­gyorsította a forradalmi felsza­badító harc menetét. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és k ol hozpa fasz to­ka t, az értelmiséget, a szovjet hadsereg és haditengerészet har­cosait, minden szovjet embert! nak leggyengébb láncszemében, Oroszországban tört ki. Az októberi forradalom tapasz­talatai megmutatták, hogy a mun­kásosztály még a kedvező felté­telek esetén is csak a tömegekkel szoros kapcsolatban álló és a for­radalmi harc valamennyi formá­ját alkalmazni tudó élcsapatának, a marxista pártnak a vezetésével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forradalom egyik megcáfolhatatlan törvénye. Az osztályharc tapasztalatai ar­Elvtársak! Szovjet-Oroszország dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezve a forradalmat, a lenini párt vezetése alatt elindul­tak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen nagy hőstette volt ez. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszervezéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt már az 1939-ben meg­tartott 18. kongresszusán meg­ra tanítanak, hogy a forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azokban a vészterhes napokban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rá­törtek az ellenforradalom és az intervenció hordái, a blokád, a szabotázs, a kuláklázadások kö­zepette a forradalmi Oroszország kiállta a legfelelősségteljesebb vizsgát. Ügy állta ki, hogy meg­védte a jogát az élethez. Kiállta azért, mert a forradalmi munká­sok és parasztok a polgárháború harcterein, a munka frontján sa­ját szívügyükért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jö­vőjük függött. Az Októberi Forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár­nemzetköziség, amely erős-szálak­kal fűzte össze Oroszország mun­kásait a világ minden részében élő osztálytestvéreikkel. A Vörös Hadsereg soraiban or­szágunk népeinek fiaival vállvet­ve harcoltak magyarok és lengye­lek, szerbek és horvátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrá­kok, németek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínaiak és sok más nemzet fiai. A forra­dalmárok harcos intemacionáléja volt ez. Nemcsak azok voltak a forradalom mellett, akik a polgár­háború frontjain küzdöttek októ­ber ügyéért. Európa is forrongott. Az Októberi Forradalom 50. évfordulója: a leninizmus dia­dala, a lenini párt eszméinek és ügyének a diadala. ’ Pártunk, a szovjet nép véleménye szerint a legjobb mód Lenin emlékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul kö­veti a lenini irányvonalat! kezdte a következő szakaszhoz, a kommunizmus építéséhez való át­menet első körvonalainak a fel­vázolását. Mielőtt azonban e sza­kasz feladatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünk­nek történelme legnagyobb meg­próbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szükségünk háborúra, a szovjet kormány mindent elkövetett, hogy meg­akadályozza a háború kitörését. Ez azonban nem sikerült. 1941- ben a fasiszta Németország hit­szegő támadása megszakította a szovjet nép békés munkáját. Azok a veszteségek és pusztí­tások, amiket nekünk a háború okozott, semmivel sem hasonlít­hatók össze. De semmi sem tör­hette le a szovjet ember akaratát, a szocializmus győzelmes előretö­rését. Az utóbbi években gyors ütem­ben fejlődött iparunk. Az idén a népgazdaságnak ez az ága 73-szor annyi terméket ad, mint 1913- ban. Az elmúlt ötven év alatt a mezőgazdaság termelése csaknem megháromszorozódott. Ugyanak­kor a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott munkaerő részaránya a fe­lénél kevesebbre csökkent. A szovjet gépipar egy év alatt körülbelül 200 000 fémmegmun­káló gépet, több mint félmillió traktort és kombájnt gyárt. Iparunk, technikánk és tudo­mányunk fejlettségének magas fokát tanúsítják a Szovjetuniónak a világűrkutatásban elért sikerei. A vijágot épp a közelmúltban ámulatba ejtette a szovjet auto­mata űrállomás leszállása a Ve- nusra. Elsőként oldották meg — és ragyogóan megoldották! — az űrszerkezetek automatikus össze­kapcsolásának bonyolult tudomá­nyos, műszaki problémáját. Ezzel megnyílt az út a nagy bolygóközi állomások megteremtéséhez. Ezek az újabb űrsikerek -— nagyszerű ajándékok a Nagy Ok­tóber 50. évfordulójára. A szocializmus megadta né­A szovjet nép részéről a kom­munizmus győzelméért vívott küzdelem fő színtere a gazdasági élet, a kommunizmus anyagi, és műszaki bázisának a megte­remtése. A szovjet társadalom előrehaladásának üteme, a két világrendszer versenyének me­nete és a világ • forradalmi folya­matának a fejlődéséhez való hoz­zájárulásunk egyaránt döntő mérteikben attól függ-, hogyan fej­lesztjük népgazdaságunkat. A szovjet nép érdekei, a kom­munizmus építésének érdekei megkövetelik, hogy ne csak ha­talmas iparunk, hanem magasan fejlett mező:gazdasági termelé­sünk is legyen, amely , teljes mér­tékben fedezni tudja a lakosság szükségletét. Az emberiség a tudományos és műszaki forradalom korába lé­pett. A szovjet haza büszke tu­dósainak nagyszerű vívmányaira. A fizika és a kémia nagy sike­rei újabb energiaforrásokat tár­nak fel, új anyagok létrehozását teszik lehetővé. A tudomány a szó valódi értelmében közvetlen termelőerővé válik. Ez a szerepe a jövőben még tovább növek­szik. Elvtársak! Október vihara ha­talmas lánggá változtatta a for­radalom szikráját. Az Októberi Forradalom óta eltelt fél évszázad meggyőzően szemléltette e fórra dalom óriási nemzetközi jelentő­ségét. Az elmúlt, évek alatt meg­változott a világ egész arculata, s ez a változás rendkívül nagy | pünknek azt, amivel a leggazda­gabb kapitalista országok dolgo­zói sem rendelkeznek: a tőkés el­nyomás alól való felszabadulást, a biztos holnap érzését. A szov­jet emberek nem tudják, mi a ki­zsákmányolás, mi a munkanélkü­liség és ezt sohasem fogják meg­ismerni. A párt és az állam szüntelenül gondoskodik a munkakörülmé­nyek javításáról, a munkanap csökkentéséről. A szovjet hatalom évei alatt a munkahét az iparban 18 órával csökkent. Az idén meg- [ valósul az ötnapos munkahétre való átállás, heti két szabadnap­pal. A szovjet hatalom évei alatt hat és félszeresére nőtt a munkások reáljövedelme, nyolc, és félszere­sére emelkedett a parasztság jö- | vedelme. Csupán az utóbbi évek­ben mintegy 25 millió munkás és alkalmazott fizetését emelték, be­vezették a kolhoztagok száméra a garantált rendszeres havi munka­bért és nyugdíjat, emelték a rok­kantsági nyugdíjakat. Jelenleg több mint 34 millió ember kap a Szovjetunióban az álfami és kol­hozforrásokból nyugdíjat. A nép életkörülményeinek ja­vulását legjobban mutatja az emberek átlagéletkora. A régi Oroszországban mindössze 32 év volt az emberek átlagéletkora, ma viszont elérte a 70 évet. Joggal beszélünk sikereinkről, de látjuk, hogy vannak megoldat­lan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, ahogyan szeretnénk. Ezért a párt egész te­vékenységében, minden tervé­ben különös figyelmet fordít a nép jólétének emelésére. A párt arra törekszik, hogy minden munkás, minden paraszt intelligenssé váljék, a szó legátfo­góbb értelmében, teljes mérték­ben használja fel alkotóképessé­gét, tevékenyen vegyen részt a társadalom szellemi életében. A párt nagy jelentőséget tu­lajdonít az egyéniség sokoldalú fejlődését leginkább biztosító fel­tételek kialakításának. E terüle­ten nagy jelentőségűnek mutat­kozik a dolgozók szabad idejének a növelése. A szabad idő nem­csak pihenést jelent, hanem — mint Marx hangsúlyozta — af­féle teret is biztosít az egyéniség fejlődése számára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy e „tér” növekedésével fo­kozódjanak annak a lehetőségei is, hogy a társadalom minden új tagja igénybe veheti a kultúra áldásait, tanulhat, kedvenc fog­hatására, a szocializmus győzel­mének a hatására következett be. A szovjet állam megszületésé­vel a munkásosztály és az impe­rialista burzsoázia egymás ellen vívott harca új jelleget öltött, fő erülete a két szemben álló társa- (Folytatás a 2. oldalon.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—leninizmus győzelme Elvtársaik! Az emberiség törté­A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme A kommunizmusért folyó harc új sikerei felé lalkozását uzheíi. A Nagy Október és a világforradalmi mozgalom mértékben' október és eszméinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom