Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
a megyei pártbizottság ts a megyeí tanács lapja 1967. NOVEMBER 29., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Megbecsülést emberi „Terített asztal meSJett jobban Élik az étel. A prémium, az anyagi elismerés is rangosabb, több örömet jelenít, ha nem ügyviteli aktus csupán”. — „A rendszeresen premizál talk köre összeszűkült, ezt csak helyeselni tudom, azt is, hogy ma már a legtöbb vállalatnál, intézménynél a vállalati vezetők és a szakszervezet közös egyetértésben meghúzta a jutalmak alsó határát — például nálunk 300 forintnál kevesebbet nem osztanák —, de azt már kifogásolom, hogy a „Kiváló dolgozó” oklevél és kitüntetés szinte az egyetlen kivétel, amelynek elbírálása a termelési tanácskozáson nyilvánosan történik”. „Munkatársaim gyanakvóan néztek rám, amikor legutóbb megjutalmaztak, mert úgy érezték: ők is hajtottak, amikor kellett, és senki nem mondta meg nekik, hogy akkor miért éppen engem illet csak elismerés.” Szakszervezeti taggyűléseken, termelési értekezleteken készített jegyzeteimből származnak ezek az idézetek. Van bennük vafemi közös, amire időszerű odafigyelni. Lehet, hogy csak személyes becsvágy, hiúság beszél az emberekből? Nem! — Nagyon is tisztában vannak azzal, hogy irigység, féltékenység, ezernyi vágy és különböző ambíciók befolyásolják véleményünket Azzal is, hogy mindez előbb vagy utóbb, valamilyen módon utat tör magának. „Nem érdemelte meg;..” „Csak azért kapott jutalmat, mert a főnök üdvöskéje...” Hányszor, de hányszor, valósággal belelovaljuk magunkat az ilyen és ehhez hasonló feltételezésekbe, csak azért mert nem ml kaptuk az elismerést, mert nem kérdeztek meg bennünket, mert a nyilvánosság kizárása mögött már eleve va- Jamüyen titokzatosságot sejtünk. Eb ellen az oktalan és méltatlan előítélet szubjektivizmus ellen hadakoznak azok, akik nyilvánosságot kémek, és nyilvános tájékoztatást az anyagi elismerés mellé. Így a jutalmazottak is megszabadulnának attól a kellemetlen kényszerképzettől — mert van a yen —, hogy jogos büszkeség helyett szégyenkezniük kell azok előtt, akik nem részesültek hasonló elismerésbem. De bővítsük tovább a (kört. A felelős egyszemélyi vezető elvi- tathatatlan joga, hogy anyagi elismerésben részesítse azokat, akiket arra méltónak talál Ez a döntés azonban morális megerősítést a munkásközvéleménytől csak akkor kaphat, ha az indokolás nyilvános. Az anyagi elismerés erkölcsiekben is kamatoztatható, ha ezt a vállalatok felismerik. Bulgáriában és Csehszlovákiában ma is szokás, hogy a felszabadító háború veteránjainak és a kiváló munkásoknak fenntartott helyük van a népgyűlé- séken, a kultúrotthonokban. Az osztrák Eumig cégnél láttam azt módon a gyári márkával díszített arany pecsétgyűrűt, amelyet a tőkés vállalkozó oszt a legszorgalma- ‘sabb munkásoknak, az ottani törzsgárdának. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy az erkölcsi ösztönzésnek ezekkel a variánsaival — és olyanokkal, mint jutalomszabadság, elsőbbség a lalkáselosztásikor, vagy fenntartott hely a gyári klubban, amikor ott vendégművészek lépnék fel — egyformán él —, ha másmás megfontolásból is — a tőkés vállalkozó csakúgy, mint a szocialista menedzser. Az ilyen és ehhez hasonló erkölcsi ösztönzők legyenek természetes velejárói az anyagiaknak. Ezeket lehet variálni, finomítani, de mellőzni, lemondani róluk nem szabad. A kedvezmények meg is vonhatók, tehát nem jelentenék örök érvényű privilégiumot, arra kötelezik a jutalmazottat, hogy az egyszer már elért színvonalnál alább ne adja. És mivel, ismétlem, privilégiumról van szó, nem is zártkörű arisztokrata klubról, ezt az erkölcsi elismerést mindenki megszerezheti, aki ad a munkájára, aki önérzetes a munkában. A dolgok természetes logikája is azt kívánná, hogy ne válaszszák sehol se külön az erkölcsi és anyagi ösztönzést. Ritka kivételektől eltekintve egyik sem pótolja a másikat. Kevesen helyeslik és mégis előfordul, hogy azok kapják a legkevesebb anyagi elismerést, akik a legmagasabb mércét állították maguknak a munkában, emberi magatartásban, • általános és szakmai műveltségben is. A szocialista brigádokra gondolok. A kétes értékű indoklás általában úgy szói, hogy a jutalmazásra fordítható pénz kevés, és ki értse ezt meg, ha nem éppen a legön- tudatosabbak, a szocialista brigád tagak. Akik így érvelnek, talán észre sem veszik, hogy ezzel nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi ösztönzőket is aláássák? — Ritkán és keveseknek adatik meg az a lehetőség, hogy rendkívüli teljesítményt nyújthassanak, hogy adott pillanatban valóságos munkahőstettet hajthassanak végre. A nagy többség csak hosszan tartó, szívós, következetes munkával szerezhet elismerést A jelentősebb anyagi elismerés ugyanakkor nagyon is alkalomhoz kötött. Ilyen körülmények, objektív adottságok miatt a hétköznapi mindennapos erőfeszítés és az alkalomszerű jutalmazás közötti ellentmondás csak az erkölcsi ösztönzők állandó jelenlétével oldható fel, tehát azzal, hogy a legkülönbözőbb módon nap mint nap kifejezésre juttatjuk, érzékeltetjük azokkal, akik arra különösen érdemesek, hogy elégedettek vagyunk a munkájukkal, hogy elismerjük azt a személyes erőfeszítést, amellyel a legjobbak a vállalati és társadalmi célok megvalósításához hozzájárulnak. Dolgos János Körösridélii Mex5grq%daaági Napoltt Minden műszaki megoldás annyit ér, amennyire! növeli a vállalatok jövedelmét Tegnap, november 28-án délelőtt 10 órakor telt ház előtt került megrendezésre Békéscsabán, a Technika Házában a Körös- vidéki Napok második hetének első programja, amely üzemszervezési és üzemfejlesztési témát dolgozott fel. Sajnálhatják azok a szövetkezeti vezetők, akik távol maradtak a megbeszélésről, mert dr. Dobos Károly tanszékvezető egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa a mező- gazdaság gépesítésének elemzését, s a további feladatokat az eddigiektől eltérő oldalról, a gazdaságirányitás új rendszerének szemszögéből vizsgálta. Azt hangoztatta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás gépesítésének helyes, ökonomikus megítélése mind jobban előtérbe kerül. A gépesítésben eddig olyan nézet uralkodott, hogy az az élőmunka pótlására irányul. Az új szemlélet szerint ez a nézet tévesnek bizonyul, mivel a gépesítés a jövedelem fokozásának az egyik legfontosabb eszköze! így a .mezőgazdasági üzemeli gépesítéséneik szerepét, helyét és fontosságát a jövedelem fokozásával szükséges valameny- nyi helyen vizsgálni; Az előadó szemléltető eszközökkel bizonyította a gépesítés jövedelemre gyakorolt hatását, s állította, hogy a szövetkezeti tagság rendszeres foglalkoztatására irányuló törekvés gátolja a gépesítés színvonalának fokozását, a jövedelem növelését. Hamis az a nézet is, amikor az üzemi vezetőik az egyes munkafolyamatok gépesítésére oly módon törekednek, hogy elszigetelten bizonyítják vállalkozásuk gazdaságosságát. A gépesítés hatását ugyanis nem a munkafolyamatok gazdaságosságához szükséges mérni, hanem az üzemágéhoz. Elvetette azt a korábbi szemléletet is, amely a jövedelmezőség meghatározását egy mázsa, illetve egy kiló vagy egy darab valamilyen termék előállítására korlátozza. Az effajta szemlélet szintén a gépesítés akadályozója. Üzemen belül a gépesítés gazdaságosságát elsősorban az ágazatokban elért jövedelmezőség határozhatja meg. A professzor felvetései élénkséget váltottak ld a részvevők köréaoooooooooooeooooooooooooooooooooooooooooooooooo Békéscsabán november 22-én nyitották meg az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat rendezésében a Tanácsköztársaság útja 31 szám alatt az élelmiszer és háztartási cikkek kiállítását. A kiállításon bemutatják a főzést megkönnyitő konzcrveket és készételeket, valamint a korszerű szépségápolási és háztartási cikkeket. A kiállítást eddig már több százan tekintették meg. Fotó: Demény ben. Az eddigi gyakorlat ugyanis — a központi kiutalásos rendszer révén — a termelés növelésére ösztönözte a szövetkezeti vezetőket, nem pedig a gazdaságosság, a jövedelmezőség fokozására. Néhányan kényes kérdést tettek fel: az utóbbi években jelentősen növekedett a termelőszövetkezetek gépállománya, ugyanakkor ez nem gyakorolt olyan hatást a jövedelem fokozására, mint amilyet mai értelemben elvárnak. Sőt, helyenként csökkent a szövetkezeti tagság jövedelme is. így elhangzott az is, érdemes-e, vagy egyáltalán nem érdemes-e gépesíteni? A professzor válaszában kitért a központi irányítás folytán kialakult káros jelenségre, a gépvásárlásnál a kiutalásos rendszerre, amely végső soron nem a gazdálkodásra, a jövedelem fokozására, hanem csak a termelésre ösztönözte az üzemeket. A jövőben a gazdaságirányítás új rendszerében a kialakult árrendszer alapján valamennyi termelőüzemnek — ha gazdálkodni akar — ki kell dolgoznia azokat a műszaki megoldásokat, amelyek a legtöbb j jövedelmet biztosítják, vagyis minden műszaki megoldás annyit j ér, amennyivel növeli a vállalat i jövedelmét. A továbbiakban dr. Krénusz ' Ferenc agrármérnök, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat osztályvezetője a gépi telephelyek kialakításáról tartott igen értékes előadást. D. K. „Arany Paraván” díjat nyert a Napsugár Bábegyüttes A Magyar Rádió és Televízió „Játsszunk bábszínházát” címmel megszervezte a gyermekbábosok országos fesztiválját. Erre a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes is benevezett, s már az első alkalommal igen komoly sikert ért el. A fesztivál első bemutatóját november 26-án, vasárnap délelőtt tartotta a televízió, melyen hét csoport vett részt. A békéscsabai Napsugár Bábegyüttes a „Jancsi mesét játszik” című kesztyűs bábjátékot mutatta be, első helyezést ért el és megkapta az „Arany Paraván” díjat. A mesejátékot Lenkeffy Konrád rendezte. A fesztivál befejezésekor az első helyezettek, illetve az Arany Paraván díj tulajdonosai gálabemutatót tartanak, melyet a Magyar Televízió és az Intervízió j is közvetít 1
