Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1967. november 26. 3 Vasárnap Békés belterületén, az Élővíz-csatorna mentén emelkednek a há.omsziníes OTP-lakások falai, amelyek nemcsak az Élővíz-csatorna szomorúfűzfás partján, hanem jó néhány család életében is jelentős változást hoznak. Fotó: Demény A III. Körosvidéki Mezőgazdasági Napok jövő heti programja Változatlanul nagy érdeklődés kísérte az előző héten a Körösvidéki Mezőgazdasági Napok első hetének programját. A rendező szervek a szakember-nagygyűlésre és a szekciók ülésére 2600 szakembert, párt-, állami, üzemi vezetőt hívtak meg. Különösen nagy volt az érdeklődés a szerdán rendezett állategészségügyi, továbbá a csütörtökön tartott ser- téshús-termelésá ankét iránt. A halászati ankétra viszont az ország halászati szövetkezeteiből, halgazdaságaiból utaztak Békéscsabára, hogy részt vehessenek e nagy jelentőségű szakmai tanácskozáson. A jövő héten' három rendezvényt tartanak a III. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok keretében. November 28-án, kedden 10 órakor a TIT és a MTESZ székházában üzemszervezési és üzem- fejlesztési témákról beszélnek. A vitaindító előadást dr. Dobos Károly tanszékvezető egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa mondja: A mezőgazdasági nagyüzemek gépesítésének szervezéséről. A gépi telephelyek kialakításáról dr. Krénusz Ferenc agrármérnök, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat osztályvezetője ad tájékoztatást. November 29-én, szerdán Új lokalizáló töltés épült A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén két új lokalizáló-töltés épült. A Fehér- és a Fekete-Körös deltájában a 10 kilométeres töltést, a hozzá tartozó épületekkel és műtárgyakkal a jubileumi verseny eredményeként 1967. december 31 helyett már ősz elején átadták rendeltetésének. A felszabadult erőket mindjárt átcsoportosították az újabb lokalizáló töltés építésére, a Fehér-Körös bal partjára. Jól hasznosították a napfényes, száraz őszi időjárást. Nyújtott műszakban dolgoztak a nagy teljesítményű földmunka-gépekkel. A kiváló munkaszervezés és teljesítmény eredménye, hogy határidő előtt több mint fél évvel elkészült a Fehér-Körös bal partján az újabb lokalizáló töltés. A 7,8 kilométer hosszú töltés építésénél több mint 300 ezer köbméter földet mozgattak meg. A beruházási költség megközelítette a 9 millió forintot. ugyancsak a TIT és a MTESZ székházában kukoricatermesztési anikétot rendeznek. Ezen dr. Szabó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője: A kukorica termesztés időszerű kérdéseiről, az új hibridfajtákról tájékoztatja a szakembereket. A vitaindító előadáshoz Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa, Körössy Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság főagronómusa. Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa, továbbá Takács Ferenc, az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei főosztályának helyettes vezetője mond korreferátumot. December 1-én, pénteken a városi tanács nagytermében agrárközgazdasági megbeszéléssel záriák a III. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok programját. Dr. Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese: Jövedelemszabályozás mezőgazdasági üzemeinkben címmel mond vitaindító előadást A jövedelemelosztás üzemi eredményeiről Molnár József, a Bánkúd Állami Gazdaság főkönyvelője, Pipis János, a tótkomlós! Viharsarok Tsz főkönyvelője és Tőkés Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főkönyvelője ad tájékoztatást. A botíülű Jutalom hangversenyjegye t kaptam. Ez érthető, hisz én vagyok a vállalatnál a legbotfülűbb. Felvettem az ünneplőt. A hangver- senysenyre egymás után érkeztek a vidám, mosolygó emberek. A lépcsőházban aztán, mintha a ruhatárba felejtették volna a mosolyt, kiki felvette a zeneértő arcát és kimért merevséggel vonult a széksorokhoz. Megszólalt a zene. Ferce- j kig pecegtették a hár- I fát és megfigyeltem, j hogy a hegedűnek mindig ugyanaz a két hangja szólt. Mélyen a gyomrom tájáról elindult egy alattomos, de kérlelhetetlen ásítás. Vadul birkóztam vele. ösz- szeszorított ajkaim között aztán görcsösen elhalt. Elhatároztam, nézegetni fogok. Addig is telik az idő. Pecegtetés. Francia - négyes. A mellettem ülőnek jobbra-balra billegett a feje, aztán egy hirtelen mozdulattal a mellén kötött ki. A partnere súgta a fülébe, hogy itt nem illik aludni. Kikérte magának, csak azért hunyta le a szemét, hogy jobban elmélyülhessen a muzsikába. A zenekari ülések felett a legjobb, ők. legalább látják a karmester arcát. Egyszer láttam egy filmen. Csodálom, hogy a zenészek nem nevetgélnek. Felfedeztem egy frakkos fehér nyakkendőst. Ingatta a fejét és sóvá- ran nézte a zenekart. Biztos ő d tartalék, gondoltam. Ettől kezdve állandóan vártam, mikor kezd bemelegedni, mikor kap fel egy vonót. A cipőm! Vadul belehasított a fájdalom a lábamba. Szoros ez a vacak, hogy a fene enné meg. Egyszerű az egész, lehajolok, kikötöm • a fűzőt, meglazítom és kész. Megmozdultam, A székem megrecs- csent... Még egyszer, megint reccsent. Es pont most valami halkat muzsikálnak. Derékból enyhén előregörbülve megmerevedtem. Többen engem néztek. Még mit gondolnak rólam! Remélem ez a szenvedés nem látszott az arcomon. Igyekeztem átszellemülten nézni. Mennyi lehet még hátra? Próbáltam a zakó ujját óvatosan, alig észlelhető kar- rángásokkal feljebb tornászni. De az óra csatja beleakadt a mandzsetta-gombba... Felfedeztem a rám szegezett messzelátót. ősz hajú hölgy kezében, Hát te figyelsz engem! Tratatata... Tratatata... Aztán hirtelen valaki összecsapta a kezét. Mire mindenki vadul, diadalittasan tapsolni kezdett. Én is! Csak tudnám, honnan tudta az első, hogy mikor kell tapsolni. A ruhatárból a közönség kivette az arcát is, és a hallban újra mindenki mosolygott. Másnap, sajnos, csak Kissel, Naggyal, Kováccsal és Molnárral találkoztam. Mondom, sajnos, mert így csak nekik tudtam elmondani fennkölt arckifejezéssel, hogy valami csodálatos volt a tegnapi hangverny. Regös István Gyulés-dompnng a tsz„Majd elintézik az okosok” — hangzik még mostanában is egyes minden új intézkedéssel szemben közömbös, vagy közömbösséget mutató szövetkezeti tagok megjegyzése. Bármilyen fontos megbeszélni, megvitatni valót tűznek is a brigádértekezlet vagy a közgyűlés napirendjére, haragos pillantást vetnek az újabb és újabb vagy az ismételten felszólalókra, dé pisszegéssel és közbeszólással is igyekeznek elhallgattatni őket, mondván: „Minek húzzák az időt?” Pedig a korábbi szokástól eltérően az utóbbi időben csaknem minden szövetkezetben nappal, a munkaidő első vagy második felében tartják a megbeszéléseket. Ennek ellenére többen is harsogják: csak röviden, felesleges a sok beszéd. Mi magunk-sem vagyunk hívei a gyakori értekezleteknek és a feleslegesen nyújtott sok beszédnek. Viszont időnként elkerülhetetlen az egymást követő megbeszélés, a dolgok alapos ismertetése és megvitatása. Termelőszövetkezeteinkben mostanában szinte dömpingje lesz a különböző ismertető előadásoknak és közgyűléseknek. Először tanfolyamszerű összejöveteleken ismerkednek majd meg a termelőszövetkezeti és a földtörvénnyel. S nem csupán a tájékozottság kedvéért, hanem azért, mert e két törvény alapján kerül sorra a közös gazdaságok alapszabályának felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése, avagy egy teljesen új kidolgozása, előzetes, majd külön közgyűlési vitája, törvényerőre emelése. Nem más kifejezés helyett használtuk a törvényerőre emelést, hanem szándékosan, hiszen az alapszabály a szövetkezet legfontosabb helyi törvénye, s nem mindegy, hogyan rögzíti évekre a tagok és a vezetők jogait, kötelességeit, a munka és a részese- edéselosztás rendjét, a gazdálkodás főbb irányát. Egymaga a szövetkezeti törvény és annak végrehajtási utasítása is hatalmas anyag. Köny- nyebb megértése végett a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legalább egy 14 darabból álló füzetsorozatot ad ki, ám csak a törvények és a füzetek elolvasása nem elegendő. Feltétlenül szükség van a tagsági viszony új elemeinek, a pártoló tagság megszüntetésének, az új munkarend szükségességének, a .földtulajdoni és földhasználati viszony kialakításának a megmagyarázására és megvitatására. Szerteágazó, sok mindenre kiterjedő témákról lévén szó, még a jogászokkal és a törvények ismertetésében jártas szakvezetőkkel rendelkező szövetkezetek is segítségre szorulnak ebben. Ki mások segíthetnének legjobban, mint a törvények végrehajtását, a szövetkezetek zavartalan gazdálkodását segíteni, ellenőrizni hivatott tanácsok. Itt hadd jegyezzük meg mindjárt: jó, hogy jöttek ezek a rendelkezések, amelyek az igazgatási embereket a szövetkezetek gyakori látogatására sarkallják. Azért, mert amióta nagyobb önállósággal gazdálkodnak a tsz-ek, azok vezetői, különösebben az erősebbeké, csak akkor találkoztak a közigazgatás embereivel, ha beutaztak hozzájuk. Már a mai naptól szakítsanak a közigazgatásban dolgozó, a „majd felkeresnek bennünket, ha bajuk ekben lesz!” állásponttal. Lehetőleg töltsenek minél több időt a szövetkezetekben és segítsenek nekik rengeteg tennivalóikat mielőbb és minél jobban megoldani. Egymaga az évi gazdálkodás felmérése, a zárszámadás elkészítése is hetekig tartó nagy munkát jelent. Emellett hozzá kell látni a pártoló tagság megszűnésével járó gondok emberséges eloszlatásához, az új ügy- és munkarend, az új tagnyilvántartás elkészítéséhez és ennek alapján az új tagkönyvkiadásra való felkészüléshez. Ezekkel szinte párhuzamosan jelentkezik az alapszabály módosításának előkészítése, a közös vállalkozás működési szabályzatának felülvizsgálata, a melléküzemági tevékenység engedélyének felújítása, a jövő évi gazdálkodás tervének előkészítése, a termelési szerződések véglegesítése és még sok minden más. Csaknem egyszerre jelentkező sok energiát, alapos körültekintést igénylő rengeteg feladat hárul, vagy ahogy mondani szokás: szakad a szövetkezeti vezetők és gazdák nyakába a téli és az azt követő hónapokban. Bármennyire sok ez együtt, sem egyiket, sem másikat sem lehet üsd-vágd módra megoldani. Annál is inkább nem, mert az életbe lépő rendszabályok zöme közvetlenül is érinti az embereket, a szövetkezeti gazdákat. Éppen ezért velük együtt igyekezzenek mindenütt közös nevezőre jutni, nem sajnálva az időt a többszöri összejöve- ‘ téltől a legnagyobb horderejű feladatok, főleg a zárszámadás, a termelési terv és az alapszabály külön-külön közgyűlés elé terjesztésétől. Sok iesz a tanácskozás, de mi még javasolunk hozzá egyet. A minisztérium ugyan azt kéri, hosv írásban közöljék az érdekeltekkel a pártoló tagsági viszony megszüntetését és a . válasz alapján egyenként döntsék el, hogy kik válhatnak közülük a szövetkezet egyenjogú tagjává. Mivel emberi érzéseket mélyen érintő kérdésről, a termelőszövetkezet használatában levő és ezután jórészt tulajdonába kerülő földekről van szó, helyes volna még a felszólító levél kiküldése előtt összehívni a pártoló tagokat egy kis tájékoztatóra, vitára. Jó alkalom lenne ez arra is, hogy köszönetét mondjanak nekik a szövetkezet vezetői azért a jelentős segítségért, amit a kezdet nehézségeinek megoldásához adtak. A lényeg az, hogy ennek és a többi sok új rendszabálynak az érvényesítése is minél kevesebb sértődöttséget és jogvitát szüljön. Az új törvények a szövetkezeti gazdálkodás színvonalának, ezzel együtt a szövetkezetben élő emberek jövedelmének, jólétének növekedését vannak hivatva szolgálni. Alapos megismerésüktől, érvényre juttatásuk előtti megvitatásuktól nem szabad sajnálni még az estébe, éjszakába nyúló időt sem. Azoknak sem, akiknél könnyű helyen áll a vállrándítás, hogy „majd elintézik az okosok”, vagyis a vezetők. Mindenkit egyformán érintő kérdések tisztázásáról, rögzítéséről van szó, ezért nem nézheti senki tétlenül, még kevésbé abból a szemszögből nem, hogy „ha nem tetszik valami, akkor majd utólag bdamondoga- unk’S Kukk Imre