Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1967. NOVEMBER 26., VASÄRNAP Ára 80 fillér J XXII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM A jog alapja: a kötelesség A leggyakoribb és legfőbb téma mostanában minden ipari és mezőgazasági üzemben az új esztendőre, az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés, aminek egyik jelentős momentuma a kollektív szerződések összeállítása. Érthető ez, hiszen már csak egy jó hónap van hátra január elsejéig. Sürget az idő, a tennivaló viszont — nyugodtan mondhatjuk — rengeteg. S az is nyilvánvaló, hogy az alapos, a mindenre kiterjedő felkészülés fél sikerrel felér. Ahhoz azonban, hogy teljessé váljon, az az idei esztendő eredményességén is múlik. A megyei pártbizottság művelődési és propagandaosz- tálya mellett működő megyei közgazdasági munkabizottság legutóbbi tanácskozásán a készülődés sok eddigi eredményét, tapasztalatát elemezték, összegezték. Olyan általános érvényű megállapítások hangzottak el, amelyekre érdemes, sőt szükséges is még idejében odafigyelni. Megnyugtató, hogy a vállalatoknál immár mind erőteljesebben dolgoznak a jövő évi tervek, munkaprogramok összeállításán és összehangolásán. Sőt, nem egy helyütt már az első negyedévi operatív tervek is mind konkrétabb testet öltenek. Az egyik évről a másikra való áttérés eddig is sok munkát, gondot adott a gazdasági, műszaki és társadalmi vezetőknek. Az 1968. január elsejei évkezdés pedig különösen nagy jelentőségű, mert aki már a startnál késve indul, előadódhat, hogy behozhatatlan hátrányba kerülhet. Persze, a jó kezdés sem elégséges biztosíték ahhoz, hogy az új, a vállalatoknál meghatározott úton most már olyan sima és gondmentes lesz az előrejutás. Mindenesetre sok múlik a tervek realitásán, a helyi adottságok, s immár a szó igaz értelmében az úgynevezett rejtett tartalékok feltárásán és hasznosításán. Ezért sem érdektelen, hogy vajon milyen szorgalommal és milyen előrelátással határozzák meg a tervekben a vállalatok előtt álló feladatokat, azokat a követelményeket, amelyeket ezután is támaszt irántuk a népgazdaság és a saját jól felfogott érdekük. Miért mondjuk ezt? Azért, mert a megyei közgazdasági munkabizottság tapasztalatai szerint a nagy készülődés közepette mintha egyre kevesebb szó esne az idei tervek teljesítésének fontosságáról, szükségességéről. Sőt mi'több, az olyan elengedhetetlen követelményről is, mint amilyen a munka termelékenységének a növelése. Márpedig ezeknek a teljesítése nélkül most sem, de a jövőben sem lehet gazdaságosan, jövedelmezően termelni. Eléggé helytelenül gondolkoznak ott, ahol úgy vélekednek, és bizonyára kísérleteznek is majd, hogy ennek meg annak a gyártmánynaK is megemeljük az árát, s így aztán máris jól járunk. Természetesen lesznek. olyan területek, helyzetek, ahol szükség lesz erre is. Ám az új gazdaságirányítási rendszernek nem, ez lesz, és nem is lehet az általános tendenciája. ■ Annál inkább az, hogy ezután, amikor ténylegesen jobban és szélesebb körben érvényesül a nagyobb vállalati önállóság és hatáskör, akkor azt valóban ülő és mindenekelőtt szükséges a reform céljának és rendeltetésének megfelelően felhasználni. Vagyis különféle spekulációktól, manipulációktól vajha lesz haszna a népgazdaságnak. Márpedig akármilyen vállalatról is legyen szó, része az az egésznek, tehát nem cselekedhet az egész érdekének ellenére. Rohamosan közeleg az év vége. Erre az időszakra valóban ráillik a hajrá (kifejezés. Persze a szó jobbik értelmében. Nem úgy, hogy most már elhanyagoljuk azt, amit naponta tenni kellene, csak azért, mert mind többet azon törjük a fejünket, miként készítsük elő a jövő esztendőt. Vannak ugyanis olyan tapasztalatok, hogy nagyobb hévvel és előszeretettel beszélnek sok helyütt a jogokról, melyek kétségkívül , és szükségszerűen növekednek, mint a kötelezettségekről, amelyek vannak és maradnak is. Sőt, ha a jogok növekednek, úgy a kötelességek sem csökkenhetnek. Érthető és kézenfekvő az összefüggés és a kölcsönhatás. Nincsenek ugyanis jogok kötelességek nélkül. És viszont. Azért is kívánkozik ez ide, mivel a megyei közgazdasági bizottság véleménye szerint a kollektív szerződések szövegezésénél, vitájánál is aránylag többször emlegetik a jogokat, mint a kötelességeket. Márpedig a Munka Törvénykönyve vállalati jogszabályának, nevezetesen a kollektív szerződéseknek csak úgy lesz értelme és haszna, ha az azokban rögzített kötelességek egyenlő rangot kapnak a jogokkal. Azért is, mivel csak általuk valósulhatnak meg elhatározott céljaink, amelyekre nyugodtan mondhatjuk, hogy _ minden eddigit felülmúlnák. Éppen ezért nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jog alapja: a kötelesség. Podina Péter Hz MTS szervei feladatukat a jövőben is csak a széies körű társadalmi összefogással tudják megoldani A megyei sportparlament tanácskozása a négy év munkájáról, eredményeiről és a feladatokról A Magyar Testnevelés és Sport- szövetség Békés megyei Tanácsa tegnap délelőtt Békéscsabán, az MSZMP iskolájának nagytermében tartotta meg második konferenciáját. A tanácskozáson részt vett Per- lusz József, az MTí? OT osztály- vezetője, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Szigeti Gábor, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Miha- lik György, a megyed KISZ-vto első titkára, 'Beniczki Ferenc, az MTS OT főrevizora, Gácsér József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsának elnöke. A konferencia 150 részvevője előtt Eperjessy Béla, a megyei KISZ-bizOitság sportfelelőse nyitotta meg az ülést. Az elnöklő Dömény Ferenc, az SZMT munkatársa ismertette a konferencia napirendjét, melyen, az MTS Békés megygi Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság beszámolója ennek megvitatása és elfoga dása, a tanács tagjainak és az MTS II. kongresszusára a küldöttek megválasztása szerepelt. Miután a díszelnökség elfoglalta helyét, és még mielőtt Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsa elnöke megtette volna szóbeli kiegészítőjét, a Békéscsabai Városi Sportiskola apróságai nevében Kurilla Edit köszöntötte a sportparlamentet. Az MTS megyei Tanácsának írásos beszámolója átfogó képet festett Békés megye testnevelési Darvas József író az orosházi határőröknél író—olvasó-találkozón vett részt Darvas József országgyűlési képviselő, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Kossuth-díjas író több napos orosházi programja során, pénteken délelőtt az orosházi határőr alakulatnál író—olvasó-találkozón vett részt. A nagyszámú fiatal előtt — akik nagy része egy-két nappal ezelőtt vonult be katonai szolgálatra —, mint országgyűlési képviselő tartott beszámolót. Megkönnyítette a most bevonult fiatalok ismerkedését a várossal, szólt az egykori legnagyobb magyar falu múltjáról, és a jelent formáló tevékenységről, amely valóban városi rangra emeli Orosházát. Ezután a résztvevők által korábban feltett és irodalmi életünkkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. és sportmozgalmáról, az elmúlt 4 év eredményeiről, a meglevő hiKrivik András kiegészíti írásos beszámolót. bákról, és feladatokat. Az átszervezés óta Békés megye testnevelési és sportmozgalma eredményesen, társadalmi életünkkel összhangban fejlődött. Az elmúlt négy év alatt a Magyar ^Testnevelési és Sportszövetség szervei kialakultak, választott testületéi megerősödtek. Tervszerűbb, szervezettebb lett a munka. Az MTS járási, városi tanácsainak vezető, irányító munkája is tökéletesedett. Legfontosabb feladatuk a sportegyesületek irányítása, azok munkájának segítése. A sportegyesületek élete az elmúlt négy évben sokat fejlődött. Különösen a mostani vezetőségválasztó közgyűlések sikerültek jól. A vezeVők több helyen már látják a kollektív munka értelmét. • Szólt a beszámoló arról, hogy több helyen a munka még nen- eléggé szervezett. Sok még az egyesületek munkájában az ösz- tönösség, néhányan csak rutinból vözeinek, a pillanatnyi célt látják maguk előtt, s főként csak a labdarúgással foglalkoznak. Az egyesületi munkában az egyik legna- (Folytatás a 6. oldalon.) Óraközi szünet az új csabai gimnáziumban. Képes riport a 7. oldalon. Fotó: Deménj
