Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
1967. november 25, 4 Szombat Felelősséggel dolgoznak az ifjúságvédelmi albizottságok a gyulai járásban A gyulai járási tanács ülésén értékelték, az ifjúságvédelmi albizottságok és a járási munkaértekezletek tevékenységét. A munkaértekezlet tagjainak — állapította meg a tanácskozásról készült jelentés — elméleti, valamint gyakorlati ismereted garanciát adnak arra, hogy a patronálok segítő, ellenőrző tevékenysége ösztönzi, az albizottság munkáját. Ebben az évben, négyszer tartottak továbbképzést, melyen a községi, iskolai gyermekvédelemről volt szó. Az idén a sankad- beresztúri,. sarkadi, éleki, kétegy- házi, gyulavári, dobozi mezőgyáni albizottságok számoltak be a gyermek- és ifjúságvédelmi munka egy-egy részterületéről. A beszámolókon részt vettek: a pedagógus ügyrendi titkár, valamint a községi vb-titkár mellett az iskolaigazgatók is. A témákat a községekben tapasztalható legsúlyosabb problémák szerint állították össze. A beszámolókat követő vitában ez anyag feldolgozásában 16 határozati javaslat született. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet hivatali és társadalmi szervei között is egyre javul a kapcsolat. A művelődésügyi és az igazgatási osztály illetékesed a felmerülő művelődéspolitikai, gyámügyi kérdésekről, rendele- tekrői kölcsönösen tájékoztatják egymást. A munkaértekezlet bekapcsolódott a hátrányos helyzetű tanulók problémáinak rendezésébe, a gyógypedagógiai áttelepítő bizottság munkájába, az állami gondozott gyerekek helyzetének ellenőrzésébe, a cigány- tanulók szociális helyzetének megoldásába; pályaválasztási munkába helyezés kérdései, kollégiumi elhelyezések megoldásába, az iskolai gyermekvédelmi felelősök tevékenységének segítésébe. A község albizottságok egyéves munkatervet készítettek. Feladataikat általában sikerrel teljesítik. Különösen eredményes a tevékenységük a kiskorúak álla- lami gondozásba vétele és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerekek elhelyezése ügyében. Az albizottságok tagjai sorában képviselve vannak az állami és a társadalmi szervek. Széles körű aktívahálózat létrehozására törekednek, az aktívák soraiba a veszélyeztetettnek leginkább mondható helyek, arra alkalmas dolgozóit sikerrel vonták be. (Italboitvezető, tanyavilág postása stb.) A kedvező eredmények ellenére sem lehet állítani, hogy az ifjúság gondolkodásából, környezetéből sikerült kiküszöbölni minden ártalmas tényezőt Esetenként tapasztalni még önzést, kul- turálatlanságot, züllöttséget is. A fokozott társadalmi aktivitással, az állami erőforrások célszerű igénybevételével, a tudatformálás hatékony alkalmazásával azonban mindinkább sikerül megoldást találni a problémákra. A gyulai járásban folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka — a meglevő gondok ellenére — egyre javuL v. j. Ismerheti] finis a tiirvényehhel A jogok és kötelességek egysége A SZOCIALISTA alkotmányok — az 1918. évi első szovjet alkotmánytól a Szovjetunió 1936. évi alkotmányán át, a népi demokratikus államok korábbi, vagy éppen az elmúlt években kiadott új (Csehszlovákia, Románia) alkotmányiág— az állampolgári jogok rnálíett és azokkal egyenértékűen rögzítették és deklarálták az állampolgári kötelezettségeket is. Ezen alkotmányok egyik alapvető jellegzetessége — és ez rámutat belső tartalmukra —, hogy nem kitűzött célokat tartalmaznák, hanem a szocialista építés megvalósult eredményeit rögzítik alaptörvényi szinten, és ez vonatkozik az állampolgári jogok és kötelességek megvalósult elvi-gyakorlati egységére is. Ebből következik, hogy az alanyi jogok végső fokon a szocialista termelési viszonyok által meghatározott, a szocialista fejlődés szükségleteinek megfelelően, a szocialista jog szabályaiban megállapított jogok, amelyeknek biztosítékai a szocialista társadalom anyagi életfeltételeiben és az ezek által meghatározott társadalmi-politikai viszonyokban gyökereznek. Azaz: a szocialista termelési viszonyok reális anyagi garanciát nyújtanak az állampolgároknak jógáik gyakorlásához; e termelési viszonyok jelentik forrását és alapját azoknak a garanciáknak, amelyek valóságát a szocialista gazdasági alap és az ennek megfelelő társadalmi-politikai viszonyok szavatolják. ARRA nézve, hogy a jogok és kötelességek egysége hogyan jelentkezik az egyedi jogviszonyokon belül, a szocialista jogirodalomban különböző nézetek ismeretesek. A tárgyat érintő felfogások közti különbségek annak megfelelően jelennek meg például, hogy mely oldalról — óllamjogi, polgári jogi, vagy éppen büntetőjogi aspektusból — közelítik meg a jogok és kötelességek egyedi jogviszonyokban való realizálódásának kérdését. A jogok és kötelességek viszonyának helyes megértését akadályozzák még azok a szemléleti maradványok is, amelyek a kötelességeket a jogok mögé helyezik, — mint másodlagosakat — és az alanyi jogokat még mindig az államhatalommal szembeni biztosítékoknak tekintik a „kívülálló” egyén számára. Sz. F. Kecsekjan —és több más szocialista szerző is — a témát tárgyaló munkájában, az alanyi jogokat úgy állítja szembe a kötelességekkel, hogy a jogok a jogalany számára lehetőségeket jelentenek (lehetséges magatartást határoznak meg), a kötelességek pedig bizonyos magatartás szükségszerűségét, azaz: a kellő magatartást írják parancsszerűen elő. Ez az álláspont vitatott. Helyesnek azonban csak az egyes jogviszony és benne a jogalanyok magatartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések vizsgálatánál fogadható el. Nem elégséges azonban a meghatározás akkor, mint a szovjet szerzők álláspontját bíráló ellenvetések kifejezik —, ha a jogviszonyokat komplex összefüggésükben és egységükben vizsgáljuk meg, továbbá, ha elemezni akarjuk a jogviszonyok társadalmi megjelenését. A jogi szerkezetben levő lehetőség csak akkor válik kézzelfoghatóvá, ha megvalósulásának megvannak a reális társadalmi és jogi feltételei és az állampolgárok élnek is a lehetőségekkel. Ennek megfelelően az alanyi jog fogalma kiegészítésre szorul, s eszerint „szocialista viszonyok között az alanyi jog meghatározott társadalmi feltételek folytán biztosított olyan jogi lehetőség, amelynek társadalmi realitássá válását és egyedi jogviszonyokban való tényleges érvényesülését a szocialista társadalom anyagi, politikai, szociális, kulturális stb. viszonyai objektíve elősegítik és biztosítják.” TEHÁT ÖSSZEFOGLALVA: a jogalanyokat jogok illetik és kötelességek terhelik, amelyek jogviszonyokban, azok elemeiként realizálódnak; a jogok és kötelességek egysége a szocialista jogban megvalósul; a jogok — jogi szempontból, a jogviszony szerkezetét tekintve — jogi lehetőséget jelentenek a jogalanyok számára, a kötelességek pedig szankcionált jogi parancsként nyilvánulnak meg; ugyanakkor — szocialista körülmények között — a jogok nemcsak jogi lehetőséget, hanem egy. ben társadalmilag garantált realitást, a kötelességek pedig nemcsak parancsot, hanem jogi jellegüktől függően társadalmi-erkölcsi kötelességet is jelentenek, s mindezen jogok és kötelességek köre a fejlődő gazdasági, politikai, szociális és kulturális viszonyok között alakult ki és a viszonyok realizálják a jogok és kötelességek megvalósulását; az állampolgárok alanyi jellegű jogait és kötelességeit a szocialista államok alkotmányai foglalják magukban és biztosítják — közvetlenül vagy közvetetten, más jogágakban lefektetett jogok és kötelességek útján — azok megvalósulását. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT Szolnok, Dózsa György út 5. az alábbi szakmákban vesz fel dolgozókat: kőműves, ács, villanyszerelő mellé segédmunkás, fűtésszerelő, épületlakatos, épületasztalos, épület- bádogos, szobafestő-mázoló, tetőfedő-szigetelő, parkettás férfi segédmunkást, faipari gépmunkást, gépkocsirakodót. Munkásszállást biztosítunk, különélési pótlékot fizetünk. Jelentkezés a fenti cimen. 49612 Gazdag a Körösök vidéke Tanulságos halászati kiállítás nyílt Békéscsabán Külön-külön már többször írtunk megyénk haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságairól és halászati termelőszövetkezetéről. Így külön-külön nem tűnt fel, hogy micsoda gazdag halban a Körösök vidéke. Erre a Békéscsabán november 22-én megmyüt halászati kiállítás hívta fel a figyelmet. Arra is, hogy a Szarvasi Kutató Intézetben, a Biharugrai Halgazdaságban és a gyomai Halászati Szövetkezetben immár három tudományos kutató, hat mérnök, tizennégy technikus és negyven szakmunkás foglalkozik a hal tenyésztéssel. Amint ezek az adatok is bizonyítják, immár ezt a szakmát sem lehet a tudomány segítsége nélkül folytatni. Igen, mert nemcsak a hal, hanem a halastó is él. Időnként azt is úgy kell javítani, mint a szántóföldet, s a javítás haszonnal jár, mert az utóbbi két-három évben a tófenék holdanként 40—45 mázsa lucernát, vagy 20—22 mázsa rizst, vagy pedig 10—12 mázsa halat fizetett a korszerűen kialakított forgóban. A halállomány évről évre növekszik. Biharugrán 1960-ban még mindössze 6071 mázsa, 1970- ben pedig már 24 ezer mázsa haA kiállítás sztárja, a két óriásharcsa. Nemcsak a különböző halfajlákkal, hanem a Körösók \ időikének jó néhány jellegzetes, preparált madarával is megismerkedhetnek a látogatók. A horgászok megyei intéző bizottsága a legkorszerűbb horgászati felszerelést is bemutatja. Fotó: Demény lat értékesítenek. Ehhez hozzájárul természetesen az is, hogy csaknem megduplázzák, vagyis 3310 holdra növelik a halastavai: területét. A gyomai Halászati Szövetkezet 1953-ban 5 ezer hold vízterületről 1345 mázsa halat értékesített, az idén pedig 3690 holdról 3500 mázsát. Ezt a korszerű halgazdálkodással, évről évre növekvő ivadóktelepítéssel érték eL
