Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

*967. november 21. 3 Péntek A jövő év tavaszán az országban elsőként kiadják a Dél-Alföld regionális atlaszt Ankét neves szakemberek részvételével Békéscsabán Tegnap, csütörtökön délelőtt lül a térképek 33 százaléka a ter- ankétot rendeztek Békéscsabán, a mészeti adottságokkal, 5 százalé- Balassi Művelődési Otthonban a ka a népességgel, 27 százaléka a jövő év tavaszán kiadásra kerülő Dél-Alföld regionális atlaszról, aíhol a részvevőknek egyúttal a próbanyomatot is bemutatták. A tanácskozáson megjelent dr. Ra- dó Sándor, a földrajztudományok doktora, egyetemi tanár, Berecz- ky Ödön, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal munkatársa, dr. Vrbányi Gyula, a Kartográfiai Vállalat kiadói osztályának ve­zetője és Huszár Mihály, a me­gyei pártbizottság ipari és köz­lekedési osztályának helyette® ve­zetője. Csaba Gyulának, a Békés me­gyei Földhivatal vezetőjének üd­vözlő szavai után dr. Radó Sán­dor professzor szólt az atlaszok készítésének és kiadásának tör­ténetéről és szükségességéről. A történelmi visszapillantás után el­mondotta, hogy a Dél-Alföld re­gionális atlasz lesz az első része a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tisz­teletére megjelentetett Magyar- ország nemzeti atlaszának. Ennek előnye, hogy míg a nemzeti at­lasz globálisan nyújt áttekintést az országról, a regionális már köz­ségi részletezésben ismerteti a ter­mészeti adottságokat, a gazdasági és társadalmi életet. Három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Szeged megyei jogú város területét öleli fel. A következő kötet, amelynek szer­kesztésén már dolgoznak, a Dél- Dunántúl regionális atlasz lesz, amely Baranya, Somogy és Tolna megyét foglalja magában. Bereczki Ödön tájékoztatójá­ban részletesen Ismertette a bi­zonyára nagy érdeklődésre szá­mot tartó atlaszt. Amint az ankét részvevői láthatták is, a próba­nyomat kollekciója 124 térképol­dalon 236 térképen ábrázolja Dél-Alföld természeti, gazdasági és társadalmi viszonyait. Ezenbe­mezőgazdasági termeléssel, 5 szá­zaléka az Iparral, 10 százaléka a közlekedéssel, 13 százaléka a la­kosság szociális, kulturális és kommunális ellátásával, míg egy százaléka a terület helyzetével és közigazgatási beosztásával foglal­kozik. A 2, 3 és 4 színnyomású térképek egyszerűek, könnyen át­tekinthetők, s a jobb megértést és eligazodást a rövid magyarázó szöveg és a statisztikai összeállí­tás segíti elő. Az atlasz, amely a jövő eszten­dő első negyedévében kerül for­galomba, nemcsak a párt-, álla­mi, intézményi, üzemi és gazda­sági vezetőiknek jelent majd nél­külözhetetlen segítséget a mun­kához, hanem az iskolai okta­tásban is jól felhasználható. Az ankét célja egyrészt az volt, hogy bemutassák az atlasz próbanyo­matát, és még idejekorán — a végleges elkészítés előtt — ösz- szegyűjtsék az esetleges észrevé­teleket, kiegészítéseket. A tanács­kozáson többen éltek ezzel a le­hetőséggel. De hlég ezután is mód lesz a javaslatok megtételére, mi­vel az atlasz egyik próbanyoma­tát a Békés megyei Földhivatal­nál bárki megtekinheti. A hasz­nosítható észrevételeket itt is jó néven veszik. Óriási munkát testesít meg az első regionális atlasz. Ez többek között abból is kitűnik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos , Földügyi és Térképészeti Hivatalának kez­deményezésére az Országos Terv­hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium támogatásával az ÉVM Városépí­tési Tudományos és Tervező Vál­lalat tervmunkáinak keretében, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutajtó Intéze­tének közreműködésével készül­tek el a térképtervek. Ezek térké­pészeti feldolgozását a MÉM OFTH Kartográfiai Vállalata vé­gezte el, míg az atlasz a Kartog­ráfiai Vállalat kiadásában jele­nik meg. P. P. Újabb lakások műszaki átvétele kezdődik Békéscsabán November harmadikén újabb ] fejezik még Gyulán a 2’, Békés­42 lakásos ház műszaki átvételét kezdik meg a Kazinczy utcában. A gázfűtéses, összkomfortos laká­sokat előreláthatólag december tizedikén foglalhatják el az új la­kók. Az ÉVM Békés megyei Épí­tőipari Vállalat ezzel a házzal már túlteljesítette ez évi köz­ponti lakásépítési programját, mert a tervezett 328 lakás helyett 329-et épített. Az idén teljesen be- J csabán pedig a 42 lakás építését s ezzel idei tervüket 124 százalékra teljesítik. Ugyancsak november 30-án kéz. dödik a műszaki átadása a csabai MÁV-állomás melletti új háznak. Itt december 10-én 33 igényjogo­sult kétszobás, négy pedig más­fél szobás, gázfűtéses lakást foglal­hat el. SZERENCSEKOVACSOK Nemcsak beszélnek — Közel ülnek a tűzhöz? — Ügyfelek megyén kívül Kevés termelőszövetkezetben járt olyan eredménnyel az 1967. évi beruházás megvalósítása, mint a békésszentandrási Zalka Mátéban. Még a múlt év második felében tudomásukra hozták, hogy állami erőforrásból 1967-ben készíthetnek egy 50 férőhelyes sertésfiaztatót és hozzákezdhet­nek egy százas szarvasmarha-is­tálló építéséhez. Az 1967. évi mun­kákra először 700 ezer forintot kaptak. Nyár közepére a 700 ezer forintot elköltötték s további pót- előirányzatot kértek az építőipari kapacitás kihasználására. A me­gyei szervek 200 ezer forinttal toldották meg az 1967-ről 1968-ra átmenőre tervezett százas istálló anyagi fedezetét. E két jelentősebb munka mellett 580 négyzetméte­ren befejezték a 410 ezer forint értékű gépszín szerelését is. A tervezett beruházásokkal no­vember első feléig elkészültek. Vagyis a békésszentandrási Zalka Máté Tsz a rendelkezésére bocsá­tott anyagiakat a tervnek megfe­lelően felhasználta! zeti gazdákat küldtek Dunaújvá­rosba a betonelemgyárba, Szol­nokra a TÜZÉP-teíepre és Sejpre a cementgyárba. A legszüksége­sebb anyagokat így szerezték be. Tégláról maguk gondoskodtak. A közös gazdaság kereken 400 ezer forintot költött erre a mel­léküzemágra, amely már az Idén júliustól — 400 ezer téglát adott Jövőre 1 millió téglát szeretnének égetni, mert ahhoz a nagyarányú rekonstrukcióhoz, melyet 1968-ra terveznek, ennyi szükséges. Évekkel ezelőtt még a gyenge adottságú gazdaságok között em­lítették a Zalka Máté Tsz-t, ta­valy és az idén igen sokat erősö­dött ez a szövetkezet. Kalászosból és lucernából, valamint több ipa­ri növényből már csaknem olyan termésátlagot érnek el, mint a kedvező körülmények közepette gazdálkodó orosházi vagy mezőko­vácsházi üzemek. A szövetkezet vezetői gyakran bocsátkoznak üzemszervezési gondokba. Oly módon igyekeznek megoldani a közösség előtt állói {elismerve S Persze nem ment minden sl- mán, golyóscsapágyon. Ez a sző- | vetkezet is ugyanúgy küzdött épí- (őanyaghiánnyal, mint megyénk­ben bármelyik. Hogy mégis meg­előzték a többieket, az annak tu­lajdonítható, hogy sok kivitelezésének szervezéséről ők nemcsak beszél lek. Szövetke­ként mindenféleképpen a szövet­kezet egésze kerüljön ki. A koráb­bi években a Zalka Tsz 6—700 hí­zott sertést adott az állatforgalmj •i üeruházá- I 'vállalatnak. Három év alatt, aho­gyan a terméseredmények növe­kedtek a 6—700 hízott sertésből | mostanra 1300—1400 lett. Termé­szetesen az állam segítsége is köz. ezer férőhelyes hizlalda korszerű­sítésében. Az épületet az ésszerű­ség határáig átalakítják és a jövő év végére — amennyiben a ko­capihenővel is elkészülnek — évente már 2800—3000 sertést ér­tékesítenek. Vagyis az államtól kapott támogatást összekapcsolják a saját gazdaság kínálta lehető­séggel és ennek megfelelően hasz­nosítják. Hogy a jövőben minél több le­gyen a bevételük, javítottak a vetésszerkezeten is. A 2800—3000 sertés neveléséhez kereken 200 vagon takarmány szükséges. Eb­ből 140 vagont a takarmánybúza, az árpa és a zab, 60 vagont pe­dig az intenzív kukorica adja. A szövetkezet a sertéstenyész­tési és hizlalási programhoz saját eredményeivel, megfontolt, meg­alapozott elképzeléseivel került közelebb. Egyik megyei szerv sem inspirálta őket arra, hogy üljenek közelebb a „tűzhöz”, segítsenek az olyan fontos termeléspolitikai cé­lok megoldásában, mint éppen a sertés tenyésztése. Lehetőségeiket maguk vállalkoztak erre. S ez a jó. Az 1967-es esz­tendő jól sikerült, így nem tarta­nak a következő évek beruházá­saitól sem. Nem engedik, hogy az anyag hiánya késleltesse vál­lalkozásukat. Ha a Békés megyei TÜZÉP nem tudja őket kiszol­gálni, akkor elmennek más me­gyébe. Az idén legtöbb épület­anyagot Szolnokon vásároltak. De Az adó levonása után az „R”- és gélyezés és az Ösztöndíj. A nyere- az „F”-alap bizonyos százalékát ség, a prémium, az újítási díj és bérezésnél pedig a szinten kedve- (10 százalékot) tartalékalapba kell a jutalom kifizetéséhez, arányai- zőbb III. kategóriában legyen, tenni Az F”-alappal, annak fel- nak meghatározásához szükség Azt már említettem, hogy a ka- használ ásóval most nem foglalko- van arra, hogy előzőleg a kollek- tegóriákon belül is lehetőség van zunk, hanem a kialakított része- tív szerződésben a vállalati mun- a csoportátlagtól eltérő differen­ces’! alap felosztásának főbb kaköröket kategóriákba sorolják, ciálásra. Célszerű is, ha a kollek­szabályait ismertetjük. Ezeket a ^ kategóriába sorolás szerepe ket- szabályokat a kollektív szerződés- tgS) egyrészt az elosztásnál difié­ben rögzíteni kell, természetesen renciálja a személyi jövedelme­nem összegszerű meghatározások- két, másrészt veszteséges gazdái- , „ , , , , ,,, . . ,, , .. kai, hanem csak a főbb elvek elő- kodás esetén felelősségi kategóriát fe* a kate8°J'laba t"J?20]' ko‘ írásával. ts jelent. Biztosítja a jogszabály- zott- 20 szazalekot a tobb éve a jrejátszo>tt. Kora tavasszal ugyanis | nem lesznek restek, hogy Sejpre hogy valaki a nyereségnél I., a]28 vagon takarmányt vásároltak központi készletből. Az utóbbi hó­napokban azonban megjelent egy rendelkezés, amely a búzaértéke­sítés után korpajuttatást tesz le­hetővé valamennyi szövetkezet­nek. Így év végén a búzaértékesí­tés révén 28 vagon tartalék-ta­karmánnyal rendelkeznek. Ennek hasznosítására azonban csak jövő­re kerülhet sor. * Ez a gazdaság jelentős részt | vállalt a megyei sertéshizlalási vállalatnál tevékenykedőknek ősz- j programból. Éppen a napokban tív szerződésben úgy határozzák meg a részesedési alap, a nyereség elosztását, hogy például 50 száza­lékban a bérek arányában osztják A részesedési alapot ba" meghatározott szankciók al- tanakj m{g tovább. 30 százalékot {jártak Budapesten az Allatforgal- ni nem nénzheni valamint, kalmazasat, vagyis az I. katego- Asm habnál. |mi Trösztnél. Itt megegyeztek az pénzbeni, nem pénzbeni, valamint ’"k“ *• egyéb jellegű ösztönzésre használ­tatnék részekre kell bontani. »aba . S°r°?LVeZ'ätÖ!V nak így Például kiváló dolgo­Célszerű először a nem pénzbeni «° adalékában részesedhetnek ............---------------------------------------­r ész meghatározása. Ide tartozik u^an a nyereségből de veszte­séges gazdálkodásnál felelőssegük vagy éppen Dunaújvárosba utaz­zanak az építkezéshez szükséges szerkezetekért, anyagokért. Vál­lalják ezt a többletkiadást is, mi­vel céljaik vannak. Eziek a célok pedig egybeesnek az országos ér­dekkel. Tulajdonképpen az fűti az itte­ni embereket, hogy az ő szövet­kezetük is álljon meg a saját lá­bán és jól hasznosítsa a helyi le­hetőségeket. Ilyen a légkör, ezért érhetnek el kiváló eredményeket a beruházások megvalósításában is, melyekre jogosan büszkék le­hetnek. Dupsi Károly zók jutalmazására, a munkaver- { seny célkitűzéseinek előmozdítá- j sara stb. í Összegezve megállapít- j hatjuk: a dolgozók anyagi ősz- j szont igaz, hogy a csoportátlag a tönzése, a részesedési alap képzése j nyereségnél 15 százalék, de a dől- és felosztása igen széles körű fel- : A Magyarországi Románok De- 1 első részében magyar-, román és lalat szakszervezeti szerve rendel- gQzdk bérük 100 százalékát adatot jelent. Feltétlenül igényli, j mokratikus Szövetségének akció- i német népi táncokat és zeneszá­A "— megkapják veszteséges gazdálko- hogy a dolgozók is megismerjék j programja keretében és szerve- j mókát mutattak be, Medve Júlia dás esetén is A csoportátlag to- ezeket a kérdéseket és véleményű- j zésében a gyulai Körös Öntevé- | pedig román népdalokat és ci­az üzemi étkezéshez való hozzá­járulás, a gyermekintézmény tá­mogatása, az üdülés, a sport, a kulturális és jóléti kiadások fe­dezete. Az utóbbiak felett a vál­olyan fokú, hogy esetleg 25 száza­lékos bércsökkenéssel is számol­niuk kell. A III. kategóriában vi­A gyulai Körös Művészegyüttes hatnapos turnén járt Békés—Hajdú-Biharban kezik. A nem pénzbeni részesedés a béren kívüli juttatások eddigi kialakult mértékén nem célszerű vábbá nem jelenti azt, hogy a ki- ket nyilváníthassák a részesedési • kény Művészegyüttes szép sikerű gánydalokat tolmácsolt. változtatni. A kiadások összegé- emelkedő munkdt végző dolgozók alaP felosztását illetően. Ez is biz- j műsoros esteket adott hatnapos j A műsor második részében az bői ugyanis lényegében a részese- . .... tosítékot jelent, hogy a kollektív j kultúrkörútja alkalmából Békés, j Erkel Ferenc Művelődési Ház já.i mrtrvnmalVtúf/í úu Q turorp. nei Ü Í3p 0 '03 C £1 MySfC eg O , ____2j/ _ ------------- • maatról/ fnní,7(.ní.lra,^j Q WinnvnIrnS. c sak az esetleges újabb további fejlesztés összege terheli. dési alap megemelhető és a nyere- , . “P . ' 5 szerződés készítésénél messzeme-: valamint Hajdú-Bihar megyék ' tánczenekara a könnyűzene Ijed­ségből képzett részesedési alapot premi“ °’ f, _ ..ol nőén alkalmazkodhassanak a vél- 5 nemzetiség lakta községeiben. Q W­• nagy°bb ayanyu összeget. Ismetel- ^ rög2Íthessék Szerepeltek Méhkeréken, Körös­ien hangsúlyozni kell, hogy a ka- a rés2esedési alap felhasználásé- 5 nagyharsányban, Körösszegapáti­tegóriába sorolás tehát nemcsak nak elveit> módszereit, megváló- j ban, Zsákén, Nyíracsádon, Kör­Ezután következhet a penzbem esetlegesen magasabb nyereség- sdhassák a vállalat és a dolgozók {mösdpusztán és Magyarhomoró­részesedés arányainak meghatáro- részesedésre ad lehetőséget, ha- érdekeinek egységes érvényesülő- ; bon­zása. Ide tartozik a nyereség, a nem ezzel együtt fokozott felelős- sét. : A községek lakói mindenütt prémium, az újítási díj, a lakás- séget, kockázatvállalást is jelent. Dr. Sebestény József : nagy szeretettel és örömmel fő­építéshez való hozzájárulás, a se- Azt viszont nem lehet alkalmazni, a megyei tanács vb' osztályvezetője j gadták a műsorokat, melynek velőinek szólaltatta meg a leg­sikeresebb magyar és román slá­gereket, valamint a beat-zene legjobbjait, ezeket is mindenütt nagy tetszéssel fogadták. A műsoros esteik hozzájárultak a szórakoztatás és ízlésformálás mellett a kulturális célkitűzések megvalósításához is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom