Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
I96X november 23, 3 Csütörtök Ivóvíz-, szennyvízgépészeti munkák, alumíniumszerkezefek készülnek Gyulán Lekötötte jövő évi kapacitását a Gyulai Vísgépészeti Vállalat A Gyulai Vízgépészeti Vállalat kiváló termékeivel már a korábbi években meghódította a hazai és a külföldi partnerek tetszését. Ebben az évben szereltek fel többek között Indiában, a Bihari Államban egy négy gépegységes, vízen úszó vízkiemelő művet, amely berendezéseinek gyártására is. A vállalat eddig 106 százalékra teljesítette időarányosan éves tervét, s alaposan felkészült a jövő évre. Kiderült, s ez 12 év óta először fordult elő, hogy az év utolsó negyedében a következő év teljes másodpercenként két köbméter J kapacitását lekötötték, sőt már vizet ad öntözésre. Komoly meg- 1969-re is vállaltak munkát, bízatást kaptak többek között a A vállalat jó minőségű munká- Gyöngyösi Hőerőmű vízgépészeti | val érte el többek között, hogy Jár-e kártérítés az üzemi balesetet szenvedett dolgozónak? Egy dolgozó üzemi balesetet szenvedett. Rakodás közben nehéz vas esett a lábfejére, ami csonttörést okozott. Háromhónapi orvosi kezelés után gyógyult fel, közben természetesen táppénzt kapott. Már ismét dolgozott, amikor társai szóltak neki, hogy kártérítést kérhet a vállalattól, ö ilyen lehetőségről semmit sem tudott. A szerkesztőséghez fordult tanácsért. — Mik az előírások? — kérdeztük meg Vágréti Lászlótól, az SZMT munkavédelmi felügyelőjétől. — Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén egyaránt a vállalat a dolgozó teljes vagyoni kárát (így az elmaradt jövedelmét, valamint a sérelemmel kapcsolatos költségeit és kiadásait) köteles megtéríteni. — Hogyan kell igényelni? — A vállalat a dolgozó felgyógyulása után írásban köteles a figyelmét felhívni kárigényének bejelentésére, amit 2/1964. sz. valamint a VI. hó 8-án kelt 4/1967. számú MüM. rendelet szabályoz. A dolgozó bizonyíthatóan felsorolja a kár összegét. — Mi az eljárás, ha a vállalat a kártérítést megtagadja? — A dolgozó a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezMagyar műszaki napok Londonban A Magyar Kereskedelmi Kamara, a MTESZ, valamint a londoni kereskedelmi kamara és a brit gépészmérnökök szövetsége december 11—15 között magyar tudományos és műszaki napokat rendez az angol fővárosban. Az eseménysorozat megnyitó előadását a műszaki fejlesztés magyar- országi eredményeiről és távlati terveiről Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tartja. (MTI) hét vagy (szóban, írásban) panaszt tehet a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelőjénél és a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőségénél is. — Milyen esetben nem jár kártérítés? — Ha a balesetet kizárólagosan a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. A kártérítés szabályait egyébként a Munka Törvénykönyve 123/A §-a határozza meg. p. B. országosan rájuk bízta az OVF az alumíniumszerkezetek gyártását. A vízgazdálkodásban ugyanis újdonság, hogy alumíniumból készítenek különböző műtárgyat, ezért ez a feladat kísérleti jellegű. Ha beválik, akkor ennek az erró- zió elleni védekezésben igen nagy szerepe lesz. Az új feladatok elvégzésére szakembereket képeznek ki, és komolyan fejlesztik a műszaki berendezésüket. Ivóvíz- és szennyvízgépészeti munkákra egyébként jelentős megbízatásokat kaptak a gyulaiak. Gyulán 1968-ban csupán a szennyvíztisztító berendezésekből mintegy 10 millió forint értéket gyártanak. Itt készül — ők is szerelik fel — Debrecenben és Szegeden a tudományegyetemek fűtéséti szolgáló hévíznyugtató tartály. Az j ezer köbméteres tartályok egyenként kétmillió forintos költséget igényelnek. Az új megbízatásokon, az eredményes gazdálkodáson kívül legjobban annak örülnek a gyár dolgozói, hogy kijelölték az új telep helyét, s az elkövetkező években 13—14 millió forintos beruházással új üzem épül irodaházzal és szociális létesítményekkel. A. R. Légy a tejben Az életben sók minden viszonylagos. Például: egy étkezőhelyiségben, ha a kifüggesztett légypapíron mindössze két-három rovar ragad meg, ez határozottan kevésnek mondható. Jelzi a tisztaságot. Ugyanebben a helyiségben és ugyanennyi számú „szárnyas ragadozó” egy tányér felszolgált levesben: kimondottan nagy szám. Bizonyítéka az elhanyagolt állapotoknak. Bár a légyinvázió a tél küszöbén nem éppen a legidőszerűbb, a megyei főügyészség mezőgazdasági üzemekben tartott egészségügyi vizsgálatait azonban most értékelték, azok most kerültek nyilvánosság elé. A főügyészség a gyomai Győzelem és az orosházi Szabadság Tsz-ben tartott vizsgálat során megállapította, hogy nem gondoskodtak a legyek elszaporodásának megakadályozásáról. Nem intézkedtek a fejő- és tejházak, élelmiszerraktárak, konyhák és étkezdék közvetlen környékén a legyek „tenyésztésére” különösen alkalmas gócok megszüntetéséről. Nem irtják rendszeresen ezeket a rovarokat. A vizsgálat alkalmával mindkét tsz tejházában és a gyomai szövetkezet étkezdéjében termérdek sok élő és döglött legyet találtak. „Ez a nagyfokú nemtörődömség — állapítja meg a jelentés — esetleg a dolgozók nagy tömegének megfertőzését is eredményezhette volna.” Mint mondottuk, az életben sok minden relatív. A felelősség kérdése is. Ha történetesen tömeges megbetegedés fordul elő az elhanyagolt állapotok miatt, akkor bizonyára igen élesen és kellemetlen formában merült volna fel — ezekben a gazdaságokban, vagy másutt — a felelősség kérdése. Miután szerencsés véletlen következtében különösebb baj nem történt, az illetékesek megúszták a jegyzőkönyv figyelmeztetéseivel. A felsorolt két gazdaság azonban — sajnos — csupán példa. Hasonló jelenségekkel másutt is lehet találkozni. Nemcsak egyes gazdaságaink dolgozóinak, hanem — éppen a tejellátás miatt — az egész megye közegészségének égető kérdéséről van szó. Az ördögök — illetve a legyek — nem alszanak. A vizsgálat, figyelmeztetéseit érdemes megszívlelni! —ajda— Huszonkét mázsás rizstermés a tóienéken A Szarvasi Kísérleti Halastavak] őrületén rekordtermést értek el a őfenéken. Rizsből például 200 j hold átlagában 22 mázsa tiszta termést értékesítettek. A halastavi pecsenyekacsa-nevelés közvetve a növénytermesztésben is érezteti hatását: a korábbi kacsás tavakban magasabb volt a vízi gabona átlaghozama. Egyik-másik táblán 25—30 mázsát mértek holdanként. A Kísérleti Halastavak a helyi nemesítésű H6 és H9 fajtákkal érte el a jó eredményt. Egyébként a haltenyésztés is jó eredményeket hozott. A terület mindössze 10 százalékkal nőtt a múlt évhez képest, a halfogás pedig a tavalyi 2600 mázsa helyett eléri a négyezer mázsát. A növényevő halak meghonosítása és a helyben kikísérletezett tápok etetése sokat segít abban, hogy a Szarvasi Kísérleti Halastavak évről évre több halat ad fogyasztásra és továbbtenyésztésre. A. Fotókiállítás Mezoberényben és A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának leningrádi és moszkvai ünnepség- sorozatán megyénk több fiatalja jelen volt, köztük Gyarmati László, a Mezőberényi Gépjavító Állomás KISZ-titkára is. Az eseményekről mintegy 300 felvételt készített, a fotószakkör tagjai a napokban kiválogatják a legsikerültebb fényképeket és azokból kiállítást rendeznek a mezőberényi művelődési otthonban, ezután Békésen az ifjúsági házban tekinthetik majd meg a érdeklődők. A kiállítás mind a két helyen egy hétig lesz nyitva. Váljon végre halaszthatatlan feladattá a mélyszántás Hirtelenében csak a nagyon jó emlékezőtehetségű embereik tudnák feljegyzés nélkül is megmondani, hogy melyik évben ; volt az ideihez hasonló, minden j mezőgazdasági munkához bősége- J sen elegendő időt engedő derűs, hosszú ősz. Többségünk emlékezetében leginkább^ a korai esőzésekkel beköszöntő őszök egymást követő sora maradit meg elevenen. Azok az októberek és novemberek, amelyekben a túlságosan átázott földekről csak lánctalpas traktorokkal lehetett lehordaei a cukorrépát, a kukoricát és a különböző melléktermékeket. Nemegyszer előfordult, hogy egy-egy elsüllyedt traktort két-három másik húzott ki a kátyúból. Csodálatosképpen a korábbi túlzott esős őszök ellenére sem maradt annyi szántanivaló tavaszra, mint az utóbbi években. A Népújság 1958 december elején „sereghajtó” jelzővel illette a gyulai, a füzesgyarmartd és a Békési Gépállomást, mert addigra csak 79—84 százalékra teljesítették mélyszántási tervüket. A többi gépállomás befejezte akkorra, s nem maradt sok tavaszra az említett „sereghajtók” területén sem. Pedig a hivatalos statisztikai adatok szerint abban az évben megyénk gépállomásai mindössze 1346 traktorral rendelkeztek. A szövetkezeti tulajdonban levő traktorokról még említést sem lehet találni, annyira jelentéktelen számuk volt. Jl tavalyi adatok szerint megyénk termelőszövetkezetei 3539, a gépjavító állomások pedig 493 traktorral rendelkeztek, vagyis együttesen 2686-tal többel, mint amennyi nyolc évvel korábban dolgozott a termelőszövetkezetek földjein. A gépek száma fokozatosan, főleg 1960 óta növekedett megyénkben. Ám azóta csak egy ízben, 1963-ban fejeződött be teljes egészében szövetke- j zeteánk földjein az őszi mélyszán- j tás, azóta mind több és több ma- ! radt tavaszra, nem egy ízben 100 —130 ezer hold is. Most a zavartalan őszi vetést és betakarítást engedő hosszú ősz és a megnövekedett számú traktor ellenére is még 188 ezer höld van szántat- lanul a tavasszal bevetésre kerülő 313 ezer holdból. — „Ha továbbra is ilyen jó idő lesz, akkor nem marad szán- tatlan földünk” — mondta több olyan termelőszövetkezet vezetője is, ahol alig felénél tartanak ennek a fontos, termést fokozó és bevízveszélyt csökkentő őszi munkának. Miért csak a felénél vagy annál éppen valamivel többnél, olyan időben, amilyennél rendelni sem lehet jobbat, s az 5—8 évnél még egyszer több traktor birtokában? Miért fejeződött be teljesen vagy csaknem egészében az őszi mélyszántás akkor, amikor 2—2,5 ezerrel kevesebb volt az erőgépek száma? Azért, mert akkor a gépállomások vezetőit szorította a tervteljasítés, a traktorosokat a keresni akarás, s együttes erővel, szinte kiverekedték a szövetkezetektől a szántanivalót. Ráadásul annyit, hogy erőgépeik zömét két műszakban üzemeltessék. | azért, mintha nem lett volna rá j szükség eddig is. A szövetkezetek vezetői az utóbbi évek mindegyikében megállapították, hogy mennyire hatványozta a belvízkárt, és hány mázsával csökkentette holdanként a kukoricatermést a mélyszántás elmaradása. Ám a legtöbb helyen nem váltak következetessé. A mélyszántást nem tartják elengedhetetlen termésfokozó, belvizet csökkentő tényezőnek, hanem csak afféle, az esztendő utoljára maradó munkájának, s elvégzését inkább a véletlenre, mint az eltökéltségre bízzák. Ha nem így lenne, akkor nemcsak négyöt traktort üzmeltetnének szövetkezetenként két műszakban immár évek óta a nyári és az őszi mélyszántás idején, hanem jóval többet, annyit, amennyivel a kemény fagyok beálltáig, a vastag hótakaró lehulltáig maradéktalanul befejeznék a föld forgatását. „Kevés képzett traktorossal rendelkezünk” — mondják a szövetkezeti vezetők. A tanfolyamot végzettek száma azonban ellentmond ennek az állításnak. Inkább a szövetkezeti vezetők engedékenysége húzódik az erőgépek egy és nyújtott műszakban üzemeltetése mögött. Azért válha tott ez divattá, mert egyes traktorosok már évekkel ezelőtt kijelentették — inkább a kereset, mint az erőgép féltése miatt —, hogy senki emberfia váltótársnak nem adják át a kormanykereket. Ez a legfőbb oka a kettős műszak hiányának és annak is, hogy a traktorvezetői képességgel rendelkezők egy része évek óta rakodóként, állatgondozóként vagy növénytermesztőként dolgozik a szövetkezetben. — „Ha továbbra is ilyen jó idő lesz, befejezzük a mélyszántást" — mondogatják itt is, ott is. 4>m mi a biztosíték, hogy a tartós meleg ősz után nem köszönt-e be tartós esőzés, hirtelen kemény fagy vagy erős havazás? Számoljanak ezzel a szövetkezeti vezetők és állítsanak mielőbb kétműszakos szántásra minél több arra alkalmas erőgépet. Ezzel egyidőben szorgalmazzák jobban a szántó traktorok útjában álló kukorica és egyéb növényi szárak letakarítását. Őszintén szólva, szégyen volna, ha ennyi gép és ilyen hosszú ősz ellenére is maradna szántanivaló tavaszra, de jelentős kár is származna belőle. Ha a korábbi évek tapasztalatait elfelejtették szövetkezeteink, legalább az idei tanulságokon okuljanak. Azon, hogy az őszi mélyszántásokba a belvíz elvonná.* a után hamarosan vethettek. Ezzel szemben a szántatlanul maradt földeken jóval tovább állt a víz, hetekkel később szánthatták meg, s ezek hetekkel korábban száradtak, repedeztek meg az aszály miatt. Röviden szólva, félterméssel bosszulták meg a Mióta a I szövetkezetek földek az őszi mélyszántás elmaradását. Ezért hangsúlyozzuk, tulajdonába került a traktorok hogy váljon ez végre halaszthanagy többsége, szinte kiment a tatlan feladattá. divatból a kettős műszak, Nem j Kukk Imre
