Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

1967. november 22.

4

Szerda

„Ne is mutassátok meg senkinek...”

Egri museulógus dolgossá fel Gárdonyi Gésa hagyatékát

Negyedszázadnyi időn át élt és dolgozott egri rémeteműhelyében Gárdonyi Géza. Méreteiben is hatalmas irodalmi hagyaték maradt utána: több ezer kötetes könyvtár, 'kéziratok, feljegyzések, naplótöredékek: írói életének számos ereklyéje.

A fia sem emlegette

Sejteni lehetett, hogy ez a — szakemberek által ismert hagyaték megcsonkított, nem teljes, de ez a sejtés csak két éve, az író legidősebb fia, Sándor halála után vált bizonyossággá. Gárdonyi Sándor apja hagyatékának nagy részét magánál tartotta, mindenkitől elzárta, s titkolta bármiféle anyag létezését is. „Ne is mutassátok meg senkinek, ne is emlegessétek”, tartotta magát az atyai intelemhez élete végéig, s a kéziratok kötegeit, az ellentmondásokat, titkokat megvilágító és magyarázó iratokat, a legparányibb papírszeletkéket, cédulácskákat, a borítékba rakott jegyzeteket is gonddal megőrizte.

A 43 esztendőn át ismeretlen irodalomtörténeti vonatkozású és jelentőségű Gárdonyi-hagyaték — 23 320 lap kézirat, több mint félezer levél, több mint száz személyi és családi okmány, nagy mennyiségű, titkosírással készült cédula, naplótöredék — az egri vármúzeum tulajdonába került, ahol dr. Korompai János, a múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének kezelője, két éve végzi a nagy tömegű anyag rendezését, nyilvántartását, az irodalmi hagyaték feldolgozását.

Álmok a novellában

— Gárdonyi az élet minden helyzetét felhasználta gondolatok, ötletek, témák gyűjtésére — mondja a kutató. — Gyakran leírta álmait, hogy az „éjszaka látott” helyzeteket vagy eseményeket beleszőjje egy-egy novellába, regénybe. Van a hagyatékban számos cédula kusza írású verssorokkal, a cédula alján a sorok tisztázatával, magyarázatával, amelyek mind azt tanúsítják, hogy ezeket a sorokat az író álmából felébredve írta le.

Minden keze ügyébe eső papírdarab jó volt a hirtelen felötlő szó, fogalom vagy helyzet rögzítésére. Nem törődött azzal, hogy lei és mit írt a papír másik oldalára. Édesanyja levele, az egri érsek ebédre szóló meghívója, a Pesti Hírlap főszerkesztőjétől vagy a Singer és Wolfner cégitől érkezett értesítés egyaránt alkalmas volt, hogy a hátsó oldalára az éppen készülő regény vagy színmű egy-egy jelenetének, felvonásának vázlata kerüljön.

Javíthatatlan javító

Az utókor és a kutatók szempontjából hasznos szokása volt Gárdonyinak: az egyszer leírt szót nem dobta el, nem semmisítette meg, még ha többször meg is változtatta műveinek szövegét. A legkezdetlegesebb vázlat, a legkopottabb papírdarab is megmaradt, ötvenhárom borítékban 1145 cédulát számoltak meg; ezek részletes vizsgálata értékes

felvilágosításokat ad majd az egyes művek kialakulására, szövegének változásaira, visszhangjára. A borítékban levő cédulákon nyomon követhető az anyag- gyűjtés minden mozzanata; de összegyűjtötte és megtartotta Gárdonyi a későbbi kiadásokra tervezett módosítások, kiegészítések terveit is.

Gárdonyi javíthatatlan javító volt. Kéziratait újra meg újra átjavította. A ceruzás kéziratból csak lényeges módosítások után lett tintával írott, de még ez is tovább finomult és bővült gépelésben, és a gépiratot is sűrű javításokkal . tűzdelte meg. A nyomdába küldött kéziraton is egymást érték a .javítások, beszúrások. Hogy az agyonjavítgatott kéziratlapokat hogyan fogadták a nyomdászok, könnyű kitalálni abból a a piros ceruzás kérlelő üzenetből, amely a „Jancsi dódé” című novellájának lapszélén olvasható: „Szedő úr! Kedves munkatársam! Káromkodni vétek!”:

Levelek as évkönyvben

A Gárdonyi-hagyaték múzeumi gondozójának naplójában máris több mint 40 téma sorakozik, amelyek tudományos feldolgozásra várnak (új életrajzi adatok az ifjúkorról, az író tanítóskodása, Gárdonyi az újságíró, Gárdonyi és a színpad, Gárdonyi a nyelvvédő, Gárdonyi világnézete, munkamódszere, mindennapi élete.)

Az irodalmi hagyaték nagy tömegű anyagából előbb a levelezés kerül feldolgozásra: az Egri Vármúzeum 1968. évkönyve közli valamennyi (584) levél tartalmi kivonatát; majd az okmányanyag és a kéziratok feldolgozása következik. Előreláthatóan 5 év kell a roppant hagyaték fő részleteinek publikálásához. Legutoljára marad a titkosírásos anyag megfejtésének technikai lebonyolítása. A nagyobb mennyiségű titkosírásos kéziratanyag, a sok új adat és szempont: Gárdonyi Géza életére és munkásságára vonatkozó kutatás új lehetőségeit tárja fel, s egyszersmind az író új irodalomtörténeti portréjának megrajzolását sürgeti.

Pataky Dezső

Találkozás Jancsó flndriennel és Csernus Marianna! - Hol jártam a nyáron? - Hobby-sarok

A múlt évben a KISZ KB és aj

Művelődésügyi Minisztérium által' meghirdetett kiváló ifjúsági klub pályázaton — melyet néhány héttel ezelőtt értékeltek — a vésztői és a füzesgyarmati ifjúsági klub is dicséretet kapott.

Vésztőn a helyi művelődési otthonban hetenként háromszor tartanak összejövetelt a fiatalok. Rendszeresen találkoznak előadó- művészekkel, már többször vendégül látták Csernus Mariannt, Jancsó Adriennt és Horváth Ferencet, valamint Egri Istvánt, a rádió, televízió bemondóját. Ezenkívül szellemi vetélkedőket, filmankéto- kat, költő—olvasó-találkozókat,

TIT-előadásokat és zenés, táncos délutánokat tartanak.

A füzesgyarmati kiszesek klubjukban Hol jártam a nyáron? címmel kiállítást rendeztek. A felvételeken bemutatták azokat a helyiségeket, tájakat, ahová a

Á TMTE

nagyszabású ankétje Békéscsabán

(Tudósítónktól)

A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja november 23-án, csütörtökön délelőtt fél kilenctől nagyszabású ankétot rendez Békéscsabán, a Technika Házában. Az előadássorozatból álló ankét tárgya: A legkorszerűbb technológiák és alkalmazásuk a textiliparban.

A széles Skálájú program első előadását dr. Vékássy Alajos egyetemi tanár tartja Kelmeképzési technológiák összehasonlítása a termelékenységi paraméterek alapján címmel, majd Új mesterséges szálak és jelentőségük címmel dr. Kóczy László egyetemi docens ad tájékoztatót. Ez utóbbit különösen nagy érdeklődés előzi meg a szakemberek részéről.

Tizenegy órakor szekció-előadásokkal folytatódik a gazdag program. Az előadóteremben előbb Baranyai Péter egyetemi adjunktus tart előadást Korszerű technológiai irányzatok a ruházati iparban címmel, majd ezt követően Pi- hentetési eljárások befolyása a kelme méretváltozási folyamatára címen dr. Havas Ivánná egyetemi adjunktus tájékoztatóját hallhatják majd a résztvevők.

Egyidejűleg a klubhelyiségben dr. Jederán Miklós egyetemi docens előadása hangzik majd el Legújabb technológiai irányzatok a szövőiparban címmel. (—zár)

lapunkban

használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait,

kapacitáskeresletét, kínálatát, s minden egyéb adás-vételét.

Mellékletünket díjmentesen megküldjük az ország összes számottevő üzemének, vállalatának, tsz-ének, gépjavító állomásának és ktsz-ének.

Ez évben utoljára november végén jelenik meg külön- számunk. A hirdetési felület biztosítása végett megrendelésüket legkésőbb november 30-ig kérjük megküldeni.

Ügyintézőnk a lapkiadónál:

VAS TIBOR A Magyar Hirdetőnél:

BARÁTH LÁSZLÓ

BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT

Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5.

Telefon: 11—021, 11—051 Magyar Hirdető Békéscsabai Kirendeltsége. Telefon: 11—235.

nyári hónapokban ellátogattak. November végén megnyílik a Hobby-sarok, a barkácsoló és a karikaturisták munkájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Terveik között szerepel híres emberekkel való találkozás, szellemi vetélkedők és Ki mit tud-ok rendezése.

A két ifjúsági klub tagjainak a napokban Püski Gábor, a megyei művelődési ház igazgatója és Réthy István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ajándékkokat adott át. A vésztőiéit magnetofont, a füzesgyarmatiak filmfelvevőt kaptak.

Jó kapcsolat Békéssel

(Tudósítónktól)

A szigligeti hegyközség szövetkezet az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket kihasználva, ezután nem adja el a mustot, a szőlőt, hanem saját borozót nyit kiváló minőségű borainak értékesítésére. Az idegenforgalom is azt követeli, hogy helyben dolgozzák fel és értékesítsék a Balaton-fel- vidék messze híres borait. A hegyközség szövetkezet jó kapcsolatot alakít ki a Békés megyei szövetkezetekkel, vállalatokkal. Borát szállítja a megyébe és cserébe hentesárut, kiváló házi kolbászt visz a szigligeti borozójába, hogy a vendégek — hazaiak és külföldiek — harapnivalót, békési, híres árut is kapjanak a bér mellé.

Milliókat a lelátókra

Próbálná csak ki egy építővállalat, mennyi idő alatt készülnének el egy lakóházzal, ha teszem azt a Népstadion gyepszőnyegének közepére építenék, méghozzá úgy, hogy akárcsak egy nemzetközi labdarúgó-mérkőzésen, ezúttal is százezer ember figyelné a „csapatok" küzdelmét. Bizonyára nem kételkedik abban senki, hogy hihetetlenül gyorsan felépülne ez a ház. Bizarr- nak tűnik az ötlet, p>edig tulajdonképp^ tanúja lehettünk már egy ehhez hasonló esetnek. Amikor az Emke-aluljá- ró épült, minden arrajáiró tapasztalhatta, hogy az építkezésen dolgozók — milyen ügyesen, szorgalmasan és gyorsan dolgoznak, holott nem állt minden ember mögött egy-egy brigádvezető. Az ösztönző erő a közvélemény figyelme volt, azé a sok százezer emberé, akik naponta ott jártak, és mindig szenteltek rá egy-két pillanatot, hogy megfigyeljék, mennyire haladnak a munkával.

Hivatkozhatunk azonban tinédzserjeinkre is, akik ma már a nyugati slágerek helyett magyar táncdalokat üvöl- tenek, p>edig néhány évvel ezelőtt csak azt hallhattuk, mennyire rosszak ezek. Minek köszönhető a siker? — adódik a kérdés még akkor is, ha jól tudjuk, nem ezen áll vagy bukik a magyar jövendő. Világos, hogy a rádió és a televízió táncdalfesztiváljai játszottak közre, amelyek több millió főből álló „zsűrijükkel”, no meg jelentős összegű díj segítségével arra kényszerítették vagy ösztönözték (amelyik kifejezés jobban tetszik) e műfaj kedvelőit, hogy jobbat, színvonalasabbat adjanak, mint korábban.

Ha százezer ember nem restellt tollat ragadni és levelet írni a televíziónak, hogy ezzel elősegítse a mini-szoknyás Zalatnay győzelmét, akkor nem várhatjuk-e el joggal, hogy akár egymillió embernek okozzon izgalmat az, hogy a világhírű nyírségi jonatánalmát csak azért nem tudjuk a lehetséges mennyiségben értékesíteni külföldre és belföldre, mert nincs elegendő láda a szállításra, s hűtőház, raktár a tárolásra.

Persze a felháborodástól támadt izgalom magában még kevés. Egy enyhén szólva elfuserált irodaházat mutatott

be a Tv-híradó, amely 56 millió forintért épült, mégsem lehet benne dolgozni, mert a gépészeti berendezések hibái miatt nyáron elviselhetetlen a kánikula a szobákban, télen pedig bundában is fáznak. A riporter felháborodott szavakkal ítélte el a tervezőket, illetve azokat, akik ezt a hibát elkövették. Ám milliónyi néző azóta is hiába várja a felelősség p>ontos megállapítását, a megérdemelt rendszabályok alkalmazását.

És ez az a pont, ahol meg kell állnunk egy pillanatra, mielőtt megtennénk szerény javaslatunkat. Ugyanis a menynyire hatásos, annyira érzékeny is az az erő, amelyet közvéleménynek nevezünk. Hiszen azok a tízezrek, akik leadták szavazatukat kedvenc énekesükre, nagyon hamar tapasztalhatták, hogy levelüket a címzett megkapta, elolvasta, és ha mégsem az lett a győztes, akit kívánt, akkor belenyugodtak abba is, hiszen megmondták nekik; a győztes, mondjuk, húszezerrel több igent kapott..!

Az egyik nagyüzemben a pártbizottság megkérte a gyár dolgozóit, hogy fejtsék ki véleményüket, miként lehetne növelni közös munkájuk hatékonyságát. Minden negyedik dolgozó tollat fogott és megírta véleményét. Először csak 100 levél érkezett a pártbizottság címére, de amikor az emberek tapasztalták, hogy azt a 100-at mind elolvasták, sőt jó néhány hasznos ötletet rendkívül hamar meg is valósítottak, nyomban megindult a levéláradat.

Érdemes tehát segítségül hívni a közvéleményt. Azt javasoljuk, hogy ha jelképesen is, de „építsünk’1 képzeletbeli óriás lelátókat minden olyan tevékenység színhelye körül, amelynek sikere fontos az elkövetkezendő évek szempontjából. Legyünk meggyőződve arról, hogy ennek a „mérkőzésnek” a közönsége — az ország — legalább olyan érdeklődéssel figyeli majd a történteket, ahogy egy jó meccset figyelnek a szurkolók. Lesz ott majd fütty, taps, közbekiáltás is elég, de minden a győzelemért történik, hiszen azt jól tudjuk, hogy azon a nagy lelátón szorongó milliók végül is ugyanannak a csapatnak szurkolnak.

Benedek B. István