Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1967. NOVEMBER 22., SZERDA Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Körösvidéki napok, 1967 Az utóbbi időben több szak­mai megbeszélés színhelye volt az Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének ta­nácskozóterme. A mezőgazda- sági mérnökök, technikusok* közgazdászok jó része gyakran megfordul Békéscsabán azzal a célzattal, hogy a termeléssel, az értékesítéssel, az elszámolással és az üzemiszervezéssel kapcso­latos új technológiai módsze­rekkel, élvekkel ismerkedjen. A tudományos kutatóintézetek, a minisztériumok, különösen a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca előadókkal, szemléltető­eszközökkel, gyakorlati bemuta­tókkal segít a termelés új eljá­rásainak közkincasé tételében. Az Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete tehát jól, eredményesen teljesíti kül­detését, amikor arra vállalkozik, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó szakemberekkel együttesen ismerteti meg a me­gye előtt álló termelésfejlesztési feladatokat és a korszerű gaz­dálkodás módszereit. Időről időre van mit ismertet­ni hiszen az utóbbi években újabbnál újabb növényfajták, vegyszerek, gépek, eszközök ke­rültek az üzemekbe. Másrészt a nagyüzemi gazdálkodás forra­dalmasította a hagyományos nö­vényfajták termesztését is. Űj technológiák kerültek kidolgo­zásra. Ezek elterjesztéséhez igen fontos üzemi és népgazdasági érdek fűződik. Az üzemi vezetők jó része fo­gékony az új, a réginél gazda­ságosabb termelési eljárások iránt Tanúsítja ezt az is, hogy a fejlett agrotechnikai eljárá­sok nálunk rohamosabban ter­jednek, mint a nyugat-euró­pai államokban. Az új módsze­rek népszerűsége valószínű ab­ban rejlik, hogy mind többen látogatják a tudományos egye­sület rendezvényeit Másrészt a közös cél eléréséért folyó mun­kában a lehető legjobb kapcso­lat alakult ki az üzemek veze­tői között Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek veze­tői szívesen tanulnak egymás­tól, alkalmazzák és hasznosítják egymás megfigyeléseit, módsze­reit Nem véletlen és érdektelen tehát az a nagyarányú erőfeszí­tés, melyet üzemeinkben az új vívmányok megismerésére tesz­nek. A gazdaságirányítás új rend­szerének előkészítése köbben gyakori eszmecsere folyt az üzemszervezésről, a mezőgaz­dasági árszínvonalról, a bővített újratermelés szövetkezeti alap­jainak megteremtéséről. Sok vé­lemény, javaslat hangzott él a hogyan is legyenre, míg végül körvonalaiban kirajzolódott a mezőgazdasági üzemek minden eddiginél önállóbb és felelősség­teljesebb termelésszervezése. A jövőben az eddigieknél mé­lyebb értelmet kap ez a gondo­lat. A központi irányítás mind jobban a törvényesség feletti felügyeletet látja el. A termelés­sel kapcsolatos kérdések meg­oldása az üzemekre hárul. A jól szervezett gazdaságok veze- fSU eddig is sokrétűen vették igénybe az egyesületi élet nyúj­totta továbbképzés lehetőségeit. A gyengébb eredménnyel gaz­dálkodó tsz-ek vezetőit viszont elsősorban saját problémájuk foglalkoztatta. Tény viszont, hogy közülük is mind többen lá­togatják az egyesület előadásait. Munkájuk eredménye már ma is kézzelfogható, hiszen jó ré­szük a napi feladat mellett fő­ként arra törekedett, hogy az 1968. évi termelést jól megala­pozza, előkészítse. Ennek a megfontoltságnak tudható be, hogy az őszi mezőgazdasági munkák minősége most jóval felette van a korábbi évek bár­melyikének. Igaz, ehhez kedve­zett az időjárás is. De mit ért volna a kedvező őszi idő, ha az üzemekben nincsenek olyan em­berek, akik képesek megszer­vezni, irányítani a munkát? Nem sokat Ebben az esetben sok feladat megoldása elhúzód­hatott volna. Valószínű, hogy a rendszeres szakmai megbeszélé­sek igen sok szakvezetőt hozzá­segítettek a színvonalasabb, az átfogóbb, a komplexebb munka- szervezéshez. Bár létszámflag sokat erősö­dött az Agrártudományi Egye­sület Békés megyed Szervezete, de még mindig nem tudott el­jutni valamennyi szakember­hez. Ebben az is közrejátszha­tott, hogy az egyesületi élet iránt járásonként, városonként nem egyforma az érdeklődés. Akik viszont már részt vettek vala­milyen megbeszélésen, hasznos­nak, jónak ítélik a közös mun­kát Hogy mind többen megismer­hessék az egyesület célját, éle­tét rendezik meg időnként a Körösvidéki Mezőgazdasági Na­pokat .is. A népszerű, mégis tu­dományos igényű tanácskozások, a szekcióülések alkalmasak ar­ra, hogy tartalmassá tegyék az egyesületi munkát, szakembe­reinkhez közelebb vigyék a megoldásra váró Békés megyei termeléspolitikai célkitűzéseket. Ez tulajdonképpen a mostani Körösvidéki Mezőgazdasági Na­pok feladata is. Ismerjék meg mezőgazdasági szakembereink megyénk gazdasági életének főbb eredményeit, azokat az el­képzeléseket, amelyek a terme­lés színvonalának növelését cé­lozzák. Vitatkozzanak, cserélje­nek véleményt olyan témákban, mint a belvízrendezés és víz- gazdálkodás fontossága, a kuko­ricatermesztés és a sertéshús- termelés összefüggése, a zöld­ségtermesztés, továbbá a gazda­ságirányítás új rendszerében az agrár-közgazdasági munka sze­repe. Az idei körösvidéki napok változatos programja azt tanú­sítja, hogy a gazdasági fejlődés újabb tartalékainak feltárása sajátos módon, ismételten napi­rendre kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időben valamennyi üzemben a jövő évi termelési terveken dolgoznak, ak­kor elmondhatjuk: időben, jókor kap fórumot a szakmai felada­tok ismertetése, a Körösök vi­dékén dolgozó szakemberek vé­leménycseréje. Dupsi Károly Bz olajbányászat helyzetérái, az orosházi járás művelődésügyi munkájáról és a munkaerő-gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Klaukó Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az egyik napirendi pont­ban tárgyalt az olajbányászat helyzetéről, a földgáz hasznosítá­sának megyei lehetőségeiről. Mi­vel párt- és tanácsi szinten ké­sőbbi időpontban közös értekez­leten tárgyalják meg ezt a témát, ezért érdemi határozatot nem ho­zott a végrehajtó bizottság, de tu­domásul vette azt a jelentést, amelyet egy bizottság készített Tegnap került napirendre az Orosházi Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottságának művelődésügyet irányító tevékenysége is. A jelen­tés szűkszavúan számolt be azok­ról az eredményekről, melyeket az utóbbi években e tekintetben elértek. Éppen ezért a végrehajtó bizottság tudomásul vette ugyan a beszámolót, de az elhangzott vélemények, javaslatok alapján több feladatot szabott meg a já­rási tanács művelődéspolitikai te­vékenységével kapcsolatosan. A vita során külön kitértek a vb tagjai a járás és a város kapcso­latának javítására. Ezen belül sok a tennivaló a káderpolitikai helyzetben, valamint a művelő­dési otthon és a könyvtár mun­kájának megjavításában. Mint Klaukó Mátyás elvtárs összefog­lalójában hangsúlyozta, erősíteni kell a tartalmi tevékenységet, több gondot kell fordítani a nép­művelési munka koordinálására. Ugyancsak javítani kell a nem egészen hibátlan szemléleten, mely szerint sokszor fontosabb­nak tartják a tárgyi feladatokat, mint a tartalmi munkát A foglalkoztatottsággal és a munkaerőgazdálkodássál kapcso­latos napirendi pont keretében tárgyalt a végrehajtó bizottság a munkaügyi osztály jelentéséről. Mint hangsúlyozta a beszámoló, a megye foglalkoztatási szerkezeté­ben az elmúlt években jelentős változás következett be. A nem mezőgazdasági keresők aránya 15,8 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági keresőknél pedig 25,7 százalékos csökkenés tapasz­talható. Az ipari munkások szá­ma 8400 fővel nőtt. A jelentés szerint a megyében a férfiaknak 98 százaléka, a nők­nek 58,8 százaléka a tényleges ke­reső. A vita során kialakult főbb feladatokat is meghatározta a végrehajtó bizottság. Elsősorban a nők foglalkoztatásét kell javí­tani és ezen belül is elsősorban a családfenntartókat kell előnyben részesíteni. Különösen fontos a tekintetben azoknak a szervéknek a támogatása, amelyeknél na-' gyobb lehetőségek vannak a női munkaerő alkalmazására. A csök­kent munkaképességűek munkába állítása sem kisebb feladat. Bár az országos szerveknek határoza­ta van a munka megjavítására, a helyzet jelenleg mégsem meg­nyugtató. Éppen ezért a jövő év­ben feltétlenül szükségét látja a végrehajtó bizottság egy olyan szociális jellegű üzem létrehozá­sának, melyben a csökkent mun­kaképességűek kapnak helyet. A fiatalok foglalkoztatásának javí­tása ugyancsak feladat, viszont figyelembe kell venni, hogy a népgazdasági érdekeknek megfe­lelően ne csalt az úgynevezett „könnyű szakmákba ” igyekezze­nek, hanem olyanokba is, ame­lyek nem mindig „fehér köpe­nyesek”, de mégis rendkívül fon­tosak az ország ellátása szem­pontjából. A végrehajtó bizottság ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia jövő évi kongresszusi terve A Magyar Tudományos Akadé­mia a jövő évben külföldiek rész­vételével 22 tudományos tanács­kozást rendez. A tervek szerint a budapesti ta­nácskozáson kívül Balatonalmádi­ban a latin feliratok olvasásának, értelmezésének, történeti értéke­lésének módszertanáról tanács­koznak. Júniusban Keszthelyen a mezőgazdasággal kapcsolatos gazdasági döntések és tervezés problémáiról rendeznek szeminá­riumot. Júliusban Debrecenben magspektroszkópiai konferencia lesz. Szeptemberben a sort a tihanyi kollokvium nyitja meg, amelyen a matematikai nyelvészet és gépi fordítás eddig elért eredményeit összegezik és a kutatás további irányait jelölik ki. Szegeden nyelvtudományi konferencia lesz. Mátrafüreden a szilárd testek mágneses tulajdonságairól ta­nácskoznak a magyar és külföldi tudósok. Budapesten és Aggtele­ken a földigiliszták rendszertani kérdéseit tárgyalják meg. Októberben Balaton világosmi a szocialista gazdaságirányítás módszereinek tökéletesítéséről ta­nácskoznak. (MTI) AA/WVW\OA/WWWVVWWWWV\ ' GÖRDÜLŐ SZÁLLÍTMÁNY Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom