Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
1967. november 19, 6 Vasárnap Milyen az ön jogérzéke? Négy országon át ^ Révkalauz vezetésével a zuhatagi szakaszon Kamarakiállítás Gyulán A gyulai Jókai Művelődési Otthon KISZ ifjúsági klubjának kezdeményezésére már eddig is több megyei képzőművész munkássá.- gával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Képzőművészeti sorozatuk keretében péntek este nyitották meg Székelyhídi Attila fiatal gyulai festőművész kamarakiállítását. 1 A megnyitó szavakat Szilágyi Miklós, a gyulai múzeum igazgatója mondotta. Á megnyitó közönsége ezután megtekintette a művész tusrajzait és olajfestményeit Magyarnóta-est a békéscsabai Halászcsárdában A gyomai Viharsarok Halászati Tsz szakszervezeti bizottsága csü törtök este Békéscsabán, a szövetkezet halászcsárdájában jól sikerült magyamóta-estet rendezett A csárda szakácsai a Köröstáj jellegzetes halaiból, vadjaiból ételkülönlegességeket készítettek s a vendégek többek között nyúl- gerincet, nyúlpörköltet, tűzdelt őzgerincet körösi halászlevet gomba s sü 11 eVn >1 adói:. rostonsült keszeget halfatányérost rendelhettek. A magyarnóta-esten Szegő Zsuzsa és Andó Mihály énekelt nagy sikerrel. Sziktériné nagyon türelmes lény. Ha Zsiga, a férje nagyobb ulticsata után este tizenegy óra után megy haza, rámosolyog és friss teát főz neki a gázon. Reggel pedig, ha azt látja, hogy fél hétkor még a takarót húzza a fejére, langyos kamilla-teába mártott selymes zsebkendővel addig törülgeti az arcát, homlokát, amíg ki nem nyitja a szemét, aztán leheletszerűen megcsókolja és duruzsolva súgja: fiacskám, meleg a vized, borotválkozhatsz. A minap ugyancsak türelmes- ségéről tett tanúbizonyságot a zöldségesboltban, amikor töb- bedmagával várakozott, hogy rákerüljön a sor. Majd megkapta a hagymát, a krumplit, a karfiolt, o feketeretket és a boltos lekapta füle rriögül a ceruzát, s a keskeny papírszeletre ösz- szeadta, hogy mindez összesen tizenöt forintba kerül. Sziktériné kivett szatyorjából egy százast és odaadta a boltosnak, aki kérdezte is már a következő vevőtől, hogy mit kér, s közben Sziktériné markába nyomott öt forintot. Azután mérte tovább a krumplit, az almát, hagymát, ki mit kért. Sziktériné meg állt és várt tovább, csak kicsit hátrább lépett, hogy a mérleg előtt legyen másoknak helye. A boltos már az ötödik tömött papírzacskó tetejét gyű- ■rögette be, amikor rámeresztette szemét Sziktérinére. — Kezétcsókolom, tetszik még várni valamit? — A visszajáró pénzt. — Kérem, már visszaadtam, ami járt a húszasból. — Százast adtam. — Még ilyet hallani! — tárig szét a karját a boltos és köMennyit ismernek az emberek az életüket magatartásukat szabályozó jogszabályokból? — erre a kérdésre keresett és kapott választ a Magyar Tudományos Akadémia Állam- & Jogtudományi Intézetének munkaközössége, amikor a közelmúltban széles körű vizsgálatot folytatott a lakosság jogi smer etéröL A kérdőíven az államjog és aiz államigazgatási jog, á büntetőjog és a polgári jog szabályaira vonatkozó kérdések szerepeltek. Az adatokat a munkaközösség vezetője, dr. Kulcsár Kálmán dolgozta fel. Tőle kaptunk tájékoztatást a felmérésről. házasság, adás-vétel — mindennapos —- Megállapíthattuk, hogy az emberek 55 százaléka általában ismeri a legfontosabb kérdésekben a helyes, szakszerű álláspontot. Jelentős különbségek adódtak azonban a jog egyes területei szerint. A polgári és a büntetőjog ismeretének átlagos szintje 59 százalékos, az állam jog és az államigazgatási jogé pedig mindössze 47 százalék. A magyarázat: a büntető vagy a polgári jog szabályai közvetlenebbül érintik az ember mindennapi életét, viszonyait, mint az államjog. A házassággal, örökléssel, adásvétellel rülnézett a többieken. — Vacak nyolcvan forintért csak nem adnám a becsületemet? összesúgtak a pult előtt, majd egy megtermett asszonyság a boltos arcára tapasztotta a szemét: Ne olyan hevesen. Én is láttam a százast. A boltos nyelt egyet és négy darab húszast a mérleg tányérjára dobott. — Máskor a pult előtt várjon. Nekem sincs száz szemem, fülem. Sziktériné restelkedve kotró- dott ki. Az utcán aztán magához tért, s hogy ne kelljen a harmadik emeletről másodszor is lejönnie, elment a fűszer- és csemegébe. Vimet, hajlakkot, szappant, mosóport, fogpasztát és a gyerekeknek cukorkát tett a vásárlókosarába. A pénztáros darabonként szedte ki az önkiszolgált holmikat és mindegyiknek az árát a gépen leütötte, majd a blokkot letépte, s máris mondta a végösszeget: kilencven forint. Aztán a homlokára ütöttő jaj, én mafla! A hajlakk negyven forint és gyorsan odaírta ceruzával a végösszeghez. — Tessék, kedveském — nyújtotta a blokkot — szárharminc forint az egész... Sziktériné, mint ezt a többi ház asszonya is csinálja, otthon mindent újraszámolt és akkor látja, hogy nemcsak ceruzával van odaírva a hajlakk ára, hanem géppel is le van ütve. Hirtelen arcába szökött a vér, majd nekiiramodott és rohant le a lépcsőn, kezében meg lobogott a blokk. Mindenki utánanézett, ugyan mi lelte ezt a szolid asszonyt... kapcsolatos szabályok alkalmazása úgyszólván mindennapos — érthető, hogy ezeket jobban ismerik. Elsőnek azt kérdezték, hogy „milyen szerv hozza Magyarországon a törvényeket?” A szellemi dolgozók 71,4 százaléka, a fizikaiak 38,8, a mezőgazdasági dolgozóknak pedig 27,7 százaléka adott helyes választ erre a kérdésre: a megkérdezetteknek tehát 45,9 százaléka tudta, hogy az országgyűlés. Lemondhat-e a külföldi örökségről? •Az iskolázottság és a tájékozottság szántén arányos eltérésekre vezetett a jogismeret szintjében, íme, egy kérdés: „ha valaki értesítést kap, hogy külföldön elhalt rokonától nagyobb összeget örökölt, de erről az örökségről levélben lemond, akkor megbüntetik, vagy sem?” Mindössze 12,6 százalék „döntött” helyesen igennel. (A devizagazdálkodással kapcsolatos rendelkezések szerint ugyanis minden külföldi követelést haladéktalanul be kell jelenteni a Nemzeti Bankban, s csak engedéllyel lehet erről lemondani). Az intézet egy másik kérdése így hangzott: „B. L. megtudja, hogy szomszédja * volt szeretőjének meggyilkolására készül, s ebből a célból nikotinoldatot is beszerzett. Ezt azonban B. L. nem jelentette a rendőrségnek. Megbüntethetik-e ezért?” A helyes válasz azt lett volna, hogy nem, mert jelenlegi jogszabályaink nem tartalmaznak olyan szankciókat, amelyek a gyilkosságra irányuló előkészületnél kötelezővé tennék a feljelentést. Mégis legtöbben (91,5 százalék) megbüntették volna B. L.-t. A polgári jog területéről az egyik kérdés: „P. L. pénzt kölcsönöz barátjának, s nem állapodnak meg, hogy az adós fizet-e kamatot vagy sem. A pénz visszafizetésénél P. L. kamatot követel. Jár ez neki, vagy sem?” A választ adók mintegy 80 százaléka a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapította meg: nem jár kamat Olvasott-e törvényt? A munkaközösség tagjai a vizsgálat megkezdése előtt is tuditák: a legtöbb „fehér folt” az államjogi és az államigazgatási jog területén mutatkozik. Ezt a felmérés is igazolta. Ebben a kategóriában a szellemi dolgozók jogismerete. 58 százalékos, a fizikaiaké 43, a mezőgazdasági, fizikai dolgozóké pedig 42 százalékos. Szembetűnő viszont, hogy erre a kérdésre: „mi a tanácsi állandó bizottság?” csak 11,3 százalék adott megfelelő választ, nyilván azért, mert a tanácsi szervezet e részének munkája kevéssé ismert. Befejezésül arról érdeklődtek: „olvasott-e már törvényt?” A megkérdezettek háromnegyed része igennel válaszolt. Szabó Ferenc MOSÓGÉP, PORSZÍVÓ és MINDEN HÁZTARTÁSI GÉP JAVÍTÁS i garanciaidőn túl és lakásán is. G E L K A, Orosháza, Győri V. tér 1. Telefon: 608. 113561 A természet ezernyi szépséget és különlegességet alkot. Tud fenséges, szelíd, zord, szeszélyes, félelmetes is lenni. A Duna zuhatagi szakaszára leginkább az első és az utolsó jelző illik. Amit a folyó évezredek folyamán ezen az alig 100 kilométeres szakaszon alkotott, a legnagyszerűbbek közé tartozik. Akinek egyszer alkalma nyílik arra, hogy végighajózhasson e tájon, — egy életre szóló élménnyel lesz gazdagabb. Külön szerencse — legalábbis az utas szempontjából —, hogy ezen a szakaszon csak nappal lehet hajózni, mert így a maga teljes szépségében láthat mindent. A lefelé igyekvő hajók Moldován, a felfelé tartók pedig Turnu Severinben vagy Orsován várják be a region, a román révkalauz. gelt. Mi is igyekeztünk, és az első szabad jelzésnél behajóztunk a csatornába. Mivel a Dunának ez a szakasza sok helyen olyan szűk, hogy » két szembejövő hajó nem találkozhat, egy jelzőrendszert dolgoztak ki. Tizenkét jelzőállomás irányítja a forgalmait piros és fehér színű zászlók és gömbök segítségével A zuhatagi szakasz nyitányát a Babakáj-szlkla jelenti, mely a folyó közepén — alacsony vízállás lévén — kb. 5—6 méterre kiemelkedve, szinte felkiáltójelként mered az utazóra. Itt a Duna eddigi szélességének a negyedére szűkül, s a jórészt sík, illetve dombos vidéket mindkét oldalon hegyek váltják fel. Az álmélkodásból és a gyönyörködésből azonban hamarosan vissza kellett térnem, mert váratlanul hideg zuhany szakadt a nyakamba, pedig egy szemnyi felhő sem takarta az eget No, nem valamilyen, a zuhatagi szakaszhoz illő különleges természeti jelenségről volt szó, csak éppen arról, hogy régi jó hajósszokás szerint, aki először halad át ezen a vízi úton, azt meg kell keresztelni. A keresztapaságot az örökké vidám gépüzemvezető: Schmidt Ferenc vállalta. (Az aktusról — kedves emlékként — még „keresztlevél” is tanúskodik.) Amint hajónk egyre beljebb haladt a zuhatagi részbe, a természet, a Duna alkotta szépségek csodálata mellett mind nagyobb elismeréssel kellett adóznunk az emberi elmének és erőfeszítésnek is. Fantasztikus munkáról tanúskodott már az első robbantott csatorna is, de a parton húzódó út elkészítése is gigászi munkát igényelt. A címben is szereplő révkalauz Drenkován szállt hajónkra. (Innen, egészen Turnu-Seve- rinig — kalauzkényszer van!) Ettől kezdve az ő biztos helyismeretére bízva hajóztunk számos csatornán, a Kazán-szoroson, majd a Vaskapun át. Szükség is van erre az ismeretre, mert rengeteg veszély leselkedik ezen a részen a hajókra és az uszályokra, elsősorban a víz alatti sziklák és zátonyok formájában. Fokozattan veszélyes i a közlekedés — mint most is —. alacsony vízállás esetén. Ilyenkor elég egy-két méteres „elcsúszás”, és máris kész a baj, hajósnyelven szólva „havaria”. Révkalauzunk azonban nagy szaktudással és rendíthetetlen nyugalommal végezte munkáját, — jó kezekben volt tehát a hajó és az értékes rakomány. Elmesélte, mi minden kétl ahhoz, hogy valakiből révkalauz legyen. Ű is először hosszú ideig csak nézőként hajózott ezen a szakaszon, „tanulta a vonalat”. Amikor már elméletben kiválóan ismerte a legkisebb szikla, forgó, zátony helyét is, akkor kezdhette csak meg a gyakorlati rész elsajátítását. Evekig volt kandidat (tanuló), s csak ezután lehetett pilot. (Révkalauz.) Beszélgetés közben megérkeztünk a Kazán-szoros bejáratához. A mindkét oldalon hatalmas hegyek közé szoruló Duna félelmetes látványt nyújt Szinte azt hinné az ember, hogy össze- roppantja a hajót a jobbról, balról égbe nyúló sziklatömeg. Ahogyan szűkül a meder, úgy gyorsul a víz folyása, úgy nő a víz mélysége is. Lenyűgözően szép ez a nyolc kilométeres szakasz, mégis szinte megkönnyebbül mindenki, amikor kijut az alig másfél száz méteres kijáraton, s ismét a nyugodtan hömpölygő folyam hordja hátán hajónkat Még néhány kilométeres út következik ezután, s hajós és hajó az orsovai kikötőben pihenheti ki az út izgalmait, élményeit, és erőt gyűjthet a másnap következő új<abb nehéz részhez, a Vaskapun való átkelésihez. Következik: A Vaskapu múltja, jelene, jövője. Papp János A türelmes Sziktériné (Cserei)
