Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1W7. november 19. 4 Vasárnap Áruellátás, FOGYASZTÁS 106S-BAN C; emmi meglepő nincs abban, hogy a közvélemény min­denekelőtt néhány — nevezhet­jük így —: köznapi kérdésben összegezi a januártól érvénybe lépő gazdasági változásokkal kapcsolatos feltevéseit, várako­zásait, Talán nem árt közbeve- tőleg megjegyezni, hogy ezek a „köznapi” jelzővel illetett kér­dések egyszersmind valóban a népgazdaság, a társadalom leg­fontosabb jövőbeni problémái, még akkor is. ha a nem szaksze­rű megfogalmazás csupán a gazdálkodás végeredményére — az életszínvonal, a béren kívüli juttatások, a foglalkoztatottság stb. várható alakulására —egy­szerűsíti mindezt. Ilyen kérdés — egyike talán a legfontosab­baknak — az is, amely a bonyo­lult gazdálkodási problémák egyik „végpontjára” utal: mi­ien lesz az áruellátás, a fogyasz­tás, a-kereslet kielégítése 1968- ban? z egyértelmű, tőmondatban összegezett választ éppen az nehezíti, hogy a reform irá­nyítási módszereitől és szellemé­től idegen a kategorikus sommá- zás, a szövevényesen bonyolult valóságot mind kevésbé lehet egy-egy tömör mutatóval kife­jezni. Az áruellátást is a közvet­len és a közvetett — tehát gaz­dasági — „terelőeszközök” egész rendszere szabályozza majd, s ily módon csupán a vár­ható irányzatok jellegét lehet ' előre, megközelítő pontossággal feltérképezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kialakított prognózis alighanem valóság- hűbb, mint néhány olyan, ko­rábbi tervszám, amelytől felfelé és lefelé is jócskán volt eltérés. (Amiből egyszersmind az is kö­vetkezik, hogy nem éppen meg­alapozottak azok a „reform-ag­godalmak”, amelyek egyebek között a kielégítő áruellátást is Emelkedett a gyógyszerfogyasztás Évről évre emelkedik az egy la­kosra jutó gyógyszerfogyasztás — állapították meg egy közelmúlt­ban készült felmérésnél a Köz­ponti Statisztikai Hivatal munka­társai. A gyógyszerfogyasztás ér­téke 1966-ban például kis híján elérte a 3 milliárd forintot, ami az előző évhez mérten, öt és fél szá- zalékos emelkedést jelentett, s több mint másfélszerese az 1960. évinek. Amíg 1960-ban átlagosan 181 forintot költöttünk fejenként gyógyszerekre, addig 1965-ben ez az összeg már 277, 1966-ban pedig 291 forint volt./ A társadalombiztosító intézmé­nyek a több mint 108 millió vény­re kiszolgáltatott gyógyszerek után 1 milliárd 706 millió forintot fizettek ki a dolgozók 15 szá­zalékos térítése nélkül. Az emelkedő gyógyszerforgal­mat — az elmúlt évben megnyílt nyolc új patikával együtt — több mint 1400 gyógyszertár, tizenhat gyógyszerszoba, illetve az ilyenek­kel nem rendelkező községekben 700-nál több kézi gyógyszertárj biztosította. I kizárólag kötelező tervutasítások alapján képesek elképzelni; ha más nem, a korábbi esztendők bolti tapasztalatai bizonyítják, hogy az ellátást szabályozó elő­írásrendszer sem nyújtott töké­letes biztosítékot a hiánycik­kek ellen!). Ami most már a jövő évben várható tendenciákat illeti, első­sorban két olyan tényezőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökeresen ellentétesek, és e szembenállás feloldása — terme, szetesen — nem is képzelhető el máról holnapra. Ismeretes egy­felől az a gazdálkodási alapmo­tívum, hogy a termelővállalatok januártól immár nem egyszerű­en abban lesznek érdekeltek, hogy mit és mennyit állítottak elő, hanem abban: mit és meny­nyit értékesítettek! A közgazda- sági törvényszerűségek beható ismerete nélkül is könnyű felis­merni, hogy ez — tehát: az érté­kesítés első helyre rangsorolása — legfőbb biztosítéka annak, hogy az ipar a korábbinál sokkal intezívebben „figyel” majd a szükségletekre, az igényekre is. Másrészt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fehér folt­jai”, a kínálat és a kereslet csak globálisan egyező, dé a részle­tekben még gyakran eltérő kap­csolódása sem tűnhet el azonnal, márpedig az a tudat, hogy — a hiány miatt — egy-egy iparvál­lalat úgyis mindent eladhat, amit termel,., egyelőre kevéssé ösztönöz a bolti jelzések figye­lembevételére. | övő évre előirányzott áru- ellátási intézkedések azon­ban számolnak mindkét tényező­vel, méghozzá olyan módon, hogy a rendelkezésre álló eszkö­zökkel tompítják a kereslet kie­légítése ellen ható gazdasági ér­dekhatásokat Elsősorban egy olyan, alapvetően fontos felké­szülési tényezőt említünk, amely nem is annyira a reformmal, mint inkább a naptárral áll összefüggésben; azzal ugyanis, hogy tél következik. Kormány- szinten tárgyalták a közelmúlt­ban az immár „reform-korszak­ba” átnyúló téli ellátás és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak ren­delkezésre, sőt burgonyából, vö­röshagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összességében a téli bur­gonya, zöldség és gyümölcsfélék árszintjében az előző,évekhez ha­sonlítva nem várható lényege­sebb változás. Ami pedig egészsében az áru­ellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform érvény- belépését követő időszaki piaci egyensúlyának megteremtéséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milliárd forint ér­tékű többlet árualapba lesz szük­ség. A többlet úgy értendő, hogy mérlegelték az áruellátás idei szintjét, amely — tegyük hozzá — egészében meghaladja az év elején előirányzott emelkedést; a belkereskedelmi forgalom össz­értékér ugyanis 98 milliárd fo­rintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd a 100 m,illiárdo.t. Rkig indezt figyelembe véve, a ■ * belkereskedelem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fe­le hazai eredetű, a másik fele pedig import-termék, s ez az utóbbi különösen fontos gazda­sági „terelő-eszköz” a jövő évi kiegyensúlyozott áruellátás biz­tosításához. Az importtal ugyan­is, — amelyhez a belkereskede­lem jelentős devizaalapokkal rendelkezik, és amelyet kiegészít a korábbinál sokkal szélesebb, úgynevezett .választékcsere is, (a baráti országokkal belkeres­kedelmi együttműködéssel szer­vezett , árucsere-kapcsolat) — nemcsak arra nyílik mód, hogy a hiányzó árucikkeket a külke- réskeddlem közreműködésével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruellátás „hi­ány-pontjain” működő iparvál­lalatoknak. F gészében tehát elmondható, ““ hogy a jövő évi gazdálko­dás elvi jogszabályi előkészítésé­vel párhuzamosan, megfelelő in­tézkedésekkel — az árukészletek növelésének nagy dl: is gyakorlati módszereivel is — megalapozták a januártól startoló reformgaz­dálkodást. A kép azonban csak azzal válik teljessé, ha hozzá­tesszük: mindez korántsem je­lenti, hogy januártól egyszeriben megszűnnek az áruellátás eddigi hiányai; egész sor olyan áru­cikknél például célszerű tovább is számolni a kereslet alatt ma­radó kínálattal, amelyek hazai termelési bázisait csak mostaná­ban építjük ki, ilyenek például a különböző szintetikus textíli­ák. Nyilvánvaló az is, hogy ilyen — objektív tényezőkből eredő — hiányok mellett, az áruellátás hibáiból származó „fehér foltok” sem tűnhetnek el azonnal. Még­sem túlzás azt állítani, hogy a re­form gazdasági tendenciája egé­szében az új mechanizmus első napjaitól kezdve az áruellátás javítása irányába hat majd. Tábori András Tiltakozó nagygyűlés a Nagy Sándor Laktanyában Nagygyűlésre került sor novem­ber 17-én a békéscsabai Tiszthe­lyettesképző Iskola KlSZ-bizótt- sága, valamint a megyei és a vá­rosi KlSZ-bizottság rendezésében a megyeszékhelyen, a Nagy Sán­dor Laktanyában. A nagygyűlés résztvevői kifejezték szolidaritá­sukat a szabadságáért igazságos harcot vívó vietnami néppel, s elítélték az Egy esőit Államok barbár háborúját. A több száz tagú hallgatóság nagy tapssal köszöntötte Tran Thanh-ot, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítást Front buda­pesti állandó képviseletének atta­séját. Mellette helyet foglalt a nagygyűlés elnökségében Baukó Mihály, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára, Ke­rekes Szilveszter ezredes, Sándor György alezredes, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, Miha- lik György, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Richwedsz Ferenc, a KISZ békéscsabai vá­rosi bizottságának titkára. A nagygyűlést Mihalik György nyitotta meg, majd Sándor György alezredes modott beszédet. Ele­mezte a vietnami agresszió kö­Beszédet mond Tran Thanh, a DNFF budapesti állandó kép­viseletének attaséja. Kerekes Szilveszter ezredes ajándékot nyújt át a vietnami vendégnek. Fotó: Demény Közületek munkaerőigénye Kössön szerződést a sepröcirok-szalcáiS átadásra A ' HELYI ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETTEL MAGAS ÁTVÉTELI ÁR ! FÉMZÁROLT VETŐMAG ! A seprőciiroík maghozama meghaladja a ta­vaszi árpáét, tápanyagtartalma majdnem egyenértékű azzal. A cirokmag takarmánykeverékre becserélhető. Csere ese­tén 100 kg árpának; 120 kg cirokmag felel meg. 722 ■ ■MBBfisassri*« *sa*sa* HBEiMMBaanaasaa oaaaaza ■ ■SOllSt-EaSSBSS SESSWKff BBUcnaűJaeiEEEStJ aaasssa ■ HBBSIIi BEHIAHÖBbS---IIUUIMUUUI I BMííBaaBISOKSBSHIIBPÍBaMSBB BiaBBEIBI CSSSBBCB» ■BSaBBBWBBBHHB 0*= WQBBF5B «.BM h BBBBBBCMHWBBBB SPKBaOBaaOHBBKBB »fflHMBBBOBisaBGa *552222“325*2225 HUHBBWBBBRBBBa .IIBBHBB*" *5522222 IM—MM—MMW1———•*! A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre kőműveseket, ácsokat, köny nyügépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmun­kásokat. /Különélés! díjat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és napi Kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szak­munkásoknak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 622 Ingyenes kőműves szakmunkáskép­ző 10 hónapos tanfolyamra jelentkez­hetnek 22—45 éves építőipari segéd­munkások és betanított kőművesek. A tanfolyam helye: Baja és Kiskun­halas. A tanfolyam ideje alatt kere­seti lehetőséget, 15 % idénypótlékot és naponta 15—20 Ft különélést fizetünk az arra jogosultak részére. Munkás- szállást és ebédet biztosítunk. A tan­folyamon vizsgázók országos érvényű szakmunkásvizsgát is tesznek. Érdek­lődők levelezőlapon kérjenek tájé­koztatót. ÉVM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klap­ka U. 34. 83925 Élelmiszer kereskedő segédeket, áru­szállító túrázókat állandó munkára azonnal felveszünk. Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy- ker. Vállalat, Békéscsaba, Csorvási út. 795 A Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat te­lepe, Békéscsaba, Kazinczy utca 1/a gyakorlott gyors, és gépírót, vas-mű­szaki eladót vesz fel azonnali belé­péssel. 134344 Rakodókat, kőműves mellé segéd­munkásokat, vontatóvezetőket és gya­korlattal rendelkező gépkocsivezetőket felvételre keresünk. Jelentkezés a 8. sz. AKÖV munkaügyi csoportjánál, Békéscsaba, Szarvasi út 87. 134103 A békéscsabai Fegyveres Erők Klub­ja főfoglalkozású portási állás íbetöl- tésére békéscsabai lakosú férfi mun­kaerőt keres. Jelentkezés a klubpa­rancsnokságon. 717 A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat felvételre keres ki­vitelezésben gyakorlott építés-előké­szítési ismeretekkel rendelkező épí­tészmérnököt, építéselőkészítő-vezetői munkakörbe. Bérezés megegyezés sze­rint. Vidéki és nőtlen dolgozó eseté­ben vállalati munkásszállást biztosí­tunk. 728 A Békéscsabai Városi Kórház fel­vételre keres 1 Ifő motorszerelő és 1 fő hűtőgépszerelő szakmunkást. Jelent­kezés a kórház gazdasági vezetőjénél. 729 . ve tk ezt ében kialakult délkelet- I ázsiai helyzetet, s kiemelte: az , Egyesült Államok erkölcsi veresé­ge mellett egyre növekednek ka­tonai veszteségei is. A beszéd elhangzása után Tran Thanh szólt a jelenlevőkhöz. Ezt követően ajándékátadásra került , sor, majd a nagygyűlés résztvevői I táviratban tiltakoztak az USA I vietnami agressziója ellen. A DÉGÁZ fiatal vasmunkásokat, lakatosokat, viz­es fűtésszerelőket azonnal felvesz J elentkezés: Szeged, Pulcz u. 44. sz-, Munkaügy. 720 BÁDOGOS, GÉPLAKATOS, ÁLTALÁNOS LAKATOS, HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal felvesz a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz. BÉKÉSCSABA, Petőfi u. 4 sz. alatt. 719

Next

/
Oldalképek
Tartalom