Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LAP J A Világ proletárjai, egyesüljetek} 1967. NOVEMBER 19., VASÁRNAP Ara 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM. 274. SZÄM Szovjet kitüntetések átadása Békés megyei internacionalistáknak A Viharsarok 79 idős harcosa részesült elismerésben A Békés megyei internacionalisták kitüntetése alkalmával Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa köszönti az idős harcosokat. Fehér Lajos elvtárs látogatása a szeghalmi járásban November 17-én, pénteken há­romnapos látogatásra Szeghalom­ra érkezett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Fehér elvtárs pénteken délelőtt beszédet mondott a já­rás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén. Pénte­ken délután a párt községi titká­raival beszélgetett. Látogatásának másik két nap­ján állami gazdaságokat, terme­lőszövetkezeteket keresett fel. Fehér Lajost a szeghalmi járásban tett látogatására elkísérte Klau- kó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke és Láda And­rás, a párt szeghalmi járási bi­zottságának első titkára. Odaítélték as 1967• évi helytörténeti pályásat díjait A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum és a me­gyei helytörtérteti bizottság által meghirdetett 1967. évi helytörté­neti pályázatra 14 mű érkezett. összeget 5 ezer forintra emelte fel. Kilencszáz forintos első díjat kapott Molnár Pálné (Békéscsa­ba) „A Békepárt tevékenységé­nek hatása Békés megyében”, és Bálint Ferenc (Gyula) „Egy vi­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplése alkalmából a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa ki­tüntetésben részesítette azokat a békés megyei internacionalista harcosokat, akik a forradalom ki­vívásában, védelmében fegyver­rel a kezükben vették részt. A kitüntetések ünnepélyes átadásá­ra szombaton délelőtt az MSZMP Békés megyei Bizottságának bé­késcsabai székházában került sor. Az ünnepi aktus elnökségében helyet foglalt Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjetunió budapesti nagykövet­ségének tanácsosa, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Frank Fe­renc, a párt Békés megyei bizott­ságának első titkára és Nagy Já­nos, a Békés megyei tanács vb- elnökhelyettese. A megjelenteket Frank Ferenc elvtárs üdvözölte, rrftjd bensősé­ges szavakkal emlékezett meg a kitüntetett idős harcosokról. Min} mondotta — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának méltó megünneplését egész népünk — közöttük me­gyénk dolgozói is — nagyszerű' munkasikerekkel, gyorsabban megvalósult új létesítményekkel, művészi alkotásokkal és benső­séges megemlékezésekkel tették maradandóvá. A Nagy Októbert méltató rendezvénysorozatunk egyik nagyon kedves eseményére került sor a mai napon. Számunk­ra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy az agrárszocialista mozgal­mak bölcsőjében, a Viharsarok egyik részében, a megye interna­cionalistái közül 79 harcos része­sült az elismerő kitüntetésben. Fél évszázaddal ezelőtt az első világháború borzalmainak köze­pette az orosz munkások, parasz­tok és katonák létrehozták a vi­lág első szocialista államát, elül­tették azt a fácskát, amely meg- fogamzott a békére, a szabadság­ra, a szebb és jobb életre vágyó emberiség termékeny talajában. És amely azóta pusztító szélviha­rokkal dacolva hatalmas fává te­rebélyesedett, lombkoronája alatt milliók és milliók találnak oltal­mat. A felszabadult orosz nép egy igaz eszmétől vezérelt párt­tal, élén a világ munkásosztályá­üajusz József átveszi a magas kitüntetést Szatucsin elvtárstól. Fotó; Demény nak nagy géniuszával, Leninnel, világra szóló csodát művelt. Meg­hátrálásra késztette a nemzetközi imperializmus jól felszerelt hada­it, megvédte a proletariátus álla­mát. Ennek a hősies küzdelemnek voltak Önök is cselekvő részesei, kedves elvtársak. Harcba száll­tak önként az első hívó. szóra, mert érezték, hogy igaz ügyért harcolnak. Ez az orosz és a ma­gyar katona a mindig kisemmi­zett, elnyomott, éhező proletárok igaz harca volt az elnyomók el­len. Egy volt a sors és egy volt az ellenség: az elnyomó rendszer. Önök már. öt évtizeddel ezelőtt hősies küzdelmükkel, a harcban (Folytatás a 2. oldalon.) A dolgozatokat részben megyén kívüli, részben Békés megyei ku­tatók véleményezték. A lektori jelentések szerint a dolgozatok átlagos színvonala örvendetes fejlődést mutat az előző évihez képest. Megnőtt a tudományos munka alapvető műhelytitkainak (jegyzetelés, forrásokra való hi­vatkozás, forráskritika) ismeretét tükröző dolgozatok száma, a leg­jobbak pedig nemcsak az anyag­feltárásban, de az anyaggal való gazdálkodásban, a következteté­sek levonásában és a történelmi összefüggések megkeresésében is figyelemre érdemeset alkottak. Az eredményeknek megfelelő­en a megyei tanács az eredetileg tervezett 3600 forint jutalmazási harsarki járás mezőgazdaságának helyzete a felszabadulástól 1945 nyaráig” című dolgozata. Hét- száz-hétszáz forintos második díjban Takács László (Battonya) „Egy iskola férfikora” és dr. Ma­rik Dénes (Gyula) „A gyulai Nemzeti Bizottság tévékenysége 1945—46-ban” című dolgozata részesült. Négyszáz-négyszáz fo­rintos harmadik díjat kapott Szerdahelyi István (Gyula), dr. Bereczki Imre (Dévaványa) és Beck Zoltán (Orosháza). A bíráló bizottság 200—200 forintos pénz­jutalmat ítélt oda dr. Szász Lajos (Gyoma). Szász Lajos (Békés) és Végh Mihály (Körösladány) pá­lyaművének jutalmazására. Sok nagy feladattal köszönt mezőgazdaságunkra az új esztendő Egész sor eddig megjelent ren­delet, s a jövő évben jelentkező feladatok megtárgyalására hívta össze a Mezőgazdasági és az Élel­mezésügyi Minisztérium az or­szág megyei tanácsainak elnök- helyetteseit, mezőgazdasági és élelmezési osztályainak vezetőit, igazgatási csoportvezetőit, a föld­hivatalok vezetőit, a megyei párt­bizottságok és a megyei lapok munkatársait. Dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter megnyitó szavai titán dr. Soós Gábor miniszterhelyettes adott vá­laszt azokra a kérdésekre, ame­lyeket a megyei szakigazgatási szervek küldtek el írásban, az ed­dig megjelent kormány- és mi­niszteri rendeletek egyes kevésbé értett kitételeiről. . Számos kérdés merült fel az el­avult jogszabályok módosításával, hatályon kívül helyezésével, s az­zal kapcsolatban is, hogy január elsejével megszűnik a pártoló tagság szövetkezeteink egészében. Dr. Soós Gábor ezzel kapcsolat­ban felihívta a figyelmet, hogy az idős és a munkaképtelen embere­ket nem szabad törölni a tagok sorából annak ellenére, hogy évek óta nem vesznek részt a közös munkában. A pártoló tagság tör­lését sem szabad egy-egy tollvo­nással megszüntetni, hanem le­vélben, s amennyiben lehetőség nyílik rá, személyesen keressék fel őket. Az ilyen és hasonló kérdések, to­vábbá az alapszabály 'módosítása, a földjogi törvény által fefmerült kérdések tisztázása végett ország­szerte, így megyénkben is össze­vont megyei, majd járási tanács­kozásokat tartanak még ebben az esztendőben a szakigazgatási szervek, illetve a termelőszövet­kezeti vezetők számára. Dr. Soós Gábor elmondotta, hogy a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium konzultációs csoportot alakít a termelőszövetkezeti és a földtörvénnyel kapcsolatosan fel­merülő kérdések tisztázására, megnyugtató megválaszolására. Az a javaslatuk, hogy megyén­ként is alakuljon egy-egy 8—10 tagú konzultációs csoport, s ez se gítse elő a vitás kérdések mi­előbbi rendezését. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium jövő évi mun­kaprogramjából, az elhangzott! tá­jékoztatóból és dr. Dimény Imre miniszter elvtárs zárszavából is az derült ki, hogy a termelőszö­vetkezetekről, a földtulajdonról, földhasználatról hozott törvények, továbbá a kidolgozás alatt leve és folyamatosan megjelenő ren­delkezések sok türelmet és hoz­záértést igénylő feladatot háríta­nak megyénk szakigazgatási szer­veire és termelőszövetkezeteire is. Szövetkezeteink egyik legfon­tosabb feladata, már most hozzá­látni a tagsági viszony rende­zéséhez, a pártoló tagsági viszo­nyok megszüntetésével kapcsola­tos feladatokhoz, továbbá az új törvények betűi szerint: új vagy módosított alapszabály kidolgozá­sához. Magától értetődő és jogos kérés az, hogy az alapszabály módosítását és elfogadását a '.zár számadástól és a tervtárgyaló közgyűléstől függetlenül tűzze napirendre minden termelőszö­vetkezet, hiszen ettől a helyileg meghatározott törvénytől függ jó­részt az, hogy milyen zavartala­nul működnek és gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom