Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
IWJ. november lí,. O Szerda A% Universitas együttes Békéscsabán A békéscsabai versbarátok körének vendége ezúttal a budapesti Universitas együttes volt. A fiatal művészek péntek este találkoztak a csabai közönséggel a megyei könyvtárban. Műsorukat, mely öt fejezetből állt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében állították ösz- sze. Az összeállítás első fejezetében Lenin száműzetésben írt leveleiből kaptunk részleteket, amelyekben a mindennapi élet eseményei elevenednek meg. Ezután nagy szovjet egyéniségek véleményét hallhattuk a fiatal szovjet állam sorsáról „Háború vagy béke?” címmel. Lenin és Gorkij barátságát és nézeteit vitáikon keresztül ismertük meg A töredékek című befejező részben az együttes tagjai a világ- és elsősorban a szovjet irodalom vezető egyéniségeinek megemlékezését tolmácsolták a forradalom vezéréről, az orosz nép hőséről. A fiatal, nagyon tehetséges együttes valóban a nagy évfordulóhoz méltóan adta elő „Fejezetek Leninről” című műsorát Pálffy Kati, Szilágyi Maya, Barbdnek Péter, Katona Imre és Feledy Balázs mindent megtettek annak érdekében, hogy a békéscsabai irodalomkedvelő közönség még jobban megismerje és tisztelje a hétköznapok emberéből lett történelmi hőst, Vlagyimir II- jics Lenint D. T. Mit mond a tudós a fehérlekutatás perspektíváiról B. K. Vainstein szovjet akadémikus a KataiLáz nevű enzim szerkezetének vizsgálatában elért új, értékes eredményekről számolt be. Többek között sikerült az enzimet új kristályainkban előállítania, amelynek összes adatait és keletkezésének okait is megállapította, — A fehérjék az élő szervezet legfontosabb anyagai — mondta a neves tudós a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Tulajdonképpen az élet nem más, mint fehérjék működése. Jogos tehát a feltevés, hogy a fehérjemolekulák és kristályok szerkezetének felderítése, a szerkezet és a funkció összefüggéseinek megismerése betekintést ad majd az élet titkaiba, és ma még elképzelhetetlen lehetőségeket nyújt az éiő szervezet működésinek Jiefp^yásoilására, gyógyítására. — Annyit ma már tudunk, hogy a fehérjemolekulák felépítésében a nukleinsavak döntő szerepet játszanak. Ezek közvetítik a fehérjék felépítéséhez szükséges információkat, adják meg a sejtnek — amelyet fehérjegyárnak is felfoghatunk — a „gyártási tervet”. Ezt a tervet a nukleinsavak megváltoztatásával lehet módosítani, például besugárzással vagy vegyi úton, A tudomány ma még nem tart ott, hogy előre meg tudja határozni a különböző beavatkozások eredményét. Próbálgatásokra vagyunk utalva, de már így is értékes eredmények születtek, például számos növényvédőszert hoztak létre ilyen alapon. Egyes antibiotikumokait termelő baktériumok besugárzásával olyan új fajták keletkeztek, amelyek a korábbiaknál sokszorta hatásosabbnak bizonyultak. Az is elképzelhető, hogy a nukleinsavak szerkezetének megváltoztatása útján el lehet majd kerülni a gyógyítással járó olyan, károsodásokat, amelyek ma elég gyakran bekövetkezhetnek. ... — Mindez egyelőre távolinak tűnő elképzelés, hiszen a lehetőségeket csak akkor tudjuk áttekinteni, ha az alapok a kezünkben lesznek, ha megismertük az ösz- szes fehérjék szerkezetét és működését. Ez pedig a biztató kezdetek ellenére is a jövő feladata — fejezte be tájékoztatásált Vainstein akadémikus. (MTI) •••<•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ven beszél, de a csoport, a törzs neve magyar szóból ered. Ma már elfogadott vélemény, hogy a baskír földön élő mescser-csoport neve a Magyar (Megyer) törzsnévből ered. A basikír jenej törzsnév is a honfoglaló Jenő törzs nevének megfelelője. Feltehető, hogy az újonnan felfedezett ma- diár-madzsar törzsnév is rokonságra utal. Hol ÉS hogyan élnek a madiárok? Kazahsztánban a kuszta- náj -terület kétszer nagyobb, mint Magyarország. A tél itt nagyon hideg: mínusz 35 fok az átlag- hőmérséklet; a nyár viszont forró: a hőség a 35—40 fokot is eléri. A területen több mint ötezer tó van. S ahol a Sárga -folyó a Sárga-tóba ömlik, ott van az állattenyésztő madiárok szálláshelye. Aki ezen a tájon jár, akárcsak másutt Szovjet-Ázsiában, gyakran talál ismerősen csengő folyó- vagy helységnevet. Kartal, Túra vagy Tas nemcsak itt, hanem magyar földön is van. A hasonlóságok oka, hogy ezek ótörök eredetű szavak. Ezért nem érzi távolinak a magyar fül a különben már kazahul beszélő madiárok nemzetiségi és telephelyének földrajzi neveit. Tóth Tibor a Kömsök, Szaga, özönküzdük, Zsö- rök, Sopán és Zsüzbáj telepeken •••••••••••••••••••••••••••«•••••••••••••••»ft vizsgálta a madiárokat. Minden férfi és nő tudta, melyik madáár- nemzetségből ered. Huszonegy férfi és hat nő a megkérdezettek közül az Akbáj-nemzetséghez tartozott. Az öregek neve: akszakál. A szakái magyarul is: szakáll. Az ak szó jelentése, akár az említett Akbáj. nemzetségnévben, akár az öregek megjelölésében: fehér. Különben a magyar Ákos névben — eredetileg Ak-kus — megvan az ak szó. A név jelentése: Fehér Sólyom. A madiárok elmondották azt is, hogy ősidők óta a Simbo- lát, Zsilkajdár, Utej és Saksak- törzs fiaival és lányaival házasodnak. A Saksak-törzs egyik nemzetsége: Tomaj. Mit Várnak az új kutatásoktól? Elsősorban is azt, hogy felderítik: hol és mikor váltak el a madiárok-madzsárok ősei. a magyar néptől? Fel kell kutatni ma még csaknem teljesen ismeretlen történetüket. Ezért most kazah és üzbég földön kibontakozott a magyar és a szovjet tudósok együttműködése, hiszen csak széles körű tudományos munkával oldhatják meg a madiár-madzsar- törzs rejtélyét. Aczél Kovách Tamás TÍZÉVES ügy a törvényesség* háta mögött 1WT ikor a gépkocsivezető meg- * * állt a megadott cím kapuja előtt, meglepetten közölte velem, hogy ő már járt itt. Tíz évvel ezelőtt. Akkor is foglalkozott az újság ezzel a panasszal. Ugyanazok a szervek, mint ma: a tanács, a szerkesztőség, a bíróság. Ma újra bíróság előtt van az ügy, ami rögtön jelzi, hogy azóta sem került nyugvópontra a panasz. Egy pereskedésről van szó, ami a Hajdú megyei Tejipari Vállalat és a mezőberényi Babinszki Márton között lappang, hol elcsendesedve, hol kiéleződve. Az ügy lényegében 18 évvel ezelőtt kezdődött. A szomszédos megye tejipari vállalata Mezőberényben üzemet létesített, s igényt tartott Babinszki Márton portájának egy részére is. A megállapodást azonban úgy „tartotta” be a vállalat, hogy jócskán túl-települt a megengedett területnél. Később bővítette a tejüzemet és se szó, se beszéd, körülbelül 300 négyszögöl területet megint lecsípett Ba- binszkiéktól. Babinszki Márton szólt: — De kérem, én megvettem ezt a kis portát, hát a vállalatnak joga van csak úgy elvenni...? Ekkor kezdődött újra kiéleződni a helyzet. Tudta a vállalat képviselője is, hogy jogtalan a birtokbavétel, ám megvételi ígérgetéseken kívül egyebet sem tett. Valahogy így lehetett: „Ugyan, mit ugrál ez a Babinszki? Mi a népgazdaság érdekében bővítjük az üzemet, hát hallgasson...” De nem hallgatott. Bírósághoz fordult, mert érezte igazságát. Ha kell a vállalatnak a porta, hát vegye meg, sajátítsa ki — gondolta. — Írják az újságok, hogy milyen szigorúan veszik a törvényességet az egész országban, hát akkor tartsa ezt be a tejipari vállalat is... T gen, a törvényesség. Magunk is azért nyúltunk az ügyhöz, mert látjuk Babinszki Márton eddig el nem ért igazát, s látjuk, hogy az országos érdekekkel takaródzó tejipari vállalat milyen , kárt okozott a telken kívül az • emberek hitében is! Az egész Me- 5 zőberény tíz év óta tudja Babinsz- j kiék sérelmét. És sajnos, ma már ! valahogy így legyintenek rá: • — Ugyan, állami vállalat, nekik • mindent szabad.« • De valóban szabad? Kérte vagy •felhatalmazta a mi államunk a • tejipari vállalat vezetőit arra, •hogy egy ember összekuporgatott ; forintjain vett kis portáját min- i den szó nélkül elfoglalja és tönk- ! retegye? És hogy most már : hosszú évek óta majdnem ötven• ezer forintos kárt okozzon még az j el nem foglalt kertben, házban és • gyümölcsösben is? Erre nem ? kapott jogot, nem kapott i felhatalmazást senkitől. Tud- Sjuk, hogy népgazdasági ér- Sdekből sokszor szükség van egy• egy magánterület kisajátítására. • Ez érthető. Viszont azt is tudjuk, • sőt a kisajátított területek volt • tulajdonosai meggyőződéssel •mondják, hogy az állam ilyen • esetekben korrekt, tisztességesen • megfizeti a terület árát. A tör- S vényt az állam nemcsak betartat- ;ja, hanem be is tartja! A Hajdú ! megyei Tejipari Vállalat azonban Sáliami érdekekre hivatkozva, ép- S pen az ellenkezőjét tette. Ezért is • hozta a bíróság két évvel ezelőtt • azt az ítéletet, amelyben kimond• ta a birtokháborítás tényét. • Megnyugodva gondolták ekkor 'az ügyet ismerő emberek, hogy no lám, mégiscsak kiderült az igazság, mert az állami vállalattal szemben Babinszkiéknak megadta az igazát. Csakhogy ezek a sorok sem kerültek volna a mai újságba, ha az ügy ezzel elintéződött volna. A vállalat képviselője tudva a felelősséget, újra felkereste Babinszkiékat és hitegetni kezdte az idős házaspárt: — Nézzék, úgyis tovább bővítjük az üzemet, s valószínű az egész portát kisajátíttatjuk... Babinszkiék nem ellenkeztek. Ha kell az államnak, hát kell. Adjanak megfelelő másik portát és házat, s rendben van... Aztán mégis olyan döntés született, hogy Mezőberényben nem bővítik tovább a tejüzemet, sőt a termelést is beszüntették. Ügy hagytak mindent, ahogy elkezdték. Jelenleg is csupán teját- vevő-helynek használják a telepet. Ebben az évben újra megjelent a vállalat egyik képviselője, aztán a másik, aztán a harmadik, hol ígérgetéssel, hol azzal, hogy „úgysem lesz itt semmi és bennünket nem érdekel az üzem”. A gépek tehát ott állnak, rozsdásodnak, üzemen kívül helyezve. De a vállalatot nem érdekli a telep. Csak érdekességként említem meg, hogy amikor Babinsz- kiék igényéről volt szó, ők maguk mondták, hogy hát most nagy kár lenne ott a gépeket tönkretenni... Tehát Babinszkiéknak nagyobb kötelességük lelkiismereti kérdésnek tartani az üzem gépeit, mint a vállalatnak? T\ e menjünk tovább. Ez év nyarán levélben szólította fel a házaspár a vállalatot, hogy vegye meg azt a részt, amelyet elfoglalt és fizesse meg a kárt. Ugyanis a kár igen nagy. A vállalat mintegy 80 centiméter magasságban salakkal feltöltötte a kertnek egy részét. Körülbelül 300 négyszögölön. A salaktöltésről lefolyó csapadék állandóan áztatja a ház falát, s lassan már összedőléssel fenyeget. A kiirtott gyümölcsfák, melyben nemcsak a fűrész, hanem a kiöntött savak és fertőtlenítőszerek is közreműködtek — ugyancsak sok kárt jelentenek. Hatvanhárom gyümölcsfából egy sem maradt, mind kiszáradt. A veteményest egyáltalán nem lehet használni. A vállalat képviselője pedig — mintha mi sem történt volna — a felszólító levélre azt válaszolta, hogy a követelést nem tudja kielégíteni. „Akkor ajánljanak fel ők összeget”. — Erre meg még válasz sem jött Így került újra a bíróság elé ez ügy. A bíróság dolga, hogy milyen ítéletet hoz, azonban mégis szólunk a történtekről, hiszen érezzük, hogy a tejipari vállalat vezetői valamiről nagyon megfeledkeztek: a törvényekről! Éltünk már abban az időszakban, amikor meglazultak a törvényesség betartásának gyeplői, nagyobb és kisebb szinten meglehetősen elharapództak a törvénytelenségek. Ez azután hozta magával a bizalmatlanságot állammal és párttal szemben, mert a hitet rontó önkényeskedések eltaszították az emberek egy részét a társadalomtól. Ezért mondta ki a párt tíz évvel ezelőtt: Meg kell szigorítani a törvényességet, minden szerv tartsa azt be, mert e nélkül betartatni sem lehet! Amikor beszélgettem az ügyről a mezőberényi igazgatási csoport vezetőjével, egyetértőén igazolta, hogy a tejipari vállalat valóban törvénytelenül járt el. „De hát állami vállalat...” A bíróság megállapította a birtokháborítást, de hát „állami vállalat” — s kármegtérítésre nem ítélte. (Bár az igazsághoz tartozik, hogy Babinszkiék tájékozatlanságból csak a birtokháborítás megállapítását kérték). Mondják, hogy Mezőberényben egyetlen ügyvéd sem vállalta az ügy-képviseletet, „mert hogy állami vállalat”. J ogállamban élünk. Az emberek hisznek az államban, mert tudják, hogy ami törvény, azt maga is betartja, s önkényt nem enged meg. Nem kérte a tejipari vállalatot sem arra, hogy egy családot jogtalanul rövidítsen meg 50 ezer forintos károkozással, s hogy értéktelenné tegye tulajdonát. Olyannyira, hogy ma már vevőt sem lehetne találni a portára! Nem tudom, kinek éri meg, hogy ilyen módon rontsuk törvényeink hitelét, bántsuk az emberek hitét. Ne legyen ez haszna a Hajdú megyei Tejipari Vállalatnak sem! Varga Tibor A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) azonnali belépéssel férfi és not munkaerőt vesz fel Jelentkezni a gyáregység munkaügyi irodájában lehet mindennap, vasárnap 9—10 óra között. 134203
