Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesietek j 1967. OKTOBER 4., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM ti TÖRVÉNYT ALKOTTAK Az ember és a munkaviszony nagy téma — nyilatkozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságában kapott hangot az ország- gyűlésen, az új Munka Törvénykönyv, valamint a termelőszövetkezeti és a föld jogi törvény háromnapos vitájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedettség és vitázó szenvedély pedig amely az előterjesztéseket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen emlékezetessé teszi az ülésszakot Igaz, hosszú és fontos előzmények vezettek e törvényjavaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négyszázezren formáltak véleményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár-javaslathoz pedig már hozzászóltak csaknem valamennyi tsz közgyűlésén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusán. És a legkevésbé' sem formálisan. Hiszen — kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott vélemény formálta meg az ország- gyűlés elé került törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a képviselők vagy félszáz hozzászólás jóvoltából olyan lelkiismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mintegy végső simításként — még jó néhány módosítás jelzi a választók kívánságát, véleményét. Bár, még ez sem az utolsó szó. Ezek az immár elfogadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messzemenően demokratikus szellemüket köszönhetik azoknak a demokratikus módszereknek is, amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgynevezett kerettörvények, amelyek csupán az alapelveket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való körülményeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agrár-törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenységére hárul. Ebben pedig még pontosabban, még személyesebben kifejeződhet az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvény- könyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabályozással — amennyire csak lehetséges, igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, jutalmazás, munkaidő, szabadságidő, munkakörülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga vagy a vállalata javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiztonságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember számáréi, hogy közben megfelelő munkaügyi feltételeket teremt az egész gazdaság biztonságos fejlődéséhez, a prosperitáshoz, amely nélkül minden személyes biztosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagy jelentőségű, és a kiteljesedő demokratizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein belül sikerült a vállalatok minden eddiginél önállóbb vezetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőteljesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szövetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egyaránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamosan, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig: a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja a legerősebb ösztönzést a munkás, illetőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különbségek gyorsabb megszüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb-nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Számolnak a gazdálkodás, a munka ellentmondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, amelyek körültekintőbben számolhatnak a vállalatok és a tsz-ek, s mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sajátos körülményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével megteremti a tulajdon és a használat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját. Mindent egybevetve, úgy tűnik, olyan törvényeket sikerült alkotnia az országgyűlésnek, amelyeknek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mértékadó, sőt utat mutató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítségével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthetik e törvényekre. Balog János Gazdag programmal készülnek a magyar szakszervezetek a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára A magyar szakszervezetek jubileumi ünnepségsorozton emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról — közölték kedden az újságírókkal a SZOT székházában tartott sajtótájékoztatón. A SZÓT elnökségének meghívására rövidesen hazánkba érkezik a szovjet szakszervezetek ötventagú veterán küldöttsége. A delegációban a Nagy Október és az azt követő időszak harcosai, idős munkások vesznek részt. A SZOT az első héten Budapesten, majd azt követően Galyatetőn látja vendégül a küldöttséget. A magyar szak- szervezetek gazdag programmal várják a szovjet veteránokat, akik megtekintik a főváros munkás- mozgalmi emlékeit, ellátogatnak a Parlamentbe, találkoznak a csepeli dolgozókkal. Az ünnepségsorozat másik jelentős eseményeként október 6- tól 20-ig hazánkban vendégszerepei a voronyezsi ifjúsági szak- szervezeti népi táncegyüttes. A csaknem 100 tagú együttes a munka fontosabb akcióit is felhasználják a Nagy Október tanulságainak ismertetésére. A társadalmunk időszerű kérdései című tömegpolitikai tanfolyamokon — 15 ezer üzemben, vállalatnál és intézménynél — október második felétől, több mint 300 ezer hallgató, dolgozó beszéli meg az évforduló jelentőségét A „Szovjetunió ma” és a „Nagy Október 50 éve” című kiadványok alapján elemzik a Szovjetunió fejlődését, szerepét a világban, az emberiség, a technika és a kultúra előrehaladásában. A SZOT az évforduló méltatására vándorkiállítást készít, ennek anyaga az üzemekben és a művelődési intézményekben szemlélteti majd a Szovjetunió fejlődését. (MTI) Az októberi múzeumi hónap időszakában a gyulai múzeum is több előadást és kiállítást szervez. Október 1-én a várban nyitották meg „A népművészeti kerámiák” Üdvözlet hanglemezen a Szovjetunióba A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére zenés-prózás orosz nyelvű hanglemezt jelentetett meg „Testvéri üdvözlet az október hőseinek Magyarországról” címen. A 15 perc idejű hanglemez az októberi forradalom magyar vonatkozású dokumentumaiból ad válogatást. Hallhatjuk dr. Mün- nich Ferenc visszaemlékezéseit, Ady Endre szavait az orosz forradalomról, az 1917. november 25- én Budapesten tartott békegyűlés felhívását, s megszólal a lemezen Lenin is. A prózai részeket régi orosz és magyar forradalmi dalok kötik össze. A szép kiállítású, képekkel illusztrált hanglemez levél formában küldhető el a Szovjetunióba, néhány — a kihajtós borítóra írható — üdvözlő sor kíséretében. is bemutatják. Október 15-én Bede Anna költő nyitja meg a Békés megyei művészek grafikai kiállítását, ezen Koszta Rozália, Lipták Pál, Alexin Andor, Bazsali Ferenc, Ezüst György, Gaburek Károly, Miklós József és Mokos József művei szerepelnea. A nagy sikerű „Székely Aladár” fotó-emlékkiállítás anyagát a járás községeiben vándoroltatják. Október 8-án Gyulaváriban, október 22-én pedig Dobozon a művelődési otthonban rendezik be a kiállítást, majd néhány hét múlva újabb négy községben láthatják az érdeklődők az országosan is jelentős, kitűnő képeket. A múzeumi hónap előadásai közül kiemelkedőnek ígérkezik Juhász Irén régész „A gyulai múzeum régészeti ritkaságai” és Szilágyi Miklós „A gyulai múzeum népművészeti anyaga” című előadása, melyeket a-járási könyvtárban tartanak meg. Szovjetunió népeinek és más nemzeteknek táncaiból, dalaiból összeválogatott műsorral szerepel majd Budapest és más várocímű kiállítást’"mélyen az e visok közönsége előtt. A szakszervezetek a mozgalmi Huszonöt mázsás országcímer A Kőfaragó- és Épületszobrász- ipari Vállalat dolgozói elkészítették az Országház homlokzatának új ékességét, egy kődomborműves magyar országcímert. Ez az ország második legnagyobb kőcímere. Az első — amelyik a budai várpalotát díszíti — 2,5 méter átmérőjű. A Parlament kör alakú új díszének teljes átmérője sem sokkal kisebb, 205 centiméter, de ebből csak 155 centiméter maga a dombormű. A vállalat süttői kőbányájában rendkívül gondos vizsgálatok alapján választották ki a legjobb minőségű kemény mészdékre jellemző különböző edénytípusokat, valamint a paraszt- szobákban használatos bútorokat nagy feladatot jelent a címer „kitűzése” az Országház oroszlános főbejárata fölötti oromzatra, a régi bronzcímer helyére. Ezzel egyidőben megfiatalodik az egész főbejárati homlokzat. Mintegy 1500 régi kőelemet kell kicserélni, így csupán 1969-ben vagy 1970- ben ölti fel az országcímerrel ékesített új kőruhát az oroszlános homlokzat. (MTI) Jancsó. Adrienne Békéscsabán A múzeumi hónap eseményei Gyulán kőtömböt. Süttőn a kőtömb kivágása és megfaragása egyhónapos munka volt. Az így előkészített kőelemből pedig csaknem kéthónapos munkával formálta meg a címert Ferenczi Béla, a vállalat egyik legjobb kőszobrásza. A 40 centiméter vastag kőcímer súlya meghaladja a 25 mázsát. Rendkívül „Elbrusz—67” Sikerrel járt az „Elbrusz—67” művelet. Az Ukrán Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének munkatársai 30 napos erőfeszítés után a Kaukázus-hegység csúcsán felállították a világ legmagasabban fekvő tudományos laboratóriumát. A tudósok 5600 méter magasban, különleges feltételek [ közepette végeznek egyedülálló kísérleteket, tanulmányozzák az j élő szervezetek viselkedését. (MTI) Hétfőn este Békéscsabán a megyei könyvtárban rendezték meg a versbarátok köre első őszi összejövetelét. Az esten Jancsó Adrienne előadóművésznö a szomszéd népek balladáiból mutatott be néhányat nagy sikerrel. A kör következő összejövetelét november első felébe4i rendezik meg. Fotó: Demény