Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesietek j 1967. OKTOBER 4., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM ti TÖRVÉNYT ALKOTTAK Az ember és a munkaviszony nagy téma — nyilatkozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valósá­gában kapott hangot az ország- gyűlésen, az új Munka Tör­vénykönyv, valamint a termelő­szövetkezeti és a föld jogi tör­vény háromnapos vitájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedettség és vitázó szenve­dély pedig amely az előterjesz­téseket és a hozzászólásokat jel­lemezte, különösen emlékezetes­sé teszi az ülésszakot Igaz, hosszú és fontos előzmé­nyek vezettek e törvényjavas­latok elfogadásához: az új Mun­ka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négyszázezren formál­tak véleményt az előzetes ta­nácskozásokon, a két agrár-ja­vaslathoz pedig már hozzászól­tak csaknem valamennyi tsz közgyűlésén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első or­szágos kongresszusán. És a leg­kevésbé' sem formálisan. Hiszen — kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott véle­mény formálta meg az ország- gyűlés elé került törvényjavas­latokat. Mindezek után tanács­koztak a képviselők vagy fél­száz hozzászólás jóvoltából olyan lelkiismeretesen és mély­rehatóan, hogy — mintegy végső simításként — még jó néhány módosítás jelzi a választók kí­vánságát, véleményét. Bár, még ez sem az utolsó szó. Ezek az immár elfogadott tör­vények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályozzák a közelgő gazda­sági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messzemenően de­mokratikus szellemüket köszön­hetik azoknak a demokratikus módszereknek is, amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgyne­vezett kerettörvények, amelyek csupán az alapelveket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való körülmé­nyeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agrár-törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szö­vetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenységére hárul. Ebben pedig még pontosabban, még személyesebben kifejeződ­het az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bi­zonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még alig­ha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefog­lalni. Az új Munka Törvény- könyv — amely egész sor kér­désben bátran szakít a régi, me­rev, egysíkú szabályozással — amennyire csak lehetséges, igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkál­tató és a munkavállaló viszonyá­ban. Bérezés, jutalmazás, mun­kaidő, szabadságidő, munkakö­rülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga vagy a vállalata ja­vára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiz­tonságot teremteni minden tisz­tességes dolgozó ember számáréi, hogy közben megfelelő munka­ügyi feltételeket teremt az egész gazdaság biztonságos fejlődésé­hez, a prosperitáshoz, amely nélkül minden személyes bizto­síték csak írott malaszt. Hasonlóan nagy jelentőségű, és a kiteljesedő demokratizmus bizonyítéka, hogy egyazon tör­vény keretein belül sikerült a vállalatok minden eddiginél ön­állóbb vezetését és a szakszer­vezetek minden korábbinál erő­teljesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szövetkezeti jel­leg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésé­nek egyaránt elismert követel­ménye jelenik meg párhuzamo­san, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegé­szítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig: a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta aligha­nem ez a törvény adja a leg­erősebb ösztönzést a munkás, il­letőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különb­ségek gyorsabb megszüntetésé­hez. Tagadhatatlan, hogy e törvé­nyek, éppen mert számos terü­leten elevenbe vágnak, nem zár­ják ki az élet kisebb-nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Szá­molnak a gazdálkodás, a mun­ka ellentmondásaival, nehézsé­geivel, a helyi és időleges ér­dekellentétekkel. Ezért is bíz­zák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, ame­lyek körültekintőbben számol­hatnak a vállalatok és a tsz-ek, s mindenekelőtt az érintett dol­gozók helyi, sajátos körülmé­nyeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi tör­vény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon beve­zetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatá­sára bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulaj­don általános elterjedésével megteremti a tulajdon és a hasz­nálat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját. Mindent egybevetve, úgy tű­nik, olyan törvényeket sikerült alkotnia az országgyűlésnek, amelyeknek nem annyira a be­tűje, hanem eleve inkább a szel­leme a mértékadó, sőt utat mu­tató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy ered­mény. És persze, utóbb, mind­azok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítségé­vel dolgozniuk, vezetniük, bol­dogulniuk kell. Akik a megelé­gedés pecsétjét üthetik e törvé­nyekre. Balog János Gazdag programmal készülnek a magyar szakszervezetek a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára A magyar szakszervezetek ju­bileumi ünnepségsorozton emlé­keznek meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lójáról — közölték kedden az új­ságírókkal a SZOT székházában tartott sajtótájékoztatón. A SZÓT elnökségének meghívására rövi­desen hazánkba érkezik a szovjet szakszervezetek ötventagú vete­rán küldöttsége. A delegációban a Nagy Október és az azt követő időszak harcosai, idős munkások vesznek részt. A SZOT az első héten Budapesten, majd azt kö­vetően Galyatetőn látja vendégül a küldöttséget. A magyar szak- szervezetek gazdag programmal várják a szovjet veteránokat, akik megtekintik a főváros munkás- mozgalmi emlékeit, ellátogatnak a Parlamentbe, találkoznak a cse­peli dolgozókkal. Az ünnepségsorozat másik je­lentős eseményeként október 6- tól 20-ig hazánkban vendégszere­pei a voronyezsi ifjúsági szak- szervezeti népi táncegyüttes. A csaknem 100 tagú együttes a munka fontosabb akcióit is fel­használják a Nagy Október tanul­ságainak ismertetésére. A társa­dalmunk időszerű kérdései című tömegpolitikai tanfolyamokon — 15 ezer üzemben, vállalatnál és intézménynél — október második felétől, több mint 300 ezer hall­gató, dolgozó beszéli meg az év­forduló jelentőségét A „Szovjet­unió ma” és a „Nagy Október 50 éve” című kiadványok alapján elemzik a Szovjetunió fejlődését, szerepét a világban, az emberiség, a technika és a kultúra előrehala­dásában. A SZOT az évforduló méltatására vándorkiállítást ké­szít, ennek anyaga az üzemekben és a művelődési intézményekben szemlélteti majd a Szovjetunió fejlődését. (MTI) Az októberi múzeumi hónap időszakában a gyulai múzeum is több előadást és kiállítást szervez. Október 1-én a várban nyitották meg „A népművészeti kerámiák” Üdvözlet hanglemezen a Szovjetunióba A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére zenés-prózás orosz nyelvű hanglemezt jelentetett meg „Testvéri üdvözlet az októ­ber hőseinek Magyarországról” címen. A 15 perc idejű hanglemez az októberi forradalom magyar vo­natkozású dokumentumaiból ad válogatást. Hallhatjuk dr. Mün- nich Ferenc visszaemlékezéseit, Ady Endre szavait az orosz for­radalomról, az 1917. november 25- én Budapesten tartott békegyűlés felhívását, s megszólal a lemezen Lenin is. A prózai részeket régi orosz és magyar forradalmi dalok kötik össze. A szép kiállítású, képekkel il­lusztrált hanglemez levél formában küldhető el a Szovjetunióba, né­hány — a kihajtós borítóra írható — üdvözlő sor kíséretében. is bemutatják. Október 15-én Bede Anna költő nyitja meg a Békés megyei művészek grafikai kiállítását, ezen Koszta Rozália, Lipták Pál, Alexin Andor, Bazsali Ferenc, Ezüst György, Gaburek Károly, Miklós József és Mokos József művei szerepelnea. A nagy sikerű „Székely Aladár” fotó-emlékkiállítás anyagát a já­rás községeiben vándoroltatják. Október 8-án Gyulaváriban, ok­tóber 22-én pedig Dobozon a mű­velődési otthonban rendezik be a kiállítást, majd néhány hét múlva újabb négy községben láthatják az érdeklődők az országosan is je­lentős, kitűnő képeket. A múzeumi hónap előadásai kö­zül kiemelkedőnek ígérkezik Ju­hász Irén régész „A gyulai mú­zeum régészeti ritkaságai” és Szi­lágyi Miklós „A gyulai múzeum népművészeti anyaga” című elő­adása, melyeket a-járási könyv­tárban tartanak meg. Szovjetunió népeinek és más nemzeteknek táncaiból, dalaiból összeválogatott műsorral szere­pel majd Budapest és más váro­című kiállítást’"mélyen az e vi­sok közönsége előtt. A szakszervezetek a mozgalmi Huszonöt mázsás országcímer A Kőfaragó- és Épületszobrász- ipari Vállalat dolgozói elkészítet­ték az Országház homlokzatának új ékességét, egy kődomborműves magyar országcímert. Ez az or­szág második legnagyobb kőcíme­re. Az első — amelyik a budai várpalotát díszíti — 2,5 méter átmérőjű. A Parlament kör alakú új díszének teljes átmérője sem sokkal kisebb, 205 centiméter, de ebből csak 155 centiméter maga a dombormű. A vállalat süttői kő­bányájában rendkívül gondos vizs­gálatok alapján választották ki a legjobb minőségű kemény mész­dékre jellemző különböző edény­típusokat, valamint a paraszt- szobákban használatos bútorokat nagy feladatot jelent a címer „kitűzése” az Országház oroszlá­nos főbejárata fölötti oromzatra, a régi bronzcímer helyére. Ezzel egyidőben megfiatalodik az egész főbejárati homlokzat. Mintegy 1500 régi kőelemet kell kicserélni, így csupán 1969-ben vagy 1970- ben ölti fel az országcímerrel ékesített új kőruhát az oroszlános homlokzat. (MTI) Jancsó. Adrienne Békéscsabán A múzeumi hónap eseményei Gyulán kőtömböt. Süttőn a kőtömb kivágása és megfaragása egyhónapos munka volt. Az így előkészített kőelem­ből pedig csaknem kéthónapos munkával formálta meg a címert Ferenczi Béla, a vállalat egyik legjobb kőszobrásza. A 40 centi­méter vastag kőcímer súlya meg­haladja a 25 mázsát. Rendkívül „Elbrusz—67” Sikerrel járt az „Elbrusz—67” művelet. Az Ukrán Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének munkatársai 30 napos erőfeszítés után a Kaukázus-hegység csúcsán felállították a világ legmagasab­ban fekvő tudományos laborató­riumát. A tudósok 5600 méter magasban, különleges feltételek [ közepette végeznek egyedülálló kísérleteket, tanulmányozzák az j élő szervezetek viselkedését. (MTI) Hétfőn este Békéscsabán a megyei könyvtárban rendezték meg a versbarátok köre első őszi összejövetelét. Az esten Jancsó Adrienne előadóművésznö a szomszéd népek balladáiból muta­tott be néhányat nagy sikerrel. A kör következő összejövetelét november első felébe4i rendezik meg. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom