Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

1961. október 17, 4 Kedd Grafikai kiállítás Gyulán összegező és beszámoló jellegű ez a hagyományosan, a múzeumi hónap keretében a vár termeiben meghonosított megyei grafikai kiállítás, amely a Képzőművé­szek Szövőtsége Dél-magyarországi Szervezete, Békés megye tanácsa művelődési osztálya és az Erkel Múzeum közös rendezvénye. Me­gyénk képzőművészei és művé­szetbarátok igen szép számmal jelentek meg a vasárnapi meg­nyitón, ahol Végh Andor, a me­gyei, Máthé Endre pedig a gyulai városi pártbizottság, Havasi Ist­ván a városi tanács képviseleté­ben jelent meg. Beds Anna költőnő lírai hang­vételű megnyitójában egy-egy ta­láló mondattal jellemzett minden kiállító művészt, majd Aragon: Matis festőhöz írt versével Vá­lasztott mottót a kiállításhoz. Ugyancsak költő: Nagy Gusztáv írt élményektől lelkesült ismerte­tőt és bevezetőt a hagyományos formában megjelent hoz, amely ismét a gyulai nyomda szép munkáját dicséri. Alexin Andor, Bazsali Ferenc, Gaburek Károly, Koszta Rozália, Lipták Pál, Miklós István és Mokos Jó­zsef negyven új alkotása figye­lemre méltó művészi előrelépést j szenvedélyes tükröz a grafika terén és főként megyénk tájainak megörökítése jelentett szép kezdeményezést. Ezüst György nagyméretű tem­perái, Alexin Andor linói, Koszta Rozália gyulai tusrajzai máris si­kert arattak. A kiállítás rendezői Szilágyi Miklós és Koszta Rozália voltak. M. Gy. Megfejtették a kun rovásírás egyetlen magyarországi emlékét Pataky László békéscsabai nyugdíjas mérnök, a rovásírás kutatója legutóbb érdekes feladatra vállalkozott: megfejtette a kun rovásírás egyet­len magyarországi emlékét. A margitszigeti kolostor romjai kö­zött őrzött sírkő 1241-ben kelt fel iratát. A megfejtés szerint Kötöny kun király emlékét őrzi a sírfel­irat. A sírkő akkor készült, ami­Megnyílt a IV. kerület üzemeinek hála-kiállítása Békéscsabán Mint országszerte mindenütt, Békéscsaba IV. kerületében is töprengtek azon, hogyan tudnák legméltóbbképpen megünnepelni, emlékezetessé tenni a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. R'esetár Mátyásnak, az októberi forradalom és a ma­gyar tanácsköztársaság egykori harcosának, a kerületi népfront­bizottság elnökének támadt az az ötlete, hogy a kerület üzemei ki­állítás keretében mutassák be fej­kor 1241-ben a kun királyt és pa- . ,, , lotája népét egy zendülő csoport I lodesuk ütemet, termékeik legja felkoncolta, (MTI) | vát A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Műszabi konferencia az építőknél Az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szerdán dél­előtt fél 9 órai kezdettel rendezi meg a negyedik negyedévi műsza­ki konferenciát Békéscsabán, a vállalat központi irodájában. A tanácskozáson az idea esztendő el­ső kilenc hónapjának gazdasági eredményeit és tapasztalatait ér­tékelik, majd meghatározzák a negyedik negyedévi feladatokat. Ezen a megbeszélésen értékelik a jubileumi munkaversenyt, vala­mint megvitatják a téliesítésre va­ló felkészülés tennivalóit. Felújítják az összejöveteleket a szeghalmi ifjúsági klubban Tavaly kiváló eredménnyel mű­ködött az ifjúsági klub Szeghal­mon a járási művelődési ház­ban. A hosszan tartó nyári szü­net után, október második felétől kezdve ismét felújítják az össze­jöveteleket. Hetenként egy alka­lommal, szerdán, klubestet ren­deznek. Ilyenkor este 7 órától éj­félig a művelődési ház presszójá­ban zene mellett szórakozhatnak a klub tagjai. Egy-egy alkalom­mal rövid tájékoztatást kapnak a klubélet időszerű kérdéseiről, utána táncolhatnak, társasjáték­kal tölthetik idejüket. A mezőgazdasági termelőszö- . vetkezetekkel és tagjaikkal kap- katalogus-1 csoiatban az utóbbi időben több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bírósá­gon. Ezekből ismertetünk néhá­nyat Miért nem üzemi baleset? Egy asszony, a helybeli tsz tag­ja, munkából hazafelé menet, háza udvarán elesett, és hosszabb ideig beteg volt. Baleseti kártala­nítási kérlemét a SZOT elutasítot­ta, mert úgy ítélte meg, hogy nem üzemi baleset történt. Ezek után az asszony a baleset üzemi jelle­gének megállapításáért pert indí­tott a SZOT ellen. A járásbíróság megállapította: az asszony aznap a szövetkezeti közös munkában részt vett, s amikor este háza udvarára érkezett, a csúszós tala­jon elesett, tehát üzemi baleset történt. Az ítélet jogerőre emelke­dett, de a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvással támadta meg. A Legfelsőbb Bíróság az ügyet le­tárgyalta, s a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben a keresetet elutasította. A határozat indoklása szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját, ha munkában vagy onnan lakására tart s közben baleset éri, azt üzemi balesetnek lehet tekin­teni. Nem állapítható meg az üzemi jelleg akkor, ha a tsz tagja már eléri lakását és a baleset ott következik be. Az asszony mára lakásához tartozó udvaron esett el. Az asszony balesetét tehát emi­att nem lehet . üzemi balesetnek deklarálni, és így kártalanítási segélyre nem jogosult. Rászálltak a méhek Tsz-tagok gyümölcsösében Pa- nathion és Wofatox elnevezésű foszfátészter -tartalmú növényvé­Több mint 700 tagja van az építők biztosítási és önsegélyező csoportjának Az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat biztosítási és önsegélyező csoportja 1965 janu­árjában alakult meg. Akkor 12 volt a taglétszáma, ma pedig a hétszázat is meghaladja, ami a vállalat dolgozóinak 35 százaléka. Kettő és háromnegyed év alatt az Állami Biztosító három haláleset­ben fizetett ki a tagok hozzátarto­zóinak 15—15 ezer, különböző bal­esetek miatt pedig összesen mintegy 40—50 ezer forintot. A csoportnak visszamaradó pénzösz- szegből 42-en kaptak házassági, szülési, betegségi és temetési se­gélyt, ami együtt több mint 15 ezer forintot tett ki. A csoport azonban nemcsak se­gélyezésre, hanem tanulmányi kirándulásokra is jelentős összeget fordított. Még 1966-ban 33-an el­látogattak Pécsre három napra, az idén pedig ugyanannyian balatoni körutat tettek, f megtekintették a siófoki kórházépítkezést, majd Dunaújvárosban a házgyárat és a lakásépítkezéseket. Heten cseh­szlovákiai és lengyelországi túrán vettek részt, ahol ugyancsak fő­ként nagyobb építkezéseket tanul­mányoztak. A csoport az utazási költségek 50—80 százalékát fizette. Ügy tervezik, hogy jövőre — a tagság kívánságának megfelelően — nemzetközi labdarúgó-mérkő­zésekre szerveznek kirándulást és megtekintik majd a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A befizetett összegből havonta több, mint 3000 forinttal növekszik a csoport be­tétje. dő szerrel permetezték a virágzó fákat. Egykilométeres körzeten belül lakó méhész szomszédaik állatkái rászálltak a permetezett fák virágaira és rövidesen töme­gesen elpusztultak. Az Országos Állategészségügyi Intézet a méh- tetemekben a mérgező tartalmú növényvédőszer jelenlétét mutatta ki. A méhészek kártérítési pere törvényességi óvással a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A mérget tartalmazó anyag- ! gal történő permetezés fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az ebből eredő kárért a kárt okozók a felelősek. A mér­gező növényvédőszerrel kezelt te­rületen a termelő megelőző intéz­kedéseket köteles tenni. Gyü­mölcsfákat — a virágzás tartama alatt — méhekre veszélyes nö­vényvédő szerekkel kezelni álta­lában tilos. A gyümölcs-tulajdo­nosok a permetezést előzetesen a tanácsnak nem jelentették be. Mindezek alapján a kárért felelő­sek. PA összegszerűség tisztázásá­ra a Legfelsőbb Bíróság az irato­kat megküldte a megyei tanács­nak. 550 juh és az oltás Egy tsz szerződésileg kötelezte magát, hogy egy textilnyersanyag­gal foglalkozó vállalat részére export céljaira 550 darab bárányt hizlal és ad át. A megállapodás­ban kikötötték, hogy a tsz 21 nappal az átadás előtt — az állat­egészségügyi előírásoknak meg­felelő — védőoltási munkálatokat végeztet a saját költségére és ve­szélyére. A vállalat a szükséges AOC vaccinát a tsz rendelkezé­sére bocsátotta, hogy az oltás időben történjék, ugyanakkor azonban a vaccina árának megté­rítését kérte. A tsz nem volt haj­landó fizetni. Az emiatt megindult per törvényességi óvásra szintén a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a termelőszövetkezetet el­marasztalta. A határozat indokolása szerint a vállalat együttműködési kötele­zettségének tett eleget, amikor a szövetkezet szerződésszerű teljesí­tésének elősegítése érdekében az export renedeltetésű állatok beol­tásához szükséges vaccina-anyagot beszerezte és a szövetkezet ren­delkezésére bocsátotta. Az oltó­anyagnak ingyenes szolgáltatására azonban a vállalat szerződésben kötelezettséget nem vállalt, így tehát a szövetkezet az oltóanyag ellenértékét megtéríteni köteles. szült. Emiatt a tojóházat benépe­síteni nem tudja és a tojásterme­lésben mutatkozó kiesés miatt félmilliós kártérítési pert indított az építőipari vállalat ellen. A megyei bíróság előtt a válla­lat elsősorban azzal védekezett, hogy a kereset elévült. A szövet­kezet sem a műszaki átadáskor, sem a garanciális szemle alkalmá­val, amely az átadás után egy év­vel később történt, nem támasz­tott kártérítési igényt. A szövet­kezet csak akkor léphetne fel vele szemben, ha csalárd módon jártak volna el, ezt azonban a tsz sem állítja. A megyei bíróság szakértőt hallgatott meg, majd ítéletében megállapította, hogy a hibás telje­sítés miatt a vállalat felelősséggel tartozik. Ugyanis ebben az eset­ben rejtett hibáról van szó, ame­lyet a tsz csak a garanciális vizs­gálat után ismert fel. Egyébként is adatok vannak arra, hogy az átadás nem szabályszerűen tör­tént. A tojóházban kialakult ked­vezőtlen tenyészfeltételekhez azonban a tsz fogyatékos terve is hozzájárult. Ezért a vállalatot csak az okozott kár fele Összegé­nek megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság úgy látta: nincs pontosan eldöntve, mikor volt a szövetkezet abban a helyzetben, hogy a hibát fölismerhette. Ha kiderülne, hogy a tsz a szavatossági határidőt el- késte, tisztázni kell: nincs-e csa­lárd eljárás a vállalat magatartá­sában. Adat van arra is, hogy a kísérleti terv is hibás volt, ezért pedig . nem a vállalat felelősi mert nem ő készítette el. Mind­ezek miatt a Legfelsőbb Bíróság az iratokat új eljárás lefolytatásá­ra visszaküldte a megyei bíróság­nak. Hajdú Endre A látványos, nagyszerű érzése­ket kiváltó hála-kiállítást Kendra János, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg október 15-én, vasárnap délelőtt. Elismerését fejezte ki a kiállítás szervezőjének, résztvevőinek, ami­ért példásan tették emlékezetessé a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóját. A kiállítás dokumentumainak egy. része, különösen az iparíta- nulóképző-iskola néhány könyve, visszatereli a pillantást a múltba, amikor primitív volt a szellemi táplálék, amikor az elnyomatás korlátokat szabott az emberek alkotóvágyának. A Kner Nyomda grafikonjai csak 17 év fejlődésére tekintenek vissza. S micsoda ro­hamos fejlődésre! Ugyanis 1950- ben még csak 146-an dolgoztak a nyomdában, s csak 5 millió forint termelési értéket állítottak elő. Most 507-en dolgoznak, s a múlt évben a termelési érték csaknem 74,5 milEó forint volt. A további fejlődést szemlélteti az 1970-ig felépülő új üzemrész makettjének fényképe. Megszámlálhatatlan sokféle ké­szítményét állította ki a kerület legnagyobb üzeme, a 265 millió forint beruházással épült konzerv­gyár. A gyár vállalkozó szellem í dolgozói filmkockákon örökítették meg az építkezés főbb mozzana­tait, s azt a küzdelmet, amit az építkezés közben vívtak a terme­lés növekedéséért. A filmet leve­títették a kiállítás megnyitó ün­nepségén részt vevők előtt. A vetí­tővásznon látottak, s a magnósza­lagról hallottak tovább növelték a konzervgyár dolgozódnak megbe­csülését, s termékeik becsértékét. Jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy az ez évi nagy belvíz és aszálykár ellenére a konzervgyár 380 vagonnal teljesíti túl ez évi termelési tervét. Az egy hétig tartó kiállításon az ipari tanulók látványos vizsga­munka-darabjain kívül felsora­koztatta néhány nagyszerű termé­két a szőrmeipari vállalat és a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyáregységié is. A kiállítás minden, egyes tárgya igazolja a kiállítás plakátjának azt a jelmondatát, hogy a Nagy Október szellemé­ben kivirágzott népünk szabadsá­ga, és dicsősségé vált a munka. Rejtett hiba Egy tanácsi építőipari vállalat­tal az egyik tsz szerződést kötött, j amelyben a vállalat kétmillió! forintért tízezer férőhelyes tojó- j ház építésére kötelezte magát. Az átadás után több mint egy évvel a szövetkezet panaszt tett mind a járási tanács vb mezőgazdasági osztályánál, mind a vállalatnál, hogy az épület csatornázása telje­sen rossz és szakszerűtlenül ké­fl Budapesti Kőolajipari Gépgyár, Budapest, XVTII., Gyomrod. ú)t 79/83, azonnali belépésre keres központi telephelyre lemez- konstrukciók szerkesztésiéiben, kivitelezésében, valamint forgácsolási munkában jártas GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT* huzalozási munkákban, vezérléstechnikai ter­vezésben jártas ELEKTROTECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT és MŰSZER-AUTOMATIKA TECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT, esztergályos, köszörűs, marós, géplakatos, csőszerelő-hegesztő, hőszigetelő, hegesztő, . elektroműszerész SZAKMUNKASOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéki dolgozók részére központi telephelyün­kön szükség esetén munkásszáiüáslt is biztosítunk. Műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szoigálaitos munkakörbe csőszerelő, hegesztő, központi­fűtés-szerelő, • villanyszerelő szakmunkásoikait é$ férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyen 5 napos munkahét van, munkásszállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 5671 ::::rí:::sr:í::í:s: iDDRigaiiiBaaiiíiiRaftii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom