Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
IMI. október It). 3 Kedd Mit képzelnek? Egy vállalatnál — már a gazdasági mechanizmus reformjának jegyében — új, felelős, komoly szaktudást igénylő beosztást szerveztek. Ki is szemeltek rá valakit, aki más helyen igen jól látja el hasonló, de kisebb felelősséggel jáfó munkakörben a feladatát. Vajon elvállalja-e? Felhívták telefonon az üzem vezetőjét és megfelelően körülírva, egyszersmind nagyobb keresetet kilátásba helyezve tudomására hozták a beosztottjával kapcsolatos szándékokat, ami — érthetően . — a legnagyobb ellenzésre talált De hogy a jó kapcsolat megmaradjon, az üzem vezetője kellő dicsérő jelzők kíséretében olyan személyt ajánlott, aki harmadik helyen dolgozik. „Hogy is ne! Mit képzelnek? Éppen ő kellene nekik!” — mondta magában bosszankodva, amikor befejeződött a beszélgetés és a kagyló is helyére került. És hogy megnyugodjon, egy kicsit még az asztalánál időzött, csak aztán ment át a másik irodába a „csábítotthoz” és beszámolt neki a telefonbeszélgetésről. Végül valahogy így akarta őt meggyőzni: „Tudom, van magában annyi öntudat hogy nem megy el tőlünk.” Valaki azonban félig-meddig tréfásan megjegyezte: „Attól függ, hogy ott mit fizetnek.” — Ám jobb lett volna hallgatnia, mert ami ezután következett, abból bizony alaposan megtanulhatta, hogy mi a főnöke magánvéleménye. Ilyen is elhangzott: „Szomorú, elvtársam, ha valakit csak a pénz érdekel.” Valóban elítélhető, ha valakit csak a pénz érdekel és a megszerzéséért semmilyen eszköztől nem riad vissza. Ebben az esetben azonban nem arról van szó. Mindenkinek természetes vágya, hogy kedvezőbb anyagi viszonyokat, jobb megélhetést teremtsen a maga számára. Ha valaki képes és hajlandó nagyobb szakértelmet vagy felelősséget megkövetelő munkakört vállalni, miért kell ezért az öntudat hiányára hivatkozva elítélni? Mi az előnyösebb a tár- sadami érdek szempontjából: ha „öntudatból” a kevesebbel is beéri, vagy — megfelelő ellenszolgáltatás árán — többet vállal? Lehetséges, hogy a reform során itt-ott vetélkedő kezdődik majd a jó szakemberek megszerzéséért. Az érdekeltek elhatározásuk előtt bizonyára nem csupán a nagyobb kereseti lehetőséget, hanem egyebet is mérlegelnek majd. Így például azt, hogy milyenek a munka- és a szociális körülmények vagy hogyan bánnak az emberekkel. Nyilvánvalóan senki sem ragaszkodik olyan munkahelyhez, ahol igazságtalanság, kivételezés uralkodik vagy állandó a torzsalkodás, az intrika. Aki teheti, másutt próbál szerencsét, az új Munka Törvénykönyve erre minden hátrányos következmény nélkül lehetőséget is nyújt. Mindenki előtt ismeretes, hogy a jó szakemberek elvesztése mivel jár. Nélkülük az egész vállalat, üzem nehéz helyzetbe juthat. Megtartásuk tehát lét- fontosságú érdek. Persze nemcsak az öntudatra apellálva, hanem elsősorban megfelelő légkör kialakításávál, a dolgozók képzettség és képesség szerinti foglalkoztatásával, igazságos bérezéssel, az emberekkel való állandó törődéssel érhető el. Ahol elégedettség uralkodik, ott a csábítás nem sok reménnyel kecsegtet Pásztor Béla Stopper és A magyar lótenyésztés egyjk központja száz évnél is hosszabb idő óta Mezőhegyes. A második világháború előtt főként igáslo- vakat tenyésztettek. A hadsereget látták ed a szolgálathoz szükséges vonóerővel. Az utóbbi évtizedben, hosszú vajúdás után, a mezőhegyesi lótenyésztés a sportlovak nevelése felé irányult. Mácsánszky Gyula, a Magyar Népköztársaság mesteredzője a Mezőhegyesen folytatott lótenyésztéssel kapcsolatban elmondta, hogy új eszközökkel bővítették a sportlönevelést. Az angol telivért és az ügetőt sto- perral tenyésztik. Ez azt jelenti, hogy a kancákat csak akkor állítják tenyésztésbe, ha egy kilómétert 1 perc 25 másodpercen belül futnak. A méneknél is hasonló a követelmény. Az ugrólovakat centiméterrel tenyésztik. A tenyésztésbe állítás minimális követelménye az 1,4 méteres akadály leküzdése, egy teljes pályaverseny megnyerése. E követelmények teljesítésével tenyésztették ki a Danka és a centiméter Galiba ugrólovakat, melyekkel magyar ugróbajnokságot nyertek, sőt nemzetközi versenyeken is kimagasló eredményt értek el. Mindkét kanca őszre bevonul a ménesbe. A szaporulattól az anyjuknál és az apjuknál is nagyobb teljesítményű lovakat nevelnek majd a mezőhegyesiek. A lótenyésztés színvonalának növelésére tett intézkedésekkel olyan kiváló teljesítményekkel ismerkedhetett meg a lósport közönsége, mint amilyet a Lajta is nyújtott. És a ló jövőre már olimpiai követelményű pályákon is versenyez. Az Olimposz 1967- ben a fiatal lovak versenyét nyerte. Az ügetőlovak tenyésztésében a magasra húzott mérce juttatta Mezőhegyest — mindössze hat esztendő alatt — az ország élvonalába. A lótenyésztés kiváló szervezésének tudható be, hogy mezőhegyesiek nyerték 1965-ben, 1966-ban a magyar ügető der- byt, 1967-ben pedig a nemzeti díjat. Hat van mázsás átlagtermés terven felöl Csaknem egymillió forintot hozott a kender az eleki Lenin Tsz-ben Az eleki Lenin Tsz-ben befejezték a kender átadását. Csaknem 300 holdon termelték a jól jövedelmező ipari növényt, miből a szövetkezet fennállása óta a leggazdagabb termésátlagot, holdanként 60 mázsát adtak át a gyárnak. A kender csaknem egymillió forint terven felüli jövedelmet adott a szövetkezetnek. Az eleki Lenin Tsz határában «ETébfeént — a családtagok és rokonok besegítésével — százával szorgoskodnak. Törik a kukoricát, vágják a szárat, dolgoznak a napraforgó-kombájnok, szüretelik az almát, szőlőt. A traktorok éjjel-nappal tevékenykednek, készítik a magágyat, vetik a búzát. A háztáji kukorica szállítását esténként és hajnalonként végzik, hogy a közös munkából ne vonják el a szállítóerőt. Egyesítelle erejét a medgyesbodzásí és a pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetkezet A kukoricatörők jó része fiatal. Fotó: Demény Tréfásan tripla-elnöknek neveztem Báli Istvánt. Ugyanis a medgyesbodzási és a pusztaottmillió forint értékű épület- és gépi beruházás. Ezek mellett vitathatatlanul sokat jelentett forintot ért egy munkaegység, most havonta 20 forint előleget fizetnek minden ledolgozott munkaegységre. Az elmúlt hónapokban egyenrangú partnerré fejlődött a med- gyesbodzásival a pusztaottlakai Egyetértés. Ezt elősegítette a különféle állami támogatás. Többek között a 100 vemhes üsző vásárlására nyújtott hitel, abraktakarmány-juttatás és 3 Munkába állították a morzsoló gépet. Az állatállomány növekedésével nőtt az abraktakarmány-igény is. kedett a munkakedv és á fegyelem. Ehhez hozzájárult az is, hogy míg tavaly mindössze 20,1 szedetlen, s jól elhaladtak a kukorica betakarításával is. K. I. Szállítószalag segítségével kerül korica. lakai Egyetértés Tsz irányítása mellett őt választották meg a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnökének. ‘— Most már csak dupla-elnök vagyok — értette el a tréfát. — Ugyanis eggyé olvadt a két Egyetértés Tsz. Egy kicsit meglepő ez. Ugyanis alig 8—9 hónappal ezelőtt járult hozzá a medgyesbodzási Egyetértés Tsz közgyűlése ahhoz, hogy Báli' István néhány segítőtársával átvegye a pusztaottlakai Egyetértés Tsz irányítását is. Az akkori felszólalásokat aggályok szőtték át, de ezeket elnyomta az együttérzés, az, hogy segíteni kell a gyengén gazdálkodó, s eléggé bajba jutott szomszédos termelőszövetkezeten. Az egyesülésnek akkor még a gondolatát is elvetették, nemcsak a köz- igazgatási határok miatt, hanem azért is, mert az ottlakaiak „hozománya” túlságosan kevés volt a házassághoz. góréba a jó termést adó kua Medgyesbodzásról gyakran átlátogató elnök, a naponta kijáró főkönyvelő, elnökhelyettes, ellenőrző bizottsági elnök és traktorosbrigád-vezet.ő is. Napról napra szemlátomást növeA két egyesült szövetkezetnek összesen 7400 hold földje van. Ebből mindössze 90 hold szikes vár javításra az ottiakai határban. A többi olyan jó minőségű, hogy bármilyen növényt eredményesen lehet termeszteni benne. Főleg az állat- tenyésztést akarják erőteljesen fejleszteni. Ehhez igénybe veszik az Ottlaka határában levő 6 és a Bodzás határában levő 2 csőkutat, amit eddig nem nagyon használtak ki. Jövőre előreláthatólag növénytermesztésből 21 millió, állattenyésztésből pedig 18 millió forint lesz a bevételük. Érdemes megjegyezni, hogy öt évvel ezelőtt a két tsz-nek mindössze 4 millió forint volt az állattenyésztési bevétele. Szorgalmas munka folyik ez egyesült szövetkezet határában. Már régen elvetették a 700 hold kétszerest, a 60 hold őszi takarmánykeveréket, s a búzavetésnek jó felénél tartanak. Cukorrépa sem* sok van már
