Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

1M7. október 7. 5 Szombat Százhatvan propagandista, 4500 hallgató Minden feltétel megvan Békéscsabán a pártoktatás eredményességéhez Az 1967—68-as pártoktatási év rövidesen elkezdődik Békéscsa­bán, s az előkészületi munkák befejeződtek. A pártalapszerveze- tefc vezetői a nyár folyamán ed­végezték a hallgatók kiválogatá­sát, a városi pártbizottság a kez­dés utolsó feltételeként a propa­gandisták számára tartott kon­ferenciákat. Ezeken a konferen­ciákon megtárgyalták a pártokta­tási évad konkrét tennivalóit, a módszereket, valamint az első foglalkozások anyagait. Vrbovszki György^ a városi pártbizottság ágit prop, osztály- vezetője elmondta, hogy Békés­csabán mintegy 160 propagandis­ta kezdi meg az oktatási felada­tok megvalósítását. Az egyes ok­tatási formákkal kapcsolatban megtudtuk, hogy a közgazdasági alapismeretek tanfolyamából 32, a gazdaságpolitika ipari tagozata 40, míg a szocializmus építése kérdé­sei tanfolyam 24 helyen kerül megrendezésre. Ezenkívül több mint 200 hallgatóval 9 osztályban szeptemberben már elkezdődött a marxista—leninista középiskola, s a későbbi időpontban még sor kerül a mezőgazdasági és világ- gazdasági tagozatok beindítására. A különböző tanfolyamokon 4500-an tanulnak, ebből csaknem 3 ezren a kötött pártoktatási for­mákba kapcsolódnak be, 1500-an a különböző elméleti konferen­ciákon, előadássorozatokon és téli tanfolyamokon vesznek részt. Különösen népszerű a gazdaság- politika ipari tagozata, ahova csaknem 800-an jelentkeztek. A városi pártbizottság és az alapszervezetek vezetőséged — mondotta Vrbovszki elvtárs — az oktatási feltételek biztosítása vé­gett alapos munkát végeztek a propagandisták kiválogatása és felkészítése során. — Figyelembe vettük a több éves eredményes propagandatevékenységet, a meg­felelő felkészültséget, s olyan új propagandisták kezdik meg mun­kájukat, akik széles körű, gazda­sági és közgazdasági ismeretekkel is rendelkeznek. Ezenkívül szá­mos segédletet adunk a felkészü­léshez, s igen lényeges, hogy az egyes konferenciákra központi előadókat is meghívunk. H. F. Megelőzni a betegségeket Hogyan dolgozik az üzemorvos? Gimnazista korában minden nyáron néhány hetet a békéscsabai téglagyárban dolgo­zott. Kazalozást és vagonrakást vállalt. Nem könnyű munka, de rövid idő alatt jó pénz ütötte a markát. Amolyan vetélkedő ala­kult ki a diákok között: ki tud többet keresni? Persze a szükség is megkívánta. Ma mindkét békéscsabai tégla­gyár, valamint a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat központjának főfoglalkozású üzemorvosa dr. Tóth Mihály. Elhelyezési problémák gátolják a csabai könyvtárak fejlődését Mikor lesz önálló könyvtár a Kulich Gyula Lakótelepen? A SZOCIALISTA MŰVELT­SÉGESZMÉNY megalkotásában sokoldalú feladat hárul a könyv­tárakra. Megyei és községi könyv­tárainkban évről évre javulnak a könyvtári munkát segítő körül­mények, korszerűsödik az elhe­lyezés, nagyobb teret vehetnek birtokukba az olvasók. Békéscsa­bán 1 központi, 1 ifjúsági, 4 bel­területi fiókkönyvtár és két fiók- jellegű könyvkölcsönző működik. A központi könyvtár 65 759 kö­tettel, az ifjúsági könyvtár pedig 8 ezer kötettel rendelkezik, és ugyanitt még 878 diafilm is az olvasók rendelkezésére áll, ezek is kölcsönözhetők. Külön érdekessé­ge a békéscsabai központi könyv­tárnak a hanglemeztár, mely 1603 hanglemezt tartalmaz és biz­tosítják azok meghallgatását is külön erre a célra berendezett, megfelelő technikai eszközökkel felszerelt zenei részlegben. Fontos és jellemző adat még, hogy a központi könyvtárban 341 féle folyóirat között válogathatnak az olvasók, és jelentős része az állo­mánynak az 1652 kötetes folyó­irattár. Nilevska, a tokiói 50. Universala Kongreso tiszteletére oltott be, mely kongresszuson ő is részt vett. Ugyanakkor a látogatók könyvében megjelent az első esz­perantó nyelvű bejegyzés is. Az oltások után nem szakad meg a kapcsolat az oltók és a fa között. Hazatérve, az oltók leve­leket írnak, érdeklődve, hogyan nő az az ág, amelyet oltottak, va­jon van-e gyümölcs rajta? Ha a gyümölcs beérik, azt elküldik az oltónak. Gyakran a vendégek ősz­szel megérkezvén, saját kezűleg szedik le a gyümölcsöt, ki-ki a sa­ját maga oltotta ágról. Nemzetközi oltóiskola Sok külföldi nem tud oltani. Ezért előzőleg megtanítják őket a kerti sebészet művészetére. Ilyen módon megalakult a szű­csi kísérleti kertben a nemhiva­talos nemzetközi oltóiskola. Az oltó kap a sikerült oltás után egy különleges diplomát, egy miniatűr oltókóst. Már több ezer késecskét osztottak szét a kü­lönböző országok képviselői kö­zött. Eliza Brankó, a híres brazil társadalmi munkás azt írta: „Meg vagyok győződve, hogy ez a kis kés, amit az ember alig tud az uj­jal között tartani, a szolidaritás olyan hatalmát képviseli s oly bé- kevágyat, hogy el tudja zárni még a legnagyobb tankok útját is.” Az ember tiszteli a iát A „Fa” barátai tisztelik őt és ezt mindenféleképpen ki is feje­zik. A dánok és a kínaiak leve­szik a kalapjukat és meghajtják fejüket előtte. Jan-go-lin kínai énekes dallal köszönti a fát. Lén­él barátok művészi szobrocs- fcüldtek, mely egy őstulkot ábrázol, a Finnek szép borókafá­ból faragott dobozt küldtek. Ja­pánból, Lengyelországból, Cseh­szlovákiából, Görögországból, Angliából és más országokból sok érdekes emléket, babákat nemzeti ruhákban, jelvényeket, képeslapo­kat és egyéb dolgokat küldtek Szocsiba. A belföldiek is küldtek külön­féle emlékeket. PL: Lev Tolsztoj sírjának a földjéből küldtek egy maréknyit. Pjatigorskból is föl­det küldtek arról a helyről, ahol párbajban agyonlőtték Lermontov költőt, a leningrádiak szintén föl­det küldtek arról a helyről, ahol agyonlőtték a híres költőt, Pus­kint. A „Fa” gazdag filatéliai gyűjte­ményben is. A chilei szakszerve­zet küldöttsége 1963-ban az au­togramok mellé a vendégkönyv­be beragasztott néhány bélyeget, amely hazájukat ábrázolja. Az ő példájukat sok más vendég kö­veti. Zigmund Moskva, lengyel miniszter, valamint a csehszlovák és román miniszterek albumokat bélyegekkel ajándékoztak. Két eszperantó nyelvű beírás van körüldíszítve eszperantó bé­lyegekkel, az eszperantó nyelv al­kotójának portréja — dr. Zamen- hof — is látható bélyegen, zöld esz­perantó csillaggal. Télen a „FA” a fagy ellen véd­ve van, vászonsátorral. Lelki- ismeretes gondozója F. M. Zorin tudós, kinek postai címe: USSR, Szoosi 60. „DEREVO DRUZSBI”. F. M. Zorin sokat mesélt a fá­ról, mutatott számos fényképet, albumot, emlék-ajándékokat és ja­vasolta a cikk szerzőjének, hogy írja be nevét a látogatók köny­vébe. Ennek örömmel eleget tet­tünk, az eszperantó szöveg mellé bélyeget is ragasztottunk. A KÖZELMÚLTBAN A KÖNYVTÁR vezetői több szem­pont szerint értékelték a központi könyvtár, a fiókkönyvtárak és az ifjúsági részleg munkáját, forgal­mát. Az értékelésből kitűnt, hogy a könyvállomány évről évre nö­vekszik, a kölcsönzött művek szá­ma azonban 1964-től — az évekig tartó rohamos növekedés után — csökken. Ezt elsősorban a könyv­tárak elhelyezési problémáival, a terjeszkedési lehetőség hiányával magyarázzák, mivel a könyvtár szolgáltatásait ilyen gátló körül­mények közepette nem képes bő­víteni. A békéscsabai fiókkönyvtárak tevékenysége megfelelő. Jelentő­sebb könyvállománnyal, önálló helyiségben 4 fiók működik, bár látogatottságuk és forgalmuk már rég kinőtte azokat a helyiségeket, ahová mintegy másfél évtizeddel ezelőtt költöztek. A legnagyobb ezek közül is az Orosházi úti fiók, ahol 4825 kötet van, és olvasói­nak száma meghaladja a félezret. A nagyobb fiókkönyvtárak közé tartozik a Tanácsiköztársaság úti is, itt 4100 kötet az állomány, míg a Szarvasi úti fiókban 3770, az Arany utcai fiókban pedig 1664 kötet. A könyvtár vezetői szerint a szolgáltatások tovább­fejlesztésének útja elsősorban a fiókhálózat bővítése lenne, és az, ha a meglevők elhelyezését to­vább javítanák. Különösen az er- zsébethelyi fiók igényel sürgős változást, az itteni városrész mint­egy 15 ezer főnyi lakossága szá­mára a mostani fiókkönyvtár és állománya az igények minimális kielégítését képes csak biztosítani. Feltétlenül helyes lenne, ha eb­ben a fiókkönyvtárban főhivatású könyvtáré« foglalkozhatna az ol­vasókkal, és megfelelő olvasó­termet is kialakítanának. Itt kell megemlítenünk, hogy a Kulieh Gyula Lakótelepen közel 5 ezer ember él, önálló könyvtár azon­ban ezen a városrészen még nem található. A TERVEK SZERINT a békés­csabai központi könyvtár az el­következő években tovább bővül, és ehhez a városi tanács is na­gyobb támogatást biztosít. Amikor nyolc éve ebbe a beosz­tásba került, nem voltak előtte teljesen ismeretlenek az emberek, a gépek, a munkakörülmények. Több mint kétezer — főként megerőltető fizikai munkát vég­ző — dolgozó egészségének, testi épségének a megóvása a feladata, mégpedig nem elsősorban gyógyí­tássál, hanem a betegségek meg­előzésével. Hogy pedig ennek ele­get tehessen, a két gyárban min­den munkafolyamatot alaposan ismernie kell, ha pedig változtat­nak azokon, nem árt az ő véle­ményét is kikérni. Naponta legalább nyolc órát tölt a gyárban, méghozzá igen pontos időbeosztással. Most ép­pen befejezte a délelőtti rende­lést. — Hány beteg volt? — kérde­zem tőle. Megnézi a bejegyzést: — Ma eddig ötvenkettő — vá­laszol. — Milyen panasszal? — A legtöbben mozgásszervi betegségben szenvednek, akik már előbb is kezelés alatt álltak. Né- hányan légúti és idegi vonatko­zású panasszal jöttek. Mivel pedig táppénzbe vételi joga van, mindjárt ki is írja azo­kat, akiknél az indokolt volt. A rendelést követő üzem- látogatás során jóformán minden munkahelyet felkeres. Sietnie kell, de egy-két percet azért rá­szán, hogy szót váltson azokkal, akiket ő egészségi okokból szá­mon tart. Nemcsak a nevüket, ha­nem a családi körülményeiket is ismeri. Az emberek között kell élnie, ha eredményt akar elérni. A két bölcsőde és a két nap­közi vizsgálata következik ezután. Szerencsére nem sok a tennivaló. Megszokott a rend és a tisztaság, beteg nincs az apróságok között. Most marad csak egy kis idő ar­ra, hogy beszélgessünk. — A mozgásszervi megbetege­dések száma bizonyítja, hogy igen nehéz a téglagyári munka —• kezdi, majd, hogy egész pon­tos adatot szolgáltasson, a nyil­vántartásból kiír néhány számot és összeadja: — 1964-től 1967 július 31-ig 1554 ilyen jellegű megbetegedett került táppénzes állományba 11 ezer 953 munka­napkieséssel — állapítja meg. Igen nagy számok. Vajon mi­lyen következtetések vonhatók le ezekből? — Felfedik azokat a munkate­rületeket, amelyeket gépesíteni kell. Például a téglaprésnél a szalagelszedő — egyszerű görgős áthidalással — orvosi javaslatra készült és sok más nehéz munkát is kiiktattunk már. Az orvos— műszaki találkozókat azért tart­juk, hogy megoldást keressünk a megbetegedések műszaki fejlesz­téssel történő megelőzésére. — Mik a soron levő feladatok? — Többek között nem megol­dott a Hoffmann típusú körke­mencék hűtése, emiatt a kihordók és a berakok rövid időnként hir­telen nagy hőmérsékleti változás­nak vannak kitéve. Következmé­nye a légzőszervek megbetegedé­se. Ha nincs jobb megoldás, elek­tromos targoncát kellene alkal­mazni. A vagonberakás, a szárí­tott tégla kazalba rakása és álta­lában a belső anyagmozgatás — tömegénél fogva — olyan nagy megterhelést jelent, ami mozgás- szervi elváltozásokat okoz. Az II Békés megyei Állami Erdőgazdaság azonnali hatállyal gépírónőt vesz fel. Jelentkezni lehet: GYULA, Megyeház u. 2., I. em. Személyzeti előadónál. 122057 összes megbetegedések mintegy 18 százaléka ebből ered. Nagy fontosságot tulaj­donít dr. Tóth Mihály a gondo­zási munkának. Az idült megbete­gedésben szenvedőket kartotékon nyilvántartja és időnként — az egészségügyi hálózat útján— az orvosi rendelőbe behívatja. Meg­vizsgálja őket, gyógyszert ír fel részükre és az állapotuknak meg­felelően feljegyzi a kartonra, hofjy mikor jöjjenek újra. Cél az, hogy megelőzze az egészségrom­lást, a keresőképtelen állományba vételt. Szorosan ide tartozik az üzemi re­habilitáció, ami — helyesen — az egészségügyi szervek vesszőpari­pája. Az a lényege ennek, hogy akik eredeti munkakörükben be­tegségük miatt nem dolgozhatnak tovább, az orvos — részben a re­habilitációs bizottság bevonásá­val — átcsoportosításukra tesz ja­vaslatot. — Hányszor került erre sor nyolc év alatt? — Legalább százszor. És meg kell mondanom, hogy a vállalat igazgatója a javaslatot minden esetben megszívlelte. Olyan hely­re kerültek ezek a dolgozók, ahol a megmaradt képességüknek megfelelő munkakört jól el tud­ják látni. Arról is érdemes beszélni, hogy a két gyárban hat egészségügyi állomás működik, amelyeknek a feladatuk az elsősegélynyújtás. Gyógyszert, fájdalomcsillapítót is ezeken az állomásokon kaphatnak a dolgozók. Nem kell messze men­niük, s így csökken a termelésből kieső idő. Külön csoportot képez a Vörös- kereszt aktívahálózat, amely fel­világosítással igyekszik a munka­köri ártalmak elejét venni. Mun­kaközi szünetekben tartanak rö­vid előadásokat különböző téma­körökről, így a betegségek, bal­esetek megelőzéséről, az áramütés utáni teendőkről vagy éppen a véradás jelentőségéről. A téglásoknak külön nyelvezetük is van. Ha egy mun­kás azt mondja dr. Tóth Mihály­nak, hogy „abcugoló” vagyok, ak­kor ő mindjárt tudja: szárazcse- rép-leszedő áll előtte. A speizoló például agyagadagolót, a házmes­ter kemenceajtó-falazót, az usti- koló nyers cserép állványba rakót jelent. Jó, ha az orvos nem érti félre a szavakat és kérdeznie sem kell. Mindjárt nagyobb a biza­lom. Hogy mennyire hasznos az üzemorvosi tevékenység, azt a statisztika is igazolja. Régebben, 1958—59-ben havonta a dolgozók 6,8 százaléka került táppénzes ál­lományba, az utóbbi években pe­dig az arány csak mintegy 4—4,5 százalékot ér el. Természetesen az egészség az emberek javát szol­gálja, de nem közömbös ez a vál­lalat munkájának eredményessé­ge szempontjából sem. Dr. Tóth Mihály szakmai kap­csolatban áll az Országos Mun­kaegészségügyi Intézettel. Sok éves tapasztalatát úgy igyekszik még a társadalom javára haszno­sítani, hogy tudományosan is fog­lalkozik a téglaiparban előforduló mozgásszervi megbetegedések okaival és a megelőzés műszaki kérdéseivel. A beszélgetés ideje azon­ban lejár. Kezdődik a délutáni rendelés. Várják a betegek az üzemi orvosukat. Pásztor Béla Megjelent az orvosi lexikon első kötete Pénteken az Akadémia tudós­klubjában sajtótájékoztatót tar­tottak az orvosi lexikon első kö­tetéllek megjelenése alkalmából. Dr. Hollán Zsuzsa, a lexikon főszerkesztője adott tájékoztatót a tudósok széles körű együttműkö­désével készülő orvosi lexikonról. A négykötetes lexikon, amely­nek a jövőben évenként egy kö­tete jelenik majd meg, összesen hatvanezer címszót tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom