Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

3 PénteK ’ Ülést tartott a KISZ megyei vb Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Békés megyei végrehajtó bizottsága. A KISZ mezőkováas- házi járási bizottságának írásos jelentése és Szabó István titkár szóbeli kiegészítése alapján érté­kelték, hogyan és mivel töltik szabad idejüket a fiatalok és mi­lyen változások tapasztalhatók a KISZ KB erre vonatkozó határo­zatának megjelenése óta. Az e területen élő kiszesek is szívesen rendeznek író—olvasó- találkozókat, részt vesznek az iro­dalmi színpadok munkájában s az ifjúsági klubok rendszeres láto­gatói. Kedvelt időtöltésük a sport, az évenként sorra kerülő sparta- kiádokon háromezer fiatal verse­nyez. . Azbnben néhány alapszerve­zetben nem tudnak megfelelő programot összeállítani az ifjú­kommunistáknak, mart a vezető­ség nem gondoskodik erről. A Jó­kai Színház előadásait is kevesen nézhetik, mert a kis községekben nincs erre a célra megfelelő kul­turális létesítmény. Miért egyesült három tss Körösladányban ? Most már csak a vezetőség- I a tervet úgymond, aláhúzta pár­választó közgyűlés van hátra, tunk IX. kongresszusának hatá- Ugyanis a Magyar—Vietnam Ba- ! rozata, s a gazdaságirányítás rátság, a Dózsa és a Zalka Tsz j reformja is. Lényegében a hogyan tagjai is egyhangúlag igent mond­tak a soka tígérő „házasságra”, vagyis az egyesülésre. A vietnami nép iránt érzett szolidaritás, az évek óta kialakult szaros kapcso­lat nyomán valamennyien egyet­értettek abban, hogy az egyesült szövetkezet a Magyar—Vietnam Barátság nevet viselje a jövőben is. A kérdést, hogy miért egyesült a három körösladányi termelő- szövetkezet, Bödök Kálmán, a községi pártbizottság titkára vá­laszolta meg mindenre kiterjedő részletességgel. Azzal kezdte, hogy a község termelőszövetke­zetei már 1960-ban megtárgyalták és elfogadták a helyi mezőgazda- sági távlati tervet, amelynek in­doklásai alapján KörösJadány ha­tárában két szövetkezet kialakí­tása szükséges és gazdaságos. Ezt tovább, a lakosság helyi foglal­koztatása, jólétének növelése fe­letti beszélgetés, vita döntött az egyesülés mellett. Többek között olyan indokok, hogy az eléggé gyenge termesztési viszonyok el­lenére is az egyik szövetkezet gyorsabban, a másik lassabban egyesülése sok új lehetőség előtt nyit kaput. Minden bizonnyal hatványozza a lehetőségek ki­használását az, hogy a három eddig külön-külön gazdálkodó tsz más-más irányba erőt kifej­tő szakembereiből jó vezető gar­nitúrát tudnak kialakítani. Az a terv, hogy valamennyi állatfaj tenyésztését egy-egy arra alkal­mas szakemberre bízzák. Eddig mindhárom tsz-ben sok­Kongresszüsi útlevéllel tíz fiatal utazik megyénkből Moszkvába és Leníngrádba A „kongresszusi útlevéllel az októberi évforduló ünnepségeire” politikai akcióban kitűnt fiatalo­kat szovjetunióbeli utazással ju­talmazza a KISZ Központi Bizott­sága. Battonyán sorsolással dön­tötték el, hogy megyénkből — a jók közül — kik vehetnek részt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának moszk­vai, illetve leningrádi ünnepsé­gein. Békésből tíz fiatal — Romvári Cecília Békéscsabáról, Halasi Já­nos Kondorosról, Aradszki Endre Gyuláról, Gyarmati László Mező- berényből, Uhljár Zsuzsanna Szarvasról, Árgyelán Ilona Két- egyházáról, Birtyik Mihály Refor- mátuskovácsházáról, Dányi Piros­ka Füzesgyarmatról, Madatal Jó­zsef Csorvásról, Mór Baranyai kodásd társulást, amely már az I Az őszi vetést még külön-kü- István Orosházáról — november fejlődött. Például a Zalkának ke- rétű, univerzális feladat hárult a vesebb, a Dózsának sokkal több szakemberekre, és annyi, hogy jutott a Körösön túli szikes föl- ' egyik-másik állatállománynál dekbőL A legelő birtoklása sem' legfeljebb rövid ellenőrzésire, Bö- egyformán oszlott meg. Éppen j dök elvtárs szavaival élve, csak ezért hozták létre a legelőgazdái-! röpke látogatásra futotta. okozza a balesetet? Tanulságos történetek elő Sok üzemi baleset fordul anyagmozgatás közben. Vajon má az oka ennek? Rész­ben a következő két epizód is vá­laszt ad a kérdésre. A munkahelyen Vagont raknak az orosházi vas­útállomáson hidraulikus marko­lóval Valaki felkapaszkodik a vagonra, onnan akarja irányítani a munkát. A markolóból lehulló répa koppan a fején. A többiek jót nevetnek. Megtelik a vagon, a darus be­gyakorolt mozdulattal akasztja egyik végéhez a markolót. Osi- kordul a torony, meglódítja a vagont. Hatvanöt év körüli bácsi szalad előtte (szabálytalanul!) a vágányok között és összekapcsol­ja egy másikkal. — Ki bízta meg ezzel a mun­kával? — kérdezem. — A tolatószemélyzet így kí­vánja — válaszol. — Van vizsgája? — Még 1943-ban vizsgáztam to­latásból a MÁV-nál. — Ki a rakodásvezető? — Az az idősebb ember — mu­tatja. Odamegyek és tőle kérdezem: — Miért nem rakodnak szabá­lyosan? Az életüket teszik koc­kára. — Kérem, ezek az emberek a Mezőhegyesi Cukorgyárban mun­kavédelmi oktatásban részesül­nek, nekik tudniuk kell mit, ho­gyan kell csinálni. Tőzeget raknak egy másik he­lyen markolóval vagonból von­tatóra. A darus nem lát be a va­gonba. Egy embert felküld a tő­zeg tetejére. Kiabál, mutogat, miközben mászik. Nagyot lendül felette a markoló. — Ne oda, te marha! Az isten... — ordít a darus. Intek neki, hogy álljon meg. Megérti, hogy mit akarok. — Igaza van — szól le a gépről, aztán leküldi társát a vagonból és most már rendben folyik to­vább a munka. És milyen következményekkel járhat? Nézzünk be rövid időre az egyik kórház baleseti osztá­lyára. A kórházban Az ágyban fekvő sérült 50 év körüli. Vajon mi történt vele? _ Siettünk a réparakással. A első évben is jelentős eredménye- ; lön végzik az egyesülést már ki­ket tudott felmutatni. Éppen mondó termelőszövetkezetek, de ezért úgy határoztak, hogy a tár- j munkájukat már a közösen meg- sulást az egyesülés után sem ősz- ! határozott távlatok irányítják, látják fel, hanem inkább nagyobb Többek között az_ hogy 150 Mő. anyagi támogatásban részesítik. fiz egyenlőtlen fejlődés meg­mutatkozott az állatférőhelyek építésében is. A három szövetke- I a szükséges fejtrágyázást, vegy- zet között akad, amelyik csak l szeres gyomirtást repülőgépekkel húsz, míg a másik mintegy két- végezhessék el. nál kevesebb vetőmagot nem adagolhatnak, és a vetéstáblákat úgy igyekeznek kialakítani, hogy vontató megfordult, amikor én éppen a répa tetején álltam. A halom megcsúszott, én pedig le­estem. A lábam valahogy alám csavarodott... Még szerencse, hogy a villát el tudtam dobni magamtól, mert biztos a mellem­be szűrődött volna — mondja el a történetet. A műtő folyosóján tolókocsin jól megtermett ember fekszik sá­padtan, szinte mozdulatlanul. Most hozták be. Traktorral dol­gozott Gyulaváriban. Amikor le­lépett, megcsúszott a sárban. A derekával történt valami. Pádon ülve várakozik egy em­ber. Lábadozónak látszik. — Felülvizsgálatra jöttem. Még áprilisban tört el a lábam. Há­rom hektoliteres hordót gurítot­tunk egy kocsira. Már majdnem fenn volt, amikor oldalra billent. Nem volt, aki megtartsa és rám zuhant. Fiatalember speciális fekhe­lyen. Sápadt az arca, elárulja, hogy hónapok óta itt van. — A szénásszekér tetején hanyatt feküdtem. Nem én hajtottam a lovakat Kicsit elbóbiskoltam és egyszerre csak azt vettem észre, hogy csúszok lefelé. Nem tudtam semmiben megkapaszkodni. A csigolyámra estem. Ha felépülök, még fürdőbe kell mennem.., Vágréti László száz exportképes hízott marhával tud jelentkezni a piacon. Kiszá­mították, hogy feleslegesen köl­tené a három szövetkezet egyen­ként egy-egy SZ—100-as traktor­ra, mert kettő elegendő a rendel­kezésükre álló több mint tízezer holdas területükhöz, ugyancsak elegendő két markológép is a je­lenlegi hétről majdan 10—12-re növelendő szervestrágya-szóró gé­pek kiszolgálásához. Az egyesülés szükségességének indokai között jelentős súllyal esett latba az egyenlőtlen munka­erőmegoszlás is. Az élet sodra úgy hozta, hogy a fiatalabb mun­kaerők zöme a Dózsa Tsz-be tö­mörült. Ott is, de a másik két szövetkezetben is gondot okozott a folyamatos munkalehetőség biz­tosítása, főleg a jelentkező női munkaerők foglalkoztatása. Ezért például a Magyar—Vietnam Ba­rátság Tsz házi tészitakészítő üze­met létesített. Készítményed iránt máris annyi az igény, hogy nem tudják kielégíteni. Az egyesülés ennek a fejlesztésére is lehetősé­get ad. Ugyancsak fejlesztési le­hetőség mutatkozik ezután a Dó­zsa Tsz-ben kialakult csavaráru- üzem bővítésére. A további mun­kaerő foglalkoztatására a békési kosárfonóüzem tanfolyamot indí­tott most, október elején. Az ér­deklődés olyan nagy, hogy a ter­vezett egy helyett igencsak két tanfolyam szükséges. flz eddig felsorolt példák is azt bizonyítják, hogy a három kö­rösladányi termelőszövetkezet általános egyetértés fogadta a három szövetkezet egyesülésé­nek kezdeményezését. Nem jós­lás, hanem a tervek ismerete, a lehetőségek jobb kihasználására való törekvés jelei mondatják ve­lünk is, hogy az eddiginél több siker, nagyobb jövedelem kíséri „házasságukat”. K. I. elején indul a Szovjetunióba. Pótolták a belvíz­és az aszálykárt Mint az utóbbi évek csaknem mindegyikében, az idén is súlyos kárt okozott a belvíz az ecseg- falvi Egyetértés Tsz határában. A vízkárt hatványozta a hosszan tartó nyári szárazság. Ennek el­lenére a tervezett jövedelem ki­osztásával zárja az esztendőt a szövetkezet Ezt úgy sikerült el­érni, hogy a kiesések láttán a be­ütemezett 150 hold helyett 250 hold rizst vetettek, emellett a ter­vezett 200 helyett 230 hízott mar­hát értékesítenek. Ráadásul da­rabonként 50 kiló többlet-ráhiz- lalással s így annyi jövedelmet kapnak, mintha 250 hízott mar­hát adnának el. Statisztikai könyvszemle Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv Olvasóink írják: Aknát találtak a szeghalmi úttörők Soós Aladámé, a szeghalmi 1911-es számú Zrínyi Ilona Üttö- rőcsapat vezetője szerkesztősé­günknek küldött levélében beszá­molt a Fegyveres Erők Napján rendezett harci túráról. Az aka­dályversenyen Szabó Imre, Ács Levente és Molnár István hosszú­kás, henger alakú rozsdás vasda­rabokat talált. A túrán résztvevő felnőttek megállapították, hogy aknáról van szó, az 1944-ben le­zajlott tankcsata maradványai. A hatástalanított aknákat elföldel­ték, a pajtások tűzték ki a „ve­szélyes terület” figyelmeztető táblát. Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedő Kamuion deztek, az úttörők akadályverse­A Fegyveres Erők Napja tiszte­letére Kamutan gazdag progra­mot állítottak össze a fiatalok számára — írta Szabó Imre, a mű­velődési otthon igazgatója. A kis- j dobosok játékos vetélkedőt ren­nyen vettek részt. Este a Béke Tsz klubjában megtartották a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetél­kedő községi döntőjét A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében megjelent a Me­zőgazdasági Statisztikai Zseb- könyv 1967. évi kötete. A kiad­vány 400 oldalt meghaladó terje­delemben ismerteti a mezőgazda­ságra vonatkozó startisztikai ada­tokat A közlések 1956—1960 és 1961—1965 évek átlagára, vala­mint 1962-től 1966 évek időszaká­ra vonatkoznak, fontosabb társa­dalmi szektorok és megyék sze­rinti részletezésben. Az általános adatok című feje­zet a népességre, a keresők szá­mára és a népsűrűségre vonatkozó adatokat tartalmazza. Ugyanitt található a mezőgazdasági üzemek száma, továbbá a nemzeti jövede­lem, a mezőgazdasági termelés értéke, a népgazdaság — és a me­zőgazdaság szocialista szektora beruházásainak részletezése. Ugyancsak az általános adatok tartalmazzák a mezőgazdaság ter­melési rendeltetésű állóeszközei­nek bruttó értékét, a külkereske­delem áruösszetételét, s végül az dd növények termelési adatait mutatja be a kötet, és ugyanitt találhatók a gyümölcstelepítésre, a gyümölcsfák számának üzem­formák szerinti alakulására, a gyümölcsállomány megoszlására és a gyümölcstermésre vonat­kozó adatok. Az agrotechnikai rész tájékoz­tat az öntözésről és talajjavításról, a műtrágyázás és Istállótrágyázás fontosabb adatairól és a hibrid kukoricavetőmag kiosztásáról. Az állattenyésztési fejezet hosz- szú idősorban (1935—1967) mutat­ja be az állatállomány alakulását állatfajok szerint, továbbá a hízó sertés és hízómarha-állomány alakulását. E fejezet tartalmazza az állatállomány részletes kor és ivar szerinti adatait társadalmi szektorok szerint, számot ad a különböző állati eredetű termékek termeléséről és közli a fontosabb törzskönyvezési és állategészség­ügyi adatokat. A zsebkönyv gépesítési része a mezőgazdaság traktor- és egyéb egy főre jutó évi átlagos fogyasz- fontosabb munkagép állományá- tást _a főbb termékekből. | Val, az erő- és munkagépek ki' Külön fejezet ismerteti a föld- használásával és a gépesítési szín. területtel kapcsolatos adatok: a vonal alakulásával foglalkozik. földterület megoszlását művelési ágak és társadalmi szektorok sze­rint, továbbá a mezőgazdasági üzemek megoszlását területnagy­ság szerint. A növénytermelés fejezetében a vetésterület és vetésszerkezet alakulását, a fontosabb szántóföl­A Mezőhegyesi Állami Gazdaság elad üzemképes állapotban levő SZK—3-as kombájnokat és KB—2-es csöiörökef. Cím : Mezőhegyesi Állami Gazdaság, Mezőhegyes. 624 Az erdőgazdálkodásról szóló fe­jezet bemutatja az erdőterület és az erdősítés változását, valamint a fakitermelést. A felvásárolt termények és állati eredetű termékek mennyi­ségéről, volumenéről a felvásár­lási fejezet ad részletes tájékozta­tást. A munkaügyi fejezetben kerül­nek közlésre a termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaságok, az álla­mi erdőgazdaságok és a gépjavító állomások munkaügyi adatai, amelyek a mezőgazdaság társadal­mi szektorainak, az üzemeknek munkaerőviszonyait mutatják be. Ez a fejezet tárgyalja a paraszt­ság fogyasztásának, reáljövedel­mének alakulását is. A zsebkönyv a korábbi kiadá­sok folytatásaként a mezőgazda­ság irányítói, gyakorlati mezőgaz­dák napi munkájához nélkülözhe- l tetten adatforrás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom