Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
1961. október 4. 4 Szerda Miért nem vált be a Patyolat-akció? Az év elején a Patyolat a gyorsabb munka érdekében egy jelszót adott ki: Télit nyáron — nyárit télen! Még laikus számára is érthető, a vállalat szeretné elkerülni a torlódást s idejében rendbe hozni a következő időszak ruházatát. Bevált vajon az akció? Volt eredménye a felhívásnak? Erről érdeklődtünk Sipiczky Andrástól, a békéscsabai kirendeltség vezetőjétől. — Sajnos — jegyeztük a gondterhelt választ — a lakosság nem szívlelte meg a jó tanácsunkat Mondanom sem kell, hogy most saját maga látja kárát. Pár héttel ezelőtt szinte egyszerre jutott eszébe mindenkinek, hogy erősen közeleg az ősz, ki kell tisztítani a melegebb ruhákat. Három műszakban végezzük ezt a munkát a szó szoros értelmében éjt-nap- pallá téve, mégis négy-öt hét a vállalási határidő. Nem tehetünk semmit, nemrégen, — a nyáron, szinte munkánk sem volt. A gyorstisztítást is csak hetvenkét órára tudjuk vállalni. — Mosás? — Van bőven munkája a két műszaknak. Azt hiszem, elégedettek ezzel a szolgáltatással a háziasszonyok, elsősorban a dolgozó nők, mert van mosni-, vasalniva- lónk bőven. — Régebben hallottunk új telep építéséről. — Megkezdődött a tervezés, bár még akad vita bőven. Nincs eldöntve, hogy a mostani telepen vagy az új ipartelepen lesz-e a korszerű új üzem. Mindenesetre 1970-ig el kell készülnie. A ne- negyedik negyedévben bővül a gépparkunk. Kilencvenhatezer forintért vásárolunk egy hatvan kilogrammos mosógépet és egy szárítógépet. Ezenkívül nagy segítséget jelent majd az új gépkocsi. Idei terveink között szerepel az, hogy a Kulich Gyula Lakótelepre hazaszállítjuk a kész ruhákat. O. L. Levelezőin h írják Eét nemzedék találkozója Vésztőn Bensőséges ünnepség volt október 1-én a vésztői művelődési otthonban. A KISZ-szervezet fiataljai és az úttörők munkásmozgalmi veteránokkal találkoztak. Szabó Lajos elvtárs ünnepi megnyitója után az 1-es és 2-es általános iskola tanulói között Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel vetélkedőt rendeztek, irodalmi, történelmi, művészeti és sportkérdésekről. A fiatalok alapos hozzáértésről, jó felkészültségről tettek tanúságot. A résztvevőket megvendégelték, majd az idős veteránok visszaemlékeztek a régmúlt idők küzdelmeire, beszámoltak a fiataloknak élményeikről, harcaikról. Nagy Sándor A bánkúti vasutasok is készülődnek... Bár a bánkúti állomás a kisebbek közé tartozik — tizenöt vonat fordul itt meg naponta. Feltűnően rendezett és tiszta az állomás környéke: a vasutasok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára készülnek és a versenymozgalomban felajánlották a parkosítást, az állomás szépítését. Az itteni vasutasok — a négy esztendeje dolgozó szocialista brigád tagjai — felajánlották, hogy négy százalékkal jobban használják ki a kocsikat, három százalékkal javítják az úgynevezett kocsitartózkodást is. A balesetmentes közlekedésre eddig is fokozott figyelmet fordítottak, hosszabb idő óta nem fordult elő szerem csétlenség Bánkúton. Az állomás körzetéhez tartozó három termelőszövetkezet, két földművesszövetkezet, egy állami gazdaság, Október 12—22 KPVDSZ kulturális napok Megyénkben a Kereskedelmi, Pénzügyi . és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete október 12-től 22-ig tartja a VII. kulturális napok rendezvényeit. Az alapszervezetek színes, változatos programot állítottak össze. Kiállításokat, író—olvasótalálkozókat, filmvetítéseket, Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedőket, sakk- és asztalitenisz versenyeket rendeznek és sor kerül a kultúrfelelősök megyei ankétjára. valamint erdőgazdaság elégedett a vasutasok munkájával, kölcsönös együttműködéssel oldják meg a szállítási feladatokat. Boldizsár Gyula Életveszélyes reklám „Szeptember 29-én délután az Orosházi úton végigrobogott egy gépkocsi. A gépkocsiból kinyúlt egy kéz és nagy csomó kisebb plakátot szórt széjjel az úton. Az V-ös számú általános iskolából akkor özönlöttek ki az első és másodosztályos kisfiúk, kislányok. Hazafelé andalogtak a napköziből. Pillanatok alatt kiszaladtak az úttestre és önfeledten kapkodtak a reklámcédulák után. Szörnyű látvány volt. A csúcsforgalom kellős közepén a csöppnyi emberkék szaladgáltak, mit sem törődve a rájuk leselkedő veszéllyel. A motorkerékpárok, gépkocsik fékjei baljósán csikorogtak. A következő másodpercben egy-két. motoros megállt és válogatás nélkül a legocsmá- nyabb szavakat zúdította, a még mindig kapkodó gyermekekre.” Varga Jánosné olvasónk levelével teljes mértékben egyetértünk. A röpcédulák jelen esetben a „Luna Parkba” invitálták a látogatókat. A gyermekeket is megörvendeztető szórakozási lehetőségnek nyilván mindenki örül. Reklámozásra is szükség van, mégis jó lenne máskor a népszerűsítés kevésbé életveszélyes módját választani. A , I a dolgozók • életszínvonalának V/ V/ Jk. © ■ r emelese Interjú Gyulavári Pállal, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetőjével a gazdasági reform fontosabb kérdéseiről Egyre közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor érvénybe lép a gazdasági mechanizmus reformjára vonatkozó minden rendelkezés és a vállalatoknak ezek alapján kell majd folytatniuk a munkájukat. A zökkenőmentes átmenet gondos előkészítést kíván. Alapvető követelmény, hogy a párt-, a gazdasági és szakszervezeti vezetők ismerjék a reformmal kapcsolatos tennivalókat és az 1968. évi programjukat ennek megfelelően alakítsák ki. De fontos, hogy a dolgozók is kellően tájékozódjanak, mert csak így tudnak eredményesen részt venni a célkitűzések megvalósításában. Erről beszélgetünk Gyulavári Pállal, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetőjével, aki a nyereségre való törekvést választja kiindulópontnak. — Meg kell érteni, hogy a nagyobb nyereség nagyobb termelés, kedvezőbb értékesítési árak, alacsonyabb önköltség útján érhető el. A nagyobb termelés feltétele a nagyobb kereslet megteremtése jó minőségű, korszerű gyártmányok- előállításával, versenyképes árakkal. A nagyobb nyereséget tartósan csak gyártmányfejlesztés, jó minőség és alacsony önköltség biztosításával lehet elérni. A reform a vállalatokat ezek megvalósítására ösztönzi, ami lényegében a termelékenység növekedését segíti elő. Gazdaságpolitikánk központi célja a dolgozók életszínvonalának emelése, aminek mértéke alapvetően a termelékenység növekedésétől függ. Mindezt bevezetőül azért mondtam el, hogy világosan lássuk: a gazdasági mechanizmus reformjának helyes megvalósítása milyen eredményre vezet. — A tapasztalat szerint milyen előkészületeket tesznek most a gazdasági vezetők a reform bevezetésére, illetve végrehajtására? — A vállalatok jövőbeni belső életének elemzésével foglalkoznak, s ezek alapján próbálják kialakítani a tennivalókat. Vizsgálják a piac által támasztott követelményeket, hogy — figyelembe véve a rendelkezésükre álló eszközöket, lehetőségeket — eredményesen tudják megoldani a feladatukat. Ezek alapján alakítják ki magukban a munkaszervezéssel kapcsolatos elképzeléseiket és már most felkészülnek a kapun belüli munkanélküliség megszüntetésére. — Ebből az következik, hogy várhatók elbocsátások is? — Erre a kérdésre talán azzal kell kezdenem a választ, hogy más szocialista országban, ahol már az új gazdasági irányítás érvényesül, a foglalkoztatottság A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÄLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) az őszi idényre férfi és női munkaerőt vesz fel Bérezés: férfiaknál 6—8 Ft-ig, nőknél 6—7 Ft-ig, teljesítménybérben. Munkásszállást havi 15,— Ft-ért biztosítunk. Ebéd 4,50 Ft-ért biztosított Orvosi vizsgálat kötelező. Részletes felvilágosítást a gyáregység munkaügyi osztálya ad. 106691 végeredményben növekedett. Ügy gondolom, nálunk is hasonló lesz a helyzet, hiszen évről évre fokozni kell a termelést. Mindamellett elképzelhető, hogy lesznek üzemek, ahol bizonyos munkaerőfelesleg jelentkezik majd, hiszen a vállalatok nagyobb jövedelemre való törekvése a műszaki színvonal emelését követeli meg. Más szavakkal: a holtmunka arányát növelni kell az élőmunka rovására, amire az új beruházási politikánk fokozott lehetőséget nyújt. — Mi a véleménye Gyulavári elvtársnak: hogyan oldhatók meg az elbocsátások anélkül, hogy az az embereknek, családoknak súlyosabb gondot okozna? — A párt- és a szakszervezeteknek arra kell ösztönözniük a gazdasági vezetőket, hogy közvetlenül vagy közvetve segítsék elő a felszabaduló munkaerő más munkaterületre történő irányítását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nálunk minden a dolgozó emberért történik. S ez megszabja a megye vezetői számára is a tennivalókat, különösen, ha figyelembe vesszük a demográfiai hullámmal kapcsolatban felmerülő újabb gondokat. A feladat tehát a megye szocialista iparának továbbfejlesztése és az anyagi lehetőségekhez mérten új ipari üzemek létesítése. — A megyében milyen jelentősebb beruházásokra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban? — Tovább kívánjuk bővíteni a könnyűipari üzemeket. Döntés előtt áll a Kner Nyomda több mint 100 millió forintos beruházása és sor kerül a Békéscsabai Kötöttárugyár, valamint a konzervgyár további fejlesztésére is. Elkészül a Szerszám- és Gépelemgyárak új békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárának az építése. Tárgyalásokat folytatunk az Orosházi Üveggyár fejlesztéséről és a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó két új üzem Békés megyébe történő telepítéséről. Évről évre megnyugtató módon fejlődik a Mezőgazdasági Gépgyár békési üzeme. Épül az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepe. A negyedik ötéves terv feladata az új baromfifeldolgozó kombinát létrehozása. A szövetkezeti ipar fejlesztése szempontjából Békés megyét a nyolc kiemelt megye közé sorolták a párt központi szervei, ami azt jelenti, hogy a következő években — koncentráltan az iparilag elmaradt járásokban — több mint 100 milliós beruházással új üzemeket hoznak létre. Az állami és szövetkezeti iparban egyaránt jelentősen szélesedik majd a beldolgozói hálózat. A földgázzal kapcsolatban meg kell említenem: komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk továbbra is a megyénkben feltárt természeti kincs kommunális és ipari felhasználására. A harmadik ötéves tervben bekapcsoljuk Békéscsabát, Orosházát, Gyulát és a gázvezeték melletti községeket, településeket. Célkitűzéseink alapján a tervidőszakban mintegy 7— 8 ezer lakás gázszolgáltatása oldódik meg. A beszerelés és a biztonságos üzemelés fenntartása ugyancsak újabb munkaalkalmakat teremt. Ezen túlmenően nagyon hasznos lenne, ha a helyiiparunk bizonyos szerelvények gyártását vállalná. Meg kell mondanom, hogy sürgős intézkedéseket kell tennünk gázszerelő szakmunkások képzésére. Már csak azért is, mert ez 2—3 évet vesz igénybe. Nem kevesebb gond a gázipari technikus- képzés sem, ami azonban a központi szervek feladata. És úgy gondoljuk, hogy hasznos lenne a megyei párt- és állami szervek korábbi javaslatának újbóli érdemleges megtárgvalása: vegyiüzem-telepítés földgázkincsünk felhasználására. A megye vezetői úgy ítélik meg, hogy ehhez a feltételek (gáz, víz, munkaerő) adottak. Mindezekből láthatjuk, hogy új munkahelyek létesítésére, a foglalkoztatottság növelésére a megyei párt- és állami vezetés erőfeszítéseket tesz. — Sokszor halljuk, hogy a hasonló termékeket gyártó vállalatok között verseny alakul majd ki, amit általában így fogalmaznak meg: ki tud többet, jobbat, olcsóbban? Milyen legyen ez a verseny? — Mint már a beszélgetés kezdetén is mondtam, a termelékenység növelése, nem pedig az árakkal és a gyártmányok minőségével való különböző manipuláció teremti meg az életszínvonal emelkedésének további feltételeit. Ebből következik, hogy a verseny csak tisztességes alapokon lehetséges. Ezt a követelményt azért is hangsúlyoznom kell, mert egykét helyen már eddig is mutatkoztak félreértések. Az állam kezében továbbra is meglesznek azok az eszközök, amelyekkel a tisztességtelen úton szerzett hasznot az érintett gazdasági egységtől — megfelelő szankció alkalmazásával, ami többszöröse lehet a tisztességtelen úton szerzett nyereségnek — elvonja. A pártszervezetek egyik fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjék a vállalatok tevékenységét ilyen vonatkozásban is. Természetesen mód lesz arra, hogy jobb, korszerűbb, szebb kivitelű gyártmányokkal, kedvezőbb árakkal elhódítsák egymástól a vásárlókat. A tisztességes konkurrenciának csak hasznát látja a társadalom. Ehhez hozzáfűzöm mindjárt, hogy annak a vállalatnak lesz jövője, amelyik ebben a konkurrencia- harcban megállja a helyét. Ezzel biztosítja a fejlesztés lehfetősését is, a beruházáshoz szükséges alapot, amit a saját belátása szerint használhat fel. — így újabb munkaerő igény- bevételére is sor kerülhet? — Igen, mégpedig elsősorban jól képzett szakmunkásokra. Az ilyen vállalatok vezetői jobban megnézik majd, hogy kit alkalmazzanak, bár soha nem felejtkezhetnek meg a szocialista humanizmusról sem. Mindenesetre a szakmunkás-jelölteknek fokozottabban kell törekedniük arra, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, mert a következőkben — éppen a reform célkitűzései nyomán — a technika gyorsabb ütemű fejlődésére lehet számítani, amit ipari tanuló-képzésünknek is figyelembe kell vennie. — Sok szó esik az egyszemélyi felelősség kérdéséről. A pártós szakszervezeti szervek vezetői néha azt mondják: ha ez a reform során még növekszik, nem áll-e fenn az a veszély, hogy az igazgató feleslegesnek tartja majd a párt- és szakszervezet véleményét kikérni az egész üzemet érintő kérdésekben? — Szerintem az egyszemélyi vezetés továbbra sem nélkülözheti a kollektív bölcsesség elvének érvényesülését, sőt fokozottabban szükség lesz rá. Elsősorban pedig azért, mart a vállalati önállóság nagyobb felelősséget ró a vezetőkre, akik ezért körültekintőbben, a körülmények alaposabb mérlegelésével igyekeznek majd egy-egy fontos kérdésben az elhatározásukat kialakítani. Ki nyújthat ehhez több segítséget, ha nem a párt- és a szak- szervezet, amely — hogy úgy mondjam — az egész üzemben jelen van és rajtuk keresztül lényegében a dolgozók véleménye jut kifejezésre. A döntésért a felelősség nem ruházható át, de az bizonyos, hogy ha a párt- és szak- szervezet egyetért a vezetővel, akkor kötelességének érzi, hogy segítse a kitűzött cél megvalósítását — fejezi be a beszélgetést Gyulavári Pál elvtárs. Pásztor Béla
