Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
Egy délelőtt az Ady—Sincai iskolában és más élmények Kolozsvárról Kolozsvár, Farkas utca! Ahány ház, megannyi kul- túrthistóriai emlék. A református templom mellett látni még az alapjait annak az iskolának, amelyet 1656-tól igazgatott, majd akadémiává fejlesztett a kor kiemelkedő tudású ifi- lozófus írója, Apáczai Csere János, kit tizenegy kötetes nagy műve, az első magyar enciklopédia tett halhatatlanná. Az omló kövek önkéntelenül felidézik az emberben mindazt, amit a haladó gondolkodású, holland egyetemeken tanuló, Descartes anyagelvűségéhez igazodó pedagógusról és irójelesről itt-ott idők folyamán megtudott. Látni véli szinte a sápadt arcú utrechti polgárlány, Aletta van der Maet kecses lépte-« it is, amint a tudós férj oldalán a szomszédos, ma már romláfélben levő lakóépület felé tart, s fülében csengenek az érzelmes sorok, melyeket a nemrég elhunyt poéta, Aprily Lajos írt a Hollandiából Kolozsvárra szakadt, s embere után fiatalon sírba hullott asszony sírdombját kutatván. A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt, nevét már nem találom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje bennem. S amíg dalolt, a századokba néztem s a holt professzor szellemét idéztem, akinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére.'.! nyai után kapják meg az érettségi bizonyítványt, akár a humán, akár pedig a reál tagozaton. Elég népesek vagyunk. Közel 800 tanulónk van. Ifjúságunk nem csupán Kolozsvárról regru- tálódik, a rajon más falvai- ból is jönnek hozzánk gyerekek. Egy részük busszal, vonattal jár be, de van 180 fős fiúkollégiumunk is. Magyarul, románul folyik az oktatás, ennek megfelelően vannak külön magyar s román tagozatú osztályaink. A tanítás természetesein ingyenes, s 12 osztályon át végig térítés nélkül kapják a tankönyvet is a gyerekek. o E romok mellett zömök, négy frontra szóló, pégy- szegletes épület, árkádos, szegletes udvarral. Az öreg református kollégium! Még román történettudós nevét viseli. Évnyitás előkészületei közben lépünk a példás tisztaságú, ízlésesen, otthoaz 1700-as évek elején épí- nosan berendezett intézetbe, hol barátságos informátorunk Koppány tanár úr, az iskola titkára. — Érdekes esemény kapcsolódik az új. tanévhez — mondja bevezetőként — Idén térünk át, mint az országban mindenütt, a 12 osztályra. Akik most iratkoznak be elsőbe, azok már tették, benne tanárkodott egykor Gyulai Pál, falai között szívta magába a tudományt Szabó Dezső, s az -imént idézett költő: Aprily Lajos. A háztömb ma is diákotthon. Hajítás- nyira áll tőle az újabb keletű, 11 osztályos iskola, mely Ady Endre és Sincai csak tizenkét év tanulmáhétben ismertem meg őt. Mikor esak tehettem, kimentem hozzá a táborból, később pedig, már vöröskatona koromban, bármilyen messze is harcolt a csapatunk, hozzá tértem vissza. Nagy ínség volt akkor, de ö mindig-mindig borscsot főzött nekem, mert nagyon szerettem. — Miről beszélgettek? — Én magyar szavakra tanítottam őt, ő meg oroszra tanított engem. Nem mondtam neki, hogy szedetem, ő se mondta nekem. Tudtuk mind a ketten... Elgondoltam, hogy a harcok után hazahozom, ő meg úgy gondolta, hogy a harcok után ottmarasztal engem. Megakadt a beszélgetés, mert megjött a csősz, hozta a vacsorát, juhtúrós galuskát. Volt egy üveg bor is a vacsora mellé, ezt a csősz hozta magának, unaloműzőnek. De minket is kínált, hármasban boroztunk már a félhomályban az ecetfa alatt. Az öregembernek két pohárral is megárt, az én öregem arca is kitűzésedéit, nyelve is megeredt, és úgy mondta nekem a történeteket, mintha a fia vagy az unokája lettem volna. Mondta, hogy a Donnál egyedül fogott el három kémkedő kozákot, mondta, hogy kezet fogott Bugyonijjal, hogy Szibériában megismerte Ligeti Károlyt. A messzeség szépít, a bor pedig nagyít, nem tudom, hogy az öreg harcaiból mennyi az igazság, nem is írok erről. A lányról faggattam. — Hát Másával mi lett? — Nem tudom, nem tudom .'.l — Fehér-kézre került akkor az a falu, mikor visz- szamentem, nem volt abban egy ép házacska sem. Másáról senki sem tudott. A fél falut megölték. Mikor hazajöttem, megfaragtam a szobrát, valahonan talán még elő is kerülne, majd egyszer megmutatom talán. Rajzoltam egy képet is, arról a nótáról, amelyikben a szürke gúnár száll a folyóra, messze a hegyen túl. A távolság szépít, a bor pedig nagyít, nem tudom, hogy mit tett nagy Oroszországban ez az öregember. Nem is írtam erről. De Másenyka igaz. Másenyka létezett, ezt biztosan tudom. Mert ha nem lett volna, az a szürke gúnár nem száll a folyóra, messze a hegyen túl, az öregember képzeletében, immár ötven éve. És ez elég nekem, hogy ne csak az öregkort, hanem a nagy idők küzdő tanúját is megtiszteljem benne. A kettős nevek tovább kísérnek, ahogy elhagyjuk az Ady—Sincai iskolát. Impozáns, újreneszánsz épület magasul jobbról: Kolozsvár központi egyeteme. Homlokzatán az írás: Bolyai — Babes! A járdaszegélynél pedig bronz szobor, Róma jelképének mása, egy nőstényfarkas a kis Romu- lusszal és Remusszal. Erről írja Balog Edgár a Korunkban, hogy az itt zajló tudományos élet latinitását szimbolizálja, összhangban az egykori Farkas utcanévvel. Bolyai Farkas! Babes Erdély tudós fiai! Előbbi Jéna, Göttingen diákja, Gauss barátja, majd ötven évig a marosvásárihelyi református kollégium tanára. Ez alatt alkotja meg matematikai, geometriai műveit, írja drámáit. A román Babes a tudomány más ágazatában, a bakteriológiában szerzett elévülhetetlen érdemet. Igen, ez az egyetem a jelen. De pár házzal odébb, a bal oldalon, ismét a múlt lép elénk. Sarokra szolgáló, egyemeletes sárga 1 épület regél a lengyel királlyá lett Báthory István gondosságáról: az 1581-ben alapított régi egyetem. Véle á teilen- ben pedig a hasonló korú diákkonyha, mely most is, 400 év után kblozsvári egyetemi hallgatók menzája. Mennyi szellemi jóval vértezett fiatalt röpített szét évszázadok során ez a két nemes vonalú, klasz- szicista épület! Falai közt nőtt fel Mikes Kelemen, tudományos intézetének termeiben kísérletezett távcsöveivel, mágneses műszereivel a jeles fizikus, Hell Miksa. 0 Aki megfordul Kolozsváron, s kedvelője a művészeteknek, talál még emlékeket, gyönyörködtető műtárgyat, hasznos órákat el- tölthet a Művészeti Múzeumban. Kissé szecessziós épületének ablakszemei Mátyás lovasszobrára tekintenek, s mögöttük jobbára román és magyar festők, szobrászok alkotásai váltják egymást a falakon, poszt amenseken. Garai Gábor: Hogy a látottakból mi maradt meg bennem, mélyebbre ágyazva? Nicolae Grigorescu, a múlt századvég romantikusa, aki nagy szakmai felkészültséggel, meleg szívvel áthatottan festette kisébb- r.agyobb vásznait az egyszerű falusi élet témavilágából. Cigánytanyája még j Munkácsyval rokonítható,' szépen komponált Ökrösszekere, önarcképe, majd arany ló napsugarakkal öntözött Nyárvéige cimű kompozíciója azonban már sajátos, egyéni jegyet hordoz. S micsoda erőteljes, nagyszerű, egy-egy ouvre határait kiterjesztő alkotások e század első harmadának magyar piktoraitól! Szőnyi István: Partizántemetés. Hollósy Simon: Szigeti fasor. Nagy István: Szakállas férfi. Thorma János ismert 1848-as témájú képeinek sorából a Március 15 című vászon. Aztán Ferenczy Béni vázlatok, s az alföldi mester, Koszta József két jellegzetes stílusú, de témájában a városias élet felé nyúló képe. Az erdélyi táj, a fenyvesekkel borított hegyek világa nemes köveken kívül értékes fát is kínál nyersanyagul a szobrásznak. Sóik és színvonalas tehát a fából kibontott mű. Mint például Vida Géza Bányászok című markáns, a bányász-sors viszontagságait, felelősségét tükröző munkája, vagy Szervátiusz Jenő egyetlen faderékbol kiképzett, háromalakos kompozíciója, mely a mestert, feleségét, s gyermekét ábrázolja. Sajnálom, hogy Szerváti- uszt nem tudtam meglátogatni sziklák, szálfák között, a város felett levő műtermében. Híreitek: maga építette a házat, saját elképzelései szerint, s ki oda betér, az emberség varázslatától szívütötten, számtalan kész vagy munkában levő alkotás gyönyörűségével gazdagodva mehet tova. Talán sor kerül még rá máskor, ha megengedi a sors, hogy ismét erre irányítsam léptemet... Moldvay Győző Miért őt vette szárnyra a hír, miért nem a tervezőt, az' építőket? — kérdeném, hisz ő a képletben az esetleges x, az eredmény úgy is kijön, ha más van a helyén! És miért van, hogy mégis, magam is, ösztöneimmel érzem: ő a nagy, a többi mind — tisztes vagy lángeszű — de érte felgyűlt élő s holt adat?! A többi szinte megszámlálhatatlan, oly számos, hogy már-már személytelen; a szerkezet testéből nem hiányzik Kepler, se Laplace, de a Neandervölgyi sem, ki-ki a maga müvével; s ezernyi munkás szülötte test az, s tudósé, mérnöké de az a test, mit ő küldött a légen túlra, az sorsa szerint az övé volt, csak az övé, mígnem a birtoklás e végső vonzáskörétől is elrúgta magát, s meglátták mindenek, hogy benne lett emberszabásúvá a tenger tapasztalás s a milliónyi tett; mert ő a hős — s ekként, egy lendülettel, ő alkot úgy, mint hosszasan és összesen a nép: övéinek s művének felajánlva egyetlen és értelmes életét. OL VASÓN A PLÓMBÓL Esszékötet az új szovjet irodalomról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára számos könyv és kiadvány jelenik meg nálunk is. Ezek közül „Az új szovjet irodalom” című esz- székötetre szeretnénk felhívni a figyelmet. A könyv a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg, ízléses, szép kivitelben: Szász Endre illusztrációivaL A nagyon érdekes, és még korántsem lezárt problémákat boncolgató bevezető Kardos László munkája. A neves iradalomtudós, dinamizmusában festi meg a mai szovjet irodalom tablóját, okokat és indítékokat kutatva. Olyan kérdésekre keres választ, amelyeket minden irodalmat kedvelő olvasó feltesz magában: Valóban új-e az új szovjet irodalom? Kik írják? Milyen rangsor állítható fel a „régi” és az „új” irodalmi alkotások között? Kardos professzor megpróbálja meghúzni a határvonalat. Az új irodalmi korszak Solohov Emberi sorsának megjelenésétől számítható, a XX. és XXII, kongresszus sematizmust felszámoló oldódásától. Az új korszak sokszínű, változatos művek és figurák alkotására inspirálta az írókat, költőket. A művészet emberközelbe került. A próza de- romantizálódott abban az értelemben, hogy a regény és elbeszélés lemondott a korábbi patetikus csillogásról, Romváry Etelka Csendélet széles vállú hőseiről, a hősök nagy ívű gesztusairól. Az új alakok hús-vér emberek, hibáikkal, erényeikkel együtt; belső világuk, egyénig emberi gondolataik előtérbe kerültek... Az esszégyűjtemény neves irodalmárok tolla alól kikerült színes kis „portrékat” gyűjt csokorba, Lunacsarszkijtól Ahmadulináig. A bemutatottak között szerepelnek az utóbbi években rehabilitált írók és költők is. Elbert János szép és komoly méltatása közelebb visz bennünket a Paszternák-rejtély megoldásához. A tragikus sorsú Barina Cvetajo- va, a személyi kultusz áldozataként elpusztult Borisz Pilnyak, az újra felfedezett Platonov és Olesa — csak a legutóbbi időben foglalta el megérdemelt helyét a szovjet irodalomban. Életükről, munkásságukról mi is keveset tudtunk eddig, ezért a róluk szóló írások* nagy érdeklődésre tarthatnak számot a magyar olvasók körében. Az esszékötetben természetesen helyet kaptak az új hullám írói is. Jevtusenkót, egy versrészletekkel gazdagított, polemizáló hangú írás mutatja be, helyet adva a fiatal költő meghökkentő formakészségének méltatására js. Voznye- szenszkijről, a mérnök-költőről — a modern technika dalnokáról — Garai Gábor vall személyes hangulatú dolgozatában. A mai próza fiatalabb „mesterei” közül, a viharos sikert arató Szolzsenyicint, a lírai elbeszéléseket alkotó Nagibint ismerhetjük meg közelebbről, más, már nálunk is publikált fiatal írókon kívül. Az esszékötet a szovjet irodalom reneszánszáról szól, de bátran beszélhetünk az egész szocalista irodalom megújulásáról. Az természetes, hogy a szocialista irodalmak, részben azonos törvények szerint vágják útjukat a lehetőségek között, és az írók élményanyaga is rokon környezetből származik. Így azok az alapvető változások, amelyek a szovjet irodalomban végbementek, töb- bé-kevésbé megmutatkoznak az egész szocialista világ irodalmában, tehát a mi irodalmunkban is. Az ismeretszerzésen túl ezért is hasznos és érdekes ez a könyv. Brackó István
