Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1961. október 28. 3 Szombat Műsorfüzet az 50. évforduló ünnepségeiről Ízléses és színvonalas műsor­füzetet adott ki Szemenlcár Má­tyás szerkesztésében az MSZMP megyei bizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya, a KISZ és a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint intézmé­nyei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére szervezett rendezvények­ről. Elsőnek ismerteti a íjovember 6-i koszorűzási, valamint az esti díszünnepség programját, majd a politikai könyvhetek országos és megyed megnyitójáról és a po­litikai könyveik kiállításáról ad tá­jékoztatást. A műsorfüzetben külön talál­juk a kiállításokról szóló tájékoz­tatót. Ezek témája igen változa­tos. Pór Bertalan alkotásait Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban láthatjuk október 1— 31-ig. Ugyanitt nyílik meg no­vember 5-én a Lenini zászlók alatt 1917—1967 című kiállítás. Gyulaváriban, Dobozon, Eleken, Sarkadon, Kétegyházán és Lökös- házán megrendezik a Székely Aladár fotó kamarakiállítást Endrődön a Szovjetunió gazda­sági fejlődéséről, Szarvason és Békésen a helyi munkásmozgalom emlékeiből állítottak össze anya­got, ezenkívül a Szovjetunióról és a szovjet filmekről, valamint 'könyvekről több városban és köz­ségben lesznek bemutatók. Tájékoztatást kapunk az ünnepi hangversenyekről, színházi elő­adásokról és irodalmi estekről iá. Az utóbbiak közül kiemelkedik a Lenin napja című összeállítás, melyet többek között Békéscsaba művelődési otthonaiban, iskolái­ban, valamint Orosházán, Gyulán és jó néhány község,ben. tartanak meg. A szovjet. költészet estje című műsor szintén gazdag él-, ményt ígér megyénk irodalom- kedvelőinek. A műsorfüzet tartalmazza a Ki mit tud a Szovjetunióról? ve­télkedő programját, a nagysikerű szovjet filmek bemutatóinak he­lyét és időpontját és a baráti ta­lálkozók, valamint ismeretterjesztő előadások, rendezvények prog­ramját is. Hálastaféta AZ AURORÁTÓL A CSILLAGOKIG november 7 tiszteletére A gyulai Erkel Ferenc Gimíná- I zium és szakközépiskola tanulói a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója megün­neplésére gazdag és érdekes prog­ramot állítottak össze. November 4-én műsoros estet rendeznek, és ekkor kerül sor a hagyományos Er,kel-bál megtartására is, vala­mint a szülői munkaközösség és az első osztályosok szüleinek ta­lálkozójára is. November 5-én délelőtt hálastafétát rendeznek a Lenin-szobortól a hősök temető­jéig,. 6-án pedig ünnepi szakköri üléseket tartanak. A történelmi szakkör versenyt rendez, a ma­gyar szakkör pedig a Szovjetunió 50 évének irodalmáról hirdetett — Ne emelgesse előttem a kalapomat — mondotta a szere­lő egyik gazdatársának Bihar- ugrán. A kalapos ember megnézte, hogy sajátja-e a kalap, vagy té­vedésből tényleg az övét tette volna a fejére? Aztán így szólt: — Enyém ez, már évek óta én viselem. . — Csak azt hiszi — vitatko­zott amaz —, azt a kalapot én vettem magának. — Aztán mikor? — Emlékezzen csak vissza: tavaly, amikor megkapta az el­számolást, azt mondta, vesz egy öltöny ruhát. Kalapot is akart venni, de hát arra nem futotta. De amikor megkapta a földjá­radékot, nyomban szaladt az áruházba és megvette a kalapot. Tudja-e, hogy honnét vették el a maga kalapjára a pénzt? — Honnét? Hát a szövetke­zetből — válaszolta a másik meglepődötten. — Azt hittem, tudja. Hát én megmondom: az osztható jöve­delem egy részét tartották visz- sza azért, hogy a földjáradékot kifizethessék. Ezért kaptam én is, meg a többi hozzám hasonló is munkaegységenként néhány forinttal kevesebbet, mert ma­gának hiányzott a kalapja. * Az idő változást hozott Bihar - ugrára is. A kevés földdel, vagy éppen föld nélkül tsz-be lépett emberek szakmát tanultak, sze­relőkké, traktorvezetőkké, a tsz iparosaivá váltak. A szak­| pályázatot, s az ünnepi szakköri ülésen jutalmazzák meg a legjobb munkákat. Ugyancsak 6-án a Pe­tőfi moziban kollektiven megnézik a Kronstadti tengerészek című szovjet filmet, az orosz tagoza­tos osztályok pedig kiállítást ren- 'deznek szovjet levelezőtársaiktól kapott enléktárgyakból és leve­lekből. Ezenkívül orosz nyelvű klubdélutánt is tartanak, mely­re szovjet vendégeket hívnak meg. November 7-én, az új KISZ- tagok avatásával és fogadalom­tételével ér véget az ünnepség- sorozat. O. P. emberek jelenlétét, fontossását mindjobban felismerte, a tsz vezetősége. Ennek folytán szá­mukra kivételes anyagi helyze­tet teremtett. A tsz alkalma - zottaivá tette, s mint ilyenek^ nek, rendszeresen kifizette a ha­vi keresetet, sőt védő- és mun­karuhát is juttatott. Amikor a tsz alkalmazottja néhány héttel ezelőtt, a hideg idő beálltával, felöltötte a meleg védőruhát, megszólalt a földjáradékra jo­gosult: — Te alkalmazott, úgy látom, büszkén viseled az én munkám gyümölcsét. Ha nem tudnád, hát tudd meg, hogy a munka- és a meleg ruha meg a kesztyű is, amit a tsz-től, így tőlem is kap­tál, mind-mind a bennünket él­tető földből fakad, amiért a föld járadékot te annak idején sajnáltad tőlem. Ilyenkor azután hogyan tehet az ember igazságot? Nehezen, de az idő begyógyítja a sebe­két. Mert nagyjából kiegyen­lítődtek a kereseti lehetőségek, s most már nem nagyon bon­colgatják a kalap meg a meleg ruha körül kerekedett feneket­len vitát. Ehelyett gyakrabban beszélnek a termeléssel kapcso­latos kérdésekről és nagy igye­kezettel dolgoznak. Időközben ugyanis rájöttek: a szövetkeze­tét nem a hosszan tartó vita erősíti, hanem a közösség érde­kében kifejtett együttes munká­juk. Ez a helyes szemlélet! Dupsi Károly Ä cár atyuska országa 4. Ez a felvétel a cári időkben készült. Nők vontatják a hajót a folyópart mentén, görnyedve. A cári Oroszország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Még a XIX. század derekán fennálltak a feudális viszonyok, a paraszt adás-vétel tárgya lehe­tett. Akárcsak a marha vágj* bármely más jószág. Később, amikor forma szerint már meg­szabadult a paraszt a rögtől, odakötötte, földesurainak to­vábbra is kiszolgáltatta őt a nincstelenség, a nyomor. 5. Aki a városba ment, hogy az iparban keressen munkát, az sem menekülhetett sorsa elől. A prohorovszki gyárban így töl- töltötték éjszakájukat a munká­sok. A nappalok? Tizénnégy-ti- zenhat órás munkaidő, egy tá­nyér káposztaleves, némi vodka és mahorka. Nyomorban és tu­datlanságban tartotta a cárizmus a tömegeket. Hogyan szabadul­hatnak meg a munkások és a parasztok ettől a sorstól? Már a múlt század végén szervezked­tek az elnyomottak, hogy sorsu­kat jobbra fordítsák. Így nőtt fel a bolsevik párt, s annak zseni­ális, az egész emberiség számára utat mutató vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. 6. A cár fogdmegjei ezrével hur­colták a munkásmozgalom har­cosait a börtönbe. Működtek az osztáiybíróságok. Hosszú gyalog­menetben haladtak a megbilin­cselt, száműzetésre ítéltek a ki­etlen Szibéria felé. Kényszer- munka lett az osztályrészük. Ezt a felvételt a forradalom győzel­me után, a cári család holmija között találták. Egy kényszer- munkára ítélt forradalmár fény­képe, akit a talicskához láncol­tak. s a kegyetlen bilincset még éjszakára sem vették le róla. A bánya, ahol a szerencsétlei. ro­botolt, egyébként a cári család tulajdonában volt. A cár rendjé­nek ellenségeit nemcsak szenve­désre ítéltette, hanem arra is. hogy az ő gazdagságát szaporít­sa. A sok áldozat végül a sza­badsághoz vezetett. Az elnyo­mottak ledobták láncaikat. Kalapvita Ugrán dem ftióbodpri, fíír vVk tic f- * eins Fenst*»s Tisch« ?íif j íjíth. Sn tféh fwtíHíér&cte per.Uk’.sr, Rtőts mit

Next

/
Oldalképek
Tartalom