Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

töm. október 20. 5 Péntek A RÁDIÓBAN Mióta a rádió mellett a te­levízió is szervírozza műsorait, mind többen Válnak ínyencek­ké és míg egy évtizeddel ez­előtt, ráérő időben mindent vé­gighallgattunk, végigszórakoz­tunk szinte, ma már sokan csak bele-'beleböknek a műsorba. Mi tagadás, e sorok írója sem ki­vétel. Ám, hogy e hét elején mégis végighallgatta a Rádió­iskola: Változó világunk című, Iparosodó földgolyó alcímű fel­olvasását, annak egyszerűen az az oka, hogy véletlenül nyitva maradt a készüléke. A tanulság? Nem mind unal­mas, aminek szürke a címe! Holott ismeretterjesztés volt a javából, vagyis nem kupamér­kőzés, nem tánedalfjesztivál, vagy más önmagát reklámozó téma. Ám sok függ a jó tála­lástól, ami ez esetben is döwtő jelentőségű. Asz előadás során nemcsak arról volt szó, hogy bolygónk kerek és rajta élni mind nagyobb gazdasági prob­léma, hanem arról is, hogy mindez milyen érdekes, izgal- mas* az egyént is érdeklő do­log. A felolvasás színességét biz­tosító váltott felolvasók gon­doskodtak arról, hogy a hallga­tás jóleső, kellemes érzés le­gyen, a száraznak ígérkező té­ma pedig érdekes, sőt lebilin­cselő. Szinte vizuálisan láttuk magunk előtt jó öreg földün­HALLOTTUK két, a«Mät egy-egy részén csu­pa gazdaságilag elmaradt, fej­letlen, szegény ország, más­hol gazdaságilag, iparilag fej­lett, összességükben jómódé ál­lamok vannak. És milyen frap­páns, szemléletes a megértése, ennek: ha a világon — tegyük fel — összesen tíz mammut- üzena termeli a világ számára az ipari javakat, ebből a tízből három a Szovjetunióban, három aiz Egyesült Államokban, kettő a szorosabban vett Európában működne és csak kettő jutna Ázsiára, Afrikára, Dél-Ameri- kára összesen. Vajon lehet-e ennél érzékletesebben megér­tetni a hallgatósággal az ipari termelés aránytalanságát a vi­lágban? Hasonló érdekes pél­dák tucatjaival bizonyította a szerző, hogy évszázadok, ezre- dek folyamán miért alakult ki ilyen módon — & nem más­ként — gazdaságilag, iparilag mindaz, ami van. Világos logi­kával vezette mindazokat, akik tudatosam vagy szerencsésen kapcsolták be erre az adásra készülékeiket, a felismeréshez: az igazi világgazdasági terme­lési egyensúly és ezáltal a min­den földrész lakosságát elége­detté, boldoggá tevő jólét, az emberért való termelés szocia­lista módszerének általánossá válásával valósulhat meg a föl­dönt. — Üj ­Keres Emil a békéscsabai versbarátok vendége volt Mint az ország területén már annyi más helyen, megyénkben is megrendezték a Vendéglátóipari Hetet. Ez a rendezvény-sorozat kí­sérleti jellegű, elsősorban a fo­gyasztói keresletet és a szórako­zási igényt kutatja. Célja a me­gyei idegenforgalom fellendítése, ennek érdekében évről évre, nya­ranként kerül majd megrendezés­re. A program igen sokrétű, színes, minden korosztály megtalálhatja kedvenceit. Szerda délután a versbarátok Keres Emillel, a Thália Színház Kossuth-díjas művészével talál­koztak a Csaba-presszóban. Né­hány évvel ezelőtt már megszüle­tett az irodalmi presszó létreho­zásának gondolata, azonban csak kezdeményezés maradt. Az est si­kere bizonyította, jó lenne, ha az irodalom és költészet terjesztésé- \ nek ez a formája nálunk is végle­gesen meghonosodna. Keres Emil méltó vendége volt az új irodalmi sorozat megnyitó előadásának. Műsorát három rész­ből állította össze. A közönség leg­nagyobb részét fiatalok alkották, ehhez alkalmazkodva, az első cik­lus szerelmes versekből állt, ame­lyek közül Ady Endre Egyedül a tengerrel című versének volt a legnagyobb sikere. A második részben József Attila költeményei­nek teljes szépségükben való ki­bontakozását élvezhették a ven­dégek, befejezésként pedig egy szatirikus összeállítás hangzott el. Keres Emil nem ismeretlen a békéscsabai közönség előtt. Tele­vízióból, rádióból egyaránt jól is­merik, ezért fogadták oly nagy szeretettel s lelkesedéssel. Közvet­len előadásmódja kitűnően megte­remtette a vershallgatás hangu­latát, hamar létrejött a kontak­tus művész és hallgatói között. Az est Keres Emil és egyben az iro­dalmi presszó sikerét is jelentette, és bizonyította, hogy Békéscsabá­nak is szüksége van az irodalom ilyen korszerű tolmácsolására. D. T. II Budapesti Kőolajipari Gépgyár, Budapest, XVIII., Gyömrői út 79/83, azonnali belépésre keres központi telephelyre lemez- konstrukciók szerkesztésében, kivitelezésében, valamint forgácsolási munkában jártas GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT, huzalozási munkákban, vezérléstechnikai ter­vezésben jártas ELEKTROTECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT és MŰSZER-AUTOMATIK A TECHNIKUSOKAT, SZAKTECHNIKUSOKAT, esztergályos, köszörűs, mairós, géplakatos, csőszerelő-hegesztő, hőszigetelő, hegesztő, elektroműszerész SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéki dolgozók részére központi telephelyün­kön szükség esetén munkásszállást is biztosítunk. Műszer, és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe csőszerelő, hegesztő, központi­fűtés-szerelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyen 5 napos munkahét van, munkásszállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 646 Kora este a nővérszállóban Kissé fáradtan, de azért mo­sollyal az arcukon lépnek be az üvegezett ajtón. A portás már nyújtja is a szobakulcsokat. Szálloda? Nem, nővérszálló a gyulai kórház szomszédságában. Lakói asszisztensnők, ápolók, gyermekgondozók, ötvenhatam a megye községeiből, akik hivatá­suknak választották a szenvedők segítését, a betegápolást. Itt kaptak helyet, s napi fárasztó munkájuk után ide, a nővérszál­lóba térnek haza. Erzsi és Anna is — a most érkezették ugyanúgy, akárcsak otthon —, amikor szobájukba térnek, házikönliost öltenek és hozzálátnak a legsürgősebb teen­dőkhöz. Most éppen a vacsora- készítés van soron. Tyúkleves és sült hús a „család” menüje. A család négy lány az osztályról, ahol együtt dolgoznak, össze­adták a vacsoránakvalót s most aiz emeleti teakonyha gáztűzhe­lyénél szorgoskodnak. Másik két társuk mosáshoz lát. Mosógép, centrifuga, szárító- és vasaló- helyiség se>m hiányzik a szálló­ból. És ha mindezt elvégzik? .7. Akkor jön a tanulás, az olva­sás, kézimunkái, a rádió és tele­vízió. A társalgó sohasem üres. Bár a szobák egy- és kétágya­sak és minden kényelemmel el­látottak — heverő, fotel, beépí­tett szekrény, mosdófüike —, azért szívesen töltik szabad ide­jüket a társalgóban. Itt van a rádió, a televízió és a könyv­szekrény ... Azaz, a lányok sa­ját könyvei töltik meg a hatal­mas szekrényt, mert sokaknak ez a hdbbyjulk s mátr annyit vá­sároltak, hogy a kis szobák pol­caim. nem férnek ei, a könyvszek­rény pedig üresen állt, hát ide rakodtak. Azért nem ártana, ha lenne egy könyvtár is, hiszen a sok saját kötet amellett szól, hogy nem maradnának olvasat- lanul a könyvtár kötetei sem. Vannak közöttük színházbér­let-tulajdonosok, és sokan láto­Gráfik Anna és Kristóf Erzsi szakácskodnak. gatják a gyulai kiállításokat is. Kincses Sárika és társai pedig az ifjúsági presszó törzsvendé­gei, ahol Antal Imre, Keres Emil és más művészek előadói estje nyújt számukra maradan­dó élményt. Képeinken néhány pillanatot örökítettünk meg a szálló életé- Bugyi Erzsébet barátnőjét, Szabó Máriát fogadja, aki látogatóba Kasnyik Judit jött. Fotó: Demény Kincses Sárinak a cigarcttás dobozok és különleges üvegek gyűjtése is hobbyja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom