Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
1967. október 18. Szerda HA_PI_R EJVP EiVt & város szolgáltatási hálózat terve — Tudósítás a Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről órásműhelyek, férfi- és női fodrászat telepítése lenne itt célszerű és gazdaságos. A továbbiakban részletesen ismertette a jelentés azokat a hálózatszerűén létesítendő, kizárólag személyi szükségleteket kielégítő egységeket, amelyeket megfelelő terv alapján a város különböző pontjain terveznek, majd a telepítés anyagi feltételeit tárta a végrehajtó bizottság elé. Az egész város lakosságát érintő probléma — a város szolgáltatási hálózatának tervezete — került a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése élé. Az iparügyi főelőadó által készített jelentés elöljáróban utalt arra, hogy a szolgáltatási tevékenység jellegét figyelembe véve, kétfajta szolgáltatást kell megkülönböztetni a telepítés szempontjából, egyrészt központosán, másrészt hálózatszerűén telepíthető- ket. A város központjában, a Tesse- dik tér Bethlen* Gábor utcára eső sarkán a legcélszerűbb létesíteni egy szolgáltatókombinátot, ahol rádió, tv, háztartási gépek javítását vállalnák, cipészek és szabók dolgoznának. A Dózsa György út és Kossuth Lajos utca találkozásánál lenne indokolt egy másik kombinát elhelyezése, ahol kisebb motorokat és különböző lakatosmunkákat végeznének a szakemberek a lakosság részére A bútorkészítés és más faipari munkák elvégzésére a legalkalmasabb a Béke utca és Lenin út kereszteződésénél a kitelepülő építőipari ktsz telephelye. A negyedik' egységet a tervezett autóbuszpályaudvarral szembeni négyszintes állami lakóház földszintjén kellene létesíteni a Békeközben. Itt azokat a szolgáltató- egységeket helyeznék el, amelyek nemcsak a városi, hanem a vidéki lakosság igényeit is kielégítenék. Fogtechnikai, optikai, valamint Alapszervezeti párttitkárok tanfolyama Békéscsabán Az Oktatási Igazgatóságon háromszor egy hétig — október 16- tól 21-ig, 23-tól 28-ig és november 13-tól 18-ig — összesen kétszáz kereskedelmi, közlekedési és ktsz alapszervezeti párttitkár részvételével tanfolyamot tartanak. A továbbképzés célja: segíteni párt- és kormányhatározatok feldolgozását, helyes értelmezését és végrehajtását az új gazdasági rendszer bevezetésének időszakában. A hallgatók tájékoztatást kapnak a gazdaságszervező munkáról, a népgazdasági és vállalati tervezésről, a vállalatok pénzügyi, beruházási és értékesítési rendszeréről, a bérgazdálkodásról, az ..anyagi ösztönzésről, a munkaerőgazdálkodásról, a Munka Törvénykönyvről, a kollektív szerződésről és az ipar jövő évi feladatairól. Kenyér? — nincs... Áruellátás magyarbánhegyesi és nagybánhegyesi módra Október 13, péntek; délután fél négy. Gépkocsink a magyarbánhegyesi művelődési otthon előtt startol. Fél óra múlva kezdődik egy hosszadalmasnak ígérkező értekezlet. A kocsiban ülők közül ketten egy kis harapnivaló után nézünk. A művelődési otthontól 40—50 méterre levő nagy sarki vegyesbolt felé igyekszünk. — Kenyeret szeretnénk venni, meg valami felvágottféleséget — mondjuk jövetelünk célját — Kenyér, az nincs — adja a választ az egyik eladó unottan, s máris hátat fordít felénk és a fak- koknál matat — És felvágott, esetleg szalonna? — Csak hal- és májkonzerv... Kenyeret az állomással szemben levő boltban próbáljanak szerezni... Néhány perc múlva a javasolt boltban kaptunk félreérthetetlen választ: — Sajnós, kenyerünk nincs... Próbálják meg a művelődési otthon melletti nagy boltban. Hátha... — Onnan jövünk... — Akkor talán a péknél... Több törődést várnak a gazdasági Értekezletet tartottak az Építők Szakszervezetéhez tartozó szocialista brigádok vezetői vonatkozásSúlyos baleset gyalugépnél Szamosi László asztalos, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat j gazdasági vezetőkkel is. szakmunkása október 16-án kom-1 A SZOcialista brigádmozgalom VAJON MIÉRT NEM JÖTTEK EL a meghívott gazdasági vezetők? Ezt kérdezték többen is az Építők, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottsága által október 14-én (szombaton) Békéscsabán megtartott szocialista brigádvezetői értekezleten. Ebből joggal levontak ismét olyan következtetést, hogy egyes vezetők közömbösek a mozgalom iránt. — Csak akkor fordulnak a szocialista brigádokhoz, ha segítséget várnak — mondotta felszólalásában Vasas Györgyéé, a Békés megyei Tégla- és Cserépápari Vállalat szb-tátkára és mindjárt megkérdezte: — Kinek mondják el a problémáikat a szocialista brigádok vezetői, ha a gazdasági vezetők nincsenek itt? VALÖ IGAZ, akad olyan vezető, aki azt sem tudja, hogy a munkahelyen szocialista brigád dolgozik. Sokan nem ismerik a mozgalom jelentőségét. Pedig — ha csak a gazdasági eredmények szempontjából viszgáljuk — például az idén a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a 68 szocialista brigád - saját elhatározásából értékben több mint 6 millió forinttal növeli a termelést. Az igazgató és néhány vezető segítséget nyújt a brigádoknak a vállalásuk teljesítéséhez, sokan azonban egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Szigeti Lajos, a vállalat szak- szervezeti bizottságának elnöke elmondta, hogy több brigádhoz a központban dolgozók közül patronáltét jelöltek ki. Ez a megoldás kedvezően érezteti a hatást. Javasolta, hogy a vállalatnál hozzák létre a szocialista brigádok vezetőinek tanácsát, amely alkalmas lehetne a gazdasági vezetőkkel való eszmecserére. Hasonló kérdéssel foglalkozott Molnár Gyula, az Orosházi Uveg7 gyár szsb-titkára is. Elmondta, hogy a gyárban nemrég megalakították a szocialista brigádok vezetőinek klubját, ahol legalább havonta egyszer találkoznak . a binált gyalugépen dolgozott. Egy kbN egy méter hosszú és nyolc centiméter széles keményfa léc élét gyalulta. Eközben a bal keze a forgókéshez ért és három ujján súlyosan megsérült. A vizsgálat már eddig megállapította, hogy a gépre felszerelt védőberendezés nem felelt meg az óvórendszabály követelményeinek. Az is kiderült, hogy a Famegmunkáló gépek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályt sem a művezető, sem a csoportvezető, sem pedig a biztonsági megbízott nem ismerte és az 1961. augusztus 1-én kiadott könyv — bár havonta tartanak oktatást és szemlét a vállalatnál — nem áll rendelkezésükre. jelentősége egyre inkább megkívánja, hogy legyen egy fórum, amely — a szakszervezet védnöksége alatt — valóban hallatja szavát. Helyesen mondta az értekezleten Galovicz György, az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari 'Vállalat szb-titkára: — Megállapítható, hogy a mozgalom — a termelési eredmények mellett — jelentős sikereket ért el a szocialista embertípus kialakításában. Egyes gazdasági vezetők, irányító munkakörben dolgozók viszont lemaradtak. Ha a fizikai dolgozó ittas, akkor nagy a felhábordás (miféle szocialista embertípus?), másoknál viszont elnézik. A vezetőknek példát keli mutatniuk minden ban! A SZOCIALISTA BRIGÁDOK FÓRUMA bizonyára alkalmas lenne arra, hogy helyreigazítson ilyen és más hasonló téves nézeteket és a nemes vetélkedésben magával ragadja azokat is, akik egyelőre a „körön kívül” érzik magukat. Molnár Gyula egyébként arról is beszámolt, hogy az Orosházi Üveggyárban, ahol kezdetben jelentős lemaradás volt, most már bizonyosra vehető: az éves tervet sikerül teljesíteni és az önköltség is megfelelően alakul. A szocialista brigádok nélkül ezit nem lehetett volna elérni, amit a vezetők is elismernek. Érdekes kérdésről szólt Sipicz- ki Pál, a békéscsabai téglagyár szocialista brigádvezetője. így kezdte: — Nálunk 2 és fél százalékkal romlott a minőség, ami azonban nem a brigád, hanem a műszakiak hibája. Azt belátjuk, hogy a selejtért nem lehet fizetni, de miért az égetőket és a kihordókat sújtják ezzel a „bírsággal”? Rossz félkész termékből (nyers téglából) nem lehet első osztályú készterméket (égetett téglát) előállítani. Javasolta, hogy a műszakiak ne csak akikor forduljanak a brigádhoz, amikor baj van a termeléssel és valamire rá kell „kapcsolni”, hanem — ahogy a brigád is — mindig tegyenek eleget a kötelességüknek. Nagy Lajos, az építőipari vállalat betonelem-előgyántó telepének a szocialista bri gád vezetője kifejezésre juttatta, hogy elvárja: ne csak a szakszervezet, hanem a telepvezető is törődjön a brigáddal. Elmondta azokat a sérelmeket, amelyek kedvezőtlenül érintik a dolgozókat. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás részvevőit Huszár Mihály, a megyed pártbizottság munkatársa. Elismeréssel beszélt a szocialista brigádmozgalomról, amely a termelési eredmények mellett sokat tett az emberek neveléséért is. Emlékeztetett arra, hogy régen, amikor egy szép épület elkészült, márványtáblán örökítétték meg a tervező és az építő nevét. Ma is úgy kell dolgozni, hogy márványtáblát lehessen kitenni. Legyen büszke, aki az épület megalkotásában részt vett. FELHÍVTA a FIGYELMET egy-két hibára is. Így például arra, hogy a brigádok szívesen vesznek maguk közé II. éves ipari tanuló, mert „ingyen” dolgozik, III. évesre (aki már «rabért kap) viszont nem tartanaik igényt, mert „csökkenti” a brigád teljesítményét. Árdrágítás is előfordul. Mert mi másnak nevezhető az, ha valahol nem az előírt mennnyi&égű és minőségű építőanyagot használják fel? A téglaiparban pedig előfordult, hogy gyengébb minőségű téglát magasabb áron adtak el. Az ilyenfajta jogtalan haszonból a társadalomnak csak kára származik. A szocialista brigádok sokat tehetnék azért, hogy ezeket megakadályozzák. ÖSSZEFOGLALVA megállapítható, hogy — habár a meghívottak közül többen nem is vettek részt rajta — igen hasznos volt a tanácskozás. Bizonyos, hogy a híre sokfelé eljut és erősíti majd a szocialista brigádmozgalmat Pásztor Béla — Majd holnap reggel lesz — mondta az egyik pék. Bosszankodásunk bármennyire nagy, kenyeret az egész községben nem lehetett kapni. Mindez délután fél 4-kor történt Jó tízperc múlva Nagybánhe- gyes utcáin robogtunk, szánkban érezve a kenyér ízét Utunk egyenesen az önkiszolgáló élelmiszerboltba vezetett, ahol egy alacsony termetű, fehér köpenyes asszonyka mosoly közepette közölte velünk: — Nem tudok kenyérrel szolgálni, mert elfogyott... Fél órával ezelőtt az utolsót is elvitték... Itt már nem tudtunk magunkba fojtani azt, ami felgyülemlett bennünk. — Mit szólnak majd a nagybán- hegyesiek ehhez, akik egy óra hossza múlva térnek haza a határból? Mivel fogyasszák el a felnőttek és a gyerekek vacsorájukat, reggelijüket? Mit visznek a gyerekek holnap uzsonnára, a termelőszövetkezet gazdái pedig a határba? — Van, amikor nem fogy el a kenyér és ezért rendeltünk kevesebbet — volt a válasz. Bár Nagybánhegyest is bejártuk, de kenyeret -'itt sem kaptunk. Távozni akartunk, amikor egy középkorú asszony mellénk lépett és a következőket mondta: — így van ez itt kérem minden másnap... Visszaérkezve Magyarbánhe- gyesre, hasonlóan vélekedtek a boltból kilépő asszonyok. Ezek után arra lennénk kíváncsiak, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetői mit szólnak a sorozatos kenyérhiányhoz? Balkus Imre Nevelni tudni kell — Tudja, nem szeretek vonaton ismerkedni, de ha már így összekerültünk... gyorsabban telik az idő, ha beszélgetünk. Gyere ide, Zolika! Ne mássz fel az ablakba, mert kiesel. Utazunk a nagymamához. Zolika! Ne ülj a bácsi kalapjára. Most olvastam az újságban, hogy fiatalkorú gyerekeket kaptak el, mert egy parkban erőszakoskodtak. Vajon milyen szülei vannak az ilyen gyerekeknek? Zolika, szállj le a bácsi cipőjéről, nem látod, hogy összesározod? Éhes vagy? Nesze, itt van a vajas kenyér. Az ilyen szülőkkel nem is tudom mit tudnék csinálni. Mi bezzeg másként neveljük a gyerekünket. Igaz, csak az én vállaimra nehezedik minden teher, mert a férjem egy vadállat. Iszik, durva, goromba, erőszakos. A múltkor is hozzámvágott egy nagy vázát, majdnem eltalálta ezt a szegény kisfiút. Ejnye, Zolikám! Miért törülöd a vajas kezedet a bácsi kabátjába? Még azt hiszi, hogy neveletlen kisfiú vagy. Ülj le szépen. Most megyek vissza a mamához, viszem ezt a szegény gyereket is. — Anyuuu! Vár az öreglány az állomáson? — Az nem öreglány, hanem nagymami. Ezt már egy nyolcéves kisfiúnak illene tudni. Ne csípj, kisfiam, miért teszel ■ ilyet? Tudod, hogy mindjárt kék lesz a karom. Az a csirkefogó apád még azt hiszi, hogy valaki más volt... Annyi mindent összeírnak ezek az újságok. A gyilkosságokról szóló cikkeket mind elolvassuk. Az érdekesebb betörésekről szólókat is mind felolvassa nekem a fiam. Második osztályba jár még csak a drágám, de ha hallaná milyen folyékonyan olvas! — A bácsi hülye! — Mit csinálsz, Zolika? — Elolvasom, amit írtam. A bácsi... — Ejnye! Ejnye, te kis szeles! Hát miért kellett összefirkálni tűvel a bácsi bőröndjét? Ha írni akarsz, miért nem kértél papírt, ceruzát. Hiába, olyan okos, ötletes, mint az a nyomorult apja. Annak is mindig olyasmi jut az eszébe, amin csodálkoznak az emberek. Zolika! Mit kotorászol a táskámban? Ülj szépen. Nézze csak, nézze! Hát nem aranyos kis szemtelen kölyök?! Hogyan is jutna más ilyen gyerek eszébe, hogy kivegye az anyja manikűrkészletéből az ollót és levágja az orkánomról a gombokat? Ja?! Nem az enyém? A magé? Sebaj! Szép idő van, úgyis a karján viszi, ha leszáll. — Te kölyök! Egy akkora pofont adok neked, hogy lerepül a fejed! Miért tetted a vajas kenyeret a zsebembe? — Micsoda? Maga fenyegeti az én gyermekemet? Mit képzel maga? Maga is durva, goromba? Biztos a maga gyerekei is bekerülnek az újságba, ha így neveli őket. Hogy én szégyeljem magam? Miért? Azért, mert most meg sípcsonton rúgta Zolika? Meg is érdemelte! Hogy lehet ilyen durván beszélni egy érzékeny lelkű kisgyerekkel? /
