Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

1961. szeptember 14. 3 Csütörtök A szocialista cím várományosa: a békéscsabai MÁV-fűtőház Martos Flóra brigádja Egy éve alakult meg — Hodro- ga Gyula vezetésével — a békés­csabai MÁV-fűtőház vontatási számadó csoportjának brigádja, amelyben hat nő és két férfi dol­gozik. A megalakulás után a kol­lektíva nyomban elhatározta, hogy benevez a szocialista brigádmoz- galomba. A Martos Flóra brigád tagjai már eddig is sokat tettek azért, hogy érdemesek legyenek a cím elnyerésére. A brigádnaplót pon­tosan és napra készen vezetik. Tö­rekednek a szakvonali munka ál­landó javítására, egymás nevelé­sére. A brigád minden tagja po­litikai iskolára jár, ugyanakkor valamennyien a szakszervezeti munkából is kiveszik a részüket. Eddig ötezer forint értékű köny­vet vásároltak, s nemcsak meg­vették, hanem olvassák is a mű­veket. November 7-e tiszteletére Darabos Imréné és Szabó László vállalta, hogy a számviteli tanfo­lyamot legalább négyesre végzi el. Gyaraki Sándorné pedig hala­dó német nyelvtanfolyamra irat­kozott be. A kollektívának két bérlete van az Operaház előadá­saira. A brigád tagjai eddig több ki­ránduláson vettek részt. Jártak Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában, ahonnan gazdag él­ményekkel tértek haza. Munka­körüknél fogva, mint a számadó­csoport tagjai, munkaidő után is szívesen segítenek a dolgozók ügyes-bajos dolgának intézésében. A brigád tagjait dicséret illeti meg azért, mert kifogástalanul látják el szakvonali munkájukat, valamint, hogy hátralékos ügyira­tuk eddig még nem volt. Munkája alapján a kollektíva méltán bízik a Szocialista brigád cím elnyerésében. Boldizsár Gyula Fémfóliás bélyegsor és blokk készül exportra a Kner Nyomdában Előzetes kísérletek után bélye­gek gyártásához kezdtek hozzá a Kner Nyomdában. A bélyegeket különleges, Magyarországon ed­dig még nem alkalmazott fémfó­liás technológiával készítik, majd exportmegrendelésre a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnak szállítják. Amennyiben az első bélyegsor , és blokk minőségben és megjelené­si formájában a megrendelő és a bélyegggyűjtők körében sikert arat, az ilyen természetű bélye­gek gyártását a Kner Nyomda a jövőben kiszélesíti. A fémfóliás bélyegek iránt a Magyar Posta már most érdeklődik és tárgyal­nak további bélyegek gyártásá­ról exportra. Cs. P.-né \ Textilfeldolgozó üzemet szerveznek Eleken Igen nagy gondot jelent Ele­ken a munkaképes' nőknek az el­helyezkedés. Több mint kétszá­zan a termelőszövetkezetben ta­lálnak idénymunkát, de igen so­kan utaznák naponta távoli mun­kahelyekre. A tanácsot naponta felkeresik azok, akik szeretnének dolgozni, sajnos azonban csak megértést találnak, munkalehe­tőséget azonban annál keveseb­bet. A napokban végrehajtó bi­zottsági ülésen tárgyalták meg, hogy milyen módon lehetne mun­kát biztosítani a nőknek. Elha­tározták többek között, hogy leg­később január elsején egy tex­tilfeldolgozó üzemet létesítenék, ahol egyelőre ötven-hat'van nő találna elfoglaltságot. Később esetleg bővíteni lehetne a kis üzemet, ha áttérnének két mű­szakra, az eredeti létszám két­szeresének lehetne munkát biz­tosítani. Felmerült a végrehajtó bizottsági ülésen az is, hogy a termelőszövetkezetnek is több le­hetősége akadna a nők állandó foglalkoztatására. Megszervezhet­nék többek között a seprűkötést, kosárfonást, kenderfeldolgozást és esetleg más olyan munkát, mely­hez biztosítani tudnák a feltéte­leket. Pénteken nyílik Lőrinc Vitus festőművész kamara-kiállítása Békéscsabán Már a békéscsabai Munkácsy Múzeum téli tárlatán is feltűnt az érdeklődőknek Lőrinc Vitus erdélyi születésű festőművész né­hány alkotása. Szeptember 15-én a Képcsarnok Vállalat boltjában önálló kamarakiállításon mutat­kozik be a művész, aki jelenleg Foton a gyermekváros rajztaná­ra. Tanulmányait a Képzőművé­szeti Főiskolán, végül pedig Eger­ben, a Tanárképző Főiskolán vé­gezte. Mestere Jakuba János, a jeles festő volt. Lőrinc Vitus legtöbb művén a fóti tájak, emberek és a folya­| matosan újjáéledő természet je­lenik meg. 1962-ben Pécsett volt j önálló kiállítása, majd még ab­ban az évben a Miskolci Orszá­gos Biennálén is részt vett. Két [év óta tűzzománc készítésével is I foglalkozik, s ebben a sok lehe­tőséget rejtő, belső és külső dí­szítésre egyaránt alkalmas mű­fajban is eredményesn bontakoz- | tatta ki tehetségét. Békéscsabai kiállítását dr. Fe­hér Zsuzsa művészettörténész 1 nyitja meg pénteken délután 5 ; órakor. GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ: hegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat felveszünk. Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: OVF. Vízgépészeti Vállalat, Gyula, Béke sugárút 60. sz. 564 'A hagyma gépi betakarításának küszöbén Ez év elején a MÉK küldöttköz­gyűlésén mi más lehetett volna a beszámoló és a hozzászólások fő témája, mint az árutermelés ja­vítása. Eközben szóba került a hagyma felvásárlási ára és az, hogy termelését, betakarítását ne­hezíti, drágítja a szükséges gyom­irtó és betegség elleni vegyszer, de legfőképpen a gépesítés hiá­nya. Török Imre, a MÉK igazga­tója már akkor jelentette a köz­gyűlésnek, hogy a Kertészeti Fő­iskolával és a Délalföldi Kísérleti Intézettel korábban kialakult jó kapcsolat révén számos zöldség­termelési problémát sikerült meg­oldani, s bízik benne, hogy a tu­dományos intézetek munkatársai hozzálátnak a hagymabetakarító gépek kikísérletezéséhez is. Ennek a bizakodó bejelentésnek már volt alapja, hiszen a Kerté­szeti Főiskola és a Délalföldi Kí­sérleti Intézet munkatársai már tavaly hozzáláttak a kísérletezés­hez. Most, szeptember első felé­ben Ha-rtán is és Tótkomlóson is bemutatták dughagyma- és étke­zési hagyma szedő konstrukcióju­kat. Megyénkből szinte minden jelentősebb hagymatermelő szö­vetkezetből részt vett a tótkomló- si bemutatón egy-egy szakember. A gépekről eléggé megoszlottak a vélemények, voltak, akik egye­nesen elmarasztalták. A többség azonban, nagyon helyesen, a hagymabetakarítás gépesítésének első jelentős lépését, alapját látta mindkét konstrukcióban. Lóczi János, a tótkomlósi Hala­dás Tsz elnöke is ezen a vélemé­nyen volt. Elmondotta, hogy ná­luk inkább munkaerőfelesleg van, azért törekedtek eddig is, s most is minél több munkaigényes nö­vény termesztésére. Emiatt növel­ték a kezdeti 40 holdról 400 hold­ra a hagyma vetésterületét. Eny- nyivel is meg tudnak birkózni kézi erővel, mégis örömmel fo­gadják a betakarítás gépesítésé­nek kísérletét, mert ha ezek sike­rülnek, s véleménye szerint fel­tétlenül sikerülnek, akkor a hagy­matermeléssel lekötött munkaerő egy részét más, jövedelmező ipari növények termesztésére tudják át- csoportosí tani. Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke is annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a bemutatott hagyrna- felszedő gépek beválnak s jelen­tősen megkönnyítik, meggyorsít­ják a betakarítást. Ö is, s a hagy­mabetakarítás gépesítését helyes­lő, ehhez bátorítást adó többi szakember is egyetértett a gépek konstruktőreinek, Mészáros Fe­rencnek, a Kertészeti Főiskola ad­junktusának és Bruder Jánosnak, a Délmagyarországi Kutató Inté­zet osztályvezetőjének vélemé­nyével, hogy a hagymabetakarítás gépesítéséhez az eddiginél sokkal porhanyósabbra elmunkált és gyommentesebb talaj szükséges. Lényege az is, hogy a hagyma párhuzamos, egyenes sorokba ke­rüljön a földbe, s akkor a gépek gyorsan, jelentős munkaerőmeg­takarítással szedik fel a terrftést. A konstruktőrök, főként Mészá­ros Ferenc, beszéltek további el­képzeléseikről is. Többek között arról, hogy kisebbé, függesztett megoldásúvá akarják kialakítani a jelenlegi gépet s különböző adapterekkel kiegészíteni. Meg akarják oldani az elengedhetet­lenül rendre rakni szükséges hagyma gépi felszedését úgy, hogy annak egyúttal az osztályozását is elvégeznék a gépen ülő dol­gozók. A látottak és hallottak után a szakemberek jó része, de a tót- komlósi Haladás Tsz-nek a hagy­ma kézi felszedésével foglalkozó gazdái is megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy végre elérkezett/a kí­sérlet ideje és sikerrel biztat a betakarítás teljes gépesítése. K. I. Ezen a képünkön Bruder János és Kovács Mihály dughagyma- felszedő konstrukcióját látjuk, aminek a kivitelezésére Baki Imre gyulai géplakatos kisiparos vállalkozott. Egy kis töké­letesítéssel minden bizonnyal beváltja a h«zzá fűzött remé­nyékét. Most, miután elkészült, nem Is látszik túl komplikáltnak az étkezési hagymakiemelő gép. Ha konstruktőre, Mészáros Fe­renc még csiszol rajta s a szövetkezetek jól elmunkált földbe vetik a hagymát és állandóan porhanyósan tartják a talaját, akkor feleslegessé válik az emberek hajlongása, térdelése a" eddigi hosszan tarló betakarításnál. m Ilyen egyenes, vastag rendre rakja a gép a földből kiemelt hagymát. Már ezzel is gyorsabbá, könnyebbé válik a munka, s még inkább akkor, ha a renden megszáradt hagyma felszedéséhez is sikerül egy gépet konstruálni. Fotó: Dcmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom