Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
J967. szeptember 12. 4 Kedd Évadnyitó ülést tartott a Balassi Népitánc-Együttes Vasárnap délelőtt tartotta Békéscsabán a Balassi Bálint Művelődési Otthonban a Balassii Népi- tánc-Együttes évadnyitó ülését. Erre meghívták a régi tagokon kívül azokat a fiatalokat is, akik már évek óta az utánpótlásban táncolnak és most a nagy együttes tagjai lesznek. Az ülésen Gécs Jenő művészeti előadó értékelte az elmúlt évadban végzett munkát. Az együttes összesen 36 helységben 54 előadást tartott, ezenkívül többször fellépett a különböző fesztiválokon, versenyeken. Részt- vettek a Csehszlovákiában megtartott nemzetközi népitánc- feszitválon, a keszthelyi nemzetiségi fesztiválon, táncoltak Szolnokon, Tiszakürtön, Debrecenben és Budapesten is. Békés megyében a megye városaiban és községeiben összesen 46 önálló műsort adtak. Az idén voltak olyan községek, mint például Gádoros, Nagykamarás, Üjszalonta, Kar- doskút, Békésszentandrás, ahol először járt az együttes. Az 1666/67-es évadban hat új táncot mutattak be. Az ülésen szó volt arról, hogy több segítséget várnának a különböző munkahelyektől, ahol a fiatalok dolgoznak, mivel sokszor nehézségbe ütközik egy-egy fellépés, nem engedik vagy csak hosszas utánjárásra adják meg az engedélyt, hogy a fiatal táncosok a munkahelyüktől távol levő városban vagy külföldön léphessenek fel. Ezután az utánpótlásról is szó volt, melyre nagy gondot fordítanak az együttes vezetői. Az 1967/68-as évad terveiről, az elképzelésekről Born Miklós tájékoztatta az együttes tagjait. Fő céljuk a franciaországi turnéra való felkészülés, melyre előreláthatólag a jövő évben kerül sor. Az együttes 1963-ban már járt Franciaországban és nagy sikert aratott. Most új műsort állítanak össze, hogy tovább öregbítsék hírnevüket. Az 1967/68-as évadra különben ötven fellépést terveznek. Statisztikai könyvszemle Háztartásstatisztika A több mint 100 oldalas kiadvány háztartásstatisztikai adattár, amely szöveges elemzést nem tartalmaz. A táblázatok két fő részre: a munkás-alkalmazotti háztartások és a paraszti kettős jövedelmű háztartások ' adatait bemutató részre oszlanak. A két fő részen belül elsőnek külön táblasorozat tartalmazza a háztartások jellemző adatait, a jövedelmeket és a kiadásokat részletesen 1960-tól 1966-ig terjedő idősorban. A második rész alkalmazotti és munkás, illetőleg paraszti és kettős jövedelmű kategóriákba osztva mutatja be a háztartások jövedelmének és kiadásának részletes adatait 1965 és 1966 évekre vonatkozóan. A munkás-alkalmazotti rétegnél a háztartás-fő részletes társadalmi, gazdasági csoportja és a lakóhely jellege szerinti bontásban is találhatunk táblákat A táblák harmadik része az előzőeknél részletesebb csoportosításban közli az 1966. évi adatokat. Az egy főre jutó évi nettó jövedelem nagysága szerinti csoportosítás részletes adatokat tartalmaz, míg a háztartások taglétszáma: a gyermekek száma, valamint a két felnőtt és a gyermekek száma szerinti csoportosítások a jövedelmet és a kiadások főbb szükségleti csoportonkénti megoszlását tartalmazzák. Végezetül az adatszolgáltatók kiválasztását, az adatok gyűjtésének és feldolgozásának módját, valamint a használt fogalmaknak a magyarázatát tartalmazó „Módszertanti megjegyzések” találhatók. ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 2. rejtvényünk A film, amelynek egy jelenetét látjuk, a világ egyik legnagyobb rendezőjének, Szergej Eizensteinnek alkotása. A film az orosz nép múltjának egy távoli eseményét tárja fel. Kérdés: Mi a film címe? 4 szovjet film 50 éve Nagyszabású kiállítás nyílt a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Az idei ősz nagy évforduló I ünnepét hozta. Ezekben a hóna- j pókban emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, mely új korszak nyitánya az emberiség történelmében, milliók álmait váltotta valóra és mély hatással volt a művészetek fejlődésére is. a kiállítás vendégkönyv«. tett, jobbára külsőséges, sematikus filmek lerontották a szovjet film korábban méltán kiérdemelt világhírnevét. Az ötvenes évek közepétől azonban új fellendülésnek lehettünk tanúi. Fiatal és alkotóerejükben megújult idősebb rendezők nagy nemzetközi díjakat elnyerő alkotásokat hoztak létre. Ekkor készül Kalatozov megrázóan emberi műve, a Szállnak a darvak, felbukkan az ismeretlenségből Grigorij Csuhraj a Negyvenegyedik, és halhatatlan remekével a Ballada a katonáról című filmmel, s ekkor alkotja meg Solohov regényéből Bondarcsuk az Emberi sors-ot. A szovjet film méltóan örökíti meg a világ számára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elévülhetetlen élményanyagát és bizonysága annak, hogy a Nagy Október által kivívott szabadság milyen lehetőségeket tárt fél az ember és művészete előtt —mondotta befejezésül. Az ünnepi beszéd után a múzeum egyik termében bemutatták A szovjet film 50 éve című filmösszeállitást, mely nyomon követi a szovjet filmművészet öt évtizedes útját. A kiállítás anya A szovjet filmművészet a forradalom győzelmével együtt növekedett naggyá és vívta ki a világhírnevet. Ezt az utat mutatja be az a nagyszabású és kitűnően összeállított fotókiállítás, melyet vasárnap délelőtt 11 órakor nyitottak meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermében. A megjelenteket dr. Tábori György, a múzeum igazgatója üdvözölte, majd Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet — A Nagy Október nemcsak az anyagi és termelési eszközöket, hanem a szellemi termelés eszközeit is átadta a népnek — mondotta. — Átadta az iskoláElismerő sorokat őriz szí értékek hordozójává válhat. Ezután megemlékezett a szovjet film első művészeiről, Eizen- stein, Pudovkin Dovzsenko tevékenységéről, a Patyomkin pánBorka József ünnepi kát, a színházakat, a könyvtárakat és átadta a filmszínházakat. Azért adta át, hogy átalakítsa és megsokszorozza őket, hogy az egész szovjet nép és valamennyi nép közkincsévé • tegye. Ahhoz azonban, hogy az 50 évvel ezelőtti idők mozijából az egész nép filmművészeti otthona legyen, másra is szükség volt, nemcsak mozikra. Szükség volt arra is, hogy a tömegek és a művészetek között új viszony alakuljon ki, szükség volt forradalmi művészetre, mely ezt az új viszonyt elmélyíteni, alakítani volt hivatott. A Nagy Októberi Forradalom napjaiban megindult a társadalmi, gazdasági, szellemi élet megújhodásának folyamata, a szocializmus és a kommunizmus felépítésének folyamata. Ezt segíti a filmművészet is a maga sajátos eszközeivel. Lenin mondta: Valamennyi művészet közül számunkra legfontosabb a film. E megállapítás legjelentősebb eleme az, hogy a filmet egyáltalán művészetnek nevezte, hiszen akkoriban ezt a ma már világos tényt sokan kétségbe vonták. A későbbiekben éppen a szovjet alkotók remekművei adtak gyakorlati példákat arra, hogy a film milyen magas színvonalú művéFilmvetítés: „A szovjet film 50 éve”. Fotó: Demény és legújabb művét, a Hétköznapi fasizmus-t. — A háborút követő években a személyi kultusz nyomasztólag hatott a szovjet filmművészetre — folytatta. — Az ekkor szülegát a közeljövőben a megye több városában és nagyobb községében is láthatják majd az érdeklődők, a szovjet filmművészet barátai. (k E. beszédét mondja. célos című film születéséről és fogadtatásáról, filmtörténeti jelentőségéről. Bemutatta Mihail Romtm nagy hírű Lenin-filmjeit 1967. 2. KEJTVENYSZELVENY szeptember 12.
