Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
% 1967. szeptember 1. 5 Péntek Kormányhatározat az úthálózat fejlesztésére A többre, jobbra törekvés gyümölcse A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az ország mintegy 60 milliárd forint értékű közúthálózatának helyzetét. Felmérte az eddigi beruházások eredményeit, sokoldalúan elemezté a gondok okait és a terület gazdáival együtt megfogalmazta a soron következő tennivalók programját. A tapasztalatok alapján a kormány legutóbbi ülésén határozatokat Űftörőcsapatvezetők, vöröskereszíes tanárelnökök továbbképzése Kevermesen A mezőkovácsbázi járási KISZ-bizottság és az úttörőelnökség elhatározta, hogy az előző évektől eltérően most háromnapos bentlakásos továbbképzést szervez a csapat- vezetők és vöröskeresates tanárelnökök részére. A továbbképzést Kevermesen, a diákotthonban tartották augusztus 26-tól 30-ig. Ez Idő alatt több előadást liallgattak meg, melyek nagy részét filmvetítéssel is egybekötötték. Többek között az első napon Selmeczy István csapatvezető, a járási úttörőelnökség tagja a táborozásról számolt be A közlekedési járőrök munkájáról Békési Imre százados tartott filmvetítéses előadást. Szikszai Ferenc járási úttörőtitkár pedig ismertette az úttörők elmúlt, évi munkáját, valamint az 1967—68-as tanévben végzendő feladatokat. A résztvevők előadást hallottak még ezenkívül a szakkörök munkájáról, a vöröskeresztes tennivalóikról és a sport terén elért eredményekről. Előadást tartott többek között Tóth Zoltán, a járási tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, valamint Visy László szakfelügyelő és Angus József, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője. A háromnapos továbbképzésen 26 csapatvezető és 26 vöröskeresztes tanárelnök vett részt. Kovács Gábor hozott a további feladatok megoldására. Illetékes helyen erről tájékoztatták a Magyar Távirata Iroda munkatársát. — Az elmúlt esztendőkben a népgazdaság erejéhez mérten növekvő összegeket fordítottak a városokat és falvakat összekötő úthálózat gondozására, fejlesztését re. A második ötéves tervidőszakban — mintegy 1 milliárd 200 ezer millió forintos költséggel — 205 kilométeres szakaszon építettek új országos közutat, a meglevők korszerűsítésére, illetve felújítására pedig 4,9 milliárd forintot fordítottak. A tanácsok ezen felül — központi és helyi forrásokból — 1,8 milliárd forintot használtak fel új utak építésére, a fenntartási, a felújítási és korszerűsítési költségek pedig elérték a 2,9 milliárd forintot. — A fejlesztés azonban az elért eredmények ellenére sem tartott lépést a gyorsan növekvő követelményekkel. A statisztikák tanúsága szerint a gépjárművek száma jelenleg tizenötszöröse a felszabadulás előttinek. A fejlődés különösen az utóbbi tíz évben gyorsult meg. Megsokszorozódott a hazánkba érkező külföldi gépjárművek száma. A múlt évben például több mint 300 ezer személygépkocsi, 14 300 autóbusz, csaknem 21 000 tehergépkocsi és 12 600 motorkerékpár járt külföldi rendszámmal a magyar országutakon. A teherautófuvarozó vállalatok az 1950. évi hétmillió tonna áruval szemben 1966-ban már 129 millió tonna terhet szállítottak. A távolsági és helyközi autó- buszjáratokat 387 millió utas vette igénybe. Az autóbuszjáratok 1966-ban a lakott települések 85 százalékát érintették és az ország közúthálózatának mintegy 77 százalékán közlekedtek. — A közúti közlekedés gyors ütemű fejlődésével nem tartott lépést a közutak fejlesztése. Az országos közutak burkolatának csak mintegy ■ 28 százaléka felel meg a forgalom követelményeinek, a hálózat 25 százalékát záróréteggel kellene ellátni, 47 százalékát pedig meg kellene erősíteni. A tanácsi úthálózat helyzete még rosszabb; alig 11 százalék a kiépített utak aránya. Ez azért is gondot okoz, mert a rossz, illetve a sebességnek nem megfelelő műszaki jellemzőkkel rendelkező útszakaszokon számottevő költségteltem, hogy Petárt, a sekrestyést is csókolja meg, de lakodalmam legigazibb alkoholistáját sehol nem találtam. Végre lihegve megérkezett. Diszeli, az üvegszemű borbély egy pillanat alatt felvette a miseinget, a stólát és sugárzott a jóság üvegszeméből, amikor áldásra eimel- tete a kezét. — Fiam, Illés, az úr nevében, távol légyen lélkedtől az irigység, ha jó barát lépi át küszöbödet,1 bocsássad feleséged mellé, te pedig vonulj nyugovóra barmaid szállására. Leányom, Karola az ártatlanság nevében, te is bővelkedj a türelem áldásában. Nem sikerülhet minden bankrablás. Ha férjedet a bosz- szú kezére juttatja a Sátán, légy büszke a balsorsban is. Ámen. Üjra keresztet hintett ránk. össze voltunk adva. Ásó és kapa, tűz és víz többé nem állhatott közénk. Átéreztem a pillanat horderejét. Pe a szertartás kissé, feszélyezett, égies hangulata után vágytam a világi oldott- ságra. Tulipán Artúrra kiáltottam: — Lant Hercege! Ettél, ittál, mulattál, most dolgozz is valamit! Artúr is átérezte a pillanat horderejét. Letérdelt arám elé, zseniális homlokát Karola liliomkezéhez érintette. Aztán, visszaélve meghatottságunkkal, erőteljes lelki borzongást akart bennünk előidézni. Karját szétvetve szavalta: Ó, Te delnők fénye, Karóla, Neved édesded barkaróla, Gondolások zengenek róla, Szíved finom arany karóra, Ketyeg a szép szerelmes szóra, Illés büszkén beléd karóla, Tárt kapukkal vár díszes óla. Forró vágyaid váltja valóra, Ne tiltakozz, üde Karóla! Több kifogást emelhettem volna a költemény ellen, például azt, hogy miért emlegeti hosszú óval az én egyetlenem nevét, de nem akartam kicsinyeskedni, inkább biztosítottam Artúrt a halhatatlanságról. Már nem tudtam másra gondolni, csak a nászra. Karolán is észrevettem, hogy boldog aléltság gyengíti pillantásaimtól. Gyorsan eszméletlenre itattam mindenkit, és nekivágtam a nászéjszakának. Nem volt lelkiísmeretfurdalá- som. Noha tudtam, hogy Karola még épp olyan ártatlan, mint első áldozó korában, bátran vállalkoztam a szívrablásra, mert feleségnek akartam. — Ugye, vigyázol rám?... — kérdezte a kapuban, a sorsdöntő lépés előtt. — Erősebb támaszod leszek, mint egy egész hadsereg.— feleltem és megcsókoltam a szempilláit. i (Folytatjuk) többlettel jár a közlekedés, a Szállítási idők növekedése miatt a termelési kiesések is bekövetkezhetnek. Ugyanekkor pedig a rossz, vagy kifogásolható minőségű utakon fokozódik a balesetveszély is. — A vizsgálat felhívta arra is a figyelmet: a kívánatos az lenne, ha a közutak fejlesztése gyorsabb ütemben követelné a jármű- állomány növekedését. A népi el- J lenőrök arra is rámutatnak; he- > lyes, hogy a közúti járműállo-! mány fejlesztésének ütemét táv-. lati, Illetve operatív tervek határozzák meg. Az is hasznos,, hogy : elkészült az országos úthálózat fejlesztésének távlati terve, amely i elsősorban az országos utak 20 százalékát kitevő fő úthálózat bővítésének, korszerűsítésének programját tartalmazza. Kívánatos azonban, hogy az úthálózat egészére, tehát az állami, a tanácsi és a mezőgazdasági úthálózatra vonatkozó egységes fejlesztési program is elkészüljön. A népi ellenőrök rámutattak: Pár a közutak fejlesztése az eddig előirányzott összegeknél többet igényelt volna, a rendelkezésre álló erőforrásokat sem aknázták ki kellőképpen. — Fontos feladat az útépítések időtartamának csökkentése, a kivitelezési munkák minőségének javítása és az anyagi eszközök, illetve a rendelkezésre álló erők az eddiginél koncentráltabb fel- használása. A munkálatok gépesítésére megkezdődött a műszakilag indokolt gépláncok megszervezése is, számos berendezést eddig saját erőből készítettek el, s a múlt évben kísérleti alkalmazásukra is sor került. A korszerűbb technika bevezetésében azonban még csak a kezdeti eredmények, a tervek azt ígérik: a következő években fejlődés várható. A folyamatos építési módszer arányát például 1970-ig mintegy 46 százalékra kívánják növelni. — A korszerűsítések és a beruházások egy részének hatását lerontotta, hogy tervezési hibák fordultak elő, s a kivitelezők nem egyszer megsértették a minőségre vonatkozó előírásokat. Ebben az is szerepet játszott, hogy nem mindig állt 'rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű építési anyag. Nem érvényesítették kellőképpen az anyagi felelősség elvét sem. — A vizsgálat azt is szóvá tette hogy jólehet az elmúlt években születtek bizonyos eredmények, a meglevő közutak fenntartása még j ma sem felel meg a követelményeknek. A hibák megelőzésére kel törekedni, nem elegendő, ha a rongálódás bekövetkezte után próbálják orvosolni a bajt. — Az úthálózat gondozása és fejlesztése fontos feladat, az egész népgazdaság érdeke. . Ebben a Közlekedés- .és Postaügyi Minisztériumon kívül sok tennivaló vár az illetékes tanácsokra és mező- gazdasági, illetve erdőgazdasági szervekre — összegezték tapasztalataikat a népi elenőrök. Ennek szelemében foglalt állást jelentésük megtárgyalásakor a kormány is. A vizsgálat nyomán a kormány határozatot hozott az úthálózat fejlesztésének meggyorsítására, tervszerűbbé tételére és az anyagi eszközök hatékonyabb felhasználására. — A kormány határozata arra is kiterjed, hogy a közlekedés- építő iparág fejlesztését — mind korszerűség, mind teljesítőképesség tekintetében — meg kel gyorsítani. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közösen vizsgálja meg: milyen közvetlen vagy közvetett intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megfelelő anyagokkal lássák el az útépítkezéseket. Végül felhívta az érintett szervek figyelmét, hogy a vizsgálat megállapításai alapján saját hatáskörükben tegyék meg a szükséges további intézkedéseket. Kétnapos látogatásunk alkalmával csak néhányat tudtunk lefényképezni megyénk díjnyertes állatai, növénytermesztési és kertészeti termékei közül. Ezek is azt bizonyítják, hogy állami és szövetkezeti gazdaságainkban jól gyümölcsözik a jobbra és többre törekvés. Megyénk kiállítói előkelő helyet foglalnak el a kapott díjak szempontjából az ország 165 állami gazdaságának és 401 termelőszövetkezetének nagy vetélkedőjében. A' mezőgazdasági kiállítás egyik látványos sztárja, » vásári sorsjegy nagydíja, a somsályi termelőszövetkezetből került a kiállításra. Érdekes ritkaság az 500 kilós sertés. Nekünk, Békés megyeieknek nagyobb örömet okozott az óriás hízónál a tótkomlósi Viharsarok Tsz négy gyönyörű kocasüldője, amely nagydíjat nyert. Ez; s még számos Békés megyeiek által nyert díj bizonyítja, hogy jó úton halad nálunk az állat- tenyésztés. A soK Kozui czi bizonyítja az oiostiazi Uj Uarazda Tsz aranj érmes lúdállománya is, amelyek egyenként 44,8 tojást „ternyel- tek” az elmúlt évben. Fotó: Deménj *
