Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

T967. szeptember 5. 4 f Elsőként Magyarországon A szovjet tudomány és technika kiállítása — Egy óra: 6 ezer facsemete — A magára maradt hajóskapitány — Pénteken, szeptember 1-én nyílt meg A szovjet tudomány és tech­nika 50 éve kiállítás a Budapesti Nemzetközi Vásár hét legszebb pavilonjában. A szovjet tudomány és technika eredményeit ilyen teljességében külföldön még sehol sem mutatta be a Szovjetunió. Az újságírónak ezúttal nem sokat kell fáradoznia, keresgélnie igazi újdonság után, a több ezer kiállí­tott tárgy, modell és makett min­den egyes darabja a tudomány s a technika legújabb eredményei­hez tartozik. — A föld és kincsei ... — Ezt a címet viseli az 5-ös számú pavilon kiállítása. Az alapanyag­termelés újdonságai kaptak itt helyet. Itt számunkra talán első helyen érdekes a föld alatti gáztá­roló makettje, hiszen a hazai földgáztermelés és fogyasztás vo­lumene a következő években gyors ütemben növekszik majd. Ehhez rengeteg óriás 'tartályt kellene építeni, s ez roppant költ­séges beruházás. A szovjet szak­emberek ezért áttértek a föld alatti gáztárolásra. A nagyvárosok közelében gáztároló réteget nyit- nak mélyen a föld alatt. Ez ott lehetséges, ahol 500—1000 méteres mélységben vízréteg található, s a víz felett agyagos réteg. Ebbe a vízrétegbe fújják le a gázt, az agyagréteg nem engedi elszökni, s amikor a fogyasztás megkívánja, a vízrétegből visszaszippantják a gázt. Ez a megoldás százszorta olcsóbb, mintha tartályokat építe­nének. Már négy ilyen föld alatti gáztartályt helyeztek üzembe, s például a Moszkva melletti táro­lóban 2 milliárd köbméter föld­gázt raktároztak el télire (össze­hasonlításul: idén körülbelül eny- nyi lesz a hazánkban felhasznált földgáz mennyisége). — Egy berendezés — egymillió darab cső ... — A legújabb kétvarratos auto­mata csőhegesztő gépsor élethű, működő modelljével is ismerked­hetnek a kiállítás látogatói. A gépsor a hengerdéből érkező le­mezeket önműködően hegeszt! össze 12 méter hosszú, 1220 mil­liméter átmérőjű, 13 milliméteres falvastagságú csövekké. A beren­dezés egyengeti, pontosan méretre szabja, félhengerré hajlítja a le­mezeket. majd összeilleszti a fél­hengereket, s alul-felül, kívül-be- lül összéhegeszti azokat. S az em­ber csak ellenőrzi — más dolga nincs — a szorgoskodó gépmonst­rumot. Évente három műszakban egyetlen ilyen gépsor egymillió darab 12 méter hosszúságú csövet gyárt. Adat: napjainkban a Szovjet­unió több mint 70 millió tonna nyersvasat és 97 millió tonna acélt gyárt. Ezekkel a termelési szintekkel második a világon, s első Európában. — Öntözés — távirányítással ... — Az 5-ös számú pavilon második részében egy kis vezénylőpult sze­rénykedik, egy sor gomb, két mérőóra — semmi más a műszer­falán. Annyira egyszerű, hogy az már csak feltűnhet. Kezelője ezt az egyszerűséget tartja a. beren­dezés egyik fontos érdemének: „Gyorsan áttekinthető rajta min­den kapcsolás. Nem tévedhet az ember” — mondja. Nos, ezzel az „egyszerű” vezénylőasztallal, s a rákapcsolt, frekvenciás távmű­ködtető rendszerrel egyetlen esz­tendő alatt — ott, ahol üzembe helyezték, 10 százalékkal nőtt a terméshozam. A berendezés segít­ségével ugyanis egyetlen ember egy 75 kilométeres kör középpont­jából irányíthatja a körzet teljes öntözőrendszerét Távolból ellen­őrzi, hogy mennyi víz van a csa­tornákban, hogy hova, mennyi víz jut, hol kell elzárni a „csapot”, hol kinyitni — s egyetlen gomb­nyomással nyitja-zárja is azokat. Adat egy tablóról: 50 esztendő alatt a Szovjetunióban kétmillió hektár védőerdőt telepítettek. Egy másik adat: 68-tól 70-ig 1 151 ezer hektárt telepítenek be erdővel, s az erdöültetés mun­káját 30 százalékban gépekkel kell végezni. A tabló alatt egy gép — út a valósághoz: LMD—1 típusú faül­tető gép egy-kétéves lombos vagy tűlevelű facsemeték ültetéséhez. Rendhagyó üdvözlet : Automata adagolóval és talajfel­lazító szerkezettel. Óránkénti tel­jesítménye : 6 ezer facsemete. Egy traktorvezető és két kisegítő em­ber dolgozik a géppel. Vezessen bennünket a váloga­tásban továbbra is a statisztika. A Szovjetunió 100 ezer folyóján je­lenleg 143 ezer kilométer a rend­szeres hajójáratok útvonalhossza. Tavaly 118 millió utast szállítot­tak a szovjet személyszállító ha­jók. A szovjet folyamhajózás leg­nagyobb újdonsága pedig a komp­lex automatizálás a hajók irányításában. A hajózás tör­ténetében először a szovjet hajó­kon jutottak el a teljesen automa­tizált vezérlésig. Ma már a folya­mi szálhtóhajók 80—90 százaléka ilyen aJtomatikával közlekedik. Egyetlen pavilonban ennyi lát­nivaló. S mikor kint áll az ember újból a pavilon előtt, törheti a fejét, hogy melyikben kezdje elöl­ről: az űrkutatás pavilonját néz­ze-e meg vagy az atommagfizika eredményeit, az új anyagokat, vagy az energetikát?... If j. Gerencsér Ferenc Gyuláról Harminc esztendővel ezelőtt három hónapig laktam Gyulán, most mindössze három óráig sé­tálgattam. * A műemlékjelző táblák általá­ban tiszták és jól olvashatók. De sok régi, elhanyagolt emléktábla is van. Alig, vagy sehogysem olvasható. Az emlék mellett juthatna egy kis szeretet, ápolás az emléktáb­lának is. • Olvasom a táblán: a vár a XIV., a torony a XV., a kapusfülke a XVIII. századból való. A sze­mét, a piszok, a malter és mész- hulladék kizárólag a XX. század­ból. * A bejárati műsortábla után nem lep meg, hogy a tűztorony tövében díszletek porladnak. Ahol Biberach szőtte ármányait, most egyszerű pókok szorgaskodnak. Gertrúd lakosztálya között buta jércék kapargálnak minden meg- illetódöttség nélkül. Sőt egy vi­dám kíváncsi kacsa, kilukasztva valamit, fél szemmel azt szeretné megtudni: — Mi van a kulisszák mögött? Kár leselkedni, ugyanolyan sze­mét van mögötte, mint előtte. Milyen szép tiszta lesz itt min­den, ha lehull az első hó! * A vár előtt, a külső falak men­tén, a délkeleti rondellától 45 fok­ra két rejtett gödör mutatja a titkos alagutat. Csupaszon mered­nek ki a bolthajtások téglái. Itt vitték ostrom idején a sebesülte­ket ki a várból, vérző sebbel. Most pedig, ha nem vigyáz az ide­a gyulaiaknak gén, őt viszik el a mentők láb­töréssel. • A várkapu monumentális. Elő­ször azt hittem, hogy a rácsok mögött vaslap húzódik, azért nem lehet belátni az udvarra. Aztán, közelről kiderült, hogy nem vas­lap és nem pléh a kapu bélése, hanem egyszerű papundekli. Ami azért jó, mert a rajta fúrt lyuka­kon be lehet látni az udvarra. Ez így korszerű és romantikus egy­szerre. A biztonságot viszont két TUTO-lakat garantálja. * A vár három ablaka régiségben minden képzeletet felülmúl: ere­deti vandál pusztítás hiteles és hihetetlen otromba nyomait mu­tatja. A „betörés” több hónap­pal ezelőtti. Képzelem, hány évig kell a várkapitánynak könyörög­ni, míg az illetékes hatóság rend­be hozatja. Szegény várkapitány: egyik oldalon a vandálok, másik oldalon a bürokrácia, nem cso­da, ha elvérzik. * A csónakázó tóban a beatles- hajú szomorú füzek dideregve néznek az ősz elé. A kiábrándító­an fakó zászlócskák meg-meg- libbennek, elhalóan. A pávacso­port kecses mozdulatokkal tisz­tálkodni kezd: — Mond anyu, mért akarják kiszedni a legszebb tollaikat? — kérdezi a kicsi gyerek, az ifjú anyát, aki csak annyit felel: — Tisztálkodnak kicsim... tisz­tálkodnak... * Kifelé jövet arra gondolok: Régi közmondás szerint új sep­rő jól seper. A H1DASHÁTI Állami gazdaság MURONY autóvillamossíijhoz is értő villanyszerelőt keres — a bakuezi üzemegységébe — AZONNALI BELÉPÉSSEL ' JELENTKEZÉS a gazdaság főmérnökénél. 82379 Nyilván, itt a nagy sietségben a programból valahogy kimaradt az a bizonyos új seprő. De tévedtem. Ahogy lejövök a hídról, a ligetben a fák alatt há­rom asszony is sepri és szedi a hulló őszi faleveleket. Ahol el­haladtak olyan a gyepszőnyeg, mint egy frissen porszívózott ke­leti perzsa. Micsoda szerencse! Ha egy nap­pal később jövök, talán semmit sem találtam volna mindebből, amit fent említettem. Dr. Magyarka Ferenc Kedd-1 Az őszí munka gépei Ezen a képünkön a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár folya­matosan szárító konstrukcióját mutatjuk be. Egyelőre ez a má­sodik készítmény ebből a 10 óránként 50—60 tonna termény szárítására alkalmas gépóriásból. Az első már működik Kis­béren. Bizonyára sokat igényelnek még belőle, hiszen a nyári, de még inkább az őszi betakarítás és tárolás elképzelhetetlen nagy teljesítményű szárítógépek nélkül. Világszerte töprengenek a konstruktőrök megbízható üzemké­pességű és nagy teljesítményű kukoricagépekei^ Egy nyugatné­met cég a képünkön látható, s csaknem a búzaarató k^nbájn- hoz hasonló gépet ajánlja áz Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son a kukoricatermelő gazdaságoknak. A csehszlovák kiállítók egyik büszkesége Budapesten a négy tonna hasznos teherbírású, óránként 16—25 hotd teljesítményű műtrágyaszóró gép. Minden bizonnyal sikere lesz ennek, hiszen a vetés fejtrágyázásakor különösen lényeges a kevés taposás és a gyorsaság. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom