Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
1967. szeptember 26. 4 Keaa Magf ai* internacionalisták ^zovjet-Oroszországban Félmillió hadifogoly látta a forradalmat Regények, elbeszélések, versek már gyakran felidézték a magyar internacionalistáknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháború csatáiban vívott harcait. Most, a nagy forradalom ötvenedik évfordulójára egy testes, kétkötetes történelmi munka jelenik meg: összegyűjtik a magyar hadifoglyok politikai és katonai mozgalmaira vonatkozó hiteles történelmi dokumentumokat. A kétkötetes dokumentum- gyűjtemény — magyar és szovjet történészek közös munkájának eredménye — egyidőben jelenik meg magyarul és oroszul; Moszkvában és Budapesten. Történészek koprodukciója — A kiadvány gondolata hat évvel ezelőtt vetődött fel — mondja Milei György, a kötet egyik szerkesztője, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet archívumának helyettes vezetője. — Magyar részről a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet, a Levéltárak Országos Központja vesz részt a munkában, a szovjet felet pedig a Minisztertanács mellett működő Levéltári Főigazgatóság, az összes párt és állami archívum és a Vörös Hadsereg archívuma „képviseli”. ' A kétkötetes nagy kiadvány első része a hadifoglyok forradalmi, kommunista mozgalmait mutatja be, a második kötet pedig az internacionalisták katonai szervezkedését és harcait. A kiadvány elé írt közös előszó eseménytörténeti áttekintést ad a korszakról és bemutatja, hogy az internacionalisták milyen szerepet játszottak a polgárháború történetében és a magyar nép történetében. Magyarok Magyarországért Sokkal komolyabb ez a szerep, mint amilyen jelentőséget köz- gondolkodásunk és történetírásunk tulajdonít neki. Október idején és ezt követően félmillió magyar hadifogoly látta a forradalmat és a polgárháborút, s legalább százezren tevékenyen részt is vettek abban. A magyar vörös- katonák tizennyolcban és tizenkilencben itthon is fokozták a forradalmi erjedést, az első világháború után, a Horthy-fasiz- mus éveiben pedig kapcsolatba kerültek a kommunista párttal. Még a- polgárháború alatt — Kijevben — szervezték azt a hadsereget, amelynek az lett volna a feladata, hogy a Kárpátokon áttörve megsegítse a Tanácsköztársaságot. Ennek a hadseregnek az élcsapatát a magyar internacionalisták szolgáltatták volna. Kijev egyébként is kitűnő „környezet” volt ehhez a szervezkedéshez, mert a város első vörösparancsnoka magyar internacionalista volt: Lakatos István, Annak idején ő vezényelte az ukrán partizándivíziót, amely felszabadította Kijevet. Az internacionalisták forradalmi tapasztalata, nyelvtudása hasmosnak bizonyult a fel- szabadulás első óráiban: ők jelentették a kapcsolatot a községek vezetői és a szovjet parancsnokságok között. Türr Istvánok — Mi büszkék vagyun Türr Istvánra, aki részt vett az olasz szabadságküzdelemben, de hány Türr István harcolt Ukrajnában, Közép-Ázsiában, Távol-Keleten, a Sarkvidéken, Moszkvában, Le- ningrádban, a Baltikumban, a Fekete-tenger mentén? Századokat, szakaszokat, ezredeket, katonai iskolákat vezettek azok, akik káplárok vagy legfeljebb hadnagyok voltak fogságba esésük idején. Partizánparancsnokokkal, anarchistákkal, elfogott tengernagyokkal, szakszervezetekkel, párt- titkárokkal tárgyaltak, s hoztak döntéseket — a tegnapi tanítók, a tegnapi bányászok, üzemi munkások. A kötet hatalmas tényanyagával igazolja, hogy ez a mozgalom történelem- és emberformáló erő volt. Az ellenfél is szerepel Nem volt könnyű a válogatás: több ezer, talán több tízezer dokumentumból — személyzeti iratokból, katonakönyvekből, újságcikkekből, versekből, börtönnaplókból, hadparancsokból, táviratokból, jelentésekből kellett kiválasztani azt a 731-et, amely ebben a monográfiában méltán reprezentálja, teljes bonyolultságában bemutatja a magyar internacionalisták tevékenységét. — Nemcsak az internacionalistákét — mert az ellenfél is szerepel a kötetben. Az egyik dokumentum például azt mondja el, hogy magyar vörösgárdisták ütköztek meg — magyar fehérekkel. Mert arra is volt példa, hogy a fehérek oldalára álltak. Az ellen- forradalmi rendszer negyedszázada alatt Magyarországon körülbelül negyven cikk, regény, kötet, gyűjtemény, tanulmány jelent meg, amely ezzel a korszakkal foglalkozik. A legfontosabbak ezek közül is helyet kapnak a kötetben, amely így sokrétű — érzékeltetve a kor sokféle áramlását; bemutatja az „idők sodrását”. Gorkij gondolt rá először 1931-ben Maxim Gorkij gondolt először a polgárháború történetének 15—16 kötetben történő megés hol alakult meg? A S' 1967. REJTVENYSZELYENY szeptember 1 26. 14. írására: s erről határozatot hozott 36 évvel ezelőtt az SZKP Központi Bizottsága. A magyar kommunista emigráció már ezt megelőzően publikálni kezdte az internacionalisták visszaemlékezé- zéseit: a moszkvai „Sarló és Kalapács”-ban több mint száz memoár jelent meg. Két dokumentumkötet is megjelent az internacionalistákról tíz évvel ezelőtt: ugyancsak Budapesten az egyik, és Moszkvában a másik. „A külföldi dolgozók harci együttműködése Szovjet-Oroszország népeivel (1917—1922)”, illetve „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban”. A két világháború között a bécsi és prágai emigráció is több cikket, visszaemlékezést publikált az internacionalistákról. A budapesti kiadványok közül főleg a „Magyar hadifoglyok története” című kétkötetes antológia érdemel figyelmet. A Szovjetunión kívül megjelent cikkek, tanulmányok szerzői nem támaszkodhattak azokra a forrásokra, amelyeket szovjet, archívumokban, levéltárakban őriztek. Ezek felderítését, felhasználását, szakszerű elemzését a két ország történészeinek együttműködése tette lehetővé. Krajczár Imre Érdemes-e? A művezető különösen az egyik asszonyt dicséri, aki a ktsz minden varrógépén tud dolgozni. Nagyon jó ez, mert kis szériában termelnek, sokszor át kell állni másfajta áru készítésére, s ilyenkor ahhoz a géphez kerül, amelyiknél éppen szükség van rá. Kitűnő munkaerő, ügyes, gyors kezű. Az asszonnyal való beszélgetés során azonban kiderül, hogy semmivel sem keres többet, mint azok, akik csak egy gépen tudnak dolgozni Teljesítménybért fizetnek, neki sokszor át kell állnia, s olyankor kezdetben mindig van egy kis visszaesés, mert az új munkába bele kell jönnie. Emiatt tehát nem tud nagyobb teljesítményt elérni. Egyébként úgy tartja helyesnek, ahogy van sok-sok éve, amióta az üzemben dolgozik. Ha azonos a kereset vagy legalábbis nem nagy a különbség, akkor nincs harag és civódás. De érdemes-e több géphez érteni? Nem lenne hasznosabb a saját szempontjából, ha mindig csak egy gépen dolgozna és gondtalanul megkeresné ugyanazt, amit most? Még soha nem gondolkozott ilyen kérdéseken. Nem mérlegelte, hogy ki ad többet a közösségnek. Hozzászokott az egyenlősdihez, mit sem törődve azzal, hogy őt megkárosítják-e vagy sem. De kár éri az üzemet is, hiszen ilyen viszonyok között kit érdekel az, hogy megtanuljon több gépen dolgozni? Egyesek talán még mosolyognak is a társukon, aki elismerésnél többet aligha tud szerezni magának. A gazdasági mechanizmus reformja nagyobb feladatok elé állítja az üzemet. A piac igényeinek megfelelően bővíteni kell majd az áruválasztékot, emiatt több lesz az átállás, ami pedig bizonyára megkívánja, hogy mások is „univerzálisak” legyenek. Kérdés azonban, hogy ki fog olyan nagyon tülekedni azért a „megkülönböztető” címért, amivel semmi más nem jár, csak több gond és esetleg a könnyebben előfordulható selejt miatt még levonás is? P. B. ŐSZI PILLANATKÉP a békéscsabai Vetőmagboltban Télen-nyáron sokan felkeresik a gazdag árukészlettel ellátott boltot, hiszen akinek csak egy parányi kis kertecskéje is van, szüksége lehet az itt vásárolható dolgokra. — Mostanában mi a sztár? — Véradó ankét, ajándékműsor Szeghalmon ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első dij: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 14. rejtvényünk Mikor alakult meg a Szakszervezeti Világszövetség, a . világ. szervezett dolgozóinak első egységes szervezete, mely társadalmi j. rendszerre, politikád, faji, vallási és világnézeti különbségre való, tekintet nélkül tömöríti soraiba a világ haladó szakszervezeteit; Szép ünnepség színhelye volt Szeghalmon szombaton a járási művelődési otthon. A Vöröskereszt véradó ankétot és ajándékműsort rendezett. Erre meghívták a térítés nélküli véradóikat, a szervezésben részt vett vöröskeresztes aktívákat, valamint az intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetőit. Az ünnepségen F. Nagy Károly, községi párt titkár mondott megnyitót, majd dr. Rucz László, a megyei vérkonzerváló állomás igazgató főorvosa tartott ünnepi beszédet, melyben kihangsúlyozta a véradás jelentőségét és méltatta azoknak az embereknek az áldozatkészségét, aki'k önként jelentkeznek beteg embertársaik segítségére. Az ünnepi beszéd után több véradót és vöröskeresztes aktívát oklevéllel jutalmaztak, majd a Gyulai Erkel Művészeti Együttes ajándékműsorral kedveskedett a a jelenlevőknek. Kővári István Szeghalom kérdeztük Mágori Sándomé pénztárost, aki éppen egy kis kézi morzsolóért számolt be a pénztárba száztizenkét forintot. — Elsősorban ezek a kis gépek, amelyeket nagyon jól tudnak használni a baromfival foglalkozók — hangzott a válasz. A legutóbbi hetekben huszonöt morzsoló és hatvan kézi daráló talált nálunk gazdára. Azt hinné az ember, hogy ezen a vidéken nincs szőlőtermelés. Mégis elfogyott a kis szőlőprésből 30, a nagyobból tíz és az ennél is nagyobból öt darab. — Az őszi veteményezők? — Azok is megjelentek. Bőven viszik a saláta-, spenót- és sóskamagot, de mázsaszámra fogy a különböző vetőborsó is. Van árunk bőven, alaposan felkészülve várjuk az őszre megélénkülő forgalmat. Kürti András: A Zi-Három küldetése — Fantasztikus kisregény — 8. — Remélem — mormolta a házigazda és meglehetősen bizonytalan léptekkel előreindult, hogy kinyissa az ajtót. — A hölgy meg akarja nézni a Zi-Hármat. Jöjjön Giziké, tegyük le a táskákat. Felgyújtotta a villanyt az előszobában, ránézett a lányra, elmosolyodott. — Mielőtt vizitbe indulunk, biztosan jól fog esni egy fekete. Kicsit kitisztul tőle a kobakunk. Csináljak? Boronka Gizella bólintott, bementek a konyhába. Sovák leültette a vendégét egy hokedlira, és hozzálátott az előkészületekhez. Némi meglepetéssel vette tudomásul, hogy a kávéfőzőben ott az őrölt kávé és víz is kotyog benne. Aztán vállat vont és a zsinór végén levő dugaszt benyomta a konnektorba. Pakk! A konnektorból kékes szikra pattant ki, elaludt a villany. — Giziké, ne féljen — kiáltotta Sovák, miközben kirántotta a zsinórt —, csak rövidzárlat. Ez az átkozott kávéfőző! Persze, tegnap este is kicsapta! Egy perc türelmet, a ház sarkán van a villanyóra, mindjárt rendbe hozom! Tapogatózva indult volna az ajtóhoz, de a lány izgatott hangja megállította. — Tegnap este is kicsapta? — Igen. Csak most jutott eszembe, máskülönben hozzá sem nyúlok. — Gondolkozzék, Edus! Nem a rövidzárlat után szállt le a Bögre? — De... de igen... azt hiszi, hogy...? — Miért ne? — Ugyan! Még ezer helyen lehetett tegnap rövidzárlat a földön! És azóta tízezer helyen! — Persze, de mindegyik másmás elektromágneses rezgést kelt. Nekem elhiheti, ez a szakmám. Hátha éppen az a kávéfőző ... Futó léptek zaja hallatszott, a zseblámpás bariton érkezett meg. — Történt valami, Sovák úr?! Mert olyan hirtelen aludt el a villany az előszobában is meg a konyhában is! — Semmi különös. Lecsapott a villanyóra billentyűje. Nyomja vissza, legyen szíves. Kint van a ház sarkán. Megteszi? — Szívesen. Ne hagyjam itt addig a lámpámat? — Köszönjük, nem szükséges. Nem félünk. Mégis, amikor fél perc múlva újra kivilágosodott a konyha, két sápadt ember nézett egymásra. Sovák homloka verejtek- ben úszott. — Talán — suttogta —, talán meg kellene próbálni? Kimenjünk hozzá? — Igen. Hisz azért biztattam az ivásra, azért jöttem ide magával, mert reméltem, hogy spiccesen ismét ugyanúgy cselekszik majd, mint tegnap este. Megesküdnék rá, hogy ezzel a zárlatos kávéfőzővel adta meg tegnap is a vezérjelet. Gyerünk. — És ha igen ? — torpant meg Sovák. — Milyen feladatra kérjük meg? Gizi összeráncolta a homlokát. — Olyanra — mondta kisvártatva —, aminek a végrehajtásáról rövid időn belül meggyőződhetünk. Minthogy pedig még Boronka Gizella sem volt egészen józan, így történhetett, hogy néhány perc múlva a közeli térről a Hanka utca tízes számú ház udvarára került a neves polihisztor kisméretű bronzszobra, és
