Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
1947. szeptember 21, 4 Csütörtök A budapesti művészeti betek nagy eseménye: a Szófiai Nemzeti Opera vendégszereplése Ez idei budapesti művészeti hetek megnyitója egyszersmind a Szófiai Nemzeti Opera nagy érdeklődéssel várt budapesti vendégszereplésének a kezdete is: szeptember 16-án, szombaton este Musszorgszkij Hovanscsina című zenei népdrámájának előadásával mutatkozott be a nagy hírű együt- (es az Állami Operaház színpadán a magyar közönségnek. A társulat az európai fővárosok operaegyüttesei között az egyik legfiatalabb: 1908-ban alakult meg Opern a Drúzsba néven, s kezdte meg rendszeres művészi munkáját Szófiában. Művészgárdája főként külföldön, Oroszországban, Ausztriában, Olaszországban tanult ifjú énekesekből toborzódott. A teljes igazság kedvéért el kell mondani, hogy az első ope- raelőadás-féle 1891-ben zajlott le Szófiában: egy lelkes, Prágában tanult énekes és szófiai karmester barátja szervezésében jelenetek kerültek színre Verdi Trubadúrjából és a Windsori víg nők című Nicolai-operábói, s még abban az évben előadták a Faustot és a Trubadúrt — kórus és zenekar nélkül — zongorakísérettél. A kis társulathoz hamarosan egész sereg tehetséges művész csatlakozott, de miután az állam minden támogatást megtagadott tőle, 1893-ban — akkor pedig már teljes zenekara és énekkara is volt — feloszlott. flZ Újonnan megalakult együttesnek már több szerencséje volt. Bár még mindig 1922-ig kell várakoznia, hogy az állam a maga társulatának vallja, s nemzeti operává avassa — gazdag opera- játékrendet alakít ki, s 1911-től kezdve már nemcsak a világ nagy operaszínpadainak hagyományos repertoárját játssza sikerrel: egymás után mutatja be bolgár szerzők — Emanuil Manolov, Georgi Atanaszov, Dimiter Hadzsi Geór- giev — operáit. A két világháború között a társulat főként legkiválóbb énekművészei révén már igen jó hírnévre tett szert: Elena Nicolai, Ljuba Volicskova, Todor Mazarov (akit annak idején Bruno Walter a bécsi állami operaházból indított el a „tenor-sztárok” útján), Kriszto Bramborov, Peter Rajcsev, Mihail Popov, Borisz Krisztof a Milánói Scala színpadának épp oly gyakori vendégei voltak, mint a New York-i Metropolitannak. És a Szófiai Nemzeti Opera értékes munkája új meg új művek komponálására ösztönözte a bolgár zeneszerzőket is. Alig múlt el évad, hogy új hazai mű ne került volna a közönség elé. A felszabadulás a bolgár opera újabb nagy fellendülését is hozta. A népi állam most már nemcsak Szófiában támogatta bőkezűen a nemzeti operát: több vidéki városban, így Plovdivban, Ruszé- ban, Várnában, Sztara Zagorá- ban is állami operatársulatok kezdték meg működésüket, s 1953- ban megnyílt Szófiában egy másik színház is, amely operát és balettet játszik. fiz operaszínpadok népszerűsége révén egész sor új bolgár mű is született, főként nemzeti témájú alkotás; közülük is kiemelkedik értékeivel Ljubomir Pipkov: Momcsil, Veszelin Szto- janov: Ravasz Péter és Marin Goleminov: Ivaljo című operája. Bulgár iát már régebben is a tehetséges énekesek hazájaként Budapesten emlegették a zenei világban, a legutóbbi húsz évben meg éppen annyi kiváló bolgár énekest kapott szárnyra a hírnév, hogy ez bizonyára nem csupán „természeti adottságokból” ered. Egyrészt igen sok tehetség tűnik ki a felszabadulás óta kivirágzott műkedvelő mozgalomban, másrészt az állami zeneiskolák országos hálózata egyetlen ígéretes fiatalt sem enged elkallódni. S végül — miként a példák tanúsítják: a bolgár énekpedagógia nagyon megalapozott énektechnikai és zenei biztonságot ad minden fia- j tál énekesnek. Manapság szinte ! alig van nemzetközi énekverseny, | ahol ne tűnnék fel egy-egy fiatal bolgár tehetség, vagy fesztivál, ahol ne szerepelne egy-egy bolgár énekesnagyság: Nikolaj Gya- urov, Nikola Nikolov, Julia Vie- ner, Dimitar Uzunov, Raina Ka- baivanszka Nikola Gyuzelev, A Szófiai Nemzeti Opera társulata hetven magánénekest, nyolcvanöt tagú énekkart, kilencvenöt balett-táncost és 130 tagú zenekart foglalkoztat. Az együttes a legutóbbi másfél évtizedben több alkalommal szerepelt nagy sikerrel külföldön. Turnédnak első állomása 1953-ban Moszkva volt, majd utána brüsszeli, párizsi és bukaresti vendégjáték következett. Olaszországban már kétszer is járt a társulat. Bolgár vendégeink Budapesten négy estén lépnek fel. A szereplők között a budapesti közönség ott találja a nálunk is jól ismert művészek közül Nikola Nikolovot (a Turandot Kalafja szerepében), Ljubomir Bodurovot, Nikola Gyu- zelevet, Pavel Gerdzsikovot. Az előadásokat Atanasz Marga- ritov, Marin Goleminov és Ászén Najdonov vezényli. L. J. KRIMI-PARÓDIA A SZÍNHÁZBAN A Békés megyei Jókai Színház ] megkezdődtek, rendezője Máté szeptember 29-én nyit A. Paso: On Lajos. Két felvételünk az elmúlt is lehet gyilkos című krimi-paródiájával. A darab próbái már napokban, a színház próbatermében készült Ahol as ismeretterjesztés központja az iskola Pusztaföldvárt sűrűn emlegetik mint jó példát ott, ahol az ismeretterjesztésről van szó. Méltó az elismerésre, hiszen igen mostoha körülmények között kell szervezni, s ennek ellenére az elmúlt évadban 39 különböző ismeretterjesztő előadást tartottak a községben, összesen mintegy 2 ezer résztvevővel. Pleskonics András, az általános iskola igazgatója már 7 éve a TIT helyi titkára, s irányítja az ismeretterjesztést a községben. Jól ismeri tehát az embereket, érdeklődési körüket, s azt hihetnénk, hogy könnyű dolga van. Ám mégis inkább a nehézségekről, mint az eredményekről beszél. — A statisztika jót mutat, és ha csak a számokat . néznénk, meg is lehetnénk elégedve — ] mondja. — De nemcsak ez a fontos. Az embereket szinte minden alkalommal újból és újból meg kell nyerni. Minduntalan kutatni kell, mi érdekli őket, milyen témájú előadásokat szer-1 vezzünk, hogy a lakosság min- j den rétegéhez eljussunk, és a számok válóban megmutassák a tartalmat is. Könnyű lenne például csupán orvosi vagy irodalmi előadásokat szervezni, mert tapasztalataink szerint ezek a legkedveltebbek. A mezőgazdasági téma viszont már korántsem ilyen népszerű. Hosszú éveken át kísérleteztünk a mezőgazda- sági : növénytermesztési, állat- tenyésztési — témákkal, hogy megkedveltessük, de a megjelenés mindig minimális volt. Előfordult az is. hogy egy-egy előadás érdeklődés híján elmaradt. A mezőgazdaságban dolgozók mégsem maradtak ki az ismeretterjesztésből. A pedagógusok a mezőgazdasági szakemberekkel összefogva, új módszerekkel hozták közelebb az emberekhez a témát. A brigádgyűlések előtt, vagy után szerveztek előadásokat például a mezőgazdasági egészségügyiül vagy a munka- védelemről. Rájöttek, hogy ez érdekli az embereket. Később a tsz-tagok igényelték, mert az előadások után érezték, hogy mennyire szükséges az ilyen ismeretek megszerzése. A témakör tehát így bővül, s az idén még tovább bővítik filmvetítésekkel, szakelőadásokkal. Az új módszerekhez tartozik, hogy a helyi fogyasztási szövetkezettel karöltve tavaly szintén tartottak előadásokat. A szövetkezet méhész, kertész és kisállattenvész- tő szakcsoportjának tagjai részére az érdeklődési körüknek megfelelően 11 előadásból álló sorozatot szerveztek. A községben úgyszólván az iskola az ismeretterjesztés központja. Itt tartják az előadások zömét, s az igazgató és a pedagógusok szívvel és odaadással vesznek részt ebben a munkában. Sok segítséget kapnak az orvostól, a tsz-ek agronómusai- tól és más területen dolgozóktól is. S bár a községben olyan nehézségekkel küzdenek, hogy megfelelő kultúrotthon híján sokszor nincs hol megtartani az előadásokat, az összefogás, a tenniakarás mé«is olyan eredményekre vezet, hogy a járás legjobbjai között emlegetik Pusztaföldvárt. Kásnyik Judit Együtt a szereplőgárda. Jobbról Máté Lajos, a rendező. Schwetz András, Sós László és Szoboszlay egyik jelenetében. Sándor a darab Fotó: Demény Kürti András: A Zi-Három küldetése — Fantasztikus kisregény — 4. Felkapott egy követ o földről és az űrhajó felé hajította. — Mész innen! Sem a tett, sem a kísérő szöveg nem magyarázható logikai érvekkel, de így történt. A Bögre, amelyik Taivan felett ennél sokkal gorombább atrocitásra sem reagált, most megszólalt: — Nem mész — mondotta — hanem jössz. Én jössz, mert innen vezérjel. Gátlás megszűnt. Zi-Háro-m teljesítheti földi utasítások. Tied utasítások. Elnézést, gyatra magyar beszéd, de Zi-Három főleg világnyelvekre programozást kapsz. Várok utasítás, vagy kérdés. — Kezicsókolom — hebegte hősünk, merthogy a Bögre természetesen ezúttal is emberi szavak keverékéből állította ösz- sze szövegét és utolsó mondata véletlenül csupa női alt és szoprán hangból állt. — Kegyed... kegyedék az idegen űrhajó, amelyik...? — Igen. Figyelmeztetés! Egy vezérjel után egyfajta feladat én csinálhatsz, sokszor is, széria is. Más fajta feladat, újabb vezérjel kell... Sovák ekkorra már csaknem teljesen kijózanodott. — Bocsánat, itt valami félreértés lesz! Én... én nem adtam semmiféle vezérjelet, azt sem tudom, mi fán terem, én, kérem, gépkocsielőadó vagyok a Gigant- nál... — Vezérjel innen — zárta le a vitát a Bögre. — Te rendelkezel információval, vagy q energiával, munkavégzés céljából. Bolond gondolat támadt Sovák fejében. — Hát, ami azt illeti?... egy kis munka akadna éppen. Szállítást is tetszik vállalni? — Transzport? Igen. Egyik kontinenstől másikra rá? Földről más égitestre rá? — Nem. kérem, a Kőbányai úti telepünkről kellene Kelenföldre, Óbudára és még egy pár helyre. Épületelemeket, tetőfedő lemezt, nyílászáró szerkezetet. Az udvaron vannak tárolva... Persze, nem kívánom ingyen, elég nagy tétel... — Zi-Három — közölte pillanatnyi szünet után a Bögre — nem ismersz ezeket a helyeket, nem ismersz ezeket a tárgyakat. Nem érdekes. Gondolatátvitel segít. Te erősen gondolsz a hely rá, ahonnan a tárgyakat transzport lesz. Milyen tárgyak, menynyi tárgyak? Aztán sorba gondolsz azokra helyekre rá, ahova tárgyak transzport lesz. Világos? — Igenis — felelte a Gigant gépkocsielőadója —, a helyeket jól ismerem, a tételek a fejemben vannak. Erősen gondolok rájuk, ahogy parancsolni tetszett. — Elég. Köszönöm. Adatok rögzítve nálam. — És most... most mi lesz? — Zi-Három elvégez munkát. Te csinálsz, mit akarsz. Sovák még topogott egy darabig, aztán visszament a házba, be a szobába, levetkőzött, leoltotta a villanyt, bebújt az ágyába és vagy tíz percig révetegen bámult a sötétbe. A tizedik percben arra a meggyőződésre jutott, hogy álmodta az egészet, mindenesetre kimászott a paplan alól, átment a konyhába, kinézett az ablakon. Igen, persze, a gyümölcsfák közötti tisztás üres. Részeg álom volt az egész. * Nem volt gyakorlott ivó, reggel zúgó fejjel ébredt. Ránézett a vekerre, ijedten ugrott ki az ágyból. Fél perc alatt megmosakodott, a borotválkozást alkalmasabb időpontra halasztotta, felöltözött, nyakkendőjét már úgy kötötte fel, hogy közben fu-
