Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
1*67. szeptember 19. 5 Kedd A népművelési fanács konstruktív javaslatokkal segíti a község kulturális életét Tervek Vésztőn, az új évadra A községi népművelési terv kidolgozásában és megvalósításában. a népművelési tanács Vésztőn is jelentős tényező. Az évad első ülését a közelmúltban tartották meg, melyen Kiss József népművelési igazgató ismertette az 1967—68-as előzetes tervet, s azt a tanács tagjai hasznos észrevételekkel egészítették ki. A továbbiakban megvitatták az új évad műsornaptárét, végül pedig a munkahelyi, társadalmi és tömegszervezetá kultúr- felelősök feladatait dolgozták ki. A tanács elé terjesztett népművelési terv bevezetője értékeli az elmúlt évad eredményeit. Abból indul ki, hogy a főbb célkitűzés az irodalmi, művészeti nevelés hatékonyságának emelése, a klubtevékenység erősítése és a politikai ismeretek jobb terjesztése volt. Az eredmények számbavételénél a népművelési tanács úgy találta, hogy az irodalmi nevelést a központilag szervezett író—olvasó-találkozók, valamint a községi könyvtár olvasószolgálatának javulása jól szolgálta. A klubmozgalom értékelésekor megállapíthatták, hogy a művelődési otthon ifjúsági klubjának tartalmas és példamutató élete megfelelő hatással volt a tsz-tagok fejlődésére, ugyanakkor a foldművesszövet- kezeti KISZ-klub, a művelődési otthon filmklubja és diákklubja helyenként egészen magas szintű programot tudott megvalósítani. A népművelő munka árnyoldalai között említették meg, hogy több szakkör és tanfolyam iránt nem mutatkozik kellő érérdeklődés és visszaesett a községben a nagytermes rendezvények látogatottsága is. Mindezekből arra következtettek, hogy» az új népművelési évadban a művelődési otthon társadalmi vezetőségére is több feladat hárul, ugyanakkor a községben folyó népművelési propagandán is javítani szükséges. Külön foglalkoztak az új évtohokui egyetem base-ball pályájára. Néhány percen belül tömegesen vették körül diákok és a tanszemélyzet tagjai. Teljesen tömör test benyomását keltette. Lehívták a dékánt, Micu- tami doktort, aki gyűrűjével megkopogtatta a Bögre burkolatát. Ekkor az űrhajó megszólalt. Japánul beszélt, feltehetően mag- netofonos szisztémával tárolt emberi szavak összeillesztésével, mert különböző férfi, női, gyermekhangok keveredtek a szövegben és nyelvtanunk rendhagyó eseteiben mindig hibát vétett. Az egyik hallgató gyorsírásos jegyzete alapján reprodukáljuk az eseményt. A Bögre ezt mondta: — A Zum csillag lakói szeretettel köszöntik űrlaboratóriumuk útján a Föld embereit. Az űrlaboratórium neve Zi-Három. Két elődje járt már nálatok, nem látható alakban. Ezek segítették a Zi-Hármat, hogy megismerje a nálatok uralkodó természeti viszonyokat, a népek társadalmi berendezkedését, gazdaságát, művészi és tudományos vívmányait, nyelvét. A Zi-Három feladata, hogy most ő tájékoztassa a Föld embereit a Zum csillag lakóinak életéről, átadja az ő tudományos és műszaki tapasztalataikat és a benne tárolt energiával közvetlenül is segítse az emberiséget. ad világnézeti és politikai nevelőmunkájának tennivalóival. Részletes programot állítottak össze, melyben a változatosságra és az igények felmérésére való helyes törekvés tükröződik. Elhatározták, hogy szeptember 30-ig a KlSZ-ifjúság segítségével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére találkozót rendeznek, melyre a község veterán kommunistáit és a fiatalokat hívják meg. A szellemi vetélkedőkön, a Szovjetunió gazdasági és politikai életének ismeretéből vizsgáznak a résztvevők és szintén az őszi hónapokban a szovjet filmhét filmjeiből öt alkalommal rendeznek ankétot. Kiemelkedik még az új évad programjából a könyvtár több érdekes eseménye, melyék között író—olvasótalálkozó, könyvkiállítás és egy Hübest is szerepel, ezen a Szovjet Híradó szerkesztőségének képviselőit látják vendégül. A politikai és világnézeti nevelő- munkát lesz hivatott segíteni a művelődési otthon új honismereti szakköre, melyet a Hazafias Népfront helyi vezetőségének közreműködésével alakítanak meg. Az évad első ülésén a községi népművélési tanács kidolgozta még az általános és szakmai műveüíéX- emelésének népművelés» torvet- majd meghatározták a művelődési otthon nagyobb rendezvényeinek programját Az elfogadott műsornaptár szerint a Békés megyei Jókai Színház, az Országos Rendező Iroda és a község öntevékeny együttesei négynégy alkalommal tartanak előadást, a klubok hat irodalmi estet, két író—olvasó-, két művész— közönség-találkozót rendeznek. A zenei nevelés sem maradt ki elképzeléseikből: az Országos Filharmónia négy hangversenyt ad Vésztőn, ezeket zenei ismeretterjesztő előadások, tánczenekari , népzenekari, kamarazenekari és kórus-műsorok egészítik ki. A tanácskozáson kidolgozták az évad gyermek-foglalkozásainak, az ifjúsági Muboknak és a termelőszövetkezeti kluboknak a programját is. A tsz-klübokat a művelődési otthon patronálja, s több alkalommal rendeznek ezekben a klubokban mintafoglalko- .zásokat.'Eldöntötték azt is, hogy a művelődési otthon társadalmi vezetőségét novemberben újjáválasztják, hetenként kétszer jelentkezik önálló adással a község? hangos újság, a községi KISZ-bizottsággal együtt pedig, havonta kiadják a KlSZ-híra- dóit, mely rendszeresen tájékoztatja a fiatalokat a különböző művelődési, szórakozási lehetőségekről, kulturális eseményekről. Az összefogás jelentőségét és hasznát jól példázta ez a megbeszélés, mely Vésztőn már hagyományos és konstruktív eszköze a művelődéspolitikai célok megvalósításának. S. E. Nem lehetne korákban? Csak az őszinte elismerés hangján lehet szólni az Iskolatelevízió lassan már tradíciókkal rendelkező munkájáról, melynek célja, hogy a szemléltetés eszközével vigye közelebb az anyagot a tanulók lelkivilágához, értelmi képességéhez. Az Micutami doktor megkérte . a Bögrét, hogy továbbítsa a Föld köszönetét a Zum lakóinak. — A Zá-Három — jelentette ki ekkor a Bögre — nem továbbíthatja az üzenetet. Nem teljesítheti többi feladatát sem. A Zi- Három ugyanis ideérkezése óta nem kapott vezér jelet A dékánnak arra a kérdésére, hogy mi az a vezérjel, a Bögre a következő felvilágosítással szolgált: — A Zi-Három csak a vezérjel vétele után cselekedhet. A Zum lakói, ismerve a Földön uralkodó társadalmi viszonyokat, fenntartják maguknak a jogot, hogy eldöntsék, mikor és milyen célra használható fel a Zi-Három energiája, mely esetekben nyújthat a Zi-Három az emberiségnek tudományos, műszaki vagy egyéb információt. A vezérjel feloldja a gátló áramköröket, azt követően a Zi-Három már földi utasításra is tevékenykedhet. De a Zi-Három negyedik napja elvesztette minden kapcsolatát a Zummal, nemhogy vezérjelet, semmilyen' parancsot, útbigazí- tást nem kap. Micutami doktor akkor az iránt érdeklődött, vajon a Zi- Három berendezésében történt-e valami hiba, ami lehetetlenné teszi az összeköttetést és nem javíthatnák-e ki a hibát esetleg emberi erővel? (Folytatjuk) adatok egyre sokoldalúbbak, színesebbek, ezért változatosabb, újszerűbb pedagógiai módszereket igényelnek a feldolgozást illetően. Hogy ezt a munkát a pedagógusok részére megköny- nyítsék, szakmai, módszertani tanácsok adásával eredményesebbé tegyék, már az elmúlt esztendőben életre hívták a Pedagógusok fóruma című adást, melyet minden pénteken 19 órától sugárzott a tv. Ezeken az adásokon a pedagógusok részére, előzetest adtak a soron következő műsorokból, beszélgetéseket folytattak a már elhangzott műsorokkal kapcsolatosan és a legégetőbb oktatási, nevelési feladatokról is szó volt. Megszoktuk, megszoktatták velünk az önkéntes továbbképzésnek ezt a televíziós formáját, s éppen ezért hiányoljuk, hogy az új tanévben eltértek a péntektől és a 19 órás műsorkezdéstől, helyette csütörtökön 22.20 perctől sugározzák. Mint gyakorló pedagógus, aki ismeri a vidéki nevelők életét és munka- körülményeit, az iskolán kívül is rájuk váró feladatokat, tudom, hogy ezután lényegesen kevesebben fogják ezeket az adásokat megtekinteni, egyszerűen azért, mert erre fizikailag képtelenek lesznek. Éppen ezért, ha csak egy lehetőség van rá, korábbi időben kellene ezeket az adásokat közvetíteni, vagy ha erre nincs rr}ód, akkor egy másik alkalommal — de korábbi időpontban — meg kellene ismételni, mint ahogy ezt a tanulóknak szóló adásokkal is teszik. Megérné, hiszen a műsorszerkesztőknek sem lehet közön- bős, hogy egy-egy adást az érdekeltek hány százaléka tekint meg. Szilárd Ádám tanár, BUcsa A ............ reformja k ülkereskedelem eddig szervezetileg elkülönült az egyéb gazdasági folyamatoktól — a termeléstől és a felhasználástól — s egyidejűleg hiányos volt a külső és a belső piac, a termelés és a külföldi értékesítés, valamint az import és a felhasználás közötti gazdasági kapcsolat. A gazdasági mechanizmus ■«refomja éppen ezért a külkereskedelem állami monopóliumának fenntartása mellett a gazdasági folyamatok átfogóbb egységét kívánja megteremteni s ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is biztosítja. A külkereskedelem szervezetét, a termelők és a külkereskedelem új elszámolási kapcsolatait szabályozó kormányrendelet értelmében a jövőben ipari és kereskedelmi vállalatok is végezhetnek külkereskedelmi tevékenységet, ha ebből — az export—import-jogból — pótlólagos előnyök származnak. A Gazdasági Bizottság határozata jelentős mértékben növelte a külkereskedő ipari és egyéb vállalatok számát. Export—importjogot kapott a többi között az AGROTRÖSZT, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Élelmiszer- ipari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat, a MOM, a Magnezitipari Művek, a Középgép- ipari Kereskedelmi Vállalat, a Bőripari Vállalat, az Erőmű Beruházási Vállalat, a Tatabá-. nyai Szénbányászati Vállalat, a Magyar Villamos Művek, a Telefongyár, az Orion, a Finommechanikai Vállalat, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár. Továbbá: több építőanyag- és gépipari vállalat, termelőeszközkereskedelmi vállalat lehetőséget kapott arra, hogy a szocialista országok közötti munkamegosztás és a választékcsere lebonyolítására esetenként önállóan exportáljon és importáljon. A kereskedelempolitika' érdekek figyelembevételével az export—import-jog további ipari és kereskedelmi vállalatokra Is kiterjeszthető, ha azok kérik ezt a jogot s külkereskedelmi tevékenységüket különböző szempontok — pl. a magas exporthányad — indokolják. A későbbiek során azonban az önálló export—import-jogot már a külkereskedelmi miniszter engedélyezi. A külkereskedelem új mechanizmusának korántsem a szervezeti változás a legfontosabb eleme. Nyivánvaló ugyanis, hogy a termelés és az értékesítés szervezeti kapcsolata csak bizonyos határok között valósítható meg, mert a kereskedelempolitikai érdekek, a piacon való eredményes fellépés továbbra is indokolják a specializált külkereskedelmi vállalatok fenntartását. A belföldi és a külföldi piac szorosabb kapcsolatát, a termelés és a realizálás gazdasági egységét tehát a szervezeti formáktól függetlenül is biztosítani kell. U bből a szempontból annak van döntő jelentősége, hogy 1968-tól kezdve a külföldi piacok értékítélete — a tényleges devizaár — közvetlenül hatással legyen a temelésre. Az ipar- vállalatok exportból származó bevételét — akár közvetlenül exportálnak, akár külkereskedelmi vállalatok útján — a tényleges devizaár szabja meg, amelyek forintegyenértékét az egységes devizaszorzókkal számítják ki. Ugyanez a helyzet az importnál: a felhasználók a mindenkori devizaköltségeknek megfelelő forintösszeget fizetik a külföldön vásárolt anyagokért, alkatrészekért és gépekért. Az új gazdasági mechanizmusban megváltoznak a termelő és a felhasználó, valamint a külkereskedelmi vállalatok elszámolási kapcsolatai is. A külkereskedelmi vállalatok eddig fiktív — látszólagos — kereskedői munkát végeztek: fix áron megvásárolták a termelőtől az árut és külföldön eladták, illetve a külföldi piacokon megvásárolt termékeket átadták a felhaszr-Hóknak. Mégsem voltak igazi kereskedők, még kevésbé vállalkozók, mert tevékenységük kockázatát az állam viselte, a költségvetés térítette meg — árkiegyenlítés formájában — a belföldi és a külföldi ár közötti különbséget. A jövőben a külkereskedelem az tsetek többségében a termelő és a felhasználó bizományosa lesz, csak megbízásra köt export-, importügyleteket s ezért a munkájáért jutalékot kap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok másmilyen elszámolási formákat is választhatnak. Ezeket már az jellemzi, hogy a felek megosztják a. termelés és a külföldi értékesítés kockázatát s vállalkozói együ*’.működésük eredményéből a szerződésben meghatározott arányban részesülnek. K külkereskedelem köz- ponti irányításának egyik legfontosabb eszköze a két devizaszorzó, amelyek általában exportra ösztönöznek — ugyanis a devizaszorzóval számított forintbevétel a legtöbb feldolgozóipari terméknél kisabb-na- gyobb mértékben meghaladja a belső árszintet —, de emellett szocialista és tőkés piac viszonylatban is terelő hatást fejtenek ki. Szabályozó eszköz a vám is, amelynek nagyobb, aktívabb szerepe lesz, mint a múltban. Az állam emelle.t ún. preferenciákkal — azaz: előnyben részesítéssel —, szubvencióval és egyéb módszerekkel — pl. export- és importhitelekkel, letéti rendszerrel stb. — befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat. A gépimport-igényeket nyilván tevőlegesen befolyásolja, hogy a felhasználónak a Magyar Nemzeti Banknál a deviza ellenértékéhez igazodó forintletétet kell elhelyeznie, amelynek összege esetenként a vételár töboszörö- sét is meghaladhatja. (Pl. abban az , esetben, ha a gépet olyan országban kívánják megvásárolni, amellyel passzív a kereskedelmi mérleg). A gépimportot azonban az állam preferálhatja is: előnyben részesíti az importengedélyek kiadásánál általában a szocialista országokban történő gépvásárlást, adott esetben pedig mentesítést ad a letét alól. (Pl. amikor az importálandó géppel előállítható termékek exportja révén rövid idő alatt a gépvásárlásra felhasznált devizában térül meg a vételár). S végül nem feledkezhetünk meg az irányítás egy másmilyen jellegű eszközéről sem: export- és importügyletek csak a külkereskedelmi minisztérium által kiadót engedélyek alapján köthetők. Az importnak az engedélyen kívül a devizafo- rint-fedezete is feltétele. A deviza megvásárlásához szükséges forintot a felhasználónak kell biztosítani. Garamvölgyl István 17428705
