Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
A huszonkettedik közgyűlés elé Különleges körülmények között csúcsértekezlet határozatainak tanyílik meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének híressé vált és sok vihart látott üvegpalotájában az ENSZ XXII. rendes közgyűlése. Különlegesnek lehet tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a megszokottnál is több súlyos probléma zsúfolódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősorban a leszerelés, az európai biztonság és a német kérdés, valamint a világ- szervezet belső kérdései foglalkoztatták. Mindezt pedig beárnyékolta a vietnami háború. Ez utóbbi formailag ugyan nem tartozik és nem is tartozhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatáskörébe (hiszen alapvetően egy országon belül folyó szabadságharcról van szó az elnyomás erői ellen — mégis a napirenden kívüli, magas szintű diplomáciai tárgyalások fő témája volt . Nyíltan meg kell mondani: a helyzet sok szempontból még bonyolultabb, mint a XXI. ülésszak végén, amikor az akkori közgyűlés afgán elnöke, Pashvak azzal a kegyes kívánsággal zárta a tanácskozásokat, hogy a karácsonyi és újévi tűzszünet nyissa meg a rendezés felé vezető utat A XXI. ülésszak befejezése óta az óbajok és illúziók nem vitték közelebb a világot a megoldáshoz. Mmdenekelőtt azért nem, mert az amerikai politikában egyre inkább a katonai ultrák, a „héjjáík” akarata érvényesül. A XXI. ülésszakon Péter János magyar külügyminiszter joggal beszélt az egész nemzetközi helyzetre nehezedő árnyékról az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatban — s ez az árnyék azóta csak sötétebbé vált! A tavalyi helyzethez képest új, súlyos bonyodalmak is adódtak. Mindenekelőtt a közel-keleti háború és a nyomában kialakult válságos helyzet. A XXI. ülésszak után az izraeli támadás már egy rendkívüli ENSZ-ülésszak témája volt. Ez a rendkívüli ülésszak lényegében eredménytelenül zárult. Közben az arab országok számos értekezleten egyeztették álláspontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rendkívüli ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték a közel-keleti kérdést. Miután ebben az esetben az ENSZ-et elsődlegesen érintő kérdésről vem szó, a rendkívüli ülésszak 24 órás tanácskozás után „átalakul” az Egyesült Nemzetek XXII. rendes közgyűlésévé. A közel-keleti helyzet ily módon magának a XXII. közgyűlésnek lesz egyik legfontosabb napirendi pontja. Természetesen még vázlatos jóslatokba sem lehet bocsátkozni a várhatóan éles közel-keleti vita kimenetelével kapcsolatban. A szocialista országok álláspontja világos: minden rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket megszállva tartó izraeli erők visszavonása lehet. Ehhez még azt lehet hozzáfűzni, hogy a Miaitoumi arab nósága szerint — Algéria és Szíria kivételével — az összes arab országok a válság politikai megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az ENSZ-ülés- szakon legalább egy későbbi megoldás elvi alapjait sikerül felvázolni. Az előző ülésszakhoz hasonlóan az ENSZ belső szervezeti kérdései a XXII. közgyűlésen is jelentős szerepet kapnak. Ezek a belső problémák (elsősorban az úgynevezett ENSZ békefenntartó erők kérdése) ugyancsak rövid rendkívüli ülésszak napirendjén szerepeltek 1967 tavaszán. E rendkívüli ülésszak világossá tette, hogy csak látszólag szervezeti — valójában elsőrendű politikai kérdésekről van szó. A vita lényege: a szocialista országok azt követelik, hogy csakis a Biztonsági Tanács határozatai alapján, tehát a nagyhatalmak egyhangú döntésével lehessen megbízást adni a világszervezet békefenntartó erődnek bevetésére. Ezzel a szocialista diplomácia a harmadik vüág bonyolult és nehéz helyzetben levő államainak elemi érdekeit védi. A Biztonsági Tanács jogkörének megóvása lehetetlenné teszi ugyanis, hogy az új gyarmatosítás különböző akcióit a világszervezet lobogójával álcázzák. A jelek szerint az oly nehéz helyzetben tanácskozó XXII. ülésszak a leszerelés és az ezzel ösz- szefüggő nemzetközi biztonsági problémák területén érhet el leginkább értékes és közvetlen gyakorlati jelentőségű előrehaladást Már a XXI. ülésszak egyik számottevő eredménye volt a világűr békés felhasználásáról szóló határozat elfogadása. Azóta a genfi leszerelési konferencián az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó 3. cikkely kivételével sikerült szovjet—amerikai szövegezést, beterjeszteni az atomfegyverek továbbterjedését akadályozó nemzetközi megegyezéssel kapcsolatban. Az atomsorompó-egyezmény tehát egyetlen, bár lényeges cikkely kivételével készen áll. Remélhető, hogy az ENSZ-közgyülés vitái során az egyezmény ügye tovább halad előre a teljes megvalósulás felé. Az ellenőrzéssel foglalkozó 3. cikkely vitája mindenekelőtt Nyugat-Németország atom-étvágyát tükrözi. Bonn állt ugyanis azoknak az államoknak élére, amelyek nem akarják elfogadni a Bécsben székelő atomenergiaügynökség ellenőrző szerepét az atomsorompó-egyezmény végrehajtásában. A XXII. ülésszaknak nagy szerep juthat abban, hogy ezt a bonni ellenállást letörje. A szocialista országok diplomáciája mindenesetre arra hívja majd fel a világ figyelmét, hogy a leszerelés és az európai biztonság problémáinak még részleges megoldása is elképzelhetetlen, ha Bonnt nem kényszerítik reváns- és atomigényeinek nyílt feladására. EÍÍ5 az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tájékoztató a megye ifjúságának helyzetéről Megyénk országgyűlési képviselői szeptember 18-án tartották csoport-ülésüket Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei titkárságának helyiségében Uhljár Mihály országgyűlési képviselő elnökletével. Az ülés tárgysorozatában elsőiként szerepelt az országgyűlés legközelebbi ülésszakán napirendre kerülő törvénytervezeteik megtárgyalása, illetve észrevételek megvitatása. Ezt követően Michalik György, a megyei KISZ-bizottság első titkára adott szóbeli tájékoztatót a megye ifjúságának helyzetéről. Elöljáróban elmondotta, hogy megyénk területén az elmúlt néhány év alatt növekedett a KISZ-fiatalok befolyása a kívül levő fiatalok körében. A 740 alapszervezetben tömörült 23 410 KISZ-tag törekvése volt és lesz, hogy nemcsak a kiszesek, hanem valamennyi fiatal érezzen felelősséget a közügyek iránt Tapasztalat, hogy szívesen vesznek részt a politikai és egyéb rendezvényeken. A tájékoztaitóból is a képviselők hozzászólásából ..is .kiderüli, hogy a mi ifjaink élik a mai fiatalok életét. Megtalálhatók mindenütt ahol az élet zajlik. Az a tizennégyezer fiatal, aki az üzemekben dolgozik, a végzett munkája szerint méltó jogutóda idős szaktársainak. A felmérés szerint 10—12 millió többlettermelést értek el terven felül az elmúlt években. Az a tizenkétezer tsz-tag fiatal is lelkiismeretesen dolgozik. A fiatalok gondja-baja azonban mégis sok tekintetben orvoslásra vár. A sok közül néhányat említünk csupán az elhangzott tájékoztató alapján. Mindenekelőtt feltétlen szóvá kell tenni, hogy több olyan fiatal van, aki nem a képzettségének megfelelő területen dolgozik az üzemben. A leányok és fiatalasszonyok munkával kapcsolatos szakmai képzése, elhelyezése nem'megfelelő. A tsz-fiatalok általában igénylik, hogy legalább havonta kapjanak fizetést. Ezzel szemben a tsz-ek egy része nem biztosítja a szerződésben megállapított (ruha stb.) ellátást sem. A végzett tanulók munkába állítása nem kielégítő. Mindez orvoslásra vár, csakúgy, mint a politikai és szakmai ismeretek párhuzamos fejlesztése az iskolákban. Nem elegendő csak szakmára nevelni, a politikai és társadalmi szemléletre való nevelés a fő cél a továbbiakban is. E tanácskozás során többek között felvetődött a tanyai iskolák körzetesítésj problémája. A tanulás érdekében szükségessé válik tanyai kollégiumok építése. Ez segítségül szolgálhat a fiatalok összeforrottságának nevelésében. Végső soron olyan álláspont alakult ki, hogy az ifjúság nevelése minden tekintetben a régi rossz módszerek elvetését, az új megismertetését követeli. Fő cél mindenekelőtt az ifjúság munkára való nevelése és politikai öntudatának növelése. A képviselőcsoport ülése bejelentésekkel és tájékoztatóval ért | véget. A Szovjetunióba utazhat a Ki mit tud? • megyei győztese A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére megyénkben Ki mit tud a Szovjetunióról? címmel vetélkedőket rendez a KISZ, a Hazafias Népfront, az MSZBT, a szakszervezetek és egyéb szervek közreműködésével. A vetélkedők során felelevenítik a forradalom legfontosabb eseményeit és bemutatják a Szovjetunió mai életét, az irodalom, film, zene, képzőművészet és a tudomány, technika terén. A kérdéseket ugyanis ilyen témákból, állítják össze a vetélkedők szervezői. Az alapszervezetek, sportkörök fiataljainak vetélkedőit október 10-ig tartják meg megyénk városaiban, üzemeiben, a községekben és a különböző munkahelyeken. A -'járási versenyek lebonyolítására október 10 és 20-a között kerül sor. Ezek levezetését a Jókai Színház művészei, valamint a népművelés különböző ágaiban tevékenykedő vezetők vállalták. Október 21-én a Csorváson megrendezésre kerülő megyei elődöntőn az orosházi és szarvasi járás, illetve város, valamint a mezőkovácsházi járás legjobbjai, az október 28-án Békésen megtartandó vetélkedőn pedig a békési, szeghalmi és gyulai járás, valamint Békéscsaba és Gyula győztesei vesznek részt. A megyei döntőt novétnber 4-én Békéscsabán, a Jókai Színházban rendezik meg. Itt adják majd át az első helyezettek díjait is. Az egyéni első helyezett jutalma: szovjetunióbeli utazás, ezenkívül sok értékes tárgyjutalmat — többek között táskarádiót, karórát, könyveket — kapnak a sikeresen szereplő egyéni versenyzők és csapatok. Nemcsak a gabonaszalma betakarításának nélkülözhetetlen eszköze a bálázógép. Állami és szövetkezeti gazdaságaink mind több szálas takarmány betakarításánál is alkalmazzák, azért, hogy rövidebb idő alatt, gyorsabban beszállíthassák a földről- és kisebb helyen tudják tárolni. A hu- nyai Hunyadi Tsz határában fényképeztük le ezt a gépet, amely a kicsépelt maglucerna szalmáját bálázta. Fotó: Demény MÉG MINDIG DOLGOZNAK A BÁLÁZÓGÉPEK
