Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

1967. szeptember 16.

5

Szombat

Csctládiház-építés —

kölcsön eszközökkel

«

k-jMSS&tSSSLiiif*?..... . :■ .. • • *- ■ ...v.Elszállítják ax építkezéshez a bakokat, pallókat és más eszközöket. Opauszky

Hírt adtunk arról annak idején, hogy a TÜZÉP Vállalat új szolgáltatással segíti a családiházépítőket Most arról érdeklődtünk Hortobágyi János áruforgalmi osztályvezetőtől, vajon hogyan vált be ez a szolgáltatás?

— Azt is lehetne mondani — válaszolta az osztályvezető —, hogy a vártnál jobban. Húsz készletet sikerült beszereznünk annak idején s bizony többször előfordult a nyáron, hogy az igénylőket kénytelenek voltunk elutasítani, ugyanis minden eszközünk ki volt adva.

— Miért nem bővítették, ha ilyen nagy volt az érdeklődés?

— Szerettük volna, de a vállalat, amely ezeket az eszközöket készíti, nem tudott többet szállítani. Most elhatároztuk, hogy a torlódások elkerülése érdekében új módszert vezetünk be a kölcsönzésnél. Azzal, aki szerződést köt a vállalattal építési anyag biztosítására, azonnal megkötjük a szerződést az eszközökre is. így azután mindenki megkapja időben a szerszámokat, mert mi is tudunk majd úgynevezett felhasználási tervet készíteni. Tavaszra valószínű sikerül még több készletet beszerezni és akkor nem hinném, hogy ne tudnánk minden építőnek segíteni, aki ezt igényli.

— Vidékiek?

— Egyelőre csak Békéscsabán, Gyulán és Orosházán vezettük be ezt a szolgáltatást, de ha a szükség úgy kívánja, akár minden telepünkre biztosítunk építőeszközöket. Ennek a felmérése különben jelenleg is folyik. Nem lehetetlen, hogy hamarosan lesz ilyen szolgáltatás Szarvason és a megye több más községében.

NA Pl RENDEN:

A termelőszövetkezeti bizottságok munkája

A Kondorosi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogyan töltik be a feladatukat a közös gazdaságokban működő különböző bizottságok.

Elismeréssel emlékeztek meg arról, hogy a jól működő szociális bizottságok milyen sokat tesznek a munkaképtelen és idős tagok segítésében, valamint a születések, házasságkötések és halálesetek alkalmával. A Lenin Tsz 282, a Vörös Október Tsz 72, a Dolgozók Tsz pedig 430 ezer forint körüli összeget fordít általában évente ezekre a célokra. Megállapította a végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban azt is, hogy míg a Lenin és a Vörös Október Termelőszövetkezet bizottságai körültekintően, rendszeres üléseket, vizsgálatokat tartva gazdálkodnak, a Dolgozók Termelőszövetkezetben meglehetősen gépiesen kezelik ezt a kérdést, a bizottság munkáját elsősorban a pénzügyi terv irányítja.

A kulturális bizottságok munkája az utóbbi évekhez viszonyítva fellendülőben van. Rendszeresen üléseznek, alaposan megvitatják az együttesen felhasználásra kerülő 375 ezer forint sorsát. Ezt az összeget jórészt üdültetésre fordítják, de jut belőle sportcélokra, valamint a sajtó- és könyvszámlák fizetésére.

A továbbiakban szó esett arról, hogy a júliusi tanácsülésen részletesen foglalkoztak az ellenőrző bizottságok munkájával és megállapították azt, hogy azok jól betöltik feladatukat, igen sokat tesznek a közös vagyon védelme érdekében. Ellenőrzéseik rendszeresek s azok eredményeiről alapos tájékoztatást nyújtanak a termelőszövetkezetek vezetőségeinek.

A háztáji bizottságokkal kapcsolatban megállapították, hogy azok munkája eléri a célját Nagy segítséget nyújtanak a háztáji állattenyésztés segítése érdekében, számos javaslatot terjesztenek a vezetőségek elé.

A végrehajtó bizottság a napirendi pontot megtárgyalva határozatot hozott a bizottságok munkájának még további javítása érdekében.

ŐSZI REJTVENYPALYAZAT

A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány

6. rejtvényünk

Melyik pártkongresszuson tűzitek ki a Szovjetunióban a szocialista iparosítás programját, mely az egész népgazdaság, a korszerű véderő és az életszínvonal emelésének alapja volt? Mikor volt ez a kongresszus?

1987.

REJT VÉNY SZELV ENY

szeptember

16.

6.

Bemutatkozik: a minisztérium

— Beszélgetés dr. Molnár Imrével, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mimsztériun főosztályvezetőjével —

II Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakítása és a gazdaságirányítás reformjának végrehajtására már megjelent s ezután születő számos jogszabály fontos változásokat jelez a mezőgazdaság irányításában. A tsz-ek vezetői élénk figyelemmel kísérik az új körülmények kialakulását, s igyekeznek gyorsan, pontosan tájékozódni, hiszen az eddiginél önállóbb gazdálkodás folytán megnövekedett felelősség hárul rájuk. Foglalkoztatja őket az új minisztérium szerepe, feladata és jövőbeni működése is, mert tudják, nem egy főhatóság névváltozásáról van szó, hanem az irányítómunka lényeges átalakításáról. Ezzel összefüggő kérdéseinkre dr. Molnár Imrétől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Igazgatási és Jogi Főosztályának vezetőjétől kértünk választ.

*■— Véleménye szerint miért volt előnyös a MÉM létrehozása a mezőgazdaság, elsősorban a termelőszövetkezetek továbbfejlesztése szempontjából?

— A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar, valamint a földigazgatás szorosan összetartozó ágazatok — kezdte válaszát dr. Molnár Imre, majd így folytatta: Irányításuk szervezetileg történt korábbi szétválasztása feszültségeket, ellentmondásokat hozott létre az egyes ágazatok között, hátrányosan érintve fejlődésüket.

— A gazdaságirányítás új rendszerében a termelőüzemek, a feldolgozó és kereskedelmi vállalatok egyaránt önálló vállalatokká válnak. Az önállóság alapját képező érdekeltségük azonban nem függhet attól, hogy melyik tárcához tartoznak. Olyan érdekeltségi rendszerre van szükség, amelyben az üzemi (termelőszövetkezeti és vállalati) érdek a népgazdasági érdekkel lényegében egybeesik. A korábbi minisztériumok egyesítése ez elől a legfőbb szervezeti akadályokat elhárította. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásával létrejött a feltétele annak, hogy a kormány gazdaságpolitikája a tárcához tartozó ágazatokban egységesen érvényesüljön.

— Az egységes minisztérium létrehozása megkönnyíti és meggyorsítja a termelésben és a gazdálkodásban (az áruértékesítésben, a beszerzésben stb.) jelentkező problémák felismerését és megoldását, valamint központi intézkedések gyors, összehangolt eljuttatását az üzemekhez. A megérett lépéseket nem fogják elkülönült tárcaérdekek zavarni, késleltetni, mint régebben, amikor hónapok, sőt évek teltek el terméketlen vitákkal.

— Hogyan értsük azt, hogy a

MÉM egyre inkább közgazdasági jellegű minisztériummá válik? Milyen kérdésekben, milyen ügyek és problémák elintézése végett fordulhatnak ezután a termelőszövetkezetek a minisztériumhoz?

— Az új gazdasági mechanizmus lényegéhez tartozik, hogy az irányításban a közvetlen módszerekről átváltunk a gazdasági ösztönzők, a közgazdasági szabályozó eszközök alkalmazására. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, mint a kormány gazdaságpolitikájának központi ágazati szerve, arra hivatott, hogy javaslataival és intézkedéseivel kialakítsa az ágazati gazdaságirányításnak azt a rendszerét, amelyben az üzemi (vállalati) és a népgazdasági érdek közvetlen beavatkozások nélkül is találkozik. A minisztérium a népgazdaság mindenkori helyzetét áttekintve, a

közgazdasági befolyásoló eszközök (árak, hitelezés, beruházási rendszer, jövedelemszabályozás, árukapcsolatok stb.) 'kidolgozásával foglalkozik. Feladata őrködni azon, hogy ezek a központilag megállapított eszközök az eredetileg elhatározott célokat szolgálják és még rövid időre se kerüljenek ellentétbe a termelés biztonságának, gazdaságosságának és jövedelmezőségének érdekeivel. Ha pedig a minisztérium azt észleli, hogy az érvényben levő eszközök nem jó irányba orientálódnak vagy nem érik el a kívánt hatást, kötelessége a szabályozók módosítására javaslatot tenni, vagy a hatáskörébe tartozó intézkedéseket kiadni.

— Szorosan hozzátartozik eh- ! hez a fejlesztési koncepciók kialakítása és anyagi, műszaki megalapozása. Alapvető ebből a szempontból is a minisztériumhoz tartozó ágazatok összehangolt fejlesztése. A termelésfejlesztés, a tudományos kutatás irányának meghatározása, az információs rendszer kialakítása, a szakemberképzés megszervezése, a szakismeretek elterjesztése stb., mind olyan kérdések, amelyek közvetlen hatással vannak a termelés és a gazdálkodás alakulására.

— A minisztérium ugyanakkor nemcsak ilyen közgazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozik. Mint az ágazat központi szervének az is kötelessége, hogy szakterületén érvényesítse a társadalom általános érdekeit, igényeit. Ez a hatósági igazgatási tevékenységben jut kifejezésre. Gondoskodni kell tehát a növényvédelmi, állategészségügyi, földigazgatásí, felügyeleti stb. tevékenység központi szabályozásáról és végrehajtásuk feltételeinek biztosításáról.

— A minisztérium a jövőben sem a vállalatok, sem a termelő- szövetkezetek vonatkozásában nem foglalkozik operatív kérdésekkel. Az új mechanizmusban a döntési jogkörök átrendeződnek: a központi szervek csak az előbb vázolt főbb rendszerbeli kérdésekben határoznak, folyó gazdálkodási kérdésekben az üzemekben döntenek. Amiben a termelőszövetkezetek a vállalatokkal, a bankkal stb. nem tudnak helyileg megegyezni, abban a jövőben nem segíthet általában a minisztérium közvetlen beavatkozása sem. Ilyen beavatkozások lehetőségét az érvénybe lépő jogszabályok is erősen korlátozzák. Ez nagyobb vállalati, szövetkezeti önállóság feltétele és elkerülhetetlen velejárója.

— Arról a minisztérium természetesen a jövőben sem mond le, hogy általános tüneteket mutató egyedi kérdésekkel is foglalkozzék. Különösen az átmenet időszakában, amikor az új irányítási és gazdálkodási rendszer nem működik még zavartalanul. A minisztérium a kezdeti nehézségek áthidalásához segítséget nyújt, de ez nem lehet általános jellemzője a kormányzati munkának.

— Minthogy a termelőszövetkezetek egész gazdálkodási rendje eltér a korábbitól s lényeges változások következtek be a minisztériumi irányításban, módosul a terrrylőszövetkezetek és a járási, illetve megyei tanácsok kapcsolata, együttműködése is. Milyen feladatok tartoznak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaihoz?

— A minisztériumi átszervezéssel összhangban a kormány a közelmúltban átszervezést rendelt el a megyei és járási tanácsok apparátusában is.

— A tanácsi szervezetben be- I következett egyik fő változás, hogy módosult a tanácsoknak a minisztériumhoz tartozó ágazatokkal kapcsolatos feladatköre. A gazdaságirányítási rendszer reformjával összhangban megszűnik a tanácsi szerveknek a termelést és a gazdálkodást közvetlenül szervező és ellenőrző feladata. A termelési szerkezet kialakítása, a beruházások elhatározása, az értékesítés és a beszerzés irányainak megválasztása, a jövedelemfelhasználás stb. az üzemek hatáskörébe kerül. A tanácsi szervek hatáskörében döntően a köz- gazdasági (ejemzési, koordinációs) termelésfelügyeleti, hatósági, igazgatósági és felügyeleti feladatok ellátása tartozik.

— A mezőgazdasági szakigazgatásban számos olyan feladat van, amely meghatározott szolgáltatással párosul. Ezekre a tanács alá rendelt ún. szakigazgatási intézmények létesültek: megyei növényvédő állomás, állategészségügyi állomás, megyei és járási földhivatal. A növényvédő és az állategészségügyi állomás a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, a földhivatal a végrehajtó bizottság szerve.

— Nincsenek-e olyan, a termelőszövetkezetek gazdálkodását erősen befolyásoló feladatok, amelyek most „gazdátlanul” maradnak? Hova forduljanak a termelőszövetkezetek azokkal az ügyekkel, amelyek eddig a tanácsok hatáskörébe tartoztak?

— A kérdésből kicsendülő godalom azzal kapcsolatos, hogy minden részletkérdés pillanatnyilag még nem teljesen tisztázott, de az mindenesetre tény, hogy a főbb megoldások kiformálódtak, s a szervezet átalakulása ezzel összhangba került. Gazdátlan feladatról tehát nincs szó.

— A hiányérzet talán abból származik, hogy a tanácsok eddig úgyszólván mindennel foglalkoztak, s most módosul a hatáskörük. Így például az üzemek saját maguk határozzák el beruházásaikat, mert megszűnik a tanácsok beruházást engedélyező hatásköre. A beruházáshoz azonban továbbra is többféle , hatósági engedély szükséges (pl. művelési ág változása, földhivatal: építési és terü- letfelhasználási engedély: építésügyi osztály stb.). A termelőszövetkezetek önállóan vesznek fel hitelt a banktól. A hitelfelvétel a termelőszövetkezet és a bank megállapodásán alapszik, a hitelt tehát nem kell engedélyezni. A tanácsnak azonban módja lesz termeléspolitikai célkitűzéseket érvényesíteni. Az állami támogatás alapvetően állami elhatározás kérdése, ezért a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a pénzügyi osztállyal együttműködve foglalkozik vele. A kiegészítő tevékenységhez szükséges hatósági engedélyt a tanács vb adja stb.

— Vannak-e olyan feladatok, amelyeket eddig a minisztérium, illetve a megyei vagy járási tanács látott el, ezentúl, pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vagy a területi szövetség?- A munkamenosrlás nem a

tanács és a területi szövetség, hanem a termelőszövetkezetek és a területi szövetségek között jön létre. A TOT és a szövetség arra hivatott, hogy képviselje a termelőszövetkezetek érdekeit, illetve teljesítse megbízásaikat. E szervek tehát állami, valamint irányítási feladatokat nem látnak el. „Átveszik” ugyan a termelési verseny, a jogvédelem és a szak- tanácsadás szervezését, de a szövetségek többi feladatát a termelőszövetkezetek alakítják ki a maguk igénye szerint, az új helyzetből adódó szükségletnek és lehetőségnek megfelelően — fejezte be nyilatkozatát dr. Mglnár laue.