Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

1967. augusztus 11. 4 Péntek Uícacsinálók Ha Gyoma város volna, méltán mondhatnánk: rohamosan épül a külvárosa. A vasút mellett mo­dem, új házak magasodnak, a strandfürdőn túli részen valósá­gos villanegyed nőtt néhány év alatt, amelyekbe beköltözött a la- posi, sikonyi, fattyasi tanyák hon­polgárainak jó része. Ki ezért, ki azért hagyta ott a tanyavilágot, egy azonban biztos: ez az áram­lás s a nyomában keletkező új igények kielégítése egyszer való­jában várossá fejleszti Gyomát is. • Még gidres-gödrös az úttest, a járda sem egyéb holmi libasoros dűlőnél, de az útszéleken itt is, ott is kupacokban hever a kő­anyag, a homok. Az új utca csi- nálói feledni akarják a sarat. — Hiszen éppen ezért költö­zünk be a Varjasról, ahol fene­ketlen a sár ősztől nyárig — mondja Farkas Áhtal. Mindkét karja könyékig agyagos, feleségé­vel együtt tapasztanak. Még nin­csen készen teljesen a háza, a padlózat is hiányzik meg a mel­léképületek, ahová a jószágok ke­rülnek majd. Farkas a Szabad Föld Tsz-ben dolgozik és nyolc kilométerre a munkahelyétől la­kik jelenleg még a tanyán. Há­rom gyermeke van, iskolások. — Kínlódnak szegények, míg beérnek az iskolába. Nem hagy­juk őket tovább szenvedni té­len a hóban, fagyban, ősszel, ta­vasszal meg a sárban. Innen kö­zelebb lesz az iskola is. És fő­leg jó út vezet el odáig. * Vakolatlan ház előtt fiatal em­ber áll, beszélget egy idősebb lá­togatójával. Farkas Imrének hív­ják, csak névrokona a szomszéd­jának, s ők már bent laknak az új házban feleségével és szülei­vel együtt. — A Kölesfenéki Nyilason, ott volt a tanyánk. Onnan jártunk én is, apám is a termelőszövetkezet­be. Naponta 14—16 kilométert ke­rékpároztunk, ha esett, ha fújt. Én motorkerékpárt akartam ven­ni, anyám portát bent a község­ben. Azt mondta: „Az én lábaim, gyerekem, nem bírják a strapát. Ha be kell jönnöm a községbe só­ért, ecetért meg miegymásért, bi­zony beleizzadok és fél napom is eltelik rá. De jobb lenne nektek is bent...” így aztán porta lett a motorra félretett pénzből. De nem bántuk meg. Farkas Imre kőműves. így hát nem sok segítség kellett a ház­építéshez (két szoba, két konyha meg a melléképületek). Pénz pe­dig akadt az építőanyagokra, hi­szen apjával együtt jól keresnek a tsz-ben. Eddig 80 ezer forintjuk fekszik a házban, de még hátra van a külső munka. Ez azonban várhat, míg ismét összegyűl egy kis pénzük. * Rosszabbul áll Ádám Józsefék szénája. Ök ezen a soron a leg­utolsó portán építenek, s még csak az alapját rakták le az új háznak, amely mellett amolyan kisebb felvonulási épületben lak­nak. Erőteljes, nagy darab férfi Ádám József. Egyedül ásta ki a fundamentumot és egyedül épí­tette azokba a terméskő-alapot. Felesége, kicsiny, törékeny asz- szony segített csak. No meg az OTP. Mert kölcsönnel építenek. — Nem volt semmink, csak a két kezünk és lakás kellett. Bele­vágtunk az OTP-hitel segítségé­vel — mondja Ádám. — Jó ez a segítség, de kezelhetnék rugalma­sabban is. Mert mi van például nálunk. Két éven belül be kell építeni a házhelyet. Most szep­Népfronf-Uuhokaí alakítanak Gyomén A Hazafias Népfront bizottság Gyomán két volt olvasókör helyi­ségét kihasználva a község pere­mén népfront-klub megalakítását tervezi. A klubok a közeli tanyák, tsz-ek és a község központjától távol lakó emberek művelődési, kulturális, illetve szórakozási igé­nyeit hivatottak kielégíteni. A helyiségekben televízió és rádió, könyvtár, folyóiratok, újságok és különböző társasjátékok állnak majd a látogatók rendelkezésére. Az őszi, téli hónapokban emellett előadásokat és tanfolyamokat is szerveznek az igényeknek megfe- ; lelően. I tember 30-ra állniuk kellene a fa- laknak. De hát hol van hozzá az építőanyag?! Keveset adnak és azt is csak szórványosan, nem akkor, és nem olyat, amilyen ép­pen szükséges lenne. Fából is csak gömböt kaptam, amit még fel kel­lene dolgozni. Ami májusban kel­lett, csak júliusban jött meg. Ho­gyan tartsuk akkor be a határ­időket? ...Gondoljuk, az OTP-kirendelt- ség mindezt figyelembe is veszi és nem kíván lehetetlent Ádám Józseféktől sem. A féloldalas, egyelőre rossz ál­lapotban levő földúton gyerekek játszadoznak, akik nemrég még a tanyasi magányban töltötték nya­raikat. Ma már a szomszédok — ki erről jött, ki arról — összeis­merkedtek egymással úgyannyi- ra, hogy közösen határozták el az út és a járda megcsinálását. Az anyag nagy részét már maguk fuvarozták ide. Az első lakó ezen a részen Radeczki Róbert volt, s ma már Bíró Benedek, Garai Sándor, Farkas Antal, Farkas Im­re, Sztancsik Béla, Barna Gábor, Szmola Vince, Kőrösfalvi László, Bácsi László, Bíró Péter, Kruchió Ferenc és nemsokára Ádám Jó­zsef is új házat mondhat magáé­nak ezen az új soron, amelynek már neve is van: Körös-sor utca Varga Dezső Gazdag program a szarvasi ifjúsági házban A napokban készítették el a szarvasi ifjúsági ház őszi prog­ramját. A ktsz-ek, a termelőszö­vetkezetek, a hivatalok és az is­kolák fiataljai hetenként rendsze­resen hallhatnak ismeretterjesztő előadásokat, s filmeket vetítenek részükre. Ugyanakkor itt tartja szakköri foglalkozásait a zeneba­rátok, a színjátszók és az ifjú háziasszonyok szakköre. Újdon­ság: könyvtárat is berendeztek a látogatóknak. Felcsaptam értelmező szótárnak Nem lényeges, de elő­rebocsátom: előrehala­dott korom bizalmat éb­reszt irántam a nálam- nál egy-két X-szel ko­rábban bálba járó höl­gyekben. Ismerik ide­gen szavakkal dobálód- zó beszédmodoromat, s ebből jóval műveltebb­nek tartanak, mint amilyen valójában egy magamfajta, szürke egér lehet. Egyenként, kettesével, kisebb és na­gyobb csoportokban lepnek meg, mit sem tö­rődve egyéb elfoglalt­ságaimmal. Ellenkező irányú feltevésem ellenére, főnököm még biz­tatott is: ne törődj, öregem 'semmivel, el ne utasíts senkit a hivatali munkára hivatkozva, csapj csak fel nyugod­tan a modern kor élő értelmező szótárának. Én nem tudom mire, de biztosan nem akárhova viszed ezzel a szolgálat­tal — tette még hozzá. Felcsaptam hát. S ha már lúd, legyen kövér. Azaz szeretném, ha nem csak néhány tucatnyi, a divatos kifejezéseket nem értő helybeli, ha­nem messze vidékről jö­vő ügyfeleim is lenné­nek. Ehhez kérem én az ön, illetve a sajtó segít­ségét. Ja, értem. A propa­gandakeltéshez szüksége van munkám lényegére is. Sok magyarázat he­lyett egy kis ízelítőt adok inkább. Többek között az egyik néne azt nem értette, mit jelent az, hogy csaj? Vá­lasz: egyszerű rövidítés. Abból az időből maradt fenn, amikor még na­gyon sokat beszéltek ná­lunk a csajkarendszer­ről. Ez most már csak csaj. Ügy, mint fagylalt helyett fagyi, csokoládé helyett csoki. Egyszerű rövidítés a je-je-je is. A mai szófukar ifjak tel­jesen feleslegesnek tart­ják különböző érzelmeik okának hosszas magya­rázatát. Például azt, hogy, jé, Mancika, hát szeretsz? Vagy: Jé, Man­cika, Te megcsalsz? Ehelyett egyszerűen je- je-jét danásznak, vagy ordítanak önfeledt má­morukban, vagy fájdal­mas csalódásukban. Így született a rövid, de an­nál tragikusabb érzel­meket takaró Fáj, fáj, fáj... elemekkel telitűz­delt dal is, amit sze­relmi csalódottak, fel­pofozottak, megrúgdal- tak, reumásak és kösz- vényesek is a nekik tet­sző átéléssel énekelhet­nek. Hol vagy, Adám? Ez a modern feleség dala, aki elhatározta, hogy a kilencedik férjétől, Ádámtól már nem válik el. Ezért, ha nem látja, akkor üvöltözve énekli hol vagy, Ádám...? Mc ló? Szláv eredetű szó, a máló változata, ami ki­csit, keveset jelent. Fi­zu? A melóért, vagyis a kevés munkáért járó fi­zetés találó rövidítése. Sóder? Csak a melót szerető alkalmazott kifo- gásözöne, amit nem vesz be a fej. A fej az a fő­nök. A főnök az, aki mindenkinek kínálja a munkát, hogy ő elkerül­hesse. Nem sorolom tovább. Mit szól hozzá, milyen missziót tölt be Barká- csi Zoltán Pál, mármint szerény személyem? Persze, ez még csak a kezdet. A sajtó segítsé­gével eljuthatok a rádió édes anyanyelvűnk ro­vatáig, esetleg a tv egy hasonló tárgyban indí­tott sorozatának a leve­zetéséig. Beprotezsál­hatna nekik, mert mit ér a sok modern táncdal, ha a nép egy tizede sem érti? Hát én elmegyek főmagyarázónak. Mottó: ahol a repülőgépet fel­találták, oda légvédelmi Aoyú konstruktőrt is szerző'tettek. K. I. 1 Teplicska völgyében írta és fényképezte: Sass Ervin Kirándulunk Csák Máté földjére Egy cseppet sem vagyunk meg- illetődöttek, hogy a nagyhatalmú oligarcha, a kiskirályok kiskirá­lya, trencséni Csák Máté várá­ban járunk, és a vártorony szűk, a vár 60 méter mély kútja ásít,1 a hagyomány ' szerint egy Omár nevű török vésette a sziklába, hogy kiválthassa Szapolyaitól menyasszonyát, Fatimát. A víz­A városból a vár..; belső kerengő lépcsőin felfedez­zük az évszázadok üzenetét, a kikoptatott mélyedéseket: az őr­katonák lába nyomát. A sziklás vonulat, melyen az etősség áll, a Brezina-dombokból oszlop a kútban még ma is 6 mé­teres. Tovább, feljebb a palotán át a Matus-toronyig, ahonnan léleg­zetállító a kilátás a városra, a környező hegyekre, a Vágra. A ;.. és a város a vár tornyából. nyúlik ki a fényekben fürdőző I Vág folyóig. A várba vezető út a, XV. században épült, köveit ötszáz esztendő szekere koptatta. El­hagyjuk a hóhér házát (100 arany volt a havi fixe anno), utánunk integetnek a város legrégibb kocsmájának, a Závoj-borozónak hűsölő vendégei, s aztán egyszer­re csak elérjük az alsó várkaput. Innen már végérvényesen velünk jön a történelem, Babilonsky professzor széthúzza a függönyt, s a múltba tekinthetünk... Látjuk Trencsént a rómaiak idején, amikor a neve Laugaricío volt, és légiók harcoltak erre is. Egyik győzelmük írásos emléke ott van a vár alatti szikla falá­ban, s azt Maximianus, a II. se­gédlégió legátusa vésette oda 197- ben. A felirat — mondják — Csehszlovákiában egyedülálló írá­sos emlék. Vezetőnk mesél... Miként vált az évszázadok múlásával a tren­cséni vár bevehetetlen erőddé, hogyan építette-bővítette az An- jou-család, Mátyás király, ké­sőbb a Szapolyai-família, közben miként dacolt a tatárokkal, 1663- ban a török ostrommal, míg utol­só történelmi dátuma 1790. június 11-e lett: ezen a napon a vár le­ég, és azóta lakatlan. Kis csapatunk némán ballag felfelé, az ágyúbástya előtt gyüle­kezünk. A bástyától 10 lépésnyire ; fából ácsolt körülj árőn vad szél süvít át, az utolsó téglalépcsőkön itt is látszanak a katonák lépései, a homorú mélyedések, aztán min­den gondolatunkat betölti a táj szépsége. Délről az Inóc 1041 mé­teres csúcsa kéklik, nyugaton a Fehér Kárpátok kontúrjai rajzo­lódnak az ég aljára. A városban, odalent délután 4 órát ütnek a harangok. (Folytatjuk) j Omár kútja az ágyúbástya előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom