Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl 1967. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK Ara 60 Kitér XXII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Eszményi vezető — 1068 Nem érték utol Bakos Lászlót Az állami gazdaságok 30 legjobb kombájnosa között tizenkilenc Békés megyei „Eszményi vezető az, aki nem feledkezik meg arról, hogy nemcsak a pénzzel, anyaggal, gépekkel, szerszámokkal kell okosan gazdálkodni, hanem az emberekkel, az emberek képességeivel, törekvéseivel is...” „Aki nem felejti, hogy a legfontosabb mégiscsak az ember a maga vágyaival, gondolataival, gondjaival, hogy a munkások közérzete, hangulata is egy a termelési tényezők sorából, és sorban nem is az utolsó, hanem a legelső, a legfontosabb.” Mások személyes, hétköznapi tapasztalataik útján határozzák meg az eszményi vezetők normáit és azt tartják: az a jó vezető, aki nem veszíti el soha azt a képességét, készségét, hogy beleélje magát munkatársai helyzetébe, munka- körülményeikbe, aki a legnagyobb elfoglaltsága közepette is szemmel kíséri embereit, s akinek mindig van néhány jó szava a beosztottjaihoz. Megint mások nem tartanak igényt az ilyen, véleményük szerint „látványos kapcsolatokra, lelkizésre”, helyette sokkal inkább azt várják el vezetőiktől, hogy mindig kéznél legyen az anyag, a szerszám, hogy folyamatos legyen a munka, s hónapról hónapra biztos a kereset. A munkásközvélemény, a műhelyközvélemény ilyen igénye, elvárása jogos volt tegnap, és az lesz holnap is. Ezek mellett azonban napjainkban újszerű minősítés van kialakulóban. A munkások számolnak. A többi között nagyon kritikusan számot vetnek például vezetőik szakértelmével, mert előre látják: ezentúl már nem az lesz a „jó vezető”, aki például a különböző tervegyeztető tárgyalásokon — szóval a tervalkudozások során — a ’ehető legjobb pozíciót ügyeskedi ki — alacsony tervszámokat, amelyek azután könnyen túl teljesíthetők, és mennél több ingyenes állami beruházást —•, mert a jövőben már nem lesz ilyen alku. A vállalatok már * most saját maguk döntenek gazdálkodási terveikről A beruházás sem lesz nemzeti ajándék, a fejlesztésről is a vállalat dönt majd, de a saját források, a vállalat bevételének, tartalékainak terhére. A munkásokban egyre elevenebben él az a felismerés, hogy ez az alapvetően megváltozott helyzet a korábbiaktól sok vonatkozásban eltérő, másfajta képességet, szemléletet kíván a vezetőktől. Amíg a régi gazdasági mechanizmusban a fentről — a Tervhivatalból, minisztériumokból, tanácstól — kapott utasítások sikeres végrehajtása minősítette nemcsak a vezetők, hanem a vezetésük alatt álló kollektívákat is — és ez a minősítés hozta meg az erkölcsi és anyagi elismerést is — addig az új gazdasági mechanizmus — a tervezés és irányítás új rendszere — már a vállalati vezetők gondjává teszi a vállalati tervek, célok meghatározását. Tehát a vállalatoknál kell már most választ találni, a mit miből, kikkel, hogyan, mennyiért kérdésekre. A munkások jól tudják, hogy vezetőik ilyen irányú számvetésében ők maguk is — anyagiakban, erkölcsiekben is — közvetlenül érdekeltek. Közvetlenebbül, mint eddig bármikor. így azután nagyon is érthető, hogy a műhelyekben miért keresik újfent a választ: melyek a jó vezető ismérvei, jellemző tulajdonságai, tehát hogy milyen az eszményi vezető? A munkásközvélemény mindenekelőtt őszinte, egyenes beszédet vár a vezetőitől, gerinces magatartást minden helyzetben, minden körülmények között. Határozott igent a vállalat fejlődését gyorsító lépésekre, kezdeményezésekre, s határozott nemet a konzervativizmusra, a buktatókra. Ezért is kell az őszinte, az egyenes beszéd. Miért nem korszerűsítjük az öntödét? Miért kell hónapról hónapra más fazonú ruhákat varrni a szalagon? Miért helyeznek át a fényezőbe? Miért nem fizetnek több nyereségrészesedést? Miért vettek fel 20 embert a forgácsolóba és miért mondtak fel X-nek és Y-nak? Miért oszt több kedvezményt a szomszédos gyár kollektív szerződése, miért nem építhet lakást a mi vállalatunk is? Ilyen és hasonló kérdésekkel kell majd szembenézni, és a munkásoknak ezek a kérdései sohasem maradhatnak majd válasz nélkül. Ezért az a vezető cselekszik szimpatikusán, aki elhatározásait, intézkedéseit és azok hatását maga is gyakorta minősíti. Aki nem utólag magyarázkodik, hanem elébemegy a munkások kérdéseinek, mi több, fel is készíti őket arra, hogy kérdezni tudjanak. Eddig is nagyon rossz akusztikája volt például az olyan termelési tanácskozásoknak, ahol annyira elvont, általánosságokba torkolló, fennhéjázó vagy olyan „magas szinten” mozgó tájékoztatókkal hengerelték le a munkásközvéleményt, hogy a munkások végül szóhoz sem jutottak. Vagy azért nem, mert idő sem maradt rá, vagy azért, mert a hallgatóságban valamiféle kisebbségi érzés alakult ki a túlzottan is magasröptű beszámolók hallatán, vagy mert a munkások egy idő után észrevették, hogy szavuk alig több a falra hányt borsónál. A munkások azt tartják eszményi jó vezetőnek, aki bízik a nagy többség egészséges ítéletében. Aki építeni tud és akar azokra, akik szívvel-lélekkel dolgoznak, nemet mondanak a lógósoknak, hízelgőknek. Aki különbséget tud tenni anyagi és erkölcsi elismerésben is a jól és rosszul végzett munka között. Aki szolgálatnak tekinti posztját és nem fizetett alkalomnak a hatalmaskodásra. Dolgos János Komszomol- delegáció látogatása megyénkben A Szovjetunió ifjúsági szervezetének hazánkban tartózkodó delegációja — melynek tagjai Vilma Kubinyova, a Komszomol KB szervezési osztályának helyettes vezetője, Dorencsokov Vagyin, a Komszomol Iskola dékánja, Horpovicsusz, a Litván KB szervezési osztályának vezetője és Gorbuszenko, a tomszki mb titkára — ma este Békéscsabára érkezik. A KISZ vezetőképzés rendszeréről, ifjúsági szervezeteink munkastílusáról, s a Lencsés! úti kombinát továbbfejlesztéséről augusztus 12-én a békéscsabai KISZ-táborban hallanak tájékoztatást. Majd ellátogatnak Gyulára. Az Állami Gazdaságok Központjának Békés és Csongrád megyei Főosztálya kiadta az aratási verseny zárójelentését. Ebben 151 kombájnos teljesítményét összegezték. A harminc legjobb kombájnos közül tizenkilenc Békés megyei. A kombájnosok versenyét Bakos László, A Pankotai Állami Gazdaság dolgozója nyerte 107 vagonos teljesítménnyel. Mögötte Opauszky György, ugyancsak a Pankotai Állami Gazdaság kombájnosa végzett 94,08 vagonnal. Harmadik helyen Simonka Tivadar, a Bánkúti Állami Gazdaság kombájnosa szerepel 93,65 vagon gabona csép- lésével. A felsőnyomási kombájnosok: Csillik György, Evanics István, Zatykó János, a hatodik, hetedik és nyolcadik helyre kerültek. Kilencedik Csekő Mihály, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság, tizedik Hargittai Pál. a Mező- hegyesi Állami Gazdaság, 11. Szelezsán Péter és 12. Serfőző István, a Bánkúti Állami Gazdaság dolgozója. A kom* bájnosok versenyét ifj. Bätsch Ádám, a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozója zárja a 151. helyezéssel, 4007 mázsa gabona cséplésével. Hét hónap alatt 108 ezer forintot fizettek ki a gyulai bútorgyárban A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai egysége az év első félévi befejezett termelési tervét 130 százalékra, teljes termelését 132, júliusi teljes termelési tervét pedig 102,3 százalékra teljesítette. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyított termelési emelkedést komoly létszámcsökkentéssel sikerült elérniük. A munkások átlagkeresete ez idő alatt 1472-ről 1690 forintra emelkedett A gyáregység helyes bérpolitikája jelentős mértékben emelte a dolgozók aktivitását és elősegítette az alkotó kezdeményezések kibontakozását A kimagasló eredményekkel egyidőben igyekeztek gyártmányaik választékát is tovább bővíteni. Az egyik gyáregységtől átvették a „Varia—2” és „Varia—3”, másiktól a „Harmónia—2” ajtós szekrények gyártását. A külföldre és belföldre legyártott termékeik teljes egészükben első osztályú minőségűek voltak. A második félévben újabb típusú, export bútorféleséggel szeretnék gyártmányösszetételüket kiszélesíteni. Az eddig elért eredményeket a gyáregység vezetősége, a párt- és szakszervezeti bizottsága a dolgozók megfelelő összefogása, a megszilárdult munkakafegyelem és a szorgalmas, jó szakmai munka javára könyveli el. Az év kezdetétől beindult munkaverseny ma már nem csupán adminisztratív tevékenységre korlátozódik, a dolgozók 96 százaléka nagyvállalati, egymás közötti, szocialista és brigádversenyeket folytat, amit a központ és az üzem negyedévenként értékel és díjaz. Az év eltelt hét hónapja alatt a munkaversenyben élenjáróknak, a programok mennyiségi, minőségi túlteljesítődnek, az alap-, segéd- és közvetett anyagok megtakarítóinak érdem szerint a gyáregység vezetősége a tömegszervezetekkel egyetértésben 108 ezer forint prémiumot fizetett ki. A jelenlegi eredmények megtartásáért, az egyes területeken való javításáért a harmadik negyedévre 17 brigád részére különböző célfeladatok megvalósítására újabb ötvenezer forintos prémiumot tűztek ki. A jövőre vonatkozólag a gyáregység valamennyi dolgozója és vezetője tudja, hogy az új mechanizmus gyáregységi alkalmazása termelésükben, műszaki fejeszté- sükben és minden egyéb gazdálkodásukban új szemléletet követel valamennyiüktől. A központ részéről biztosított messzemenő segítséggel és önállósággal még körültekintőbben, bátrabban és határozottabban akarnak élni, még fokozottabb mértékben kívánják felkarolni a fejlődést elősegítő kezdeményezéseket és javaslatokat B. P. miHiimmiiKiniimmi ntiimiimniiiHiiiiitliiiimiiiiniiiMSimiimiiiiuuiiiHiiiiiiiiMiiHin™ Csomagolják a hagymát A medgyesegyházi MÉK kirendeltségen megkezdték a hagyma átvételét, csomagolását és elszállítását. A környékről ide érkező vöröshagymát a megyei kereskedelemnek továbbítják. Fotó: Malmos