Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
1967. augusztus 1. 4 Kedd Egyéves kislány az égő házban Őz az országúton — Tűz az istállóban — Részeg járművezető Néhány gondolái a korszerű csomagolásról Előadás a Technika Házában A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei Szervezete rendezésében a közelmúltban Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója beszámolt egyesült államokbeli tapasztalatairól Néhány gondolat a korszerű csomagolásról címen. — Az új gazdaságirányítási rendszer korszerűbb megoldásokat követel a csomagolás területén is. Az áruknak szükségük lesz tetszetősebb köntösre, hogy jobban eladhatók legyenek. Eddig az áru eladhatósága nem függött össze a csomagolással, azonban a jövőben fokozottan fogja betölteni funkcióit. Ezek: az áru védelme, a higiénikus körülmények megteremtése, a kereskedelmi hálózatba való beilleszkedés, könnyű megszá- mol hatóság, esztétikai szempontból kellemes hatás keltése. A hazai kulturált csomagolás feltételeit összehasonlítva a nyugati országokéval, meglepő megállapításokat lehet tenni. A hazai régi nyomdagépeket kicserélték a Kner Nyomdában is. Nyomdatermékeink egy része valóban felveszi a versenyt a legfejlettebb országok nyomdatermékeivel. A Londonban kiállított nyomdatermékek — köztük a Kner Nyomda doboz- és könyvtermékei — nem maradnak el az ottaniak mögött. Ezek a szép nyomdatermékek azonban csak az ünnepnapok termései. A. hétköznapok termékei nem ütik meg ezt a színvonalat. Hiba, hogy a modernizálás nálunk elsősorban a korszerűbb gépek beszerzésére szorítkozott. Az amerikai nyomdaipar sok kiváló minőségű terméke nem kizárólag a nagy teljesítményű gépeknek köszönhető, hanem elsősorban a formakészítés tökéletességének. Korszerű munkamegosztás van a nyomdaiparban. (A nyomó- formakészítés például külön ' szakma.) A nyomdai papírhulladékot nem ismerik. Az olyan megrendelést, amely hu!? a dákkal állítható elő, nem fogadják el. A csikágói dobozgvárban évente hatvanezer tonna dobozt állítanak elő. A gyár területe negyvenezer négyzetméter. Szinte egy terem az egész gyár. E gyár tervezőrészlegénél elmondták, hogy nem kizárólag dobozt, hanem gondolatokat akarnak eladni. Nem vállalják a megrendelő laikus tervének megvalósítását. A megrendelő, azt mondja el, mit akar" csomagolni. milyen körülmények között fog az áru forgalomba kerülni, kiknek akar.iák eladni, kis üzletek, vagy hatalmas önkiszolgáló áruházak hozzák-e forgalomba. Ezeknek a szempontoknak figvelembevételével készül el a doboz. A dobozforma kialakításának nem a grafikus, hanem a szabász a fő alkotója. Az elkészült csomagolóanyagok mintadarabjaiból kiállítást rendeznek, filmre veszik, levetítik, a látogatók véleménye alapján statisztikát készítenek, és csak a leszűrt tapasztalatok figyelembevételével adják át a csomagolóanyagot legyártásra. Az Egyesült Államokban tért hódítanak a hullámpapírdobo- zok, s gyakori a hullámpapír- és faltkarton kombinációja. Minden doboz alkalmas automata gépeken való töltésre, összehajthatóan, laposan szállítható. Gyakoriak a zippzáras ' dobozmegoldások. A zippzár meghúzásával nyílás képződik a dobozon, melyen keresztül a folyadék, vagy por kiönthető, ezután a zippzár visszahúzható és továbbra is légmentesen zár. Perforálás segítségével új vonalú, domború vagy homorú, tetszetős dobozt képeznek, amely ugyancsak laposan szállítható. Nagyon előnyös a dobozok légkalapácsos kifejtése, melynek kipróbálása haszánkban is hasznos lehetne. A mi nyomdaiparunkban a gyártáselőkészítő munkában tapasztalható a lemaradás. Kevés az íróasztal mellett számoló és a rajztábla mellett gondolkodó szakember, aki a leggazdaságosabb anyagkihozatalra tesz javaslatokat a csomagolóanyag kivitelezéséhez. Az anyagkihozatalnál még korántsem használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek jelentős mértékű papírmegtakarítást eredményeznének — fejezte be beszámolóját Haiman György. Cs. P.-né A rendőrségen és a tűzoltóságon az utóbbi napok szomorú eseményeiről tájékoztattak. Kezdjük talán a sort a szeghalmi tűzesettel, amit gondatlanság okozott. Itt a Hét utca 20 szám alatt egy istálló gyulladt ki. A földre tették a petróleumlámpái, amit a libák feldöntöttek. * A szarvasi tűzrendészet! pa- racsnokságot július 27-én este riasztották, mert Endrődön, a Baross utca 3 szám alatt keletkezett tűz. Dióssy János motor- kerékpárt javított, s ezt befe-, jezve, beindította a motort, de az „visszavágott”. A kifolyt benzin lángra lobbant, s a tüzel táplálta a felborult motorkerékpár tankjában levő üzemanyag. A lángok átterjedtek az épület nádtetőzetére, ami teljesen leégett. A kár mintegy 30 ezer forint. * A dobozi Petőfi Tsz szérűjén az egyik szénakazalban öngyulladás történt, szaknyelven „pipált” a kazal. Amint ezt észrevették, a tűzoltók négy vízsugarának védelme alatt megbontották a kazlat, s bár a lángok nem csaptak fel, a belső izzás következtében 15 mázsa széna vált hasznavehetetlenné. Életet mentett megyénkben a debreceni Király Ferenc. A Me- zőberény és Köröstarcsa közötti úton tehergépkocsival haladva, egy égő tanyát látott meg, s járművével megállva, kimentette az egyéves Balogh Edinát. A gyermek szülei nem voltak otthon, s a hároméves Balosh Katalin gyufával játszva, majdnem tragédiát okozott. Szerencse, hogy emberélet nem esett áldozatul, de nem sokon múlott, hogy a tanyától három-négy méterre levő százholdas búzatábla nem gyulladt ki. Ez a mezőbe- rénvi önkéntes tűzoltóknak köszönhető, valamint azoknak, akik az országúton arra haladtak, és segítettek az oltásban. * A közlekedési balesetek legtöbbjét — mint általában — most is gondatlanság okozta. De egy kivételről is számot adhatunk: Höfler Pál debreceni lakos mintegy 60 kilométer/óra sebességgel haladt motorkerékpárjával Kevermes és Nagyszénás között, amikor egy őz szinte ráugrott. A motorkerékpáros árokba borult, s nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Az őz „cserbenhagyva áldozatát”, könnyebb sérülésekkel „eltávozott” a helyszínről. * Szabálytalanul előzött motor- kerékpárjával egy pótkocsis vontatót az almáskamarás! Ruck Ferenc Békéscsabán, ösz- szeütköztek, de mivel a vontató vezetője, Virágh János sar- kadkeresztúri lakos is szabálytalanul közlekedett, mindkettőjük ellen eljárást indítanak. A baleset következtében Ruck Ferenc könnyebben megsérült. VÁLYOQ VETŐK Hiába a nagyarányú rekonstrukció, a téglaipar gépesítésének fokozása, a gyárak még nem ké— Van titka a jó munkának? összenéznek, mosolyognak. Jó agyag, és jó pelyva — lad... Az én házam falaiban is lesz tizenkétezer — teszi hozzá büszkén. Százhúszezer forintos pesek teljes mértékben kielégíte- | mondják szinte egyszerre. — És , ház lesz az, OTP-kölcsönből épít- | ni a jelentkező igényeket. A í természetesen az, hogy alaposan tetem ... Két legelésző, erősen csontos paripa téved a száradó vályog közelébe. Faragó Péter szavára ugranak a gyerkőcök, odébbhajtják őket. — Most pihenünk, fürdünk a Körösben, azután hajnalban ismét. kezdődik a munka. Az idén már harmincezret vetettem, remélem, legalább ennyi lesz még őszig. Ha esetleg vályogra lenne szüksége — teszi hozzá tréfásan —, előjegyezhetem, A fiatalabbak már a folyó partja felé járnak. Pár perc múlva a hús habok között felejtik a fáradtságot s talán arra gondolnak, sikerül-e majd a zenekar megalakítása ... Opauszky László ! vidéki családiház-építkezéseket is me6 legyen dolgozva a sár. Ilyen akadályozza a téglahiány, nem beszélve arról, hogy az apróbb javításokra néhány száz téglát szinte lehetetlen beszerezni. A vidékiek azonban segíteni is tudnak magukon, a téglahiányt ások évszázadon át használt vályoggal pótolják. Nem korszerű építőanyag, de olcsóbb és hozzá lehet jutni... . ’ , _ Ide látszik a Kettős-Körös hídja s az időnként keresztülcsörömpölő járművek megtekintése még I sen hallgatja, miről folyik a szó. időben két nap alatt megszárad s szállítható. — A napi tejesítmény? — Ha jól megy, nyolcszáz ezer darabot is elkészít egy pár. Mert legjobb párba csinálni. Ügy a gyors és haladós. Ezer darabért ötszáz forintot adnak. fllacsonv férfi érkezik ütött- kopott kerékpáron. Megáll a beszélgető csoport szélén s csendeoknak is jó egy félperces pihenőre, verejték-törülésre, derék- egyenesítésre. Dobozon, mint any- nyi más községben, régi hagyományai vannak a vályogverésnek. Valószínű nehéz lenne hirtelen meghatározni, hány községbeli lakóház falait húzták fel már sártéglából. — Van munkánk bőven — mondja Sándor Dezső —, most is Amikor a riportalanyok észreveszik, nem késnek a bemutatással. Faragó Péter már huszonegy éve tapossa a sarat. Nem tudná megszámolni, hány vályog került ki a keze alól. — Hamarosan abbahagyom — mondja elgondolkodva, amikor tőle is a munka felől érdeklődünk. — Pár nap múlva kezdődik a házam építése, a szerződés szerint sok az építkezés, talán nem is na- szeptemberben már költözhetünk, gyón akad közülünk olyan, aki nem megrendelésre dolgozik. Letelepszünk a csenevész fák vékony árnyékában s perceken belül népes gyereksereg kíváncsiskodik körülöttünk. Nem mindennap fordul elő, hogy fényes gépkocsi ácsorog a vályoggödrök között és városiak érdeklődnek ez után, a sokak által még most is lenézett munka után. — Nem könnyű foglalkozás a mienk —, mondja Tihamér Elemér. aki szintén abbahagyta kedvünkért néhány percre a száradt vályogok összerakását. — Nemegyszer már hajnali kettőkor itt vagyunk s egyfolytában vágjuk a sarat kilenc, tíz óráig, vagy még később is — teszi hozzá Sándor Dezső. — De hát dolgozni kell, ha mindig csak a napon heverünk — illetve az árnyékban —, azért nem fizetnek. Különben nekünk nem ez a fő- foglalkozásunk, zenészek vagyunk mindnyájan. Sőt — hangiéban egy kis büszkeség is bujkál —, mindketten letettük a B vizsgát. Reméljük, januárban sikerül majd szerződést kötni, megszűnik a vályogvetés és az alkalomszerű muzsikálás. Ismét a vályogra terelem *» «•’őt, mert hiszen most az s m, hogy erről a munkáról írjak. Akkor más munka után nézek. Szó esik arról is, vajon miért nem nézett eddig. — Héttagú a családom, másutt nehezen kerestem volna annyit, hogy rendesen ellássam őket minden szükségessel. Tavasztól őszig itt gyúrom a sarat s azután télen valahol mindig találok munkát. Faragó Péter nem lepődik meg akkor, amikor arról érdeklődöm, hogy van-e a községben cigány- kérdés. Meglepő tárgyilagossággal fejtegeti azt, hogy ma már nem a bőre és a fajtája szerint kell megítélni az embereket. — Sokan vagyunk cigányok a faluban, de csak egy család eilen van kifogás. Azokat pedig kivetjük magunk közül. Nagyon örülünk annak, hogy a falusiak nem általánosítanak és tudják, hogy nem a cigányokkal van baj, hanem azzal az egy családdal. Kérdezte az előbb, hogy miért ragadtam le a vályogverésnél annak idején. Mert nem volt más. Ehhez a munkához nem kell különösebb képzettség, csak erő és gyakorlat. Mert nem mindegy ám, hogy milyen az a vályog. Amelyiket gondosan készítettek, 'annak évtizedek!'’ tartani kell a terhek amelyik nem jó, hamarosan elporTomka Tibor békéscsabai lakos július 28-án súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett a békéscsabai Kölcsey utcában, ugyanis ittasan vezette segédmotorkerékpárját és felborult. A baleset még így is szerencsésnek mondható, hiszen a járművezető felelőtlensége esetleg más ember halálát is okozhatta volna. • Viszonylag jobban végződött az Orosházán történt baleset. Káló István pitvarosi lakos megelőzte motorkerékpárjával Nagy Jánosné orosházi kerékpárost, majd fittyet hányva a közlekedési szabályoknak, jobbra akart kanyarodni előtte. Összeütköztek, s Nagy Jánosné könnyebben megsérült. • E baleset „ellenkezője” is megtörtént, s szintén Orosházán. Balogh László budaörsi lakos irányjelzés nélkül kanyarodott balra, s így összeütközött az őt motorkerékpárral előzni akaró Dancsó Imre helybeli lakossal. Balogh László nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, míg a kerékpáros könnyebben sérült meg. Telefonálnék, ha... A Szegedi Postaigazgatóság Békés megyei Távközlési Üzemében Békéscsabán, a Szarvasi út 7. szám alatt, Szabó Mátyás üzemvezető és Penczi János forgalmi ügyintéző együttesen erősítik meg a már tudott hírt, hogy Békéscsabán, július 30-ról 31-re fordulón, nulla órától az eddigi négy helyett öt számjegyű a telefonhívás. Az előfizetők már megkapták az új telefonkönyvet, a sajtó is megírta, hogy az automaták 1500 helyett augusztusban már 2000 állomás kapcsolására képesek. — És vajon az öt számjegy megvédi-e a város nyilvános telefonjait a vandál rongálóktól? — kérdem erőltetett kedélyességgel. — Szomorú téma ez — legyintenek. — A megyeszékhely» ■< je lenleg nyolc nyilvános telefon- állomása van. Elhelyezésük szerint az Orosházi út és a Madách utca sarkán, a MAV-állomás indulási csarnokában, a Jókai utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán, a Kossuth tér és a Széchenyi utca sarkán, az Árpád-fürdőben (színes műanyag tetős, nyitott) és az egyes, kettes, hármas számú postán. Milyen állapotban vannak jelenleg? A jaminai letépve láncáról, kézibeszélő — kagyló — nélkül van, teljesen használhatatlan. De a többi között is alig akad, amelyet dühöngve szórakozók vagy alkatreszt ohm jók meg ne rongáltak volna. Olyikáról fényes nappal, a legnagyobb forgalom közepette szerelték le, ami leszerelhető, még bent a postaépületben is. Kézenfekvő a kérdés: — mit lehet tenni ellene? Penczi elvtárs szerint olyan esetben, amikor nem szándékos rongáló az illető, hanem otthoni barkácsoló vagy valamely szakkör túl buzgó kísérleti eszköz készítője, akinek némi mikrofonalkatrészre vagy ilyesmire van szüksége, forduljon a postaműszakiakhoz, akik a gyakorlati oktatásnak maguk is a hívei. Mindig akad a raktáron kiselejtezett drót, lemez, csavar, szívesen kisegítik vele. A huligánkodó kártevő az más eset. Ennél kétféle akció vezethetne célra. Iskolában, munkahelyen, fiatalok és felnőttek közt erősíteni a köztulajdon iránti megbecsülést. A másik ebből következik: a társadalom szeme ott legyen állandóan mindenen, ami az övé. Fogja le a kártevő kezét. Elsősorban úttörők, kiszesek, segéd- rendőrök legyenek éberek, de mindenki, akinek életünk szívügye. Valaki rohan az éjszakában, a város széli nyilvános telefonhoz, hogy súlyos beteghez hívhassa ki a mentőt. Kétségbeesetten látja, hogy a készülék tönkretéve. Talán éppen olyan cselekedte, akinek a hozzátartozóját kell megmenteni? Huszár Rezső
