Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

1967. augusztus 1. 4 Kedd Egyéves kislány az égő házban Őz az országúton — Tűz az istállóban — Részeg járművezető Néhány gondolái a korszerű csomagolásról Előadás a Technika Házában A Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület Békés megyei Szervezete rendezésében a kö­zelmúltban Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt vezérigaz­gatója beszámolt egyesült ál­lamokbeli tapasztalatairól Né­hány gondolat a korszerű cso­magolásról címen. — Az új gazdaságirányítási rendszer korszerűbb megoldáso­kat követel a csomagolás terüle­tén is. Az áruknak szükségük lesz tetszetősebb köntösre, hogy jobban eladhatók legyenek. Ed­dig az áru eladhatósága nem függött össze a csomagolással, azonban a jövőben fokozottan fogja betölteni funkcióit. Ezek: az áru védelme, a higiénikus körülmények megteremtése, a kereskedelmi hálózatba való beilleszkedés, könnyű megszá- mol hatóság, esztétikai szem­pontból kellemes hatás keltése. A hazai kulturált csomagolás feltételeit összehasonlítva a nyugati országokéval, meglepő megállapításokat lehet tenni. A hazai régi nyomdagépeket ki­cserélték a Kner Nyomdában is. Nyomdatermékeink egy ré­sze valóban felveszi a versenyt a legfejlettebb országok nyom­datermékeivel. A Londonban kiállított nyomdatermékek — köztük a Kner Nyomda doboz- és könyvtermékei — nem ma­radnak el az ottaniak mögött. Ezek a szép nyomdatermékek azonban csak az ünnepnapok termései. A. hétköznapok ter­mékei nem ütik meg ezt a szín­vonalat. Hiba, hogy a moder­nizálás nálunk elsősorban a korszerűbb gépek beszerzésére szorítkozott. Az amerikai nyom­daipar sok kiváló minőségű terméke nem kizárólag a nagy teljesítményű gépeknek kö­szönhető, hanem elsősorban a formakészítés tökéletességének. Korszerű munkamegosztás van a nyomdaiparban. (A nyomó- formakészítés például külön ' szakma.) A nyomdai papírhulladékot nem ismerik. Az olyan meg­rendelést, amely hu!? a dákkal állítható elő, nem fogadják el. A csikágói dobozgvárban évente hatvanezer tonna dobozt állítanak elő. A gyár területe negyvenezer négyzetméter. Szinte egy terem az egész gyár. E gyár tervezőrészlegénél el­mondták, hogy nem kizárólag dobozt, hanem gondolatokat akarnak eladni. Nem vállalják a megrendelő laikus tervének megvalósítását. A megrendelő, azt mondja el, mit akar" cso­magolni. milyen körülmények között fog az áru forgalomba kerülni, kiknek akar.iák eladni, kis üzletek, vagy hatalmas ön­kiszolgáló áruházak hozzák-e forgalomba. Ezeknek a szem­pontoknak figvelembevételével készül el a doboz. A dobozfor­ma kialakításának nem a gra­fikus, hanem a szabász a fő alkotója. Az elkészült csoma­golóanyagok mintadarabjaiból kiállítást rendeznek, filmre ve­szik, levetítik, a látogatók véle­ménye alapján statisztikát ké­szítenek, és csak a leszűrt ta­pasztalatok figyelembevételé­vel adják át a csomagolóanya­got legyártásra. Az Egyesült Államokban tért hódítanak a hullámpapírdobo- zok, s gyakori a hullámpapír- és faltkarton kombinációja. Minden doboz alkalmas auto­mata gépeken való töltésre, összehajthatóan, laposan szál­lítható. Gyakoriak a zippzáras ' do­bozmegoldások. A zippzár meg­húzásával nyílás képződik a dobozon, melyen keresztül a folyadék, vagy por kiönthető, ezután a zippzár visszahúzható és továbbra is légmentesen zár. Perforálás segítségével új vo­nalú, domború vagy homorú, tetszetős dobozt képeznek, amely ugyancsak laposan szál­lítható. Nagyon előnyös a dobozok légkalapácsos kifejtése, mely­nek kipróbálása haszánkban is hasznos lehetne. A mi nyomdaiparunkban a gyártáselőkészítő munkában ta­pasztalható a lemaradás. Ke­vés az íróasztal mellett számoló és a rajztábla mellett gondolko­dó szakember, aki a leggazda­ságosabb anyagkihozatalra tesz javaslatokat a csomagolóanyag kivitelezéséhez. Az anyagkiho­zatalnál még korántsem hasz­náljuk ki azokat a lehetősége­ket, amelyek jelentős mértékű papírmegtakarítást eredmé­nyeznének — fejezte be beszá­molóját Haiman György. Cs. P.-né A rendőrségen és a tűzoltósá­gon az utóbbi napok szomorú ese­ményeiről tájékoztattak. Kezd­jük talán a sort a szeghalmi tűzesettel, amit gondatlanság okozott. Itt a Hét utca 20 szám alatt egy istálló gyulladt ki. A földre tették a petróleumlám­pái, amit a libák feldöntöttek. * A szarvasi tűzrendészet! pa- racsnokságot július 27-én este riasztották, mert Endrődön, a Baross utca 3 szám alatt kelet­kezett tűz. Dióssy János motor- kerékpárt javított, s ezt befe-, jezve, beindította a motort, de az „visszavágott”. A kifolyt ben­zin lángra lobbant, s a tüzel táplálta a felborult motorkerék­pár tankjában levő üzemanyag. A lángok átterjedtek az épület nádtetőzetére, ami teljesen le­égett. A kár mintegy 30 ezer fo­rint. * A dobozi Petőfi Tsz szérűjén az egyik szénakazalban öngyul­ladás történt, szaknyelven „pi­pált” a kazal. Amint ezt észre­vették, a tűzoltók négy vízsuga­rának védelme alatt megbontot­ták a kazlat, s bár a lángok nem csaptak fel, a belső izzás következtében 15 mázsa széna vált hasznavehetetlenné. Életet mentett megyénkben a debreceni Király Ferenc. A Me- zőberény és Köröstarcsa közötti úton tehergépkocsival haladva, egy égő tanyát látott meg, s jár­művével megállva, kimentette az egyéves Balogh Edinát. A gyermek szülei nem voltak ott­hon, s a hároméves Balosh Ka­talin gyufával játszva, majdnem tragédiát okozott. Szerencse, hogy emberélet nem esett áldo­zatul, de nem sokon múlott, hogy a tanyától három-négy mé­terre levő százholdas búzatábla nem gyulladt ki. Ez a mezőbe- rénvi önkéntes tűzoltóknak kö­szönhető, valamint azoknak, akik az országúton arra halad­tak, és segítettek az oltásban. * A közlekedési balesetek leg­többjét — mint általában — most is gondatlanság okozta. De egy kivételről is számot adha­tunk: Höfler Pál debreceni la­kos mintegy 60 kilométer/óra sebességgel haladt motorkerék­párjával Kevermes és Nagyszé­nás között, amikor egy őz szin­te ráugrott. A motorkerékpáros árokba borult, s nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenve­dett. Az őz „cserbenhagyva ál­dozatát”, könnyebb sérülésekkel „eltávozott” a helyszínről. * Szabálytalanul előzött motor- kerékpárjával egy pótkocsis vontatót az almáskamarás! Ruck Ferenc Békéscsabán, ösz- szeütköztek, de mivel a vonta­tó vezetője, Virágh János sar- kadkeresztúri lakos is szabály­talanul közlekedett, mindkettő­jük ellen eljárást indítanak. A baleset következtében Ruck Fe­renc könnyebben megsérült. VÁLYOQ VETŐK Hiába a nagyarányú rekonst­rukció, a téglaipar gépesítésének fokozása, a gyárak még nem ké­— Van titka a jó munkának? összenéznek, mosolyognak. Jó agyag, és jó pelyva — lad... Az én házam falaiban is lesz tizenkétezer — teszi hozzá büszkén. Százhúszezer forintos pesek teljes mértékben kielégíte- | mondják szinte egyszerre. — És , ház lesz az, OTP-kölcsönből épít- | ni a jelentkező igényeket. A í természetesen az, hogy alaposan tetem ... Két legelésző, erősen csontos paripa téved a száradó vályog közelébe. Faragó Péter szavára ugranak a gyerkőcök, odébbhajt­ják őket. — Most pihenünk, fürdünk a Körösben, azután hajnalban is­mét. kezdődik a munka. Az idén már harmincezret vetettem, remé­lem, legalább ennyi lesz még őszig. Ha esetleg vályogra lenne szüksége — teszi hozzá tréfásan —, előjegyezhetem, A fiatalabbak már a folyó partja felé járnak. Pár perc múl­va a hús habok között felejtik a fáradtságot s talán arra gondol­nak, sikerül-e majd a zenekar megalakítása ... Opauszky László ! vidéki családiház-építkezéseket is me6 legyen dolgozva a sár. Ilyen akadályozza a téglahiány, nem beszélve arról, hogy az apróbb javításokra néhány száz téglát szinte lehetetlen beszerezni. A vidékiek azonban segíteni is tud­nak magukon, a téglahiányt ások évszázadon át használt vályoggal pótolják. Nem korszerű építő­anyag, de olcsóbb és hozzá lehet jutni... . ’ , _ Ide látszik a Kettős-Körös híd­ja s az időnként keresztülcsöröm­pölő járművek megtekintése még I sen hallgatja, miről folyik a szó. időben két nap alatt megszárad s szállítható. — A napi tejesítmény? — Ha jól megy, nyolcszáz ezer darabot is elkészít egy pár. Mert legjobb párba csinálni. Ügy a gyors és haladós. Ezer darabért ötszáz forintot adnak. fllacsonv férfi érkezik ütött- kopott kerékpáron. Megáll a be­szélgető csoport szélén s csende­oknak is jó egy félperces pihe­nőre, verejték-törülésre, derék- egyenesítésre. Dobozon, mint any- nyi más községben, régi hagyo­mányai vannak a vályogverésnek. Valószínű nehéz lenne hirtelen meghatározni, hány községbeli lakóház falait húzták fel már sártéglából. — Van munkánk bőven — mondja Sándor Dezső —, most is Amikor a riportalanyok észre­veszik, nem késnek a bemutatás­sal. Faragó Péter már huszonegy éve tapossa a sarat. Nem tudná megszámolni, hány vályog került ki a keze alól. — Hamarosan abbahagyom — mondja elgondolkodva, amikor tőle is a munka felől érdeklődünk. — Pár nap múlva kezdődik a há­zam építése, a szerződés szerint sok az építkezés, talán nem is na- szeptemberben már költözhetünk, gyón akad közülünk olyan, aki nem megrendelésre dolgozik. Letelepszünk a csenevész fák vékony árnyékában s perceken belül népes gyereksereg kíván­csiskodik körülöttünk. Nem min­dennap fordul elő, hogy fényes gépkocsi ácsorog a vályoggödrök között és városiak érdeklődnek ez után, a sokak által még most is lenézett munka után. — Nem könnyű foglalkozás a mienk —, mondja Tihamér Ele­mér. aki szintén abbahagyta ked­vünkért néhány percre a száradt vályogok összerakását. — Nemegyszer már hajnali kettőkor itt vagyunk s egyfolytá­ban vágjuk a sarat kilenc, tíz óráig, vagy még később is — teszi hozzá Sándor Dezső. — De hát dolgozni kell, ha mindig csak a napon heverünk — illetve az ár­nyékban —, azért nem fizetnek. Különben nekünk nem ez a fő- foglalkozásunk, zenészek vagyunk mindnyájan. Sőt — hangiéban egy kis büszkeség is bujkál —, mindketten letettük a B vizsgát. Reméljük, januárban sikerül majd szerződést kötni, megszűnik a vályogvetés és az alkalomszerű muzsikálás. Ismét a vályogra terelem *» «•’őt, mert hiszen most az s m, hogy erről a munkáról írjak. Akkor más munka után nézek. Szó esik arról is, vajon miért nem nézett eddig. — Héttagú a családom, másutt nehezen kerestem volna annyit, hogy rendesen ellássam őket min­den szükségessel. Tavasztól őszig itt gyúrom a sarat s azután télen valahol mindig találok munkát. Faragó Péter nem lepődik meg akkor, amikor arról érdeklődöm, hogy van-e a községben cigány- kérdés. Meglepő tárgyilagossággal fej­tegeti azt, hogy ma már nem a bőre és a fajtája szerint kell meg­ítélni az embereket. — Sokan vagyunk cigányok a faluban, de csak egy család eilen van kifogás. Azokat pedig kivet­jük magunk közül. Nagyon örü­lünk annak, hogy a falusiak nem általánosítanak és tudják, hogy nem a cigányokkal van baj, ha­nem azzal az egy családdal. Kér­dezte az előbb, hogy miért ragad­tam le a vályogverésnél annak idején. Mert nem volt más. Ehhez a munkához nem kell különösebb képzettség, csak erő és gyakorlat. Mert nem mindegy ám, hogy mi­lyen az a vályog. Amelyiket gon­dosan készítettek, 'annak évtize­dek!'’ tartani kell a terhek ame­lyik nem jó, hamarosan elpor­Tomka Tibor békéscsabai la­kos július 28-án súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett a békéscsabai Kölcsey utcában, ugyanis ittasan vezette segéd­motorkerékpárját és felborult. A baleset még így is szerencsés­nek mondható, hiszen a jármű­vezető felelőtlensége esetleg más ember halálát is okozhatta vol­na. • Viszonylag jobban végződött az Orosházán történt baleset. Káló István pitvarosi lakos meg­előzte motorkerékpárjával Nagy Jánosné orosházi kerékpárost, majd fittyet hányva a közleke­dési szabályoknak, jobbra akart kanyarodni előtte. Összeütköz­tek, s Nagy Jánosné könnyeb­ben megsérült. • E baleset „ellenkezője” is megtörtént, s szintén Orosházán. Balogh László budaörsi lakos irányjelzés nélkül kanyarodott balra, s így összeütközött az őt motorkerékpárral előzni akaró Dancsó Imre helybeli lakossal. Balogh László nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, míg a kerékpáros könnyebben sérült meg. Telefonálnék, ha... A Szegedi Postaigazgatóság Békés megyei Távközlési Üze­mében Békéscsabán, a Szarvasi út 7. szám alatt, Szabó Mátyás üzemvezető és Penczi János for­galmi ügyintéző együttesen erő­sítik meg a már tudott hírt, hogy Békéscsabán, július 30-ról 31-re fordulón, nulla órától az eddigi négy helyett öt számjegyű a telefonhívás. Az előfizetők már megkapták az új telefon­könyvet, a sajtó is megírta, hogy az automaták 1500 helyett au­gusztusban már 2000 állomás kapcsolására képesek. — És vajon az öt számjegy megvédi-e a város nyilvános te­lefonjait a vandál rongálóktól? — kérdem erőltetett kedélyes­séggel. — Szomorú téma ez — legyin­tenek. — A megyeszékhely» ■< je lenleg nyolc nyilvános telefon- állomása van. Elhelyezésük sze­rint az Orosházi út és a Madách utca sarkán, a MAV-állomás indulási csarnokában, a Jókai utca és a Tanácsköztársaság út­ja sarkán, a Kossuth tér és a Széchenyi utca sarkán, az Ár­pád-fürdőben (színes műanyag tetős, nyitott) és az egyes, ket­tes, hármas számú postán. Mi­lyen állapotban vannak jelen­leg? A jaminai letépve láncáról, kézibeszélő — kagyló — nélkül van, teljesen használhatatlan. De a többi között is alig akad, amelyet dühöngve szórakozók vagy alkatreszt ohm jók meg ne rongáltak volna. Olyikáról fé­nyes nappal, a legnagyobb for­galom közepette szerelték le, ami leszerelhető, még bent a postaépületben is. Kézenfekvő a kérdés: — mit lehet tenni ellene? Penczi elv­társ szerint olyan esetben, ami­kor nem szándékos rongáló az illető, hanem otthoni barkácso­ló vagy valamely szakkör túl buzgó kísérleti eszköz készítője, akinek némi mikrofonalkatrész­re vagy ilyesmire van szüksé­ge, forduljon a postaműszakiak­hoz, akik a gyakorlati oktatás­nak maguk is a hívei. Mindig akad a raktáron kiselejtezett drót, lemez, csavar, szívesen kisegítik vele. A huligánkodó kártevő az más eset. Ennél két­féle akció vezethetne célra. Is­kolában, munkahelyen, fiatalok és felnőttek közt erősíteni a köz­tulajdon iránti megbecsülést. A másik ebből következik: a tár­sadalom szeme ott legyen állan­dóan mindenen, ami az övé. Fogja le a kártevő kezét. Első­sorban úttörők, kiszesek, segéd- rendőrök legyenek éberek, de mindenki, akinek életünk szív­ügye. Valaki rohan az éjszakában, a város széli nyilvános telefon­hoz, hogy súlyos beteghez hív­hassa ki a mentőt. Kétségbe­esetten látja, hogy a készülék tönkretéve. Talán éppen olyan cselekedte, akinek a hozzátar­tozóját kell megmenteni? Huszár Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom