Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

JWí. augusztus VL 6 Vasárnap A Magyar Történelmi Társulat centenáris üléséről Mechanizmust, de kivel...? Ä magyar történelem dualista korszakának előestéjén fontos tárgyalások folytak egyfelől az osztrák uralkodó osztályt képvi­selő L Ferenc József, másrészt a magyar uralkodó osztály szellemi vezére, Deák Ferenc között. Ami­kor hazánkban a lefojtott gyűlö­let, a passzív rezisztencia semmi jót nem ígért a császár számára, 1867. január 2-án kiadta a hely­zetre nézve találóan fogalmazó pátensét. „Kormányunk az 1865-ki sept. 20-kán kelt pátens alapján a birodalom alkotmányos intéz­ményei körüli jogigények ki- egyenlítése végett magyar koro­nánk országainak képviselőivel megkezdette az alkudozást” — szól a pátens többek között, alku­dozásnak nevezve a kiegyezési tárgyalást Deák Ferenc ez időben tett nyilatkozata szerint: „Mi elmegyünk addig, ameddig men­nünk szabad, s amint túlmennünk a kötelesség tiltja.’’ Az alkudozás eredményeképpen létrejött 67-es kiegyezés új hely­zetet teremtett. A kapitalizmus rohamos térhódítása, az átmeneti gazdasági prosperitás magával ra­gadta a szellemi életet is. Az élet igényelte azt a társulatot, amely a félig önállósult Magyarország történeti múltjából merítve, a jö­vő felé irányítja a társadalom közgondolkodását. A feladat meg­oldására a Magyar Történelmi Társulat vállalkozott. A társulat alapítói között talál­juk Eötvös Józsefet, Thaly Kál­mánt, Horváth Mjhályt (az 1848-as szabadságharcban a haladó erő­ket támogató kiváló történetírót) és másokat. 1867 áprilisában zaj­lott le a társulat alapszabályelfo­gadó közgyűlése az Akadémia ter­mében. Megválasztották gr. Mikó Imrét elnökké, a „kurucos” túlzá­saival együtt is haladó szellemű Thaly Kálmánt titkárrá. Életre hívták a Századok nevű közlönyt. A társulat általános célkitűzései között szerepelt a társadalomtudo­mányok minden ágának művelése és a tudományosan megalapozott történeti tudat, politikai művelt­ség fejlesztése. Száz éve teljesíti hivatását a társulat. Története összeforr utol­só száz évünk történelmével. A megalakulás 100. évfordulójának alkalmából 1967. augusztus 22— 25-ig tudományos tanácskozással egybekötött ünnepi közgyűlés zaj­lott a Magyar Tudományos Aka­démia felolvasótermében. f A szocialista táborhoz tartozó országok szakképviselői mellett részt vettek a tanácskozáson az angol, a francia és az amerikai történészek is. A Molnár Erik elhunytával tár­sulati elnökké választott Ember Győző akadémikus „A Magyar Történelmi Társulat 100 éve” cí­mű előadása állt az események középpontjában. Ismertette a ma­gyar történelem és a társulat tor­Evanics Ferenc, a esorvási Kossuth Tsz traktorosa járvasi- lózó géppel dolgozott. Eközben elhatározta, hogy a gép láncát zsírral megkeni. Megállt, a trak­A békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet értesíti a lakosságot, hogy Nagyfényesi üzemegységé­ben 1967. augusztus 31-én és szeptember 1-én méhekre veszélyes vegyszerrel permetezést végeznek. Külön értesítés helyett. 82248 ténetének összefüggéseit, mivel — lévén a társadalomtudomány kép­viselője — mindenkor az uralkodó osztály érdekeivel állt kapcsolat­ban. A fellendülésekkel és visz- szaesésekkel tarkított 100 éves társulattörténet hűen tükrözi a dualista, az ellenforradalmi és a felszabadulás utáni Magyaror­szág társadalmi, politikai változá­sait. Elemezte azokat a szomorú korszakokat, amikor a politikai tudomány képviselői a történettu­dományt nem segítőtársként ke­zelték, hanem az objektív igazsá­gait, a tudományos megállapítá­sait mellőzve, az országvezetés önmagát is becsapva, cseléd-sze­repre kárhoztatták a tudományt. A társulat 1949. márciusi újjá­szervezése fordulópontot jelent. Míg 1945 előtt nem vette tudomá­sul a magyar történetírás azt, hogy élt Marx, Engels és Lenin, 1949-ben a kommunisták vették kezükbe a társulat irányítását. A társulat anyagi alapjait teljes egé­szében az állam teremtette meg, ez is záloga — a korábbi létbi­zonytalanságok után — egyfelől a tudománypártoló, másrészt a tu­datformáló munkának. Miközben a párt politikai irányvonala ér­vényesül, a társulat társadalmasí­tása a tudatformálás érdekében áll. Pl. a Hazafias Népfront és a Társulat közös kiadványt jelentet meg. A tennivalók között kiemelte Ember Győző akadémikus, hogy a TIT 1953-ban történt megala­kulásával sok gondot vett le a tár­sulat válláról, de túlzottan elho­mályosította a szerepet, amelyre a Magyar íörténelmi Társulat hivatott. A hozzászólások közül minket, Békés megyeieket fokozottan érint Ladiszlav Tajtáknak, az eperjesi egyetem adjunktusának felszólalása, aki méltatta a szarvasi történésznek, Zsilinszky Mihálynak a múlt Század második felében betöltött szerepét. Mint ismeretes, a Századok és a Felvi­déken megjelent Letopis Matice slovenskej hasábjain nemes dia­lógus folyt a szlovák—magyar kö­zös múlt alapján a két nép test­véri megértése érdekében. A Szá- zadok-beli cikkeket Zsilinszky Mihály írta 1867 után, míg a Le- topisban Frantisek Sasinek vá­laszolt. Pamlényi Ervin „A magyar tör­ténetírás fejlődése a felszabadulás óta”, Elekes Lajos „Történeti is­meret és szocialista tudat” című vitaindító előadásai is hozzájárul­tak a társulat újabb századba lé­pésének eszmei alapvetéséhez. A centenáris társulati közgyű­lés, Berend T. Iván főtitkár be­számolója alapján a társulati élet korszerűsítésére és főképpen a történelemtanítás színvonalának emelése érdekében hozott fontos határozatokat. Viráffh Ferenc tort azonban működésben hagy­ta. A mozgó alkatrészek a kezét elkapták és a meghajtólánc, va­lamint a fogaskerék bárom ujját megcsonkította. A vizsgálat meg­állapította, bőgj' a sérült — bár a mezőgazdaságra vonatkozó balesetelhárítási cs egészségvé­delmi óvórendszabályokra kiok­tatták — nem tartotta meg azt az alapvetően fontos szabályt, hogy a „munkagépet munka közben állítani, kenni, igazítani vágy azon csavarokat meghúzni stb. nem szabad”. Ha ilyen mun­kára szükség van, a vontatógép­pel és a motorral le kell állni és a sebességváltót ki kell kapcsol­ni. A kardánhajtást — ha ilyen van — is ki kell iktatni; szíjhaj­tás esetén le kell venni a hajtó­szíjat. A jövő hét tv-műsorából Egészségünk KisfHm. (Szerda, 18.16) Az em­ber évezredeik óta keresi a hal­hatatlanság — és amikor ennek lehetősége nyilvánvalóivá vált — hosszú élet titkát. A bűvös elixir misztikuma helyett a tudomány ma már a valóságos lehetőségek­ről is sokat tud, s valóra váltásu­kért sokat tesz. Az eredmény: Már ma is érezhetően meghosz- szabbodott az emberi átlagélet­kor. A kisfilm e probléma tár­sadalmi vonatkozásairól is szól, valamint a gerontológia ered­ményeiről és belátható időn belül megvalósuló lehetőségeiről. Titkok éjszak áfa Tv-komédia. (Szerda, 20.20) Ez a krimi-paródia mindenben kö­veti választott műfaja szabályait. A lappangó titok most is a tet­tes személye. Ki követett el or­vul támadást Flórika, az intézet múló szépségű büfésnője ellen? S miután Flórikát a vállalati üdülő egyik szobájában támadta meg a gálád ismeretlen, így a nyomozás társadalmi alapon in­dul. A „kollektív szimatolás” ve­zetését egy ügybuzgó osztályve­zető vállalja. A csúfondáros és egyben fordulatos történet során kiderül, hogy „bűntény” ugyan nem történt, tettest mégis sokat találnak.» e , Éretlen ifjúság? Riport. (Szombat, 18.10) A mű­sorban három tudományág —az antropológia, a biológia és a szo­ciológia — képviselői beszélget­nek a fiatalságot érintő problé­máról, az oly sokat vitatott ak- celerációról. Ez a fogalom a fi­atalok korábbi érését jelenti, amelyet egyrészt világszerte alá­támasztanak a termetnöivekedési vizsgálatok, másrészt ugyanerre az eredményre vezettek az egyéb testi és lelki érést felmérő ada­tok. Ez a jelenség viszont ellen­tétes az ugyancsak tapasztalati ténnyel: a fiatalok korunkban egyre később tekinthetők fel­nőttnek, mivel a társadalom fej­lődése megkívánja, hogy többet és tovább kell tanulniuk, későb­bi életkorban állhatnak csak munkába. A műsorban riportok és egyéb példák segítségével vi­tatják meg a résztvevők az ak- celeráció hatásait és az ennek folytán kialakult helyzet megol­dásának lehetőségeit. Jaguár Film. (Vasárnap, 20.40) A tele­vízió a MOKÉP-pel közösen vit­te filmszalagra Heltai Jenőnek ezt az első világháború előtti idő­szakot, a pesti bohémvilágot ér­zékletes színekkel és sok humor­ral bemutató kisregényét. A tör­ténetet krimiszerűnek is nevez­hetjük, hiszen van benne betörés — méghozzá olyan, amit a tette­sék előre bejelentenek a rend­őrségnek, mégsem sikerül őket kézre keríteni — és rablás is, ugyancsak előre bejelentve. A regényt filmr^ alkalmazók Heltai más regényéből is vettek át ré­szeket. így például az Utolsó bo- hém-ból. Ezt annál is inkább megtehették, mivel abban ugyan­csak szerepel Csontos Szigfrid, a drámaíró és Mák István, az ala­nyi költő. Az endrődd Béke Mg. Termelőszövetkezetnek igáslovai vannak eladók Érdeklődni: Endrőd, Béke Mg Tsz Kossuth u. 5. T.: 14. 544 Szeptemberben az időszerű gazdasági kérdésekkel foglalko­zó továbbképző tanfolyamok, is­kolák megkezdik munkájukat szerte a megyében. Az idén ösz- szel csaknem tizenötezren is­merkednek meg a gazdasági re­formmal kapcsolatos legfonto­sabb teendőkkel, a politikai ok­tatás révén. A kulcspozícióban levő dolgozókat, párt- és tömeg­szervezeti vezetőket általában egyhetes bentlakásos iskolára küldik. Nyilvánvaló, hogy napjaink­ban már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy „ösztönös” tevékenységre tá­maszkodjunk, csakis a dolgokkal tisztában levő, képzett emberek képesek megütni azt a mértéket, mely gazdasági építőmunkánk különösen kritikus, mostani sza­kaszában elvárható. A minden­napi tennivalókban nélkülözhe­tetlen alapokat, gazdasági és társadalmi életünkben a jövő esztendő elejétől „rendszeresí­tett” új fogalmakat igyekeznek közkinccsé tenni a szóban forgó tanfolyamok, iskolák. Megszer­vezésük — bár elsősorban párt- és tömegszervezeti ügy — a vál­lalatok gazdasági vezetőinek is a dolga. Miként lehet biztosítani a dolgozók részvételét a tovább­képzésben anélkül, hogy ez za­varná a termelőmunkát, hogyan oldják meg a tanfolyamokat a többműszakos üzemeknél stb., stb. Mindez olyan kérdés, mely­ben a helyi gazdasági vezetők­kel együtt szükséges keresni — és megtalálni — a legjobb meg­oldást. Az illetékesek többnyire meg­értik az ügy jelentőségét, akad­nak azonban furcsa kivételek. Van, ahol úgy spekulálnak: nem a legjobb szakembereinket küld­jük továbbképzésre, hanem olyat, aki nem sok vizet zavar, esetleges távolmaradásával nem sokat veszít a termelés. Pilla­natnyilag ravasz megoldásnak tűnik, de mikor szükség lesz az új ismeretek hasznosítására az üzem mindennapi gyakorlatá­ban, milyen erőkre támaszkod­hatnak majd? Arról is hallottunk, hogy az új mechanizmus szellemében nem engedik továbbképzésre a fontos munkakörben levő dolgo­zókat, mondván: napjainkban a mindennapi munka színvonalá­nak a javítása a fontos, nem holmi „elméleti” képzés. Ügy gondoljuk, az ilyen szemléletű vezetők egy alapvető tényről el­feledkeznek. Abban igazuk van, hogy a gazdasági reform szelle­mében minden erőt a termelés érdekében igyekeznek összpon­tosítani, mégsem helyes, ha ezt a napi teendők békaperspektívá­jából teszik. Vajon, ha nem gondoskodnak arról, hogy dolgozóik alaposan megismerjék a gazdasági reform feltételeit, új körülményeit, gyakorlati tennivalóit, volta­képpen kinek a munkájára támaszkodva akarják megvaló­sítani saját vállalatuknál az új mechanizmust? — ajda — a „Ferde fúrások” a Tísza-parfon A szakemberek számításai sze­rint Szeged környékén — az al­győi mezőben — a Tisza medre alatt is számottevő szénhidrogén vagyon rejtőzik. Feltárása, mivel közvetlenül a parton, a rossz te­repviszonyok miatt, a fúrótornyo­kat nem állíthatják fel, úgyneve­zett ferde fúrásokkal ..csapolják’’ meg a Tisza medre alatt levő energiaforrást. Az első berende­zéseket már fel is állították. A napokban megkezdődik a külön­leges műszaki és technikai felké­szültséget igénylő munka. HANGULAT FELtLNÉZETBÖL. Fotó: Demény Az óvórendszabályök meg nem (artása miatt csonkulásos baleset

Next

/
Oldalképek
Tartalom