Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
JWí. augusztus VL 6 Vasárnap A Magyar Történelmi Társulat centenáris üléséről Mechanizmust, de kivel...? Ä magyar történelem dualista korszakának előestéjén fontos tárgyalások folytak egyfelől az osztrák uralkodó osztályt képviselő L Ferenc József, másrészt a magyar uralkodó osztály szellemi vezére, Deák Ferenc között. Amikor hazánkban a lefojtott gyűlölet, a passzív rezisztencia semmi jót nem ígért a császár számára, 1867. január 2-án kiadta a helyzetre nézve találóan fogalmazó pátensét. „Kormányunk az 1865-ki sept. 20-kán kelt pátens alapján a birodalom alkotmányos intézményei körüli jogigények ki- egyenlítése végett magyar koronánk országainak képviselőivel megkezdette az alkudozást” — szól a pátens többek között, alkudozásnak nevezve a kiegyezési tárgyalást Deák Ferenc ez időben tett nyilatkozata szerint: „Mi elmegyünk addig, ameddig mennünk szabad, s amint túlmennünk a kötelesség tiltja.’’ Az alkudozás eredményeképpen létrejött 67-es kiegyezés új helyzetet teremtett. A kapitalizmus rohamos térhódítása, az átmeneti gazdasági prosperitás magával ragadta a szellemi életet is. Az élet igényelte azt a társulatot, amely a félig önállósult Magyarország történeti múltjából merítve, a jövő felé irányítja a társadalom közgondolkodását. A feladat megoldására a Magyar Történelmi Társulat vállalkozott. A társulat alapítói között találjuk Eötvös Józsefet, Thaly Kálmánt, Horváth Mjhályt (az 1848-as szabadságharcban a haladó erőket támogató kiváló történetírót) és másokat. 1867 áprilisában zajlott le a társulat alapszabályelfogadó közgyűlése az Akadémia termében. Megválasztották gr. Mikó Imrét elnökké, a „kurucos” túlzásaival együtt is haladó szellemű Thaly Kálmánt titkárrá. Életre hívták a Századok nevű közlönyt. A társulat általános célkitűzései között szerepelt a társadalomtudományok minden ágának művelése és a tudományosan megalapozott történeti tudat, politikai műveltség fejlesztése. Száz éve teljesíti hivatását a társulat. Története összeforr utolsó száz évünk történelmével. A megalakulás 100. évfordulójának alkalmából 1967. augusztus 22— 25-ig tudományos tanácskozással egybekötött ünnepi közgyűlés zajlott a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. f A szocialista táborhoz tartozó országok szakképviselői mellett részt vettek a tanácskozáson az angol, a francia és az amerikai történészek is. A Molnár Erik elhunytával társulati elnökké választott Ember Győző akadémikus „A Magyar Történelmi Társulat 100 éve” című előadása állt az események középpontjában. Ismertette a magyar történelem és a társulat torEvanics Ferenc, a esorvási Kossuth Tsz traktorosa járvasi- lózó géppel dolgozott. Eközben elhatározta, hogy a gép láncát zsírral megkeni. Megállt, a trakA békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet értesíti a lakosságot, hogy Nagyfényesi üzemegységében 1967. augusztus 31-én és szeptember 1-én méhekre veszélyes vegyszerrel permetezést végeznek. Külön értesítés helyett. 82248 ténetének összefüggéseit, mivel — lévén a társadalomtudomány képviselője — mindenkor az uralkodó osztály érdekeivel állt kapcsolatban. A fellendülésekkel és visz- szaesésekkel tarkított 100 éves társulattörténet hűen tükrözi a dualista, az ellenforradalmi és a felszabadulás utáni Magyarország társadalmi, politikai változásait. Elemezte azokat a szomorú korszakokat, amikor a politikai tudomány képviselői a történettudományt nem segítőtársként kezelték, hanem az objektív igazságait, a tudományos megállapításait mellőzve, az országvezetés önmagát is becsapva, cseléd-szerepre kárhoztatták a tudományt. A társulat 1949. márciusi újjászervezése fordulópontot jelent. Míg 1945 előtt nem vette tudomásul a magyar történetírás azt, hogy élt Marx, Engels és Lenin, 1949-ben a kommunisták vették kezükbe a társulat irányítását. A társulat anyagi alapjait teljes egészében az állam teremtette meg, ez is záloga — a korábbi létbizonytalanságok után — egyfelől a tudománypártoló, másrészt a tudatformáló munkának. Miközben a párt politikai irányvonala érvényesül, a társulat társadalmasítása a tudatformálás érdekében áll. Pl. a Hazafias Népfront és a Társulat közös kiadványt jelentet meg. A tennivalók között kiemelte Ember Győző akadémikus, hogy a TIT 1953-ban történt megalakulásával sok gondot vett le a társulat válláról, de túlzottan elhomályosította a szerepet, amelyre a Magyar íörténelmi Társulat hivatott. A hozzászólások közül minket, Békés megyeieket fokozottan érint Ladiszlav Tajtáknak, az eperjesi egyetem adjunktusának felszólalása, aki méltatta a szarvasi történésznek, Zsilinszky Mihálynak a múlt Század második felében betöltött szerepét. Mint ismeretes, a Századok és a Felvidéken megjelent Letopis Matice slovenskej hasábjain nemes dialógus folyt a szlovák—magyar közös múlt alapján a két nép testvéri megértése érdekében. A Szá- zadok-beli cikkeket Zsilinszky Mihály írta 1867 után, míg a Le- topisban Frantisek Sasinek válaszolt. Pamlényi Ervin „A magyar történetírás fejlődése a felszabadulás óta”, Elekes Lajos „Történeti ismeret és szocialista tudat” című vitaindító előadásai is hozzájárultak a társulat újabb századba lépésének eszmei alapvetéséhez. A centenáris társulati közgyűlés, Berend T. Iván főtitkár beszámolója alapján a társulati élet korszerűsítésére és főképpen a történelemtanítás színvonalának emelése érdekében hozott fontos határozatokat. Viráffh Ferenc tort azonban működésben hagyta. A mozgó alkatrészek a kezét elkapták és a meghajtólánc, valamint a fogaskerék bárom ujját megcsonkította. A vizsgálat megállapította, bőgj' a sérült — bár a mezőgazdaságra vonatkozó balesetelhárítási cs egészségvédelmi óvórendszabályokra kioktatták — nem tartotta meg azt az alapvetően fontos szabályt, hogy a „munkagépet munka közben állítani, kenni, igazítani vágy azon csavarokat meghúzni stb. nem szabad”. Ha ilyen munkára szükség van, a vontatógéppel és a motorral le kell állni és a sebességváltót ki kell kapcsolni. A kardánhajtást — ha ilyen van — is ki kell iktatni; szíjhajtás esetén le kell venni a hajtószíjat. A jövő hét tv-műsorából Egészségünk KisfHm. (Szerda, 18.16) Az ember évezredeik óta keresi a halhatatlanság — és amikor ennek lehetősége nyilvánvalóivá vált — hosszú élet titkát. A bűvös elixir misztikuma helyett a tudomány ma már a valóságos lehetőségekről is sokat tud, s valóra váltásukért sokat tesz. Az eredmény: Már ma is érezhetően meghosz- szabbodott az emberi átlagéletkor. A kisfilm e probléma társadalmi vonatkozásairól is szól, valamint a gerontológia eredményeiről és belátható időn belül megvalósuló lehetőségeiről. Titkok éjszak áfa Tv-komédia. (Szerda, 20.20) Ez a krimi-paródia mindenben követi választott műfaja szabályait. A lappangó titok most is a tettes személye. Ki követett el orvul támadást Flórika, az intézet múló szépségű büfésnője ellen? S miután Flórikát a vállalati üdülő egyik szobájában támadta meg a gálád ismeretlen, így a nyomozás társadalmi alapon indul. A „kollektív szimatolás” vezetését egy ügybuzgó osztályvezető vállalja. A csúfondáros és egyben fordulatos történet során kiderül, hogy „bűntény” ugyan nem történt, tettest mégis sokat találnak.» e , Éretlen ifjúság? Riport. (Szombat, 18.10) A műsorban három tudományág —az antropológia, a biológia és a szociológia — képviselői beszélgetnek a fiatalságot érintő problémáról, az oly sokat vitatott ak- celerációról. Ez a fogalom a fiatalok korábbi érését jelenti, amelyet egyrészt világszerte alátámasztanak a termetnöivekedési vizsgálatok, másrészt ugyanerre az eredményre vezettek az egyéb testi és lelki érést felmérő adatok. Ez a jelenség viszont ellentétes az ugyancsak tapasztalati ténnyel: a fiatalok korunkban egyre később tekinthetők felnőttnek, mivel a társadalom fejlődése megkívánja, hogy többet és tovább kell tanulniuk, későbbi életkorban állhatnak csak munkába. A műsorban riportok és egyéb példák segítségével vitatják meg a résztvevők az ak- celeráció hatásait és az ennek folytán kialakult helyzet megoldásának lehetőségeit. Jaguár Film. (Vasárnap, 20.40) A televízió a MOKÉP-pel közösen vitte filmszalagra Heltai Jenőnek ezt az első világháború előtti időszakot, a pesti bohémvilágot érzékletes színekkel és sok humorral bemutató kisregényét. A történetet krimiszerűnek is nevezhetjük, hiszen van benne betörés — méghozzá olyan, amit a tettesék előre bejelentenek a rendőrségnek, mégsem sikerül őket kézre keríteni — és rablás is, ugyancsak előre bejelentve. A regényt filmr^ alkalmazók Heltai más regényéből is vettek át részeket. így például az Utolsó bo- hém-ból. Ezt annál is inkább megtehették, mivel abban ugyancsak szerepel Csontos Szigfrid, a drámaíró és Mák István, az alanyi költő. Az endrődd Béke Mg. Termelőszövetkezetnek igáslovai vannak eladók Érdeklődni: Endrőd, Béke Mg Tsz Kossuth u. 5. T.: 14. 544 Szeptemberben az időszerű gazdasági kérdésekkel foglalkozó továbbképző tanfolyamok, iskolák megkezdik munkájukat szerte a megyében. Az idén ösz- szel csaknem tizenötezren ismerkednek meg a gazdasági reformmal kapcsolatos legfontosabb teendőkkel, a politikai oktatás révén. A kulcspozícióban levő dolgozókat, párt- és tömegszervezeti vezetőket általában egyhetes bentlakásos iskolára küldik. Nyilvánvaló, hogy napjainkban már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy „ösztönös” tevékenységre támaszkodjunk, csakis a dolgokkal tisztában levő, képzett emberek képesek megütni azt a mértéket, mely gazdasági építőmunkánk különösen kritikus, mostani szakaszában elvárható. A mindennapi tennivalókban nélkülözhetetlen alapokat, gazdasági és társadalmi életünkben a jövő esztendő elejétől „rendszeresített” új fogalmakat igyekeznek közkinccsé tenni a szóban forgó tanfolyamok, iskolák. Megszervezésük — bár elsősorban párt- és tömegszervezeti ügy — a vállalatok gazdasági vezetőinek is a dolga. Miként lehet biztosítani a dolgozók részvételét a továbbképzésben anélkül, hogy ez zavarná a termelőmunkát, hogyan oldják meg a tanfolyamokat a többműszakos üzemeknél stb., stb. Mindez olyan kérdés, melyben a helyi gazdasági vezetőkkel együtt szükséges keresni — és megtalálni — a legjobb megoldást. Az illetékesek többnyire megértik az ügy jelentőségét, akadnak azonban furcsa kivételek. Van, ahol úgy spekulálnak: nem a legjobb szakembereinket küldjük továbbképzésre, hanem olyat, aki nem sok vizet zavar, esetleges távolmaradásával nem sokat veszít a termelés. Pillanatnyilag ravasz megoldásnak tűnik, de mikor szükség lesz az új ismeretek hasznosítására az üzem mindennapi gyakorlatában, milyen erőkre támaszkodhatnak majd? Arról is hallottunk, hogy az új mechanizmus szellemében nem engedik továbbképzésre a fontos munkakörben levő dolgozókat, mondván: napjainkban a mindennapi munka színvonalának a javítása a fontos, nem holmi „elméleti” képzés. Ügy gondoljuk, az ilyen szemléletű vezetők egy alapvető tényről elfeledkeznek. Abban igazuk van, hogy a gazdasági reform szellemében minden erőt a termelés érdekében igyekeznek összpontosítani, mégsem helyes, ha ezt a napi teendők békaperspektívájából teszik. Vajon, ha nem gondoskodnak arról, hogy dolgozóik alaposan megismerjék a gazdasági reform feltételeit, új körülményeit, gyakorlati tennivalóit, voltaképpen kinek a munkájára támaszkodva akarják megvalósítani saját vállalatuknál az új mechanizmust? — ajda — a „Ferde fúrások” a Tísza-parfon A szakemberek számításai szerint Szeged környékén — az algyői mezőben — a Tisza medre alatt is számottevő szénhidrogén vagyon rejtőzik. Feltárása, mivel közvetlenül a parton, a rossz terepviszonyok miatt, a fúrótornyokat nem állíthatják fel, úgynevezett ferde fúrásokkal ..csapolják’’ meg a Tisza medre alatt levő energiaforrást. Az első berendezéseket már fel is állították. A napokban megkezdődik a különleges műszaki és technikai felkészültséget igénylő munka. HANGULAT FELtLNÉZETBÖL. Fotó: Demény Az óvórendszabályök meg nem (artása miatt csonkulásos baleset
