Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
1M7. augusztus 27. 3 Vasárnap 5,5 millió forint értékű túlteljesítés téglából, cserépből és középfalazó, blokkból A Békés megyei Tégla- és Cserépipari. Vállalat téglagyáraiban az első öt hónapban égetett téglából 2 millió lemaradás következett be, amit a dolgozók pótoltak és égetett téglából már 2 millió 700 ezer, cserépből 3 millió a túlteljesítést Középfalazó blokkból lió. A gyártása előreláthatólag október közepéig tart, addig ez a mennyiség jelentősen növelhető. Az elemi károk megelőzésére a vállalat a gyárakat elegendő nád- pallóval, fóliával és cseréppel látta el. Az eddigiek alapján a békésugyancsak jóval többet gyártót- csabai 1-es, az ” orosházi 2-es, a tak. Mindez termelési értékben a és fél millió forintot tesz ki. Nyers téglából a többlet 2 mii- [ ményt. mezőberényi 1-es és a dévaványai üzem érte el a legjobb eredVállalattá alakul a megyei beruházási iroda válogatós olasz űr rátarti föállattcm/észtő Telekgerendáson Száraz melegtől kitikkadva, népes kereskedőcsoport érkezett a minap Telekgerendásra. A kiszállási program utolsó állomása volt a Vörös Csillag Tsz. Egy olasz üzletember bébi-bikáért A Gazdasági Bizottság ez év júniusi határozata szerint a megyei beruházási irodákat feladatuk jobb ellátása érdekében vállalatokká kell átszervezni. Augusztus huszonnegyedikén Békéscsabán értekezletet tartattak a Békés, Csongrád, Szolnok, Bács és Hajdú megyei beruházási irodák vezetői, főmérnökei és főkönyvelői részéra Az értekezleten részt vett Ágó Imre, az Országos Tervhivatal főelőadója, Romvári László, a Békés megyei tanács tervosztályának a vezetője és Pintér Vince, a Hajdú megyei tanács tervosztály- vezetője is. Rövid vitaindító előadás után a résztvevők megtárgyalták az átszervezés feladatait s egyöntetű-' en megállapodtak abban, hogy az új szervezés lehetővé teszi majd az önálló, tartalmasabb és gyorsabb munkát. Hankó Páltól, a Békés megyei Beruházási Iroda vezetőjétől arról érdeklődtünk, melyek voltak azok a fő problémák, amelyekről az értekezlet tárgyalt. — Arról volt szó többek között — hangzott a válasz —, hogy a I megnövekedett feladatok egyre inkább megkövetelik a vállalat műszaki színvonalának emelését, a szakmai továbbképzések eredményes végrehajtását. Az átszervezés után nagy mértékben növekedik az önállósággal együtt a felelősség is. Mód nyílik a lebonyolítási díj szabadon történő megmegyénkbe. A tsz-ek állattenyésztését jól ismerő állatforgalmá dolgozó Telekgerendás előtt, négyöt községbe kalauzolta neves üzletfelét Az olasz úr végigsietett az istállókban, de nem talált kedvére való árut. Mindössze öt-hat bébi-bikát jelölt meg azzal, hogy ezeket megveszi. Már-már abban a tudatban élt, hogy a remélt üzletből semmi sem lesz és üres kézzel megy haza Itáliába. Csak akkor derült mosolyra az arca, amikor a Vörös Csillag Tsz új , , ,,, , ] borjúnevelőjébe lépett. Szemreállapitasara, sok olyan eddig al- ■ hánv6a_ ie£rvezte meeírói m om AH cvor -föl orlöcí-vn mo_ I ~ •» 6 & * kifogástalan bébiket tartanak — hangzott az állatforgalmis válasza. Az olasz kétkedve fogadta a magyarázkodást, „öreg róka” ő a szakmában. Valószínű náluk is utazott | úgy szokás, hogy a külföldi ügyfélnek először a belföldi minőséget mutatják azzal, hogy válogasson. Azután, amikor * kalmazott módszer feledésbe merül majd, ami eddig akadályozna a munkát — mondotta a tájékoztató végén Hankó Pál. — Miért nem Ide hozott rögtön, reggel?! — Nem tudtam, hogy itt ilyen rVem volt felesleges az intézkedési terv Pótolják a kieséseket a bucsai Új Barázda Tsz-ben Május végén már világosan látszott, hogy ebben az esztendőben 2,5 millió forint terméskiesés éri a bucsai Üj Barázda Termelőszövetkezetet. A belvíz megviselte a szövetkezet határát. A terméskiesés a hosszan tartó nyári szárazságban tovább fokozódott. A legutóbbi adatok szerint csak ezt a szövetkezetét 3,5 millió forinttal sújtotta a belvíz és az aszály. A szövetkezet igazgatósága nem volt rest. Intézkedési tervet állított össze, amelyben megszabta — még az év első felében — azokat az intézkedéseket, amelyek a terméskiesések pótlásához szükségesek. A vízborítástól megritkult búzatáblákat bükkönnyel vetették felül és különös, gondot fordítottak a búzára. Érthető, hiszen ebben a tsz-ben 1700 hold volt a kenyérgabona vetésterülete. A gondosság meghozta a gyülmöl- csöt. 1700 hold átlagában 13,4 mázsa termést értek el. Az utóbbi tataira. A miniszterek javasolják az ágazat fejlesztését szolgáló állami beruházásokat, közreműködnek a gazdasági szabályozók, ösztönzők — adóztatás, szubvenció — kidolgozásában. Ha például valamelyik miniszter bizonyos gazdaságpolitikai megfontolások alapján kívánatosnak tartja egyes termelési ágazatok vagy szűk keresztmetszetek gyorsabb fejlesztését, javaslatot tesz a • banknak, hogy — a kormány álnyesíti. Mivel a legfőbb vezetők személyi jövedelmét a nyereségrészesedés és a prémium csaknem megkettözheti, az igazgatók nyilván nem fogják figyelmen kívül hagyni az irányító szerv „értékítéletét”. Mindez azt jelenti: a vállalatok önállóan dönthetnek a termelésről és az értékesítésről, de döntéseik nem lehetnek önkényesek, a népgazdasági érdekektől függetlenek. Az ágazati irányítás új mód évtizedben ilyen bő búzatermés még nem volt a bucsai határban. Lényegében a búza segítette ki a szövetkezetei. A 3,5 millió forint kiesés jelentős részét pótolták. A másik részét a mák és az állat- tenyésztés terven felüli hozama adja. Az állattenyésztéstől terven felül egymillió forintot várnak. Neveltek 20 ezer csirkét, 24 ezer gyöngyöst és kétezer G—33-as tojó-hibridet. Majdnem százezer forintot hozott a gyapjú terven felül, s ugyancsak terven felül 60 hízott marhát is értékesítenek. A bucsai határban jól kihasználták a tavaszi vizes hónapokat a zöld takarmány termesztésére. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet minden egyes számosállatára már szérűskertben van 15 mázsa lucerna- és gyepszéna. így az állatállomány átteleltetése nem okoz különösebb gondot, sőt a juhászat és a szarvasmarha-állomány fejlesztésére készülnek. Ebben az évben a juhállományt 900-ról 2700-ra, a szarvasmarhalétszámot pedig 300-ról 700-ra növelik. Amennyiben a továbbiakban is kedvező eredménnyel realizálják a tervkiesések pótlására összeállított intézkedési tervet, úgy év végére a tervezett 5,3 millió forint részesedést biztosíthatják. vvwwwwv. termelési lehetőségeinket ennek szolgálatába állítani. Érdekünk ez, hiszen a jobb minőségű áruért, ha exportra kerül, többet fizetnek. Mi, szövetkezetiek is a piacról élünk, nem pedig a raktárra termelésből! Bejárjuk az Aradi-májőrt. A tsz , távlati terve szerint Itt szarvasmarha-tenyésztésre rendezkednek be. A borjúneveló és az első százas istálló már áll. Az épületadta termelési lehetőséget igyekeznek jól kihasználni. Egy liter tej önköltsége — gazdasági átlagban — 3 forint 27 fillér! A 164 fejős tehénből 31-et ellésre készítenek elő. A fejéri átlag 11,43 liter. Jó eredmény. — Tulajdonképpen a szarvasmarha-tenyésztés költségeinek alakulása adta azt a gondolatot, hogy nem hanyagolhatjuk el ezt az üzemágat — magyarázta Kelle Mihály. — Elhatároztuk, hogy az belentelegszik a vásárlásba, a kjválót, az exportminőséget is tálalják. így teljesebb az üzlet Egy darabig, ahogy állt az ajtóban, csak nézegette a lomhán kérődző borjakat, majd szolt a gondozónak, menjenek közéjük. — Ragyogó, ragyogó! Ez igen! — És ehhez hasonló megjegyzések hangzottak el, miközben tenyerével paskolta a borjakat. Az egyik 15-ös bikacsoportból 12-tőt meg is jelölt Egy másik csoportból, 13-ból tízet jegyzett meg. A har- I alacsony termelékenységű egyemadik és a negyedik bikacsoportot is megvette volna, ha Kelle Mihály, a tsz főállattenyésztője nem mond nemet — Ezek nem eladók. Ha odaadnánk ezeket is, akkor jövőre felnőtt hízottmarha-tervünket nem tudnánk teljesíteni. Az ólasz mit sem törődve a fő- állattenyésztő nemet mondásával, igazi kereskedő módra alkudott. Először húszat kért, azután már hárommal is megelégedett volna, hogy a 25-ös szállítmány innen meglegyen. A főállattenyésztő azonban hajthatatlan maradt. Az üzletemberek gépkocsija kigördült a Vörös Csillag Tsz Aradimajorjából. A szövetkezetiek hosszasan nézték az autót, s a mögötte felcsapódó porfelhőt, fez a látogatás megerősítette bennük: jó úton haladnak az állattenyésztési hagyomány követésében. Az a tény, hogy a 28 növendékbikából 22-őt az olasz üzletember exportminőségűnek tartott és meg is vásárolt, többek között ezt is tanúsítja. Nem volt tehát felesleges az az erőfeszítés, amelyet a szövetkezet egésze tett a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Tavaly építettek egy százas istállót, magtárpadlásosat. Megcsinálták mellé a borjúnevelőt is, bár ez még nincs teljesen készen. A technológia felszerelésével most már második éve késlekedik a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat. Az üzletemberek látogatása után Kelle Mihály a következő módon értékelte a tapasztaltakat: — Igen biztató egy-egy ilyen látogatás. Megismerjük az üzletemberek igényét, s megpróbáljuk deket kiselejtezzük. Az állattenyésztés költségei általában magasak, így nem mindegy, hogy egyedenként napi öt vagy 15 liter tej termelésére oszlanak meg. Telekgerendáson célratörően dolgoznak a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésén. Mayer József tehenész magyarázta meg, hogy az istállókban kifüggesztett fejtáblák hátlapján, az etetőfolyosó felől írt számok a tehenek napi abrakadagját mutatják. Abrakkal érdem szerint „premizálják” a jól tejelő egyedeket, hogy magas színvonalon tarthassák a tejtermelést. Az új Istálló szomszédságában széna és bálázott szalmakaztak magasodnak. Majdnem az istálló ajtajában van a silókazal vége is. A padláson abrakot tárolnak. A takarmányosoknak nem lesz nehéz dolguk, ha beköszönt az esős idő. A tsz vezetőd most, amíg jók az útviszonyok, mindent a felhasználási hely köré rendeznek. Az istálló melletti szénakazlak helyén jövőre vagy azután továbbá két új istállót szeretnének építeni. 1970-re komplex nagyüzemi telep formálódik az Aradi-féle tanya köré. Lehetséges, ha majd akkor ismét ellátogat hozzájuk az olasz kereskedő, nem állnak ■válogatós kedvének útjába.. A mostani 22 bébi-bika helyett egyszerre ötvenet, de nincs kizárva, hogy százat is eladásra kínálnak kiváló minőségben. Addig azonban sok még itt, ebben az állattenyésztéséről mind híresebbé váló gazdaságban a teendő. Dupsi Károly tál jóváhagyott hitelpolitikai szereit minisztérium, vállalat irányelvek adta keretek között az adott ágazatok számára alacsonyabb kamattal, kedvezőbb feltételekkel adjon hiteleket, ami automatikusan ösztönzi a fejlesztést, a beruházást Az irányítás nem kevésbé fontos eszköze a felügyeleti hatáskör, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az irányító szerv — ahol létrehoznaík felügyelő bizottságot arra támaszkodva — átfogóan értékeli a vállalatok tevékenységét ennek alapján elbírálja az igazgató és helyetteseinek munkáját dönt díjazásuk és jutalmazásuk felól. A vállalatok anyagi érdekeltsége, önállósága egyes esetekben negatív irányba is hatnak. Ennek lehetőségét szűkíti a felügyeleti jog. A minisztérium, az irányító szerv általában nem utasítja a vállalatot — például egy fontos kooperációs feladat teljesítésére —, de a vállalati munka átfogó értékelése alkalmával bebizonyíthatja, hogy a rendelés elutasítása műszakilag, gazdaságilag indokolatlan volt, a vállalat a szükségleteket nem elégítette ki megfelelően s ennek következményeit a vezetők jutalmazásánál érvéösszefüggésben az jellemzi, hogy az irányító szervek tevékenységében nem a hatásági és államigazgatási funkciók dominálnak, hanem a közgazdasági eszközök. A külkereskedelem területén azonban — jórészt a külkereskedelem decentralizálásával, az export-im- portjog kiterjesztésével összefüggésben — az eddiginél hatékonyabban érvényesül majd a központi irányítás. A külkereskedelmi jog kiterjesztése ugyanis szükségessé teszi a külkereskedelem állami monopóliumának, egységes irányításának erősítését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben, amely a külkereskedelmet közvetve, vagy közvetlenül érinti, nem az egyes ágazati minisztériumok, hanem a Külkereskedelmi Minisztérium az irányító, az engedélyező és az ellenőrző szerv. Bár a külkereskedelmi fogalmat is elsősorban a gazdasági eszközök befolyásolják és irányítják, ebben a vonatkozásban azonban egyidejűleg a hatósági funkciók — pl. export- és importengedélyezés — is jelentős szerepet töltenek majd be. G aramvölgyi István VJ HÁZSOR BÉKÉSCSABÁN (Fotó: Demény)
