Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

1*67. augusztus 3. 4 Csütörtök Pénteken este: Féleség férj nélkül A békéscsabai Jókai Színház előadása Orosházán Kellemes esti programot szer­vezett a Petőfi Művelődési Ház auugsztus 4-re, péntekre. A kul- túrház meghívására ugyanis is­mét Orosházára látogat a Békés megyei Jókai Színház társulata, az Alföld-szálló épületében levő színházteremben este nyolc órai kezdettel bemutatja Nádassy— Bondy: Feleség férj nélkül című darabját A három felvonásos zenés vígjáték a most véget ért évad legnagyobb közönségsikerű darabja, szellmes, könnyed, ked­ves humorú. A vígjáték főszereplői a Jókai Színház neves művészei: Rom­vári Gizi, Felkay Eszter, Gálfy László, Széplaki Endre, Cseres­nyés Rózsa, Szerencsi Hugó. Az előadás nem bérletes, így az érdeklődők a kívánt helyre vált­hatnak jegyet a Petőfi Művelő­dési Ház irodájában. A kacag­tató színdarab bizonyára nagy közönséget vonz, s az előadás Orosházán is nagy sikert arat. Történelmi játékok, bemutatók, versenyek a lovasszövetség idei műsorán Aachenben- és Hamburgban lo­vassportunk reprezentánsai arat­ták a legtöbb babért a két nyu­gatnémet városban rendezett versenyeken. Az aacheni nem­zetközi lovas- és fogatversenyen a kettes- és négyesfogatok verse­nyében nyertek első díjat a ma­gyar lovak és lovasaik, majd a hamburgi nemzetközi fogatder- byn szerezték meg az első, har­madik és hatodik helyet, sőt az akadályhajtásban is elsők lettek. — Az ország legkülönbözőbb vidékein, állami gazdaságokban, önálló tenyészetekben, termelő- szövetkezetekben és a főváros­ban működik jelenleg 23 lovas­klubunk és lovasiskolánk — mondta Bútor Sándor, a lovas­szövetség főtitkára. — Tagjai fő­leg azok, akik még a katonaság­nál ismerkedtek meg a lovakkal. De nemcsak férfiak, nők is lova­golnak szép számmal. A lovasklubok helyi vagy táj­jellegű lovasünnepségeket is ren­deznek a városokban, járási és megyei székhelyeken: a környék lakossága, a hazai és külföldi vendégek szórakoztatására. A lo­vasszövetség rendezvényei a terü­leti és országos bajnokságok, az egyesületi és válogatott találko­zók mellett a tradicionális lovas­játékok is. Minden évben a nyár elején tartják a híres hortobágyi lovasnapokat, a tatai és a sopro­ni hazai és nemzetközi lovasbe­mutatókat. Július végén került sor Kecskeméten a Magyar Baj­nokság második fordulójára. Itt tartják majd a fogatversenyeket és a színes programokat, amelyet, az idén kivételesen a szokásos őszi aranyhomok szüretet meg­előzve rendeznek. A lovasiskolák bajnoksága Magyaróvárott nagy versenynek ígérkezik augusztus 11-től 13-ig. A Savaria Napok ke­retében augusztus 26—27-én ren­dezik Szombathelyen a hagyomá­nyos lovasjátékokat. Évről évre sok ezren csodál­ják meg a nagyvázsonyi lovasjá­tékokat, Mátyás király molnár­legényből lett legendás hírű had­vezérének, Kinizsi Pálnak XV. században épült várában, ame­lyet néhány éve restauráltak. Festői környezeiben elevenítik meg a látványos lovasjátékok a vár történetének egyes jeleneteit, Kinizsi Pálnak és vitézeinek éle­tét, a törökök elleni hősi harcai­kat, majd a kuruckori emlékeket, íjászok, solvmászok, lovasok tar­tanak egyéni és csoportos bemu­tatókat korhű kosztümökben, lo- "aikon korabeli felszereléssel, 'tok országból és hazánk minden tájáról várnak vendégeket az augusztus 18—20-ig sorra kerülő látványos bemutatóra, az Mei ide­genforgalmi év egyik jelentős eseményére. A Budapesti Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár lesz a magyar lo­vasok és lovak másik nagy erő­próbája augusztus 25 és szeptem­ber 17 között. A vásár keretében a hivatalos nemzetközi lovasver­senyeken kívül lovasbemutatók, lovasjátékok, fogatversenyek, né­pi lovasjátékok, katonai lovaspa­rádék szórakoztatják majd há­rom héten át a látogatókat. V. A. Munkahelyek és munkaalkalmak feltárása csökkent munkaképességűek érdekében az SZBTTB idei második félévi munkatervében A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Társadalombiztosí­tási Bizottsága és a gyulai ki- rendeltség mellett működő társa­dalombiztosítási bizottság a kö­zelmúltban készítette el 1967 má­sodik félévi munkatervét A munkabizottság a második fél évben egyik fontos feladatá­nak tekinti a SZOT XXI. kong­resszusának a társadalombiztosí­tásra és egészségügyi ellátásra vo­natkozó határozatainak ismerte­tését és a végrehajtáshoz politi­kai és szakmai segítség nyújtását. Szándékunkban áll a nyugdíja­soknak a mozgalmi munkába való fokozottabb bevonása. Az üzemi társadalombiztosítási és egészségügyi munka színvonalá­nak emelése céljából Békéscsabán és Gyulán szakmai ankétot szer­veznek. Orvos—beteg-találkozó­kat is rendeznek üzemi szinten. Az egyik ilyen hely az Orosházi Üveggyár lesz, ahol más alka­lommal a megyében működő egészségügyi albizottságok vezetői megtekintik az ott folyó üzem­egészségügyi munkát A TB ugyancsak a második fél­évi tervébe foglalta azt, hogy a társadalmi munka szélesítése érdekében, két szakmaközi bi­zottsággal együtt, a megye egész­ségügyi intézményeinél társadal­mi ellenőrzést végeznek. Másik jelentős programként a szakszer­vezeti bizottságokkal és megye­bizottság nélküli alapszervezetek­kel közösen keresik annak lehe­tőségét, hogy miként biztosítható legjobban a megye csökkent munkaképességű dolgozóinak az elhelyezése. —h— Fiatal levelezőnk írja: Megfigyeltem: gazdaságos a lúd tartása Ez év áprilisában 15 kelés­gyenge kislibát vásároltunk a mezőkovácsházi keltetőállomás­tól. Volt olyan liba, amelyiknek a hátáról és a szárnyáról hiány­zott a pehelytoll, bár a kelte­tőállomáson egy hétig előnevel­ték az állatokat. A tizenöt kisli­bából kettő elpusztult. Így ti­zenhármat egy másfélszer 0,8 méteres alapterületű, ’0 centi­méter magas faládába helyez­tünk el. Alájuk alomnak apró­ra vágott szalmát szórtunk. A heh-'iség hőmérséklete sohasem volt több 20—22 foknál. A ta­karmányfelhasználást és a súly- gyarapodást hetenként rendsze­resen mértem. Az első héten — a hűvös idő­re való tekintettel — nem en­gedtük a kislibákat a legelőre. az utóddal MEZÖMEGYER közmegbecsü- J lésnek örvendő közéleti férfiúja Szabó István, ez év tavaszán, kö­zel két évtizedes közigazgatási | tevékenység után, a tanácselnöki székből nyugalomba vonult. La­punkban is írtunk erről és úgy il­lő, hogy a helyére választott vb- elnököt, Uhljár Györgyöt is be­mutassuk olvasóinknak, illetve megtudjuk, miként, hogyan is ha­ladnak a dolgok tovább? Bent ta­láljuk, de nem véletlenül, hanem mert előzőleg megbeszéltük az időpontot. A nyári munkák dan­dárjában ugyanis ritka az olyan községi vezető ember a megyében, aki a hűvös hivatali szobában rostokol. Talán nincs is efféle. Uhljár elvtárssal együtt találjuk Fekete Szűcs Győzőné vb-titkárt és más munkatársakat is. Mint mondja, jó, ha ilyenkor az em­ber, a pontosság miatt, nemcsak a fejére meg a statisztikára ha- i gyatkozik. No meg mindnyájuk részére hasznos ez kölcsönösen is, úgy véli. A KÖZSÉGVEZETÉS összeté­telével kezdi tájékoztatását. Mint mondja: már az új gazda­sági mechanizmust tartva szem előtt, bevált a, pártanak, a ta­nácsnak, a Hazafias Népfrontnak az a közös igyekezete, hogy a ta­nácsba, illetve a vb-be olyan ta­nácstagok kerüljenek, akik min­denképpen megállják a helyüket. A választásokat megelőző jelölő­gyűlések idején is sok olyan éssze­rű, a lakosság érdekét közvetlenül érintő feladatokat kaptak válasz­tóiktól útravalóul, melyeknek a megvalósítására módjuk, lehető­ségük van. A tennivalók persze nem kevés gondot okoznak, hi­szen olyasmiket tartalmaznak, mint a vízművesítés, a község négytantermes iskolájának a fel­építése és hasonlók. Onnan a gond, hogy a nagyobb közlétesít­mények megvalósításához nincs elegendő pénz. Súlyos százezreket igényelnének ezek a beruházások, holott a legfőbb bevételi forrás, a községfejlesztési alap összege évi 50 ezer forint körül mozog csu­pán. Pedig csak magának — az oly régóta áhított — iskolának a terve és a telke 100—120 ezer fo­rintot vinne el. Igaz ugyan, hogy az előző községvezetés jó gazdál­kvalifikáltságnál tartunk, hogy 72 megyeri tanul vagy felsőfokú iskolában, vagyis a községen kívüL Van egy községi közlik, közép­kodásának köszönhetően 300 ezer forint állt az új vezetés rendel­kezésére, de ez a tervezett na­gyobb beruházások megindításá­hoz is alig volt elegendő. Továb­bi nagyobb közcélú feladatok, lé­tesítmények megvalósítására szinte nincs lehetőség. Azaz még­is! Például, ha az iskola esetében a járási, megyei tanácsi oktatási szervek segítségül jönnének. A vízműépítésnél pedig úgy, miként a többi községek lakossága, a mezőmegyeriek is belenyúlnának kissé a bukszájukba a portánként rájuk eső rész rendezése miatt. Egyenként és együttesen is érde­kük. Továbbá, miként eddig, tár­sadalmi úton is segíthetnék a különböző községrendezési mun­kálatokat, hiszen ettől a község­től az ilyen hozzájárulás sosem volt idegen. Mindig tudták, hogy helyettük, mezőmegyeriek helyett más tájak embere ugyan el nem végzi, hát így igyekeztek! Tennivaló akad. A „pipiskédé” járdákat, melyek olyan keske­nyek, hogy szinte csak lábujjhe­gyen járhat rajtuk az ember, másfél-kétméteresre szándékozik a tanács bővíttetni. A közvilágí­tás foghíjain is javítani kell. Terv készült a Körösvidéki Víz- Rövidesen átadásra kerül Bé- tigyi Igazgatóságon a község bel- késen, a vasútállomás közelében vizeinek a levezetésére. A társa- a hétszázezer forint költséggel dalmi munka itt is sokat nyomna épült új bútorraktár. Nemcsak a a latban. De segítenek mások is! földmüvesszövetkezet dolgozói, A békéscsabai tiszthelyettesképző hanem a hefvi lakosság is nehe ösztöndíjasuk, akire nagyon szá- ■ mítanak; Horváth Pálnak hívják, ősszel végzi el az orvosi egyete­met. Ha a felsőbb szervek, vagy­is a járás, a megye is úgy akar­ják, státusszal belesegíthetnek az ügybe és akkor Mezőmegyernek körzeti orvosa lesz! Jelenleg ugyanis más tájakról jár ide kör­zeti vendégorvos, hetente három­szor. Sürgős esetekben nappal, de különösen éjszaka felettébb nehéz helyzetben vannak. PROBLÉMAMENTESNEK lát­szó beszélgetésünk befejezése lám mégsem az. Mezőmegyer új vb- elnöke úgy látszik azt tartja, hogy ami már jó, kész, megvan, arra kár különösebben szót vesz­tegetni, beszél az önmagáért. De ami még gond, probléma, tenni-1 való, az az igazi! Az a tettvágy hajtómotorja! Huszár Rezső I A zöldet apróra vágva egyma­gában vagy táp közé keverve etettük. Ivóvíznek — az első három héten — kamillateát használtunk. Ennek köszönhető, hogy semmiféle emésztőszervi megbetegedés nem volt. A har­madik héttől kezdve rendszere­sen legeltettük a jószágokat. A legelőn víz nem volt, így csak akkor ihattak, amikor hazahaj­tottuk őket. A negyedik hétig csibeindító tápot etettünk, ettől kezdve pedig kukoricakását és koncentrátum-keveréket. Zöldet természetesen annyit ettek, amennyi csak jólesett Az abraktakarmány és a zöld etetése kedvezően hatott a súly- gyarapodásra. A kislibák a má­sodik héten egyenként mindösz- sze hét deka takarmányt fo­gyasztottak. A harmadik héten már 14 dekát. Átlagsúlyuk 22,5 deka volt. A negyedik héten 19,6 deka takarmány jutott egy-egy állatra. Súlyuk 45,4 dekára nö­vekedett. A takarmányadagot fokozatosan növeltük. A súly- gyarapodás is ennek megfelelő­en alakult. A tizedik héten li­bánként 57,4 deka takarmányt használtunk, s az átlagsúly el­érte az öt kiló negyven dekát. A libákat a tizedik héten meg­téptük. A 13 lúdról egy kiló jó minőségű tollat szedtünk le. Az eredményeket értékelve megállapítottam, hogy érdemes a háztájiban lúdtartással foglal­kozni. Érdemes a libákat keve­réktakarmánnyal és a legelő fü­vével együttesen etetni, mert a növendékek fiatalkori fejlődési erélyét jól ki lehet használni. Mi lényegében kevés abrak fel- használásával — viszonvlag — nagy jövedelemre tettünk szert. Tíz hét alatt libánként 2,5 tápot, illetve kukoricát és sok zöldet hasznosítottunk. Ennek ered­ménye az 5 kiló 40 deka átlagom súlygyarapodás. Nagy Ilona a battonyai mezőgazdasági szakközépiskola III. osztályos tanulója Bútorbemutató bolt épül Békésen iskola hallgatói a nagyállási ta­nyai iskola bontását végzik. SZOBA KERÜLNEK látszó­lag sablonos, problémátlan té­mák, dolgok, adatok is. A mint­egy 1600 lakosú Mezőmegyeren majdnem négyszáz darab rádió, vagyis minden negyedik lakosra egy, továbbá 101 televízió — 16 lakosonként egy — működik. Jó, szép arány. A Béke Tsz-nek, a pártolókkal és „vidékiekkel” együtt 480 tagja van. Csabai mun­kahelyekre, üzemekbe, intézmé­nyekbe háromszáznyolcvanan járnak a községből, köztük mind a városnál, mind a megyénél akad magas képzettségű, felelős állású községbeli. És ha már a zen várja ezt, mert eddig tizenhá­rom kis raktárba zsúfolták be az | évente érkező 10—12 millió fo­rint értékű bútori, a vásárlók az­tán vagy azért vásároltak, mert belefáradtak az ide-oda járkálás- ba, vagy éppen emiatt nem vá­sároltak. A földművesszövetkezet az;t tervezi, hogy az új bútorrak­tár mellé épít még egy hasonló nagyságút, mert legalább egy tu­cat helyen, széjjelszórt kis raktá­rakban és az ég alatt tárolják a különböző műszaki cikkeket és edényeket is. Az új bútorraktár már sokat könnyít a vásárlókon, hiszen ez­után egy helyen válogathatnak. De csak átmeneti ideig kell kijár­niuk a vasútállomáshoz, mert a jövő évben megkezdik egy bútor­bemutató bolt építését a földmű vesszövetkezet étterme mellett. A mintegy egymillió forint költség­gel épülő üzletház esztétikailag is megváltoztatja az utca képét. Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS HEGESZTŐ. MARÓS. ESZTERGÁLYOS. MINTÁK ÉSZlTÓ szakmunkást. férfi segédmunkásokat, és PORTASOKAT. valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépayártó Vállalat.. Budapest, IV , BarosS u. 91—95. 725

Next

/
Oldalképek
Tartalom