Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

1967. augusztus 26. 4 Szombat A tűz őrei országos versenyre készülnek A Békés megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának önkéntes tűzoltói részt vesznek ma augusz­tus 26-án Budapesten a IV. orszá­gos egészségügyi tűzoltóverse­nyen. — A versenybe mi äs benevez­tünk — mondja Jeszenszki Pál, tűzrendészet! előadó. — Az eddig elért eredményeinket mérlegelve, bízom csoportunk helytállásában. Vállalatunknál 1965-ben alakult meg az önkéntes tűzoltóé söpört, s már 1966-ban a járási verse­nyen II. helyezésit, ’ 1967-ben pe­dig a városi versenyen a IV. éie- lyet szereztük meg. — Az országos versenybe mi­lyen csapatok neveztek be? — A versenyen részt vesznek a megyei gyógyszertári központok, gyógyszergyárak, szanatóriumok önkéntes tűzoltói. A mi csopor­tunk .először vesz részt országos versenyen. A mezőny- nagy lesz, de én bízom csoportunk ügyessé­gében és gyorsaságában. (R. F.) TAM A D BÉKÉSCSABA Á S ELI EA Háborús helyzetet imitáló nagygyakorlatot tartanak a polgári védelmi szolgálatosok — Mit kell tenni ha.., Tóth Gyula önkéntes tűzoltó a tűzcsap gyors szerelését gyakorolja. Kattognak a híradóeszközök, cseng a telefon, tervet készítenek a parancsnokok. A polgári védel­mi parancsnokság „főhadiszállá­sán”; vagyunk. Kovács Sándor főhadnagyot kérjük szóra, aki vezetője lesz az augusztus 27-i polgári védelmi nagygyakorlat­nak. Ugyanis Békéscsabán adnak számot a különböző szolgálatok abból, amit az elmúlt hónapokban I || elméletileg megtanultak. Nevez- hetjük tehát ezt a nagy gyakor­latot vizsgagyakorlatnak is. Kovács főhadnagy elsősorban arról tájékoztat bennünket, hogy Miért nincs klubélet a lótkomlósi Viharsarok Tsz-ben? — Klubélet nálunk? Hát van a KISZ-nek egy helyisége, ahol időnként összejövünk, és az idő­sebbek egy nagyobb teremben bi- llárdozni szoktak. A szó igazi értelmében azonban klubéletről nem beszélhetünk — mondja I^e- hoczki János, a tótkorplósl Vihar­sarok Tsz KISZ-titkára. — Az - igazat megvallva, én alig pár hónapja vagyok itt és még nem ismerem olyan jól, mi volt gebben. De, hogy jó lenne egy klub, az biztos. Sajnos, most még azt sem tudjuk, hogy az az egy helyiség megmafad-e. Állítólag irattár lesz belőle — tatarozzák ugyanis az egész központot —, s ha ez igaz, nem, tudom mit fo gunk csinálná. Pedig körülbelül 200—250 fiatal dolgozik nálunk. Jó lenne a tv mellé egy lemez­játszó vagy magnetofon és egy otthonos, igazi klubnak berendez­csolódik a beszélgetésbe Zelenák István. — Ügy gondolom, nálunk is lehetne egészen jó^ dolgokat véghezvinni. Hat-hét évvel ez­előtt komoly könyvtárunk volt, színjátszó csoportunk, asztalite­nisz és labdarúgó felszerelésünk és versenyeket is rendeztünk. Most sehol semmi, csak az öre­gek biliárdversenye. De az is ritkán. A fiatalok inkább elmen- ré- | nek-a kultúrotthonba és a Komló­ba, ahol táncolni lehet. Az idősebb korosztály nevében beszél Lehoczki Mihály raktáros. — Mi már nem járunk szóra­kozni, ha valami mégis érdekel, ott a kultúrotthon, ahova az idő­sebbek is elmehetnek. Engem sokszor a televízió tart otthon. Ha lenne itt egy kulturális bizottság vagy klub, tagjainak nem lenne könnyű dolga. Nagyon meg kel­lene válogatni, milyen programot hető helyiség, ahol jól éreznénk szervezzenek. A kirándulásokat magunkat. Hiába van ugyanis jól j még csak kedvelik az emberek. sincs, hogy ingyen adjuk a jegye­ket és mégsem mennek el. Szer­vezünk kirándulásokat, külföldi utakat. Sokszor vita is van, hogy ki kapja meg. Az idén Leningrád- ban, Moszkvában, Csehszlovákiá­ban, Bulgáriában voltak már a tsz tagjai. Szegeden a Szabadtéri Játékokon és Gyulán a Várszínház előadásain is sokan részt vettek. Ami a KISZ-helyiséget illeti: megmarad. De irattárnak azért elveszünk belőle egy részt. Szó­val kisebb lesz a kiszesek szobá­ja.... * Az elnök és a párttitkár jó I irányba törekednek. Látják azt is, hogy kulturális bizottságot kellene alakítani, mert a jövő azé, csak — mint mondják — nincs elég ismeretük.ilyesmiben. Ta­pasztalatcserére is szívesen men­nének, más tsz-be. működő ifjúsági ház a faluban, a mieink nem szívesen mennek oda. Az a diákoké. A múltkor is ott rendeztünk egy közös szellemi vetélkedőt. Tudja mit mondtak a gyerekek? „Hogyan versenyezhet­nénk mi a gimnazistákkal? De­hogy megyünk!...” Nem is jöttek. Hát így állunk — tárja szét a kezét, de azt is jelzi, hogy vala­mit mégis tenni kellene. Mit mondanak a többiek? Lóczi János technikust kérdez­zük a kertészedben. — Volt itt azért klubélet abban a kis helyiségben is. Hetenként Az újságíró csak azt nem érti, de az előadásokat, tanfolyamokat | hogy miért nem tudnak erről a nem nagyon. A tsz minden évben vesz színházjegyeket, ingyen ad­ja, mégis van aki, bár elfogadja a jegyet, nem megy el az előadás­ra. Valahogy azért meg kellene csinálni azt a klubot, hátha job­ban összeszoknánk, többet len­nénk együtt. Fiatal lány a következő kérde­zett: — Nagyon is elkelne egy klub. Nem igaz, hogy mi nem szívesen veszünk részt bármilyen össze­jövetelen. Akkor miért járunk sokan Viharsarok-beliek a Hala­egyszer-kétszer összejöttünk, tan- | dás Tsz klubjának rendezvényei- foäyamokgt, klubesteket, vetélke- re? dókét rendeztünk — mondja. — I őszintén szólva most nem tudom ! miért maradt ez el. Igaz, ilyenkor j És mit mondanak a tsz-vezetők? Farkas György elnök és Gubek János párttitkár. a fiatalokat nagyon nehéz össze- j — Van azért nálunk kultúráiét, ha nem is olyan szervezetten, mint ahogyan azt egy klub mű­ködése lehetővé tenné — mondja az elnök. — Sakk- és biliárdver­senyeket szerveznek az időseb­bek, meg tanfolyamokat is. Szín­házbérletünk volt, de az érdeklő­dés hiánya miatt az idén meg­szüntetjük. Annak semmi értelme hozni és ha irattár lesz a helyi­ségből, akkor még olyan élet sem várható, mint eddig volt. Ami az ifjúsági házat illeti, oda tény­leg nem mennek a tsz-beliek. — Hogy miért? Én már egy kissé kinőttem a KISZ-korból, de sok fiatallal dolgozom együtt. így [ tudom a véleményüket — kap-1 GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ hegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat felveszünk. Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: OVF VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT, Gyula, Béke sugárút 60. sz. 2 helyi népművelők? Kasnyik Judit ezt a nagyméretű gyakorlatot na­gyon gondos tervezés előzte meg. Tervek elkészítése után ismertet­ték a szolgálatok beosztottjaival — szinte emberhez szólóan — a feladatokat. — Kik vesznek részt a gyakor­laton? — kérdezzük a főhadnagy­tól. i — A polgári védelmi' parancs­nokságon kívül természetesen az összes szervek, tanácsok, üzemek, vállalatok, egészségügyi és társa­dalmi intézmények működnek közre. Kovács elvtárs elmondja, hogy az egészségügyi, a műszaki, a tűz­védelmi, a rendfenntartó, a ve­gyi és a többi szolgálatosok mind Ott lesznek a gyakorlaton. — Mi a feladat? — Feltételezés alapján atom­csapást szenved Békéscsaba. Ez határozza meg a polgári védelmi szolgálatosok feladatát. Ezen be­lül is első a károk felszámolása, valamint a mentési és a mentesí­tési feladatok ellátása, a sérültek felkutatása és elsősegélybe része­sítése, majd kórházba szállításuk. A főhadnagy tájékoztat arról, hogy a gyakorlat lényegében az „eredeti” atomtámadást imitálja. Éppen ezért például a Vöröske­reszt a békési gimnáziumban el­helyezett szükségkórházban „éles” vérvételt eszközöl, természetesen a nyilvántartott véradóktól. Megkérdezzük Kovács elvtárs­tól, hogy a különböző szolgála­tok milyen feladatokat látnak el? — Maradjunk az egészségügyi­eknél — válaszolja. — A város te­rületén több mentési állomást te­lepítünk, ahol a statisztéria sze­mélyzetének feltételezett sérült­jeit kezelésben részesítik. A mű­szakiak feladatai között szerepel az óvóhelyekről való mentés, az elzárt óvóhelyek levegőbiztosítá­sa, a bentmaradottak részére. Ugyancsak az ő feladatuk a köz­mű helyreállítás és a romtalanítás. A MÁV-állomás polgári védelmi állománya ugyancsak nagy -szere­pet kap a gyakorlaton, műszaki és egészségügyi feladatok ellátá­sában. Nem lesz könnyű feladata az élelmezési szolgálatnak sem. A „megfertőzött” élelmiszereket kell mentesíteniük. Az állategészség­ügyi szolgálat a sugárfertőzött állatoknál végez „éles” kényszer- vágást, illetve teszi meg az in­tézkedést a gyógyításra. Mint mondja a gyakorlatvezető, ezek csak kis részei az egész gya­korlatnak. Sok valóságos helyze­tet teremtenek majd és a szol­gálatok beosztottjainak el kell végezniük kötelességüket. Végül megkérdeztük, hogy a város szokásos életritmusát nem zökkenti-e ki kerékvágásából a gyakorlat. — Nem — válaszolta. — A terveket katonai pontossággal ké­szítettük el és úgy” hogy a gátló körülmények minimálisak legye­nek. Ettől függetlenül arra kérjük a lakosságot, hogy fegyelmezett­ségével, megértésével támogasson bennünket. Ezért azt szeretnénk, ha a működési területeken nem csoportosulnának az emberek és nem akadályoznák a forgalmat. Ajánlatos, ha a Kulich Gyula La­kótelepen a bérházlakók csukva tartják ablakaikat, hogy lakásu­kat megóvják a porszennyeződés­től, melyet a gyakorlat végrehaj­tása előidéz majd. — Azért van erre szükség, mondotta a gyakorlatvezető befe­jezésül —, ifiért a vasárnapi bé­késcsabai gyakorlat az eredeti atomtámadást imitálja. Varga Tibor Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény 6. Mihelyt meglátott bennünket, izgatottan felállott a vályúról. Zörífött a papír&zmokingja. — Mehetünk? — Előbb öltözz fel, .drága ro­konom — tanácsoltam neki. — Hát van rajtam ruha, nem látod? — értetlenkedett Vaka­rózó. — Nem erre gondoltam. Ha­nem arra, amiben legutóbb is láttalak. — Az már nincs meg.. Eléget­tem. Nem akarok tetüt vinni abba a kastélyba. Még meg­szólnának. . Szépen sütött a nap, de azért igen elszürkültek Jolika szep- lőd. Mindjárt felismertem, hogy megrázkódtatta Vakarózó látá­sa. — így nem vihetjük el — súgta és a gyönyörű szeme te­le. volt riadalommal. Az erős férfiak ilyenkor nem esnek kétségbe. És nem is fi­togtatják, hogy lovagiasságuk­ra építeni lehet. De ha előre tudom, hogy szerényen köny- nyed gesztusom tovább növeli Jolika csodálatát, akkor nem adtam volna oda Vakaryzónak a szerelő overálomat. Hosszadalmas lenne minden címről ilyen részletesen beszél­ni. Elég az hozzá, hogy délig minden aznapra beütemezett kuncsaft a kocsimon volt. Ti­zenkét nőt és férfit vittém a gondtalan megélhetés meseor­szágába, Cziráky gróf kacsa­lábon forgó kastélyába. Jolika is, én is felfogtuk szerepünk rendkívüli horderejét, nem te­hettük meg, hogy munka után csak úgy közönségesen elvál­junk, mintha egész nap apró­fát hasogattunk volna. Igaz vi­szont — mint később kiderült —, hogy vesztemre ragaszkod­tam a nemzeti ünnep / megtar­tásához. Mindegy, Jolikát elvittem halva.:sorára városunk exluzív nyári szórakozóhelyére, ame­lyet a henyélek uralma idején Boleró Terasznak neveztek. A fordulat éve után elkeresztel­ték Népkertnek, mint az \osz- _ tályharc vívmányát. Akkoriban már tudtam, hogy nem szép dolog az elmaradottság, ezért hát késsel-villával próbáltam enni a rántott harcsát. (Azóta megmagyarázták csiszoltabb ta­gok, hogy halat nem illik kés­sel enni, de egyszerre mégsem kupálódihat ki az ember.) Platánok borultak fölénk a nyári estében, szalonzenét ját­szottak a bordó frakkos muzsi­kusok és a fehér nyírfakorláton. túl csecseget t-csacsogott az ezüstös folyó. A környezet fi­nom ünnepélyességéhez igen # jól illett komolyságom. Szivart kértem a pincértől, megenged­tem neki, hogy tűzzel kínáljon. A banánköztársaság . egyik ül­tetvényesének is nézhették vol­na, ha úri tartásomat le nem rontja a mentős zubbony. Jolika el volt ragadtatva. Csúnyácskán és boldogan ült a nádfonatú széken. Meghatott a szeretetre méltósága. Eddig úgy tudtam, hogy a csúnya nők gyűlölik az egész világot, ben­ne az egész emberiséget. Ma­gam is találkoztarrf már néhány ilyen gonosz nővel. De Jolika még az édesanyámnál is jósá­gosabb volt. Rajongott az em­berekért és a politikáért. Ál­landóan pártoktatást tartott. Nem sérthettem meg, sőt nagy komolyságot produkáltam' a szivarfüst mögött, amíg ő mély átéléssel magyarázta: — Ma a kommunizmus első lépését tettük meg. Még ezen a héten eltűnik minden koldus a város utcáiról, nem lesz többé olyan - ember, akit elhanyagol a társadalom. Bearanyozzuk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom