Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

1967. augusztus 26.

4

Szombat

A tűz őrei országos versenyre készülnek

A Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központjának önkéntes tűzoltói részt vesznek ma augusztus 26-án Budapesten a IV. országos egészségügyi tűzoltóversenyen.

— A versenybe mi äs beneveztünk — mondja Jeszenszki Pál, tűzrendészet! előadó. — Az eddig elért eredményeinket mérlegelve, bízom csoportunk helytállásában. Vállalatunknál 1965-ben alakult meg az önkéntes tűzoltóé söpört, s már 1966-ban a járási versenyen II. helyezésit, ’ 1967-ben pedig a városi versenyen a IV. éie- lyet szereztük meg.

— Az országos versenybe milyen csapatok neveztek be?

— A versenyen részt vesznek a megyei gyógyszertári központok, gyógyszergyárak, szanatóriumok önkéntes tűzoltói. A mi csoportunk .először vesz részt országos versenyen. A mezőny- nagy lesz, de én bízom csoportunk ügyességében és gyorsaságában. (R. F.)

TAM A D

BÉKÉSCSABA

Á S ELI

EA

Háborús helyzetet imitáló nagygyakorlatot tartanak a polgári védelmi szolgálatosok — Mit kell tenni ha..,

Tóth Gyula önkéntes tűzoltó a tűzcsap gyors szerelését gyakorolja.

Kattognak a híradóeszközök, cseng a telefon, tervet készítenek a parancsnokok. A polgári védelmi parancsnokság „főhadiszállásán”; vagyunk. Kovács Sándor főhadnagyot kérjük szóra, aki vezetője lesz az augusztus 27-i polgári védelmi nagygyakorlatnak. Ugyanis Békéscsabán adnak számot a különböző szolgálatok abból, amit az elmúlt hónapokban I || elméletileg megtanultak. Nevez- hetjük tehát ezt a nagy gyakorlatot vizsgagyakorlatnak is.

Kovács főhadnagy elsősorban arról tájékoztat bennünket, hogy

Miért nincs klubélet a lótkomlósi Viharsarok Tsz-ben?

— Klubélet nálunk? Hát van a KISZ-nek egy helyisége, ahol időnként összejövünk, és az idősebbek egy nagyobb teremben bi- llárdozni szoktak. A szó igazi értelmében azonban klubéletről nem beszélhetünk — mondja I^e- hoczki János, a tótkorplósl Viharsarok Tsz KISZ-titkára. — Az - igazat megvallva, én alig pár hónapja vagyok itt és még nem ismerem olyan jól, mi volt gebben. De, hogy jó lenne egy klub, az biztos. Sajnos, most még azt sem tudjuk, hogy az az egy helyiség megmafad-e. Állítólag irattár lesz belőle — tatarozzák ugyanis az egész központot —, s ha ez igaz, nem, tudom mit fo gunk csinálná. Pedig körülbelül 200—250 fiatal dolgozik nálunk. Jó lenne a tv mellé egy lemezjátszó vagy magnetofon és egy otthonos, igazi klubnak berendezcsolódik a beszélgetésbe Zelenák István. — Ügy gondolom, nálunk is lehetne egészen jó^ dolgokat véghezvinni. Hat-hét évvel ezelőtt komoly könyvtárunk volt, színjátszó csoportunk, asztalitenisz és labdarúgó felszerelésünk és versenyeket is rendeztünk. Most sehol semmi, csak az öregek biliárdversenye. De az is ritkán. A fiatalok inkább elmen- ré- | nek-a kultúrotthonba és a Komlóba, ahol táncolni lehet.

Az idősebb korosztály nevében beszél Lehoczki Mihály raktáros.

— Mi már nem járunk szórakozni, ha valami mégis érdekel, ott a kultúrotthon, ahova az idősebbek is elmehetnek. Engem sokszor a televízió tart otthon. Ha lenne itt egy kulturális bizottság vagy klub, tagjainak nem lenne könnyű dolga. Nagyon meg kellene válogatni, milyen programot

hető helyiség, ahol jól éreznénk szervezzenek. A kirándulásokat magunkat. Hiába van ugyanis jól j még csak kedvelik az emberek.

sincs, hogy ingyen adjuk a jegyeket és mégsem mennek el. Szervezünk kirándulásokat, külföldi utakat. Sokszor vita is van, hogy ki kapja meg. Az idén Leningrád- ban, Moszkvában, Csehszlovákiában, Bulgáriában voltak már a tsz tagjai. Szegeden a Szabadtéri Játékokon és Gyulán a Várszínház előadásain is sokan részt vettek. Ami a KISZ-helyiséget illeti: megmarad. De irattárnak azért elveszünk belőle egy részt. Szóval kisebb lesz a kiszesek szobája....

*

Az elnök és a párttitkár jó I irányba törekednek. Látják azt is, hogy kulturális bizottságot kellene alakítani, mert a jövő azé, csak — mint mondják — nincs elég ismeretük.ilyesmiben. Tapasztalatcserére is szívesen mennének, más tsz-be.

működő ifjúsági ház a faluban, a mieink nem szívesen mennek oda. Az a diákoké. A múltkor is ott rendeztünk egy közös szellemi vetélkedőt. Tudja mit mondtak a gyerekek? „Hogyan versenyezhetnénk mi a gimnazistákkal? Dehogy megyünk!...” Nem is jöttek. Hát így állunk — tárja szét a kezét, de azt is jelzi, hogy valamit mégis tenni kellene.

Mit mondanak a többiek?

Lóczi János technikust kérdezzük a kertészedben.

— Volt itt azért klubélet abban a kis helyiségben is. Hetenként

Az újságíró csak azt nem érti, de az előadásokat, tanfolyamokat | hogy miért nem tudnak erről a

nem nagyon. A tsz minden évben vesz színházjegyeket, ingyen adja, mégis van aki, bár elfogadja a jegyet, nem megy el az előadásra. Valahogy azért meg kellene csinálni azt a klubot, hátha jobban összeszoknánk, többet lennénk együtt.

Fiatal lány a következő kérdezett:

— Nagyon is elkelne egy klub. Nem igaz, hogy mi nem szívesen veszünk részt bármilyen összejövetelen. Akkor miért járunk sokan Viharsarok-beliek a Halaegyszer-kétszer összejöttünk, tan- | dás Tsz klubjának rendezvényei- foäyamokgt, klubesteket, vetélke- re? dókét rendeztünk — mondja. — I őszintén szólva most nem tudom ! miért maradt ez el. Igaz, ilyenkor j

És mit mondanak a tsz-vezetők?

Farkas György elnök és Gubek János párttitkár.

a fiatalokat nagyon nehéz össze- j — Van azért nálunk kultúráiét,

ha nem is olyan szervezetten, mint ahogyan azt egy klub működése lehetővé tenné — mondja az elnök. — Sakk- és biliárdversenyeket szerveznek az idősebbek, meg tanfolyamokat is. Színházbérletünk volt, de az érdeklődés hiánya miatt az idén megszüntetjük. Annak semmi értelme

hozni és ha irattár lesz a helyiségből, akkor még olyan élet sem várható, mint eddig volt. Ami az ifjúsági házat illeti, oda tényleg nem mennek a tsz-beliek.

— Hogy miért? Én már egy kissé kinőttem a KISZ-korból, de sok fiatallal dolgozom együtt. így [ tudom a véleményüket — kap-1

GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ

hegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat

felveszünk.

Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk.

Jelentkezés: OVF VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT, Gyula, Béke sugárút 60. sz. 2

helyi népművelők?

Kasnyik Judit

ezt a nagyméretű gyakorlatot nagyon gondos tervezés előzte meg. Tervek elkészítése után ismertették a szolgálatok beosztottjaival — szinte emberhez szólóan — a feladatokat.

— Kik vesznek részt a gyakorlaton? — kérdezzük a főhadnagytól. i

— A polgári védelmi' parancsnokságon kívül természetesen az összes szervek, tanácsok, üzemek, vállalatok, egészségügyi és társadalmi intézmények működnek közre.

Kovács elvtárs elmondja, hogy az egészségügyi, a műszaki, a tűzvédelmi, a rendfenntartó, a vegyi és a többi szolgálatosok mind Ott lesznek a gyakorlaton.

— Mi a feladat?

— Feltételezés alapján atomcsapást szenved Békéscsaba. Ez határozza meg a polgári védelmi szolgálatosok feladatát. Ezen belül is első a károk felszámolása, valamint a mentési és a mentesítési feladatok ellátása, a sérültek felkutatása és elsősegélybe részesítése, majd kórházba szállításuk.

A főhadnagy tájékoztat arról, hogy a gyakorlat lényegében az „eredeti” atomtámadást imitálja. Éppen ezért például a Vöröskereszt a békési gimnáziumban elhelyezett szükségkórházban „éles” vérvételt eszközöl, természetesen a nyilvántartott véradóktól.

Megkérdezzük Kovács elvtárstól, hogy a különböző szolgálatok milyen feladatokat látnak el?

— Maradjunk az egészségügyieknél — válaszolja. — A város területén több mentési állomást telepítünk, ahol a statisztéria személyzetének feltételezett sérültjeit kezelésben részesítik. A műszakiak feladatai között szerepel az óvóhelyekről való mentés, az elzárt óvóhelyek levegőbiztosítása, a bentmaradottak részére. Ugyancsak az ő feladatuk a közmű helyreállítás és a romtalanítás. A MÁV-állomás polgári védelmi állománya ugyancsak nagy -szerepet kap a gyakorlaton, műszaki és egészségügyi feladatok ellátásában.

Nem lesz könnyű feladata az élelmezési szolgálatnak sem. A „megfertőzött” élelmiszereket kell mentesíteniük. Az állategészségügyi szolgálat a sugárfertőzött állatoknál végez „éles” kényszer- vágást, illetve teszi meg az intézkedést a gyógyításra.

Mint mondja a gyakorlatvezető, ezek csak kis részei az egész gyakorlatnak. Sok valóságos helyzetet teremtenek majd és a szolgálatok beosztottjainak el kell végezniük kötelességüket.

Végül megkérdeztük, hogy a város szokásos életritmusát nem zökkenti-e ki kerékvágásából a gyakorlat.

— Nem — válaszolta. — A terveket katonai pontossággal készítettük el és úgy” hogy a gátló körülmények minimálisak legyenek. Ettől függetlenül arra kérjük a lakosságot, hogy fegyelmezettségével, megértésével támogasson bennünket. Ezért azt szeretnénk, ha a működési területeken nem csoportosulnának az emberek és nem akadályoznák a forgalmat. Ajánlatos, ha a Kulich Gyula Lakótelepen a bérházlakók csukva tartják ablakaikat, hogy lakásukat megóvják a porszennyeződéstől, melyet a gyakorlat végrehajtása előidéz majd.

— Azért van erre szükség, mondotta a gyakorlatvezető befejezésül —, ifiért a vasárnapi békéscsabai gyakorlat az eredeti atomtámadást imitálja.

Varga Tibor

Gerencsér Miklós:

Illés, a sokoldalú

Kisregény

6.

Mihelyt meglátott bennünket, izgatottan felállott a vályúról. Zörífött a papír&zmokingja.

— Mehetünk?

— Előbb öltözz fel, .drága rokonom — tanácsoltam neki.

— Hát van rajtam ruha, nem látod? — értetlenkedett Vakarózó.

— Nem erre gondoltam. Hanem arra, amiben legutóbb is láttalak.

— Az már nincs meg.. Elégettem. Nem akarok tetüt vinni abba a kastélyba. Még megszólnának. .

Szépen sütött a nap, de azért igen elszürkültek Jolika szep- lőd. Mindjárt felismertem, hogy megrázkódtatta Vakarózó látása.

— így nem vihetjük el — súgta és a gyönyörű szeme tele. volt riadalommal.

Az erős férfiak ilyenkor nem esnek kétségbe. És nem is fitogtatják, hogy lovagiasságukra építeni lehet. De ha előre tudom, hogy szerényen köny- nyed gesztusom tovább növeli

Jolika csodálatát, akkor nem

adtam volna oda Vakaryzónak a szerelő overálomat.

Hosszadalmas lenne minden címről ilyen részletesen beszélni. Elég az hozzá, hogy délig minden aznapra beütemezett kuncsaft a kocsimon volt. Tizenkét nőt és férfit vittém a gondtalan megélhetés meseországába, Cziráky gróf kacsalábon forgó kastélyába. Jolika is, én is felfogtuk szerepünk rendkívüli horderejét, nem tehettük meg, hogy munka után csak úgy közönségesen elváljunk, mintha egész nap aprófát hasogattunk volna. Igaz viszont — mint később kiderült —, hogy vesztemre ragaszkodtam a nemzeti ünnep / megtartásához.

Mindegy, Jolikát elvittem halva.:sorára városunk exluzív nyári szórakozóhelyére, amelyet a henyélek uralma idején Boleró Terasznak neveztek. A fordulat éve után elkeresztelték Népkertnek, mint az \osz- _ tályharc vívmányát. Akkoriban már tudtam, hogy nem szép dolog az elmaradottság, ezért hát késsel-villával próbáltam enni a rántott harcsát. (Azóta

megmagyarázták csiszoltabb tagok, hogy halat nem illik késsel enni, de egyszerre mégsem kupálódihat ki az ember.)

Platánok borultak fölénk a nyári estében, szalonzenét játszottak a bordó frakkos muzsikusok és a fehér nyírfakorláton. túl csecseget t-csacsogott az ezüstös folyó. A környezet finom ünnepélyességéhez igen # jól illett komolyságom. Szivart kértem a pincértől, megengedtem neki, hogy tűzzel kínáljon. A banánköztársaság . egyik ültetvényesének is nézhették volna, ha úri tartásomat le nem rontja a mentős zubbony.

Jolika el volt ragadtatva. Csúnyácskán és boldogan ült a nádfonatú széken. Meghatott a szeretetre méltósága. Eddig úgy tudtam, hogy a csúnya nők gyűlölik az egész világot, benne az egész emberiséget. Magam is találkoztarrf már néhány ilyen gonosz nővel. De Jolika még az édesanyámnál is jóságosabb volt. Rajongott az emberekért és a politikáért. Állandóan pártoktatást tartott. Nem sérthettem meg, sőt nagy komolyságot produkáltam' a szivarfüst mögött, amíg ő mély átéléssel magyarázta:

— Ma a kommunizmus első lépését tettük meg. Még ezen a héten eltűnik minden koldus a város utcáiról, nem lesz többé olyan - ember, akit elhanyagol a társadalom. Bearanyozzuk a