Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek}

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS

1967. AUGUSZTUS 23., SZERDA

Ara 60 fillér

XXII. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM

Nem is utópia

Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna... egy ember, kettő, vagy tíz, akkor az a fiatalasszony, akinek többszázezres sikkasztásáról szívhezszóló riportot lehetet olvasni: legfeljebb tízezreket lop, legfeljebb ötöt, vagy még annyit sem.

Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna... akkor a közelmúltban nem kellett volna pozitív hírként közölniük a lapoknak, hogy kijavították a Hajdú-Super mosógépek órakapcsolóit, amelyek nagyrészt „ab start”, eleve hibásak voltak a KERMI-vizsgálta esetek igen nagy százalékában.

Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna a kozmetikai cikkek töltésénél, nem kellett volna utólag közölni, hogy a krémek jelentős része súlyhiányos és hogy némelyik tégely 14 százalékkal is könnyebb az ár szerint joggal várható súlynál.

Ha egy kissé, de igazán csak egy kicsit jobban odafigyeltek volna Bükön, Vasban: nem használták volna el „tegnapi” fagylaltot és nincs tömeges fagylaltmérgezés.

Ha egy kissé.De ne folytassuk ezt a sort Még senki sem készített statisztikát róla, pedig megérné a fáradtságot, hány milliót, százmilliót lehelne megtakarítani vagy mondjuk hozzátenni nemzeti erőfeszítések eredményeihez, ha csak ezeket a bizonyos kis ffigyei- metlenségi „mínuszokat” kiiktatnánk életünkből, munkánkból.

Képzeljük el most, hogy már így van. Ringassuk magunkat néhány percre ábrándokba. Olyanokba, amilyenek mondjuk a régi időkben utópisták agyában születtek, amikor elképzelték az emberiség érett korszakait, tökéletes társadalmait Képzeljük el azt a napot, amelyen nálunk —

No, hogy is lenne?

Például minden tervdokumentáció olyan anyagok felhasználását írja elő, amelyeket gyártanak is és ezért hosszas várakozás nélkül meg lehet őket szerezni.

Nem állnak hosszú sorok a délutáni munkaidő végén az autó- buszmegállóknál— mert az utasáramlás-vizsgálatok eredményeként valóban annyi autóbusz mozog az útvonalakon, amennyi az adott időpontban el tudja látni a forgalmi feladatokat

A lakónegyedek új parkjait, a frissen aszfaltozott utcákat nem túrják fel ötször, hatszor telefonvonal-vezetés, hőközpant, árokásás és a jó ég tudja, mi miatt, mivel a tervezés csak egy halvány fokozattal nagyobb előrelátása és körültekintése az ilyesmit éppen úgy kiküszöböli, mint mondjuk azt, hogy épületeket nem nyitható ablakokkal építsenek.

A könyvekben minden lap pontosan a helyén van — nyomásban egy sem marad üresen — különösen azok a könyvek nem, amelyekbe mindenütt belehelyezték

az ellenőrzők, felelősök és irányítók nevét

Rengeteg üzlethelyiség szabadul fel: megszűntek az alkalmi áruházak, mivel a selejtes^ gyenge minőségű, leértékelt áruk aránya annyira lecsökkent, hogy nem érdemes fenntartani ilyen jellegű boltokat Helyüket elfoglalják az adott területeken legjobban hiányzó szaküzletek, javítóműhelyek, szolgál tatóállomások.

A vendéglőkben sehol sem bosszantják a vendéget azzal, hogy zenés árat számítanak az elfogyasztott étel, ital után, mielőtt még a zene megszólal. Ennek eléréséhez két újítás segít: az egyik, hogy a főpincéreket zseb- hangerősítővel szerelik fél, amely tolmácsolja nekik a zene kezdetét, másrészt a zenekarok pódiuma előtt egészen olcsó típusvekkereket szerelnek fél, amelyek hibátlanul mutatják a greenwichi időt

De most meg ezt a sort ne folytassuk, mert hiszen folytathatnánk az optimista utópizmus képeit egy jó újságoldalon át (amelyen egyetlen sajtóhiba sem lenne...).

De vajon utópia-e a kissé több figyelem, a kissé több ügyszeretet mert így is nevezheti az ember a közösség, a mások, a mindannyiunk iránti figyelmet —, a pontosság, a rend, a tudatos jószándék, ez (valljuk be) gyakran „hiánycikk”?

Mostanában sokan érzik úgy és mondják is ki, hogy mindezeken a gondokon és problémákon majd segít az új gazdasági mechanizmus, amely a gazdasági ösztönzés „többet adsz, többet kapsz” elvével és gyakorlatával úgy elsöpri a pontatlanság és a hanyagság rossz szellemeit, mint valami mesebeli jóságos varázsló.

Amire az ember nem mondhat mást jó szívvel, minthogy adja a jóságos gazdasági mechanizmus, hogy így legyen, de._ magától akkor sem lesz így, figyelem, pontosság, ügyszeretet magától semmiféle mechanizmusban nem terem a bokorban és a szívekben, idegekben, reflexekben. Azt az ösztönző tényezők erősítik vagy jobban megteremtik az előnyöket a pontos, rendszerető, körültekintő ember számára. De ilyen emberek kellenek. Sőt, vannak is és lesznek is: de több kell belőlük, magatartásukból és példaadásukból.

Nem alaptalan azok optimizmusa, akik sokat várnak 1968. január 1-től.

De szeretnénk emlékeztetni őket: ne a naptártól várják a legtöbbet.

Hanem ön maguk tói — önmagunktól.

Csak ez zárja le a pontatlanságok korát és juttat el nem is utópisztikus módon a figyelem, a „kissé több”, a „kissé jobb”, aztán a sokkal több és sokkal jobb korszakába.

<B. F.)

Készülődés az őszre:

Megtették az intézkedéseket a cukorrépa szállítására

Tanácskozott a megyei szállítási bizottság

A közelgő őszt jelzi már a Békés megyei Szállítási Bizottság kedd délutáni üléséneik napirendje, hiszen először a cukorrépa- szállítás szervezéséről elhangzott jelentést tárgyalták meg, amelyet Blaskovits Péter, a megyei tanács mezőgazdaság és élelmezésügyi osztályának főelőadója terjesztett a bizottság elé. Elmondotta, hogy — a kedvezőtlen időjárás következtében. — mintegy 45 ezer vagon cukorrépatermésIsmét működik majd az 1848-as Gutenberg sajtó

A kiscelld kastélymúzeumban kapott otthont a nyomdaipar történetének számos emléke. A rövidesen megnyíló múzeum anyagát a nyomdaipar vezetői a felszabadulás után kezdték összegyűjteni és jóformána beolvasztás elől mentették meg a már ritkaságnak számító öreg gép egyi- két-másikát.

Az első magyarországi nyomdaalapítástól kezdve az 1905-ben napilappá vált Népszava első példányának megjelenéséig tájékoztat a múzeum a szakma történetéről.

Helyet kap, sőt ismét működik a múzeumban a Länderer —Heckenast-féle nyomda Gutenberg sajtója, amelyen 1848-ban a márciusi 12 pont és a Nemzeti dal szövegét nyomtatták.

A kiscelli múzeum nyomdatörténeti kiállításának hivatalos megnyitása augusztus 25- én lesz.

'WWWWWWVWWWWWWWWt WWWWWV^WWVWWWVWWWW^WSAA^

re számítanak a megyében. Augusztusban körülbelül másfélezer vagon átvételét tervezik a gyárakban. A következő hónapokban azután egyre növekszik a mennyiség a gyári ütemterveknek megfelelően. A termésnek 69 százalékát a MÁV, 12 százalékát a Gazdasági Vasút, 8 százalékát pedig a TEFU gépkocsijai továbbítják a feldolgozó üzemekbe. A fennmaradó 11 százalékot a termelők szállítják be a gyárakhoz. Arról is tájékoztatta az ülés részvevőit, hogy az átvevőhelyeken már befejezésihez közeledik a mérlegek javítása, valamint arról, hogy az idén ismét alkalmazzák a nagy teljesítményű szovjet rakodógépeket.

Ezután Boltizár László, a 8. sz. AKÖV darabánts főnökségének vezetője tájékoztatta a bizottságot a darabáruforgalom tervezett áttereléséről. Szeptember 1-től ugyanis a megyei közületek és a lakosság darabáru-szállítási igényének jobb kielégítésére a vállalat MÁV—AKÖV összesített darabárus járatokat indírt. Amint elmondotta: arra is törekszenek, hogy lehetőség szerint csökkentsék a fuvardíjat. A lebonyolításra a megyében nyolc darabárus körzeti irodát, egy kirendeltséget és 21 képviseletet hoztak létre. A darabárus járatok menetrendjét rövidesen eljuttatják a vállalatoknak, üzemeknek és intézményeknek.

A tanácskozáson ezután Szikszói József, a 8. sz. AKÖV áruforgalmi osztályának vezetője terjesztette elő a szeptemberre igényelt TEFU-gépkocsik elosztási javaslatát. A lassan kezdődő őszi forgalmat bizonyítja, hogy a fuvaroztatók szeptemberre 25 kocsival többet igényeltek a rendelkezésre álló üzemképes gépkocsiknál. Ezért a bizottság az indokolatlan igényeket csökkentette. Egyúttal a bizottság javasolta, hogy szükség esetén átcsoportosítással segítse az AKÖV a halaszthatatlan szállítások kielégítését. Ezenkívül ismételten figyelmeztetett arra, hogy a közhasznú gépkocsikat a szállíttató felek teljesítményben és időben jobban használják ki, mint eddig. Ezt most már a kezdődő őszi forgalom is indokolja.

P. P.

Termelőssövetkesetek a nagyobb jövedelemért

Megyénk termelőszövetkezetei egyre többet tesznek annak érdekében, hogy jövedelmüket növeljék. Felkutatnak minden lehetőséget a gazdaságosabb termelésért, s számtalan példával lehet bizonyítani, hogy ez a törekvésük sikerrel jár. Jelentős lépést jelent többek között az, hogy igyekeznek a meglevő épületeiket minél jobban kihasználni. Több termelőszövetkezetben például elhatározták, hogy a tehénistállók padlásterét csibenevelővé alakítják át. A megyei beruházási iroda készséggel vállalkozott a tervek elkészítésére és a kondorosi Vörös Október, a mezőmegyeri Béke és a békéssámsoni Előre Termelőszövetkezet már meg is kapta azokat. Az iroda szakemberei jelenleg négy közös gazdaság részére készítik az istállópadlások átalakítási terveit.

Augusztus 20-án nyitották meg a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kibővített történelmi kiállítását. A kiállításon a hazánk felszabadulása óta eltelt időszak eseményeit az eddiginél gazdagabb anyaggal mutatják be. A muzeológusok az új térem berendezésével elismerésre méltó munkát végeztek. Fotó: Demény