Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
IMI. augusztus 30. 3 Vasárnap Traktorok érkeztek A vasúton érkezett egyik \fT7-lraktort daru emeli ki a vagonból az AGROKER békéscsabai telepén. Fotó: Malmos Jó kenyér kerül as asztalokra Július 3-án, amikor az első újbúza-szállítmány megérkezett a békéscsabai István-malomba, Szarvas György főmolnár az egyik zsákból kivett egy marékra valót, nézegette, majd egy szemet a szájába vett és kóstolgatta. Aztán csak megszokásból megropogtatott még néhányat, de akkor már tudta, hogy kitűnő a minősége, az őrlőgépek könnyen boldogulnak majd vele. Különösen az utóérés után, úgy szeptember derekától kezdődően. Mert él a mag, s addig még egy folyamat megy benne végig. Szarvas Györgynek a búza minőségére vonatkozó első megállapítását a laboratóriumi vizsgálat sem cáfolta meg. Aki jó szakember, nem téved. És egyre szaporodtak a szállítmányok, amelyek a malom silójába és a két külső telepére kerültek. Teltek a tárolóhelyek, a harmincöt raktári dolgozónak és az ideiglenesen alkalmazott néhány diáknak szinte nem volt megállása. A malomban Fajó András, az 1-es telepen Szentesi Mihály, a 2-es telepen Piatkó minden búza közvetlenül a kombájntól kerüljön a végleges helyére. S azóta 1050 vagon kenyér- gabonát vettek át feldolgozásra anélkül, hogy egyszer is fennakadás lett volna. A régi készletek közben elfogytak és augusztus 1 óta már csak újbúzát őröl a malom. Tésztagyári, rétes-, finom-, nullás, kétfajta kenyérliszt és búzadara készül belőle. — Jó kenyér kerül az idén az asztalokra — állapítja meg Szarvas György, s hogy ezt bizonyítsa, egy csipetnyi kenyérlisztet szétmorzsol az ujjai között. Es mintha már látna is belőle egy darabot, inkább csak úgy magának mondja: — Lyukacsos, puha, szép fehér. Amilyet szeretnek nálunk az emberek, sőt követéinek. S a malomból már szállítják az újbúzából őrölt lisztet a sütőiparhoz, hogy finom kenyér és sokféle péksütemény készüljön belőle. A kenyérgyárakban, sütödékben az újkenyér dagasztása megformálása, lapátra vétele mindig ünnepélyes pillanat. Egyelőre talán még kevert a liszt, a régihez hozzáadnak az újból, de nemsokára elfogy a régi. Az ország ^"nagyobb malmában naponta 25 vagon gabonát dolgoznak fel, s szinte ugyanany- nyi érkezik még a gazdaságokból. Most már inkább a molnárokon van a sor, hogy éjjel-nappali munkával annyi lisztet készítsenek, amennyire csak szükség van. j Elegendőt és olyan kitűnő minőségűt, amilyet csak az idei acélos búzából lehet. Pásztor Béla Kitüntetések az Alkotmány ünnepe alkalmából Öt tanácsi vállalat vette át első ízben a megyei tanács Vörös Vándorzászlaját Jól sikerült as első fél év Tíz tanácsi vállalat 106,9 százalékra a tervét és 4 millió 402 ezer forint nyereséget ért el teljesítette vállalati Vállalatvezetői értekezlet Békéscsabán A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának irányítása alá tartozó tíz vállalat vezetői pénteken Békéscsabán, a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda nagytermében tanácskoztak az első fél év munkájáról, a második fél év feladatairól és az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészületeiről. Az értekezleten, amelyen a vállalatok igazgatói, főmérnökei, párt- és szb-titkárai vettek részt, megjelent Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb elnöke, Huszár Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának helyettes vezetője, Bankó Mihály, a békéscsabai városi pártbizottság titkára, valamint az SZMT, az Építők és a HVDSZ megyei bizottságának képviselői. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője beszámolójában tájékoztatta a részvevőket a 10 vállalat első félévi termeléséről, gazdálkodósáról Elmondotta, hogy jói sikerült az első fél esztendő, hiszen a 10 vállalat együttesen 106,9 százalékra teljesítette értéktervét és 4 millió 402 ezer forint vállalati nyereséget ért el. Ezen belül a három építőipari ágazató vállalat azonban csak 9S,3 százalékra teljesítette első félévi tervét, mivel az Építőipari és Tatarozó Vállalat — főként anyaghiány miatt — ter-_ vének csak 89,9 százalékra tett' eleget. A három vállalat 1 millió 119 ezer forint vállalati nyereséggel zárta az említett időszakot. A hét kommunális vállalat együttes első félévi tervteljesítése jóval kedvezőbben alakult, hiszen teljesítésük 119,3 százalék. Az elért vállalati nyereségük pedig 3 millió 283 ezer forintot tett ki. Takács elvtárs ezután vállalatonként részletesen elemezte a tapasztalatokat, s mint megállapította — különösen az Építőipari és Tatarozó Vállalatnál — sok még a tennivaló ahhoz, hogy az esztendőt eredményesen befejezhessék. A második félévi feladatokról szólva elmondotta: legfontosabb tennivaló a belső tartalékok további feltárása, a műszaki fejlesztés fokozása, összhangban az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészüléssel. A beszámoló utáni vitában több vállalatvezető szó'alt fel. Klaukó elvtárs hozzászólásában az új gazdaságirányítási rendszer politikai, elvi kérdéseiről és gyakorlati tennivalóiról szólt. Sokoldalúan ismertette a reform szükségességét, célját és jelentőségét. Javasolta, hogy a hasonló profilú vállalatok hozzanak létre közös beszerző csoportot, amely hathatósabban biztosíthatná az üzemek szükséges anyagait. Indítványozta továbbá, hogy a harmadik negyedrendezzenek olyan tanácskozást, amelyen már részletesen megvitatnák az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérésre kidolgozott intézkedéseket. A javasolt tanácskozást október első hetében tartják meg — határozták el az értekezleten. Takács elvtárs a vita összefoglalója után a III. Országos Virágkötészeti Verseny és Kiállítás példás szervezéséért átadta a Gyulai Kertészeti Vállalat vezetőinek a megyei tanács és a szak- szervezet elismerő okleveleit. (P. P-) évben a vállalatok vezetőinek /WVWWWVWWWWWWWWWW' Mint hírül adtuk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben Vörös Vándorzászlóado- mányozását határozta el. A határozat szerint a Vörös Vándor- zászlót az évenként legjobb eredményiéiért tanácsi vállalatoknak ítélik oda. Az első ilyen ünnepi aktusra augusztus 19-én került sor, amikor az 1966. évi értékelés szerint a tanácsi irányítás alá eső vállalatok közül öten vehették át e kitüntetést. Az öt vállalat a következő: A Békés megyei Vegyesipari Vállalat, a Békés megyei I. számú Sütőipari Vállalat békéscsabai telepe, a Gyulai Kertészeti Vállalat, a Békés megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat és a Békés megyei Tervező Iroda. A Vörös Vándorzászlót a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Szakszervezetek megyei Tanácsával egyetértésben ítélte oda a nevezett vállalatoknak. Az 1966. évi kiváló munkát elismerő Vörös Vándorzászlót Klaukó Mátyás, a megyei tanács Elköszönés egy öreg kubikostól Ügy is mondhatnám: búcsii. Mivel azonban távol állott minden vallásos mozgalomtól, még valami katolikus fogást tulajdoníthatnának a kálvinista egyházban született Földvári Gerzson bácsinak, ha úgy írnám. 88 évet élt. Azok a kubikosok voltak a mesterei, akik fiatal korukban még részt vettek a Körös, Berettyó szabályozásában. A Gerzson bácsi idejében az útépítés és csatornázás jelentette a kubikosember számára a munkát. Sokan mentek el közülük távoli vidékre. Az öreg kubikosokkal járta a Felvidéket, lekerült Fiúméba, meg Temesvárra js. Ide a családjával együtt vitte a vállalat. Vidám természetű ember volt haláláig. Mint fiatal legény hallgatta esténként lefekvés után az öregek meséit, amiket reggel kikérdeztek. S ha a fiatalok nem tudták a mesét, pohár pálinkát kellett fizetni a mesemondónak. Nem puszta szórakozás volt így a mese- mondás, hanem a zsellérvilágban született öregek népművészeti köntösbe öltöztetett szemináriuma, ahol a félig csodás, félig reális történetek az osztályharc formáit ismertették. Szegény Gerzson bácsi mindig analfabétának mondotta magát. Azt azért meg kell adni, hogy ezeket a meséket jól megjegyezte. Halála előtt néhány héttel mondotta magnetofonra az Erős Jánosról, a Bolond Jankóról, meg Huszár és ördögről szóló mesét. Alig van eltérés a húsz év előtti gyorsírással felvett alak meg a magnetofonra mondott szöveg között. Dévaványa művésznegyedében, az akasztóhalmi részen lakott. Ennek a résznek a fiatalsága még a Horthy-világ alatt is megbics- kázta a község másik részén lakó fiatalt, ha bement a báljukba. Földvári Gerzson alig tíz évvel ez eset után nemcsak szívesen eltáncolta az onnan hozzáment néprajzosnak a félfordulóst, hanem mikor másodszor az barátjával Rábai Miklóssal állított be —- éppen Gerzson nap volt —, az idős házigazda szomszédasszonyával, Sütő Józsefnéval eljárta, majd aprólékosan elmagyarázta, hogy kell járni. Utasítást adott a muzsikára vonatkozólag is. Innen indult ki az a koreográfia, ami „ványai csárdás” néven a Magyar _ Állami Népi Együttes egyik hivatalos műsorszáma lett az ötvenes évek elején. Majd amikor a Mojszejev-együttes meglátogatta hazánkat, egyik legkedveltebb száma lett, amit a szovjet állami együttes a mi együttesünktől átvett. Mikor a Népstadiont megnyitották, Mojszejevék százezer ember előtt táncolták a stadion színpadán a ványai csárdást. Utána észak-amerikai turnéjuk során a nyugati kontinens népe is megismerte. Élete végén sok bajjal kellett megküzdeni Földvári Gerzsonnak. Kis háza felét még a második háború után eladta. A másik feléért nagy harcot folytatott. Rokonoknál, szomszédoknál, fiánál húzta meg magát. Fiának sok 'gyereke van, erejétől telhetöleg segítette az apját. Sokáig unokái hordták neki az ebédet, mikor egyedül húzta meg magát a fél házban. Hosszú herce-hurca után rálett, hogy beköltözzék a szociális otthonba. Derűs kedélye itt újra visszatért. Ahogy a három mesét magnetofonra mondta, az a meleg humor az elmúlás felé is derűsen tekintő ember szemléletét hordozta. Akik a magyar népiélek szép utáni vágyát szeretik, az öreg kubikos táncában gyönyörködve ismerik fel a magyar fiatalság párja utáni vonzalmát, a magyar férfi szilajságát. Sa magnetofonszalagon megmarad a régi kubikosok világnézetét tükröző mese a jövő számára. Köszönjük, Gerzson bácsi! Bareczki Imre vb elnöke adta át a vállalat vezetőinek, a megyei tanács épületében. Ugyancsak bensőséges ünnepség keretében vették át e napon Klaukó Mátyástól a Kiváló Dolgozó jelvény kitüntetéseket: Király Jánosné, a Békési Járási Tanács V. B. előadója, dr. Kardos József, a Gyulai Járási Tanács V. B. gyámügyi főelőadója, Kubicza János, a Gyulavári Községi Tanács V. B. igazgatási előadója, Kunos Józsefné, a Mezőkovácsházi Járási Tanács V. B. igazgatási osztályának adminisztrátora, Fiam Mihályné, a Nagybáinihe- gyesi Községi Tanács V. B. iga" gatási előadója, Zalai István, : Orosházi Járási Tanács V. 1 igazgatási főelőadója, Bagi Jáno a Pusztaföldvári Községi Tanát- V. B. igazgatási osztályának előadója, Kozák János, a Békós- szentandrási Községi Tanács V. B. titkára, Papp Ferencné, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. igazgatási osztályának adminisztrátora, Gál Mihály, a Vésztői Községi Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője a végzett jó munkájukért. * Bensőséges ünnepség zajlott le szombaton délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán. A népművelési munkában kiváló eredményeket elérő dolgozóknak, társadalmi aktíváknak Nagy János, a megyei tanács elnökihelyettese kitüntetéseket és jutalmakat adott át. A Szocialista Kultúráért jelvényt kapta munkája elismeréséül: Máté Uajos, a Békés megyei Jókai Színház rendezője, a népművelési tanácsadó szakreferense, Szilágyi Béla népművelési felügyelő, a gyulai járási tanács dolgozója. Susán Géza tanító, a kardoskúti művelődési otthon igazgatója és Kunos Gyula, a szentetomyai Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára. Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült: Fehérvári Géza, a Megyei Könyvtár könyvkötészetének vezetője, Miklósvá^i Lászlóné, a szeghalmi Ady filmszínház üzemvezetője, Kalló Istvánné a gyulai Petőfi filmszínház üzemvezetője. Miniszteri dicséretben részesült: Székely István, a békéscsabai Szabadság filmszínház gépésze, Szegedi Pálné, a békéscsabai Szabadság filmszínház jegykezelője és Gazsó Pál, a kondoros! községi könyvtár vezetője. Augusztus 18-án, pénteken Budapesten vette át kitüntetésé Halmágyi László, a mesvei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának főelőadója. A művelődésügyi miniszter Halmágyi Lászlónak az ifjúság zenei nevelésében kifejtett tevékenységéért a Kiváló Népművelő címet adományozta.
