Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

1967. augusztus 2. 6 Szerda Érdekházasság Bemutatjuk a tollaslabdát Színes, zenés lengyel vígjáték az Érdekházasság, két fiatal életét mutatja be, s ezzel egyidejűleg Varsó két arcát is. A belváros és külváros világát. Joanna szülei kétes üzletekből szerzik nagy jövedelmüket, míg a fiú, Andrzej szegény, fiatal festő, de művészetéből csak éhkoppra jut. (Bemutatja a békés­csabai Szabadság filmszínház augusztus 2-án.) MŰSOR 4 L A U Z AUGUSZTUS E-AN, SZERDÁN * * " “ * 9 ^ ** A strandokon, ifjúsági táborokban, a vízparton, a csabai Kulich-telep sétányain egyre többen hódolnak egy újfajta szórakozásnak: a tollaslabdá­nak. A kisiskolásoktól a felnőttekig egyre többen szorongatják a könnyű húros ütőt, ütik a kis „tollas”-t. A sportboltban tucatjával fogynak a készletek. Most, amikor egyre népsze­rűbbé válik az új sportág, ideje, hogy bemutassuk az olvasóknak. A tollaslabda története A sportág — amely hazáinkban csak két évvel ezelőtt nyert polgárjogot — mintegy kétévezredes múltra tekint­het vissza. Az egykori feljegyzések szerint Kínában játszották először a Di Csién Dsi nevű játékot, amely a XIV. századiban Japánban az Óiba ne nevest kapta. Az arannyal, ezüsttel ékesített vagy egyszerű fa ütőket — at­tól függően hogy kinek hol ringott a bölcsője — rendszerint bájos női kezek szorongatták, a labdát pedig úgy készítették, hogy szárított gyü­mölcsökbe és bogyókba tollakat il­lesztettek. Az európai forrásokban a XVH. szá­zadban lehet először a mai tollaslabda ősére bukkanni. Krisztina svéd király­nőről, mint korának egyik leghíresebb tollaslabda játékosáról írtaik. A ki­rálynő rendszeresen edzett, ütései biz­tonságával és erejével, sorra legyőzte férfi ellenfeleit is. A XVII. században kapta a tollaslabda a Jeu volánt, vagyis a repülő játék elnevezést. Ek­kor túlnyomórészt még az airisiztok­Magyar tv 17.58 Hírek. 18.0-5 2000 szavazaton fe­lül. A tánod-aLfesztivál II. elődöntőjé­re beérkezett közönségszavazatok is­mertetése. 18.36 Fehér szoba. Magya­rul beszélő román film. (10 éven fe­lülieknek.) 19.50 Esti mese. 20.00 Tv- híradó. 20.20 Hazai tükör. Aktuális jegyzet. 20.25 Látványosság mindenütt. Olasz revüfilm. 21.10 Tájak, városok, emberek. Korszakok keresztútja... Li­banon. 21.30 Tizenkét szék... Művészeti vetélkedő 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. Jugoszláv tv 17.05 Bábjáték. 17.30 Expedíció. 18.15 Tengerész a triciklin. 19.00 Kék napok. 20.38 Útjelzők irányában. 21.38 Zene az önök számára. (Állandó adások: 13.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) Mozi Békési Bástya: VOös tlnita. Békés­csabai Brigád: Ezek -ataioík. Békés­csabai Szabadság: Érdekházasság. Bé­késcsabai Terv: A tökéletes bűntény. Gyomai Szabadság: Beszéljünk a nők­ről. Gyulai Erkel: Irma, te édes. I—n. Orosházi Béke: A dzsungel macskája. Román tv 17.00 Gazdasági adás. 17.30 Gyerme­keknek: Ala-Bala. 18.00 Fiatalok klub­ja. 18.30 A tv esti híradója és hirdeté­sek. 19.00 Vakáció szórakoztató zené­vel. 19.30 Orvosi rendelő. 19.50 Váro­sok... és városok: Segesvár és Nagy­várad. 20.00 Előzetes. 20.15 Olasiz já+ék- film. 22.00 A tv éjszakai híradója. 22.15 Műsorzárás. Rádió Kossuth rádió: 8.22 Az ellopott hold. Regény. I. rész. 8.33 Beethoven: F-dúr szonáta. 9.00 Orvosi tanácsok. 9.05 Magyar nóták. 9.34 Tallózás külföldi népszerű tudományos folyóiratokban (ism.). 10.10 Barokk muzsika. 11.00 Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.20 Az MRT Gyermekkórusa énekel. 11.30 A Szabó család (ism.). 12.15 Tánczenei koktél. 13.02 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.17 Zenekari muzsika. 14.07 Közel-keleti útibeszámoló. 14.37 Két dalciklus. 15.15 Kóruspódium. 15.25 Csínom Palkó. Részletek Farkas—Dékány diai játéká­ból. 15.57 A Krímtől a Kaukázusig. II. rész (ism.). 16.37 Először magyarul. A Mester és Margit. M. Bulgakov regényét ismerteti Varga Mihály. 16.57 I Hallgatóink figyelmébe! 17.15 Üj ma­gyar nóta felvételeinkből. 17.40 A Fo­reign Office levéltárában.. Karsai Elek dir. írása. 17.55 Magnósok, figyelem! 18.40 Aureliano Fertile lemezeiből. 10.30 Üj lemezeinkből. 20.13 Közvetítés az Egyetemi Színpad Illyés Gyula est­jéről. 21.00 Kedves lemezeim. 22.20 Me­ditációk. 22.30 Witold Malczuzynski zongorázik. 22.59 Verbunkosok, nép­dalok. 23.32 Zenekari muzsika. 0.10 FiLmkeringők. Petőfi rádió: 12.30 A windsori víg nők. Részletek Nicolai operájából. 13.02 Könnyűzenei híradó (ism.). 13.32 Gazdaszemmel. 14.08 Mai témák — mai dalok. 14.19 Hangszerszólók. 14.30 Fa­lusi percek. 14.35 Oper ettrésiziletek. 14.55 Fiatalokról — fiataloknak. 15.00 Könnyű fúvós mu zsá ka. 15.10 A zöld kalap (ifim.). 15.21 Francia muzsika. 15.45 Harmonikaszólók. 16.05 Puccini: Pillangókiasszony — Szerelmi kettős as I. felvonásból. 16.20 Időszerű nem­zetközi kérdések. 16.30 Cigánydalok. 16.59 Hirdetőos'zlop. 17.00 Hangverseny, a stúdióban. 17.25 Orvosi tanácsok (ism.). 17.30 Délutáni frissítő. 18.10 Mu­szorgszkij Bolhadal-ának történetéből. 18.35 Közép- és Kelet-Burópa és az in­tegráció. Dr. Berend T. Iván előadása. 18.50 Nádas Béla táncdalaiból. 19.0O Smetana-op érákból. 19.30 Népdalok. 20.30 Táncdalok. 20.45 Ba&ettzene. 21.21 A verhetetlen tizenegy. Rádiójáték (ism.). 21.59 A Budapesti Fúvósötös játszik. 22.15 Hangverseny Johann Straus© műveiből. URH: 18.05 Tánczenei koktél. 18.50 Sibelius: Leminkäinen — négy legen­da. 19.39 Cimarosa operáiból. 20.11 Aj ándékfel vételeinkből. 21.00 Az MRT Szimfonikus Zenekarának felvételei­ből. 21.48 Symonds: Versenymű szim­fonikus zenekarra és dzsesszötösre. 22.10 Verdi művészi pályája I. rész. így játszották a japánok a XIV. szá­zadban az Oibane-t. ráták játéka volt, rokokó hölgyek és urak cifra, gazdagon díszített ruhák­ban játszották. A brit birodalom tisztjei 1860 körül Indiában elsajátítottak egy ősi indiai játékot, amelyet Poonánaik neveztek. Ez a játék úgy hasonlított az Orbáné­ra vagy a Jeu volantira, mint egyik to­jás a másikra. Az új ebben az volt, hogy az indiai játékot már verseny­szerűen űzték. Angliában az első ver­senyt 1872-ben játszották Beaufort herceg badminton! birtokán. Innen kapta a tollaslabda nevét. Nagyon sok SZEPTEMBER 1-ÉVEL INDULÓ CUKOR­GYÁRTÁSI IDŐSZAKRA 18—60 ÉVES férfi segédmunkásokat FELVESZ A SZOLNOKI CUKORGYÁR. KERESETI LEHETŐSÉG: 1700—2500 FT-IG, HÁROM MŰSZAKOS, VÁLTÁSOS, FOLYA­MATOS MUNKABEOSZTÁS MELLETT. EBÉDET, VACSORÁT ÉS MUNKÁSSZÁL­LÁST TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BIZTOSÍTUNK. JELENTKEZNI LEHET SZEMÉLYESEN A CUKORGYÁR MUNKAÜGYI CSOPORT­JÁNÁL MUNKANAPOKON 7—15 ÓRÁIG. VAGY LEVÉLBEN. 48133* külföldi államban ugyanis a játék neve ma is badminton. Az Angol Badminton Szövetség 1893- ban alakult, az első szabályos mérkő- j zést 1903-ban rendezték Anglia és Ír­ország csapatai között, 1934-ben ala­kult meg a Nemzetközi Tollaslabda Szövetség. Az európai országok közül a leg­több vefrsenyzőt Dániában tartják nyilván, ahol számuk meghaladja a 35 ezret. Igen sokan űzik Angliában, Svédországban, az NSZK-ban, újabban a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. A tengeren túl Malaysia, India, Thaiföld, Japán,, Ausztrália, Kanada, az USA és Kína versenyzői vívtak ki félelmetes hírnevet. A Dawis Kupához hasonlóan, 1948 óta a tollaslabdában is küzdenek egy értékes nemzetközi trófea elnyerésé- j I ért, a Thomas Kupáért. Hazánkban Két évvel ezelőtt a Magyar Tenisz Szövetség égisze alaitt megalakult a Tollaslabda Bizottság. A Közalkalma­zottak Szakszervezete vállalt úttörő szerepet a játék meghonosításában. A magyar t ollaslabdázók nemrégiben a Sport csarnokban mutatkoztak be a nagy nyilvánosság előtt. Az NDK ver­senyzői ellen az első — sporttöiiénel- minek számító — győzelmet Berendá József, a volt válogatott kézilabdás szerezte. A Tollaslabda Bizottság felnőtt, if­júsági, szenior egyéni és csapatverse­nyeket, bajnokságokat írt ki. Az iga­zolt versenyzők száma ugrásszerűen | emelkedik. A versenyszerűen űzött tollaslabda­játék ma már küzdősportnak számit. A versenyjátékosokkal szemben tá­masztott követelményekről fogalmat sem tud alkotni magának az» aki csak valamelyik strandon, játszótéren lá­tott ütögetni tollaslabdát. Rendkívüli reakcióképesség, rugalmasság, ugró­készség, erő, kitartás és fáradhatatlan összpontosítás: ezek azok a tulajdon­ságok, amelyek nélkülözhetetlenek egy jó tollaslabda-játékosnál. A játékszabályok közül a legfontosabbakat ismertetjük. A tollaslabda pálya mérete az egyes játéknál 13,40 m hosszú és 5,18 m szé­les. A középütt kifeszített háló ma­gassága 1,55 m. Páros játéknál a mé­retben annyi a változás, hogy a pálya szélessége 6,10 m. Adogatással indul a játék, pontot csak az adogató nyerhet. Ha a labdát a fogadó nyeri, akkor nem pontot kap, hanem az adogatás jogát átveszi az elleniéitől, és mindaddig adogat­hat, amíg labdát nem veszít. Egy-egy játszma a férfiaknál 15, esetleg 21 pontig, a nőknél pedig 11 pontig tart. A játékot a versenyző két nyert játsz­ma után nyeri meg. A játékosok sorsolással döntik el, ki kezdi az adogatást. A szervát az adogatótérből, annak bármely pont­jától el lehet végezni, de cselezni nem szabad. A játékos elveszti az adoga­tás jogát, ha a labda nem az átlós fo­gadótérbe száll. A szervát meg kell ismét élni, ha a labda a hálóról perdül az ellenfél térfelére. A fogadó játékos a megfelelő fogadótérben köteles tar­tózkodni, cselező mozdulatot ő sem tehet. Egy-egy labdamenet akkor ér véget, ha a tollaslabda a talajra ér vagy a vonalakon kívülre kerül. A játékban levő labdát egynél többször érintem, húzná, tolni nem szabad. A hálón át­nyúlná csak a labda meg ütése után szabad. Remek szórakozást nyújt a strando­kon, Szanazugban a mai tollaslabda. Ma még így űzik a játékot nálunk, de 1—2 hónap múlva biztosan rendeznek versenyeket is. A mérkőzést az nyeri, aki hamarabb eléri a két nyert játszmát. A játszmát mindig két pont különbséggel kell be­fejezni. Például 15:15 után 17:l5-re le­het nyerni. Minden játszma után tér­felet Jcell cserémi. A páros játék szabályai nagyjából hasonlítanak a teniszéhez. Az adoga­tás vissza ütése után bármelyik játé­kos megütheti a labdát. Viszont, ha a páros egyik tagja már megütötte a labdát, partnere nem érhet hozzá. Kétféle ütőt használnak: a felnőt­tek és az ifik számára készült ütőt; Az ifik ütője könnyebb. * Biztosra vesszük, sokan szeretnék versenyszerű formában űzni ezt az új játékot. A Békés megyei Tenisz Szaiksizövétség hivatott arra, hogy a tollaslabda ügyeivel foglalkozzon. Dr. Timkó Pál főtitkár szerint szívesen segítenek az érdeklődőknek abban, hogy a tollaslabda bizottságot életre hívják, és ezzel megnyissák az utat a játék fejlődése előtt. Könnyű megjósolni: a tollaslabda- játék rövid időn belül tömegsporttá terebélyesedik Békés megyében is. így lett tavaszi harmadik a Gyomai TK A Gyomai TK labdarúgó-szakosztá­lyának vezetői az első öt közé vár­ták csapatukat. A tavaszi szezon vé­gére elért harmadik hellyel így elé­gedettek. A figyelemre méltó telje­sítmény azonban nem volt egyenle­tes. A medgyesi 0:3, a békési 0:4 igen nagy port vert fel Gyomán. A szakvezetés azonban sarkára állt, rendezte a sorokat, s ez aztán meg­hozta az eredményt. Érdekes, és feltétlenül ide kíván­kozik az, hogy megemlítsük: a gyo­mai közönséget nem a két vereség, hanem a sarkadi döntetlen izgatta fel. Itt sem az egy pont elvesztése, hanem Dudás játékvezető igen gyen­ge teljesítménye volt a beszédtéma. Gyomán az elfogult játékvezetésért panaszkodtak, pedig ez nem szoká­suk. Véleményük szerint a sarkadi mérkőzést kivéve minden összecsa­pásukon kitűnően működtek közre a játékvezetők. Tavasszal a csapat legjobbjának Gonda bizonyult. Az ő teljesítményét értékelték a legmagasabbra, de ki­jutott a dicséretből Nyilasnak, Bélte- kinek, Varjúnak, Kissnek és Zöld­nek is. A legtöbb gólt Kiss, azután Rácz és Bene lőtte. A gyomaiak jó néhány előkészületi mérkőzéssel, köztük az NB I-es SBTC elleni találkozóval készültek és készülnek az első fordulóban megszerzett értékes harmadik hely megtartására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom