Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
1967. július 14. 3 Péntek Folytatja munkáját az országgyűlés Jóleső érzéssel vettük volna, ha az. illetékes szervek egy évvel ezelőtt tett javaslatunkra akár negatív, akár pozitív értelemben választ adtak volna. Ezért felhasználjuk a mostani alkalmat arra is, hogy hozzászólás jegyében interpellációt tegyünk a következő kérdésekben: Mi az oka annak, hogy illetékes szervek válaszadásra sem méltatták javaslatunkat? Van-e valamilyen elgondolás vagy konkrét intézkedés a fent említett javaslatunkkal kapcsolatban? Tisztelt Országgyűlés! E néhány gondolatban kívántuk véleményünket, javaslatunkat elmondani. A Fock elvtárs által tartott kormánybeszámolóval egyetértünk, azt elfogadjuk és a | tisztelt országgyűlésnek elfoga- i dásra ajánljuk. » megoldva biztonságos kedésével. Javaslom a kormánynak: vizsgálja felül a mezőgazda- sági termeléssel összefüggő raktárhálózat fejlesztését, s ha mód van rá, ezt a fejlesztést gyorsítsa meg. Az építkezések gondjai Lényegesen javítják a v'déki távkeszélü-szolgátatot Országos postás konferencia Szombathelyen Elmondotta például, hogy az elmúlt három esztendőben meglehetősen nagy területeken jelentős anyagi károkat okozott a belvíz. Beszélt olyan közös gazdaságról, ahol az egymást követő vízkárok több mint húszmillió forintos terméskiesést okoztak. Mindennapos harcban, a vízborította terület megmentéséért vívott küzdelemben őrlődik a gazdaság ereje. Munkájukban azonban az élni-, győzniakarás tükröződik. Újból és újból életre keltik a határt, hasítják a barázdát, elvetik a magot, s gyakran az átlagosnál többszörös erőfeszítéssel tudják csak előteremteni a megfelelő termést. Szükségük van a társadalom segítségére is. A képviselő kérte a kormányt, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a helyzetét tanulmányozza, s számukra kedvezően dolgozza ki a támogatás jövőbeni rendszerét. Befejezésül elmondotta, hogy a kormány beszámolóját elfogadja. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását. (Folytatás a 2. oldalról.) eiális feladatait képezik, csak azt, amelynek gyakorlása ott ésszerű, ahol az igény, a szükséglet felmerült, amiről Fock elvtárs az országgyűlés alakuló ülésén beszélt. Nem a kettős alárendeltség minden áron és minden szinten való megszüntetését akarjuk, hanem azért tesszük szóvá ezeket a kérdéseket, mert úgy érezzük, a Másrészt szóvá tesszük a fent említett kérdéseket, mert ezeket nem egyszerűen szervezeti, formai kérdéseknek tekintjük, hanem részét képezik annak a nagyon helyes állásfoglalásnak, amiről az MSZMP IX. kongresszusa, a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban határozott és kimondja, hogy a választott testületek szerepét, önállóságát, hatáskörét tovább kell fejleszteni. Ebből nyilván az következik, hogy az elkövetkező időszakban el kell érni azt, hogy a választott testületek megyei, járási és községi szinten egyaránt ne csak tanácskozzanak, hanem legyen miről dönteniük is. Leninnek ezzel kapcsolatosan van egy klasszikus meghatározása, amikor többek között a következőket mondja: „Elvész a demokrácia lényege és tartalma ott, ahol a választott testületeknek nincs miről dönteMeggyőződésem, hogy az országgyűlés elé terjesztett mezőgazdasági termelési és felvásárlási áremelés a termelés hatékonyságának növelését fogja szolgálni. Ez az intézkedés lényegében folytatását jelenti a kidolgozott agrárpolitikai intézkedéseknek. Tsz-eink bizonyára örömmel és lelkesedéssel fogják fogadni a tett intézkedéseket és a növényi és állati termékek hozamának növelésével, a termelés fejlesztésével fognak válaszolni a kormány intézkedésére. Nagyon lényeges feladatnak tekintem ebből a szempontból, hogy meg kell értetni a dolgozó tömegekkel a tett intézkedések szükségességét és fontosságát. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdaságban az árkorrekció nem annyira, sőt elsősorban nem a tsz-tagok személyi jövedelmének növelését szolgálja, hanem a tsz-ek amortizációs alapjainak képzését; kibővített újratermelési alapok további növelését; gépesítés mellett korszerű gazdasági épületek létrehozását; a termelés gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő elvi, politikai kérdések végrehajtása, a tanácsi választott testületek irányító szerepének növelése, a szocialista demokrácia fejlesztése lényeges feladat. A jelölőgyűléseken helyesen propagáltuk ezt az elvet, ezért a választott testületek és a választó- polgárok egyaránt várják és joggal várják a további intézkedéseket. Tisztelt Országgyűlés! A kidolgozott és kidolgozás alatt álló árreform nagy jelentőséggel bír népgazdaságunk egyensúlyának javításában. De talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az árreform és az ezzel összefüggő feladatok helyes gyakorlati végrehajtása az egész gazdasági mechanizmus megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze lesz. Csak helyeselni lehet azt az elgondolást, amellyel egyébként a IX. pártkongresszus határozata is foglalkozik, hogy a népgazdaság egyensúlyát úgy kell javítani, hogy eközben lehetővé váljon a fogyasztás és életszínvonal tervszerű növekedése. Ennek egyik feltételét a termelés hatékonyságának minden szinten való növelése adja hatékonyságának növelését; ipari és mezőgazdasági árak jobb összhangjának kialakítását. Ezeknek az összesített feladatoknak széles körben való propagálására és megértetésére kérjük az illetékes szervek segítségét is. Pl. a sajtó, rádió, televízió. Csak helyeselni lehet a felvásárlási árak differenciált százalékos arányait. A növénytermesztés és állattenyésztés területén kidolgozott árkorrekció serkentőleg fog hatni a takarmánytermesztésre is. Ez minden vonatkozásban indokolt, szükséges és helyes és bizonyára meg is lesz a hatása. Interpelláció E mellett ismét szóvá szeretnénk tenni a megtermelt, főleg szemes takarmány (kukorica) korszerű nagyüzemi tárolási és szárítási feladatainak megoldását. Ennek szorgalmazását 1966-ban, a júniusi országgyűlési ülésszakon is szóvá tettük. Konkrét javaslatot tettünk, amelynek lényege a következő: Bács, Szolnok, Csongrád, Hajdú és Békés megyében javasoltuk annak megvizsgálását és tanulmányozását, hogy az említett megyékben feltárt és feltárás alatt levő, nem I. osztályú, hanem gyengébb kalóriájú gázt hogyan lehetne korszerű kukoricaszárító üzem működtetésére felhasználni. Ennek szorgalmazását nemcsak az érintett megyék szempontjából tartottuk és torijuk ma is szükségesnek, hanem népgazdasági szinten is, bár azt is tudKiss Pál: Az országgyűlés szerda délutáni vitájában felszólaló Kiss Pál Békés megyei országgyűlési képviselő, az újkígyósi Aranykalász Tsz üzemgazdásza többek között a következőket mondta: Tisztelt Országgyűlés! Először van alkalmunk meghallgatni és megvitatni az áprili- lisban újjáalakult kormány beszámolóját. Megnyugvással és jóleső érzéssel hallgattuk a kormány elnökének jelentését a népgazdaság helyzetéről, az új gazdasági mechanizmus előkészületeiről. Sokat várunk az új intézkedésektől, s ehhez mindjárt hozzáfűzöm, sokat is akarunk tenni azért, hogy elképzeléseink valóra váljanak. Mindenekelőtt a mezőgazdasági dolgozók munkájára szeretnék utalni. Ezekben a napokban országszerte a kalászosok betakarításán dolgoznak. A gépek zúgásától visszhangzik a határ. Az emberek erejét egyre több helyen helyettesítik a gépek, s bár gondjaink még ma sem lebecsülendők, a mezőgazdaságban is ke- j vesebb problémával kell megküzdeni, mint azelőtt. Dolgozóink érzik a felelősséget feladataikért, szakmailag és emberileg minden tőlük telhetőt megtesznek a nagyobb terméseredményekért. Terméskilátásaink jók, s reális kilátásaink vannak arra, hogy a nagyobb mennyiségű termést is rö- videbb idő alatt takarítjuk be, mint az elmúlt esztendőben. A képviselő ezek után néhány megoldatlan kérdésre utalt. — Személyes tapasztalataim is igazolják — mondotta —, hogy nincs megnyugtatóan megoldva a kenyérgabonatermés biztonságos raktározása, szakszerű tárolása. Ez nemcsak a termelők, hanem az egész ország gondja. Közös érdekünk, hogy mennyiségileg elegendő, ugyanakkor jó minőségű, ízletes legyen a kenyerünk. Ennek egyik fontos feltétele a gabonatárolás problémájának megoldása. Ezek a gondok nem újkele- tűek. Ezúttal csak a kenyérgabo- í na raktározási gondjaira utaltam, de a sort folytathatnám, valamennyi termékünk tárói]ását meg_ nyugtatóan rendezni kell. S nemcsak a termények tárolásának a megoldása sürgető. Az üzemek egyre nagyobb mennyiségű erő- és munkagéppel, gazdasági felszerelései rendelkeznek. Mind több műtrágyát szereznek be, jó részüket azonban nem lehet biztonságosan elhelyezni, így szakszerű kezelésükre sem mindig van mód. juk, ez újabb beruházást jelent, a költségvetésben újabb kiadást. Valóban így van, de az is kiadást jelent népgazdasági szinten, hogy a megtermelt takarmányt nem megfelelő tárolás és szárítás miatt nem tudjuk megfelelően megóvni. Pl. 1965-ben országos szinten kb. 40—50 ezer vagon kukorica komoly mértékben vesztett tápértékéből a nem megfelelő szárítás és tárolás miatt. Ugyanez volt a helyzet az elmúlt gazdasági évben is. Ugyanakkor meg kell mondani — majdnem annyi vagon takarmányt voltunk kénytelenek behozni más országokból. Éppen ezért ismét javasoljuk e kérdésnek napirendre tűzését. A posta fennállásának 100. évfordulója alkalmából csütörtökön országos postás konferencia kezdődött Szombathelyen, a Közlekedéstudományi Egyesület ren- dezéséoen. Mintegy 200 részvevő — a postaigazgatóságok vezetői, osztály- és csoportfőnökei, műszaki és forgalmi dolgozói — vitatta meg az ország életében nagy jelentőségű postafejlesztési feladatokat. A konferenciát Nemes Sándor, a posta vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. Kutfey János. a Postavezérigazgatóság fejlesztési szakosztáiyánai-i vezetője, majd dr, Wurm Ferenc szakosztályvezető tartott előadást. Elmondották, hogy az 50—60 éves magyar telefonhálózat nagy fejlesztés előtt áll. Az 1985-ig megvalósuló fejlesztési program eredményeként a posta hírközlő hálózata eléri az európai színvonalat. Úgynevezett góckörzeti telefonhálózatot alakítanak ki az országban. Egy-egy körzet a járásokkal azonos. A járási székhelyeken létesülő gócközpontokba kapcsolják be a falusi telefonokat. Az automata hálózaton éjjel-nappal lehet telefonálni a községekbe. Eltűnnek az elavult kézi kapcsolású berendezések, amelyek jelenleg még az ország telefonbeszélgetéseinek 40 százalékát bonyolítják le. Az elkövetkező 15 esztendőben háromszorosára nő a vidéki távbeszélőellátottság. Fokozatosan megvalósítják, hogy az ország bármely részén az előfizetők bárkivel beszélhetnek egyszerű tárcsázással. 1985 után külfölddel is ugyanígy beszélhetnek a magyar telefontulajdonosok. Addig Budapest közvetítésével félautomata megoldással bonyolíthatók a vidéki távolsági beszélgetések. A nagyarányú műszaki korszerűsítés a posta forgalmi ágazatára is kedvezően hat. (MTI) Fock Jenő miniszterelnök. Darvas József író. Simon István költő és Sándor Ernő újságíró a tanácskozás szünetében. MTI -fotó, Pálfai Gábor felvétele A választott testületek ne csak tanácskozzanak, hanem legyen miről dönteniük is m/’ Meg kell értetni a tömegekkel az intézkedések szükségességét, fontosságát Nincs megnyugtatóan a kenyérgabonadermés raktározása Ezzel csökken hatásfokuk s ennek a népgazdaság látja kárát. Raktárgazdálkodásunk fejlődése sajnos, nem tartott lépést sem az eszközjellegű beruházásokkal, sem pedig a forgóeszközök növeA képviselő ezután az építkezések néhány kérdését elemezte. — Közismert — mondotta —, hogy az építkezési igények messze meghaladják a lehetőségeket, a kivitelezők kapacitását és az építőanyag-fedezetet. Ebből az ellentmondásból sorozatos nehézségek, anyagellátási zavarok, határidőelcsúszások keletkeznek. A járható út természetesen az építő- és az építőanyagipar termelésének lényeges fokozása. S ha valameny- nyi problémát jó ideig még nem is lehet megoldani, bizonyos, hogy az új gazdasági mechanizmus mindkét iparágat az eddigieknél sokkal jobb eredmények elérésére ösztönzi. A lakásépítkezésekről szólva, utalt arra, hogy az utóbbi években mind több család jut új otthonhoz. A települések arculatát új lakónegyedek változtatták meg. Véleménye szerint az építőanyagok árának megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a fejlődés folytatódjék és további családok építhessenek maguknak lakást. Ezután néhány más problémát érintett.
