Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
V A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A-MEGY El TAN ÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 967. JÜUÜS 2., VASÁRNAP Ara 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Befejezte munkáját a KISZ VIL kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton Szabó Ferenc elnökletével folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A vitában felszólaló Varga Róza, az okányi termelőszövetkezet KISZ-szervezetének titkára, Békés megyei küldött egyebek között azt tette szóvá, hogy náluk is gondot okoz a fiatalok elvándorlása. Véleménye szerint a megoldás melléküzem- ágak létesítésével kínálkozik. Így lehetővé válna a tagok állaridó foglalkoztatása, magasabb bérezése, s — ha nem is egy csapásra — a fiatalok falun tartása is. A kongresszus vitájában pénteken felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és többek között a következőket mondta: Kádár János elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Mindenekelőtt, eleget téve megtisztelő kötelességemnek, átadom a kongresszus vendégeinek, küldötteinek, minden résztvevőjének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és az ,Üttörőszö vétség vezetőinek és tagságának, hazánk ifjúságának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. (Nagy taps.) A beszámolóval, a benyújtott javaslatokkal alapvonásaikban egyetértek. Ogy látom, hogy mindezek összhangban vannak a párt, munkásosztályunk és társadalmunk törekvéseivel, azokkal a feladatokkal, amelyek ebből a Kommunista Ifjúsági Szövetségre háramlanak. % Az elhangzott felszólalások úgy hatottak rám, hogy akik itt beszéltek, nagy felelősségérzettel, a kérdések ismeretében tették és különösképpen arról szóltak, mit és hogyan kívánnak tenni a Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatainak megoldásáért. A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatainak alapvető meghatározója a párt irányvonala: at a tevékenység, amelyet munkásosztályunk, népünk, társadalmunk jelenleg céljaink érdekében kifejt. Ebből a szempontból nézve azt gondolom, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságának munkásságához biztosítva van az alapvető feltétel. Elsősorban arra hivatkoznék, hogy — ami a munkában nélkülözhetetlen és nemcsak az ifjúság szövetségében, hanem egész társadalmunk életében — a társadalom életét vezető párt politikája világos, szilárd, következetes, törésmentes immár évek hosszú sora óta. Ez a politika kiállta a gyakorlat próbáját és eredményeket hoz. Nagyon fontos az ifjúsági szövetség munkája szempontjából, hogy ezzel a politikával nemcsak a párttagság van tisztában, hanem munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk is érti, helyesli és alapvetően támogatja. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt esztendőkben nagy eredmények születtek. A munkásosztály, a nép egyetértésének megfogható és ellenőrizhető bizonyítékai vannak. A párt törekvéseit, politikájának lényegét meghatározta, a munka fő területeire értelmezte és szentesítette a közelmúlt IX. kongresszus. A kongresszust követően, mint a jelenlevők azt mindnyájan tudják, lendületes munka indult meg a társadalom különböző szféráiban, társadalmi életünk különböző területein azért, hogy biztosítsuk a kongresszus irányvonalának még jobb megértését és megkezdjük annak gyakorlati megvalósítását. Ilyen nagy és rendkívül fontos eseménynek tekinthető, hogy a párton-kívüli szövetségeseinket is tömörítő Hazafias Népfront, a magyar szakszervezeti kongresszus, a termelőszövetkezeti és SZÖVOSZ-kongresszus, és mintegy ennek a folyamatnak betetőzéseként a választások során az egész nép, munkásosztályunk, parasztságunk jóváhagyását adta erre a politikára, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Ügy gondolom, elmondhatjuk, hogy a most folyó ifjúsági kongresszus ugyancsak azt fogja bizonyítani, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, annak tagsága és az általa vezetett ifjúság érti, magáénak tekinti a párt politikáját és kész megvalósításáért dolgozni. Ez rendkívül fontos körülmény, mert ennek figyelembevételével könnyebb meghatározni az ifjúsági szövetség feladatait és tennivalóit. Gyakran emlegetjük, hogy a párt tevékenységében az egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen tényezőnek a szavak és a tettek egységének kell lennie. Gondolom, általános értelmezésben elmondhatjuk, hogy ez most így van, és jó, hogy így van: a pártot illetően megvan a szavak és a tettek egysége. Ehhez mindjárt hozzá szeretném fűzni azt is, hogy társadalmunk alapvető osztályainak: a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — és most itt | illő és hozzá is lehet fűzni — a magyar ifjúság tömegeinek magatartása és cselekedetei arról tanúskodnak, hogy a magyar nép nemcsak szavakban helyesli a párt politikáját, hanem tettekben is. Azt hiszem, mindenkinek emlékezetében él az az időszak — 1963 végére, 1964 első hónapjaira gondolok —, amikor a munka bizonyos területein gazdasági fejlődésünkben olyan pontra jutottunk, hogy az általános előrehaladáson belül ellentmondások jelentkeztek. Nem arról van szó, hogy megtörték, vagy megszakították volna a fejlődést, de mindenképpen fékezték és az emberek azt kérdezték, helyes úton járunk-e? Hivatkoznom kell a párt Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatára, mely a fejlődés alapvető egészséges vonásait (Folytatás a 3. oldalon.) Koszigin megérkezett Párizsba Párizs Koszigin szovjet miniszterelnök repülőgépe szombaton reggel, magyar idő szerint 7.20 órakor leszállt a Párizs melletti Orly repülőtéren. A szovjet kormányfőt, aki Kubából hazautaztában újból felkeresi a francia fővárost, hogy másodízben is tanácskozzék De Gaulle elnökkel, a repülőtéren André Bettencourt, a francia külügyminisztérium államtitkára üdvözölte. A rövid repülőtéri fogadtatás után Koszigin gépkocsiba ült és a párizsi szovjet nagy- követségre hajtatott. A szovjet kormányfő pénteken utazott el Havannából. A repülőgépe útközben leszállt az új-fundlandi Gander repülőtéren. Abból az alkalomból, hogy Koszigin a Kanadához tartozó Üj-Fundlandra érkezett, táviratban üdvözölte őt Pearson kanadai miniszterelnök, aki üzenetében rámutatott arra, hogy a két ország társadalmi rendszerének különbözősége ellenére egyaránt törekszik a konfliktusok kiterjedésének megakadályozására. Ránk bán a Várszínházban Bánk — Bessenyei Ferenc Kossuth díjas, Érdemes Művész Tiborc — Horváth Sándor Jászai-díjas. Fotó: Demény I
