Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

1967. július 5. Szerda Az újítómozgalom fejlesztéséért! Felújítják az utat HAJLAMOSAK EGYESEK ar­ra, hogy a feltalálókat és az újí­tómozgalom résztvevőit elsősor­ban az anyagiasság színében tün­tessék fel. Hamis álláspont ez, hiszen szinte nem is veszi szá­mításba, hogy törekvésük, szelle­mi erőkifejtésük, a célszerűbb tudományos és műszaki eljárá­sok kidolgozása, új, hasznosabb módszerek kutatása nemcsak ki­váló szaktudásukkal, hanem a társadalom számára végzett ered­ményesebb gazdálkodás iránti elképzeléseikkel és politikai ön­tudatukkal is összefügg. Nem vé­letlen, hogy az üzemek újítóinak zöme egy-egy szocialista munka­brigádnak is tagja. A Magyar Szakszervezetek XXI. kongresz- szusa határozata részben emiatt hívja fel a figyelmet, hogy a szakszervezeti szerveknek azért is támogatni kell a gazdaság- irányítási rendszer reformját, mert: „Az intenzív gazdálkodás követelményeinek megfelelően a gazdaságosabb, termelékenyebb megoldások válnak elsődlegessé. Megnövekszik a műszaki fejlesz­tés, a termékek minősége, kor­szerűsége, választéka iránti igény. Lényegesen meg kell gyorsítani a tudományos és műszaki ered­mények gyakorlati alkalmazását”. AZ ÜjlTÓMOZGÁLMÁT sok pozitív sikere ellenére is évekig akadályozták a különböző bürok­ratikus rendszabályok, melyek különösen a gazdaságirányítás új rendszerének előkészítése során | kerültek napvilágra. A vállalati önállóság erősítésének törekvése, a végzett elemzések és értékelé­sek követelték, hogy ismét ren­dezésre kerüljön a találmányi és újítási mozgalom továbbfejleszté­se. Ezt szolgálja a Gazdasági Bi­zottság határozata, amely már számol azzal, hogy a vállalati önállóság fokozódásának termé­szetes Velejárója lesz a műszaki alkotótevékenység kibontakozása és ezen belül az újítások és ta­lálmányok számának, értékének, minőségének növekedése. Nyil­vánvaló, hogy a gazdaságosság, a nagyobb nyereség érdekében a vállalatok is nagyobb ösztönzést akarnak juttatni azoknak, akik műszaki, szellemi tevékenységük­kel többet biztosítanak a vállalat, a társadalom számára és ezzel is segítik a szocialista állam gazda­sági és politikai célkitűzéseit. A GAZDASÁGI bizottság határozata abból az elvből indul ki, hogy az újítói tevékenység is a vállalatok önálló hatáskörébe kerül, és a feltételek többségét a munkahelyeken határozzák meg. Ezt célozza egyébként a SZOT és az Országos Találmányi Hivatal közös irányelve is, amely a többi között kimondja, hogy a vállalati szabályzatban kell ellenőrizni, mely dolgozókra vonatkozik az újítói cím és kik azok, akiknek munkaköri kötelességük foglal­kozni az új módszerekkel, tech­nikai, műszaki eljárásokkal. Ezt az önállóságot hangsúlyozza az ■ az előírás is, mely szerint a mű­szaki alkotói tevékenység díjazá- f sát bérköltségben, a részesedési I alap terhére kell elszámolni. Ez I még arra az esetre is érvényes, amikor az újító vagy feltaláló ! nem alkalmazottja a vállalatnak. ! Lényeges az irányelveknek az a ; pontja is, mely szerint mind a j találmányi, mind pedig az újítási díjazásnál az eddigitől eltérően nem a népgazdasági, hanem a vállalati eredmény lesz a számi- \ tás alapja. A gazdasági bizottság határoza­ta szerint az újítási tevékenység körét a jövőben tágabban kell értelmezni. Ide kell sorolni pél­dául majd az olyan műszaki el­járásokat is, amikor a dolgozók munkaköri feladatukon belül vé­geznek el kiemelkedő műszaki megoldást, amely azonban még nem minősülhet találmánynak. Feltétlenül indokolt, hogy pon­tosabb szabályok határozzák meg a találmányi és újítási rend­szer továbbfejlesztését. Helyes és jogos, hogy ebben szerepeljen olyan elv, amely rögzíti, hogy a vállalatok minden újítás megva­lósítóját kötelesek erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni. Indokolt és az újítómozgalom résztvevőinek régi elképzelését oldja meg, de a vállalati önálló­sággal is összefügg a díjazás sza­bályainak módosítása. A javas­latok szerint a keretszabály a dí­jazási határoknak csak az alsó mértékét garantálja, a felső ha­tárt az eredményességtől függő­en, a vállalat vezetőjének áll jo­gában eldönteni. Érdekes az is az irányelvekben, hogy a közre­működői díj, mint külön jogi ka­tegória szűnjön meg és azokat, akik az újítás megvalósításában segítettek, a vállalat egyéb mó­don, premizálás és jutalmazás formájában díjazza. AZ ÜJ MŰSZAKI ELJÁRÁSOK tevékeny részesei, a technikai ha­ladásért szellemi és fizikai fá­radtságot nem kímélő dolgozók joggal várták, hogy pontos sza­bályok és előírások határozzák meg a találmányi és újítási rend­szer helyzetét, lelkes munkájuk anyagi biztosítékát. Nemcsak gazdasági, de társadalmi, politikai érdek is ez. K. A. Gj eljárással újítják fel a Gyula—Békéscsaba és Békés közötti útszakaszt. De vajon ehhez az „új” módszerhez mit szólnak a gyalogosok és a kerékpárosok? Fotó: Demény wvwwmwvtwuvwwwwvwmvvvwvvwvMvwwwww wwwtwvvmwwHHW Szélesebb választék az Autókéi* „pultján" Az AUTOKER: az ország gép­kocsijainak szervezett pótalkat­rész-ellátója, kiselejtezett gépko­csik „boncolója”. Ha lehet, érté­kesíti, felújítja a szétesett autók alkatrészeit. Üj gépjárműveket ad el állami vállalatoknak, szövetke­zeteknek, intézményeknek. Átve­szi a használt gépjárműveket, minősíti, majd értékesíti, hasz­náltan vagy felújítva. Nagykeres­kedelmi hálózatából nyolc elosz­tót irányít, hetet Budapesten, egyet Miskolcon. Megyei fiókjai Békéscsabán, Debrecenben, Győ­rött, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Ta­tabányán működnek. A főváros­ban három szaküzlete kizárólag a magánfogyasztók rendelkezésé­re áll. Ezekben Moszkvics-, Sko­da-, Wartburg- és Trabant-alkat- részek, vagy felszerelési cikkek kaphatók. Hatos számú elosztó­állomása a Fiat, a Renault, a Zasztava, a Simca, a Mercedes és más gépkocsik alkatrészeinek értékesítésével foglalkozik. Újabb félmilliárd értékű alkatrész Ezekhez a pótalkatrész-ellátás köztudottan nagy nehézségek­be ütközik. Az egyik ilyen nagy akadály: a rugalmas keresletet az AUTOKER nem követheti év­közi rendelésekkel — a fennálló rendelkezések miatt. Mind bel­földre, — negyvennyolc vállalattal és hét külkereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban —, mind a kül­földi szállítóknak — néhány kivé­teltől eltekintve — csak egész év­re adhatnak fel rendeléseket: te­hát egy évre előre „sejteni kell”, hogy mire lesz szükség. Tetézi ezt a gondot, hogy a szállítások nem egyenletesen tör­ténnek. Mindezen csak megfelelő Készül a sarkadi Lenin Tsz belvízrendezési terve A sarkad—feketeéri Lenin Tsz vezetősége a természeti té­nyezők megváltoztatására tö­rekszik, s a termőföld védelmé­vel biztonságossá akarja tenni a termelést. Ezért megrendelték a szövetkezet egész határára a belvízrendezési tervet a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól. Jövőre az állami támogatás jelentős részét a sarkadi Lenin Tsz-ben belvízrendezésre fordítják, hogy ezzel is jo alapot teremtsenek a gazdálkodás színvonalának továbbnövelésére. Jönnek-mennek ebben az országban a turisták. Angolok, németek, oro­szok, franciák csodálják kis országunkat. És cso­dálnak minket is: alig van közöttünk, aki ne tudna valami idegen nyelvet. Aki nem tud, előveszi a világnyelvet: a kézzel-lábbal való magyarázást. Hát ezután mi sem kézzel-lábbal magyarázunk, ha kér­deznek. Mi is megtanu­lunk a nyelvükön. Én és az öcsém. Előbb az an­golon kezdjük. Mikor ebbéli óhajun- \at hallattuk odahaza, nagyapa nyomban aján­latot tett: — Majd meg­tanít benneteket Róza néni. Igazi patinás nyelvtanárnő ő. — És jól beszél ango­lul? — kérdezte öcsi. — Hogy jól beszél-e? — szólt gúnyos hangon nagyapa. — Hiszen hat­éves koráig angolkóros volt. Remek. Két nap múlva beállí­tott Róza néni, vagy ahogyan hívnunk kel­tett: miszissz Róusza rga- zi dngol tanárnő volt. Gőzerővel angolul Angoltapasz volt az or­rán és angolul kezdeti beszélni. Kijelentette, hogy egyelőre nincs kéz­nél neki angol—magyar nyelvkönyve és szótára, de addig is használjuk az angol—németet, öcsi még örült is ennek, hi­szen nemcsak angolok, hanem németek is jár­nak itt, s egy kalap alatt két nyelvet tanu­lunk meg. Nem akarok dicseked­ni, de minden nagyon jól ment. Iparkodtunk is rettenetesen. Eleinte szavakat tanultunk. Tíz­tíz szót naponta, öcsém­mel versengve fújtuk: The book — Das Buch; the Dog = der Hund; és fordítva. Aztán egész mondatokat betanul­tunk, mint például: how do you do — wi geht es dir?; Thank you, very well - danke schön, sehr gut. — Na­gyon szép mondatok. Később, amikor már sok szót betanultunk, leg­alább kétszázat, kezdjünk furcsán viselkedni. Pél­dául néha olyanokat mondtunk, hogy der Hund az annyit jelent németül, hogy das Buch és ehhez hasonlókat. Miszissz Róusza néhány­szor kijavította a hibá­kat, de egy napon rosz- szat sejtve felugrott az asztaltól és dermedten kérdezte: — Tudnak maguk egyáltalán németül? Szerencsénkre magya­rul kérdezte, így mind­járt válaszoltunk is kó­rusban: — Nem! — Maguknak akkor fogalmuk sincs, hogy mit tanulnak már egy hónapja. — S ahogy le­higgadt, még egy utolsó kísérletet tett, hátha az egész csak álom. — De csak tudják, hogy pél­dául mit jelent az: the book? — Das Buch! — fúj- ‘uk kórusban. — És magyarul? Magyarul persze, hogy nem tudtuk. De hát mi­ért is kíván '•nnyit tő­lünk a saját pénzün­kért? Ez egy telhetetlen nő. Nem elég egyszerre a német meg az angol? Még magyart is?... Miszissz Róusza két­ségbeesve lehuppant a díványra. Ahogy elnyúj­tózott rajta, akkor lát­tuk, hogy igazi, gyengén fejlett angol bajusza van. Nahát, milyen ideges lett. Hol itt az angol hidegvér? — How do you do? — kérdezte öcsém angolul. — Wie geht es Dir? — kérdeztem én néme­tül. De bizony miszissz Róusza csak felült a díványon, olyan izga­lomban volt, hogy még azt is elfelejtette, hogy erre azt kell válaszolni: Thank you, very well, ami tudvalevőleg annyit jelent, hogy Danke schön, sehr gut. Ehe­lyett fogta az angol— német nyelvtankönyvét és szó nélkül távozott. Azt hiszem, ezt nevezik angolos távozásnak. A turistáknak azóta is világnyelven: kézzel-láb­bal mutogatva magya­rázunk. Dénes Géza készletek biztosításával lelhet vál­toztatni. Az AUTOKER már most mindent elkövet, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer gyakor­lati alkalmazása he érje váratla­nul: felkészül rá. Az autóalkat­rész-bázist mind mennyiségben, mind választékában olyan szintre emeli, hogy alkalmas legyen a növekvő fogyasztói igények kielé­gítésére. Az idén és jövőre fél­milliárd forint értékű alkatrész­szel növeli készletét a vállalat. Biztonsági öv Az AUTOKER szeretne minél szélesebb választékot a „pultra tenni” a jövőben. Erre több in­tézkedést hoztak. Jelentős tétel­ben vásárló vevőitől információ­kat szerzett be a legfontosabb, legkeresettebb alkatrészekről. A vidéki fiókokban hamarosan au­tóápolási cikkeket is árusítanak. Bevezetik a garázs- és szervizbe­rendezések szolgálatát. Az AU­TOKER kezdeményezte Magyar- országon először a külföldön már elterjedt autós biztonsági öv hasz­nálatát. Lengyelországból kétezer biztonsági övét rendelt, először tehát a Warszawa gépkocsikat látják el a baleset veszélyét csökkentő biztosító övékkel. Né­hány hét múlva elkészül az első magyar biztosító öv mintapéldá­nya, amely univerzális lesz: vagy­is mindenféle gépkocsiban alkal­mazható. Információs iroda Kifejezeten a vevők érdekében létesítették Budapesten, a Nép- köztársaság útja 14 szám alatt működő információs irodát. Ez nemcsak tájékoztat, hanem is­merteti az AUTOKER legújabb cikkeit, ugyanakkor biztosítja az úgynevezett expressz szolgálta­tást. Ennek lényege: az AUTO­KER telefonredelésre is vállal szállítást a szerviz-vállalatoktól és magánosok megrendelésére. A közeljövőben mind nagyobb mennyiségben szeretnének forga­lomba hozni felújított alkatrésze­ket és fő-darabokat. A magánau­tósok boltjaiban már kartont ve­zetnek arról az alkatrészről, ame­lyet a vevő nem kapott meg. Ha megérkezik — a vevő kívánságá­ra — az üzlet értesítést küld vá­sárlóinak, illetve házhoz szállítja a pótalkatrészt. Békés Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom