Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

im. július í. 4 Szombat Napközisek eldorádója Jó az, ha néha az ember va­riálja a számokat. Most is. Bé­késcsabán van 1500 napközis tanuló, ebből ezer nyáron! is napközis. De hogyan? A Lencsési úti KISZ-tábor te­rületén sátorváros izzik a szenvtelen napsugarakban. Azért mondom városnak, mert a közepén igazi beton úttest oszt­ja ketté a madártávlatból any- nyira ritmikusan szép kis tele­pülést. Kéthetenként 420 — a télen lekicsinylőén dedósnak nevezett — gyermek üdül itt. A szó igazi értelmében üdül. Már csak azért is —. hogy a számoknál maradjunk —, mert a sátor, a fekvőhely, a takarók pluszként szerepelnek a költség- vetésben; a térítési díj mitsem Demeter Lilla először kós­tolja meg a tábor vizét. Siív és értelem Rend, tisztaság, jó levegő. változott gyermekenként, csu­pán a napi kosztolás emelkedett — háromról ötre. — Ez az országban egyedül­álló napközis-tábor — mondja Garaguly László igazgató, aki immár negyedik éve parancsno­ka a tábornak. — Azért is, mert (képzelje el) a térítési díj számtani középarányosa mind­össze három forint. Persze ez számával. Nincs felesleges lár pur lár, „hápták”. Nekünk is jobb így, de főleg a gyerekek­nek jó. Ez az alapelv dominál nálunk: a gyermekeknek legyen jó. — Egytől félek: holnap szü­lői értekezlet lesz — jegyzi meg humorosan, de l^eserű iróniával Garaguly László táborvezető. — Mert egyrészt örülök annak, Harc a hőség ellen. nem jelenti azt, hogy nincs olyan tanuló, aki ne fizetne, mondjuk 8—10 forintot napon­ként. Viszont van olyan, aki semmit sem térít Augusztus 20-ig 'tart nyitva ez a tábor, amely valóban üdü­lő. A- kánikulában huzatossá va­rázsolt sátrak; a mellettük el­húzódó, és itten még tiszta vi­zű Élővíz-csatorna; a testhőmér­sékletűre szabályzott zuhany; a négyéves tapasztalattal rutiní- rozott nevelők hozzáértése — amely azt a célt szolgálja, hogy feledjék a gyermekek a késő, téli napok zárt falai adta kö­töttséget — üdülővé teszik. — Antimilitaristák vagyunk — mondja mosolyogva Filadelfi Mihály, a tábor egyik vezetője. — Csak annyi kötöttséget kívá­nunk és annyi rendet, amely a gyermekek érdekében történik. Így mondom: naponta csa^j öt­ször sorakozunk, ez a szám pontosan egyezik az étkezések hogy általában a táborlakók 60 százalékának szülei felkeresnek bennünket, de sajnos ennivalót hoznak; ide, ahol természetes a „repeta”. A gyermek nem meri eldobni a romlandó ennivalót, megenni viszont nem tudja, mert mi, gondolva az évszakok­ra, változatosabban főzünk, mint amit a szülő hoz. Bizony. gyakran előfordul, hogy a gyer­mek ágya alatt, vagy a párna alatt rejtegeti a sültcsirkét, vagy egyebet... Tudom, hogy ez valami ősi hagyomány: a szü­lő meglátogatja távolba szakadt gyermekét (itt valamennyi nap­közis békéscsabai), s vinni akar neki valamit Ösztönösen enni­valót. No, de majd kinőjük ezt is... Lombos fák között, jó levegőn gyarapodnak; sutba dobják a té-1 li napok dedós sápadtságát ezen a nyáron is: ezren a csabai általános iskolások közül... Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Demény Gyula A termelőszövetkezetek első országos kongresszusán arról beszélt az egyik felszóla­ló, hogy véleménye szerint új szakaszába lépett hazánkban a nagyüzemi társasgazdálkodás fejlődése. S ezt az új szakaszt — amint hangsúlyozta — ő nem kizárólag a gépesítésre, a technikai és tudományos előre­haladásra vonatkoztatja, hanem a szövetkezeti parasztság gon­dolkodásmódjára is. „Hat-nyolc évvel ezelőtt sok parasztember csak fizikailag volt a termelő- szövetkezetekben, de érzelmileg nem vagy nem egészen. Az ér­telmük belátta, hogy a terme­lőszövetkezeteké a jövő, de a szívük az első időkben nem a nagyüzemi társasgazdálkodá­sért dobogott” — így beszélt a kongresszuson egy másik ter­melőszövetkezeti elnök, aki már tizenhetedik éve tölti be ezt a tisztséget, s cselekvő részese volt mindannak, amit a mező- gazdaság, a falu szocialista át­alakításáért tettünk. „Ma már — folytatta — a termelőszövet­kezeti tagság jelentős részének a szíve is ide húz, megszerette azt a gazdálkodási és életformát, amelytől eleinte idegenkedett.” őszinte, józan vélemény ez. Nem tagadja, hogy a gondol­kozás átalakulása, megváltozása lassúbb folyamat, mint az anya­gi, gazdasági előrehaladásé, s nem állítja, hogy ma már prob­lémamentes a termelőszövetke­zeti gazdálkodás. Sőt. az idézett elnökkel egyetértésben a mai magyar falu legtöbb ismerője vallja azt is, hogy nem kevés gonddal kell megbirkóznunk, ha a termelőszövetkezeti moz­galomnak ebben az új szaka­szában tartós sikereket akarunk elérni. A gazdaságirányítás re­formja, s mindaz, ami ebből fakadóan a termelőszövetkeze­teket, a falut közvetlenül érinti, felszínre hoz olyan problémá­kat is, amelyek eddig nem mu­tatkoztak meg, s rendezésükhöz alapos hozzáértés, gondos felké­szülés szükséges. Mégpedig nem csypán a vezetők részéről, hanem mindenkitől, aki a ter­melőszövetkezetben él és dol­gozik. Nem kizárólag az elnö­kök, a főagronómusok és a fő­könyvelők tudásától függ tehát, hogy a tsz-ek mennyire és ho­gyan tudnak élni növekvő ön­állóságukkal, hanem a millió­nyi termelőszövetkezeti tag szí­vétől és értelmétől is. IVf ostanában sokféle elgon- dolással, tervezgetéssel, kezdeményezéssel talákozunk, ha a falvakat, a termelőszövet­kezeteket járjuk, örvendetes, és biztató dolog ez, mert arról tanúskodik, hogy mind többen látják értelmét véleményük nyilvánításának, s annak, hogy elmondják: szerintük miképpen lehetne jobbá tenni a gazdál­kodást. Nem szabad megijedni attól sem, ha az embereknek ez az igyekezete párosul a bíráló­kedv növekedésével, s olykor türelmetlenség is keveredik be­le. Alaptalan a nyugtalansá­ga azoknak, akik rossz néven veszik, ha gyűléseken, vagy más alkalmakkor vitákra, szenve­délyes eszmecserékre kerül sor. Mindenki sokszor meggyőződ­hetett már róla, hogy nem azok az igazán értékes emberek, akiktől sohasem hallani ellen- véleményt, a vezetőkétől eltérő nézetet. Vannak, akik úgy vélik, hogy az úgynevezett egyszerű terme­lőszövetkezeti tagok nem képe­sek érdemlegesen részt venni a gazdálkodás lényeges kérdései- j nek megítélésében, a bonyolult üzemszervezési, közgazdasági j feladatok megoldásában. Igaz, hogy azok a százezrek, akik nem végeztek közép- vagy fel­sőfokú iskolát, akik nem jára­tosak a tudományos szakiro­dalomban, akik nem érik az egyes gazdasági szakkifejezése­ket, azok az ilyenfajta kérdések elméletieskedő megbeszélésén nem lehetnek vitaképes part­nerei a főagronómusoknak vagy a könyvelőknek. De a gazdálko­dás mindennapi tényeit, tapasz­talatait, feladatait mérlegelő és összegező tanácskozásokon an­nál inkább. Nincs az országnak olyan vi­déke, ahol nem volna megfi­gyelhető, milyen sokat jelent egy-egy termelőszövetkezet bol­dogulásában, ha tagjai úgy tö­rődnek a közös vagyonnal, a kínálkozó termelési állattenyész­tési lehetőségek jó hasznosítá­sával, mint ahogyan né­hány holdas gazda korukban tették. Való igaz, hogy ez a faj- j ta törődés a közösség ügyeivel j a termelőszövetkezeti élet és! munka különféle problémáival•; nemrég még sok helyen hiány- I zott, illetve csak részben volt ( meg. Napjainkban már egyre | általánosabb a gazdaként való i foglalkozás a termelőszövetke-1 zetek ügyeivel. Jól tudják, hogy az ő személyes boldogulásuk j mindenekelőtt a termelőszövet- j kezeti közös gazdálkodás ered- | menyétől függ. S hogy ezért az i eredményért kivétel nélkül va- j lamennyien tudnak hasznosat tenni a termelőszövetkezeti ta­gok, ahhoz nem fér kétség. Czfv is, értelem kell ehhez. ^ S nagyon jó, hogy mosta­nában már a termelőszövetke­zeti tagok többségét ez jellemzi. Felmérhetetlenül sok haszon származhat belőle nemcsak a tsz-eknek és tagjaiknak, hanem az egész országnak. Pótol, illet­ve kedvező hatásában teljesse tesz sok százmilliós beruházá­sokat, amelyek szintén csak ak­kor hasznosulhatnak igazán, ha nem hiányzik mellőlük a szorgalmas, lelkiismeretes em­ber. Gulyás Pál A GYULAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS I azonnali belépéssel felvesz ESZTERGÁLYOS, GÉPLAKATOS, valamint SZERSZÁMKÉSZÍTŐ lakatos SZAKMUNKASOKAT. Fizetés megegyezés szerint. 47501 f i!v*n»' "m»uaana «ál:i «iHRiio ■ enatuian'TuiaHB*» eiiaBoai - ■•«íiíbb« ■Bfc'swMsxa «taassBB» maäwwBB •**.*«**• «mi&•.■■■■- r «na»wnaianiimsia «uoiBiBl----iswir1 ■ anaDBMB ■icamiii IIBBOII ■aRiíM' ■■Búr-«« BeáiigliiiiiiBii éíbbsííbaiBBRiiiiiiiiiii«flü Uliákll ■ BBBBBB*|BBBBI*BHB BBIUIBJMB BMBBBBilS xBBBBBBBB BilBBBBBB ■■MÍMÍ| (BBBBBBB ■■■ ■ H kB IBBI A SZEGEDI GÁZMŰ­SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezni a kirendeltségen kell, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 16. 13209

Next

/
Oldalképek
Tartalom