Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
im. július í. 4 Szombat Napközisek eldorádója Jó az, ha néha az ember variálja a számokat. Most is. Békéscsabán van 1500 napközis tanuló, ebből ezer nyáron! is napközis. De hogyan? A Lencsési úti KISZ-tábor területén sátorváros izzik a szenvtelen napsugarakban. Azért mondom városnak, mert a közepén igazi beton úttest osztja ketté a madártávlatból any- nyira ritmikusan szép kis települést. Kéthetenként 420 — a télen lekicsinylőén dedósnak nevezett — gyermek üdül itt. A szó igazi értelmében üdül. Már csak azért is —. hogy a számoknál maradjunk —, mert a sátor, a fekvőhely, a takarók pluszként szerepelnek a költség- vetésben; a térítési díj mitsem Demeter Lilla először kóstolja meg a tábor vizét. Siív és értelem Rend, tisztaság, jó levegő. változott gyermekenként, csupán a napi kosztolás emelkedett — háromról ötre. — Ez az országban egyedülálló napközis-tábor — mondja Garaguly László igazgató, aki immár negyedik éve parancsnoka a tábornak. — Azért is, mert (képzelje el) a térítési díj számtani középarányosa mindössze három forint. Persze ez számával. Nincs felesleges lár pur lár, „hápták”. Nekünk is jobb így, de főleg a gyerekeknek jó. Ez az alapelv dominál nálunk: a gyermekeknek legyen jó. — Egytől félek: holnap szülői értekezlet lesz — jegyzi meg humorosan, de l^eserű iróniával Garaguly László táborvezető. — Mert egyrészt örülök annak, Harc a hőség ellen. nem jelenti azt, hogy nincs olyan tanuló, aki ne fizetne, mondjuk 8—10 forintot naponként. Viszont van olyan, aki semmit sem térít Augusztus 20-ig 'tart nyitva ez a tábor, amely valóban üdülő. A- kánikulában huzatossá varázsolt sátrak; a mellettük elhúzódó, és itten még tiszta vizű Élővíz-csatorna; a testhőmérsékletűre szabályzott zuhany; a négyéves tapasztalattal rutiní- rozott nevelők hozzáértése — amely azt a célt szolgálja, hogy feledjék a gyermekek a késő, téli napok zárt falai adta kötöttséget — üdülővé teszik. — Antimilitaristák vagyunk — mondja mosolyogva Filadelfi Mihály, a tábor egyik vezetője. — Csak annyi kötöttséget kívánunk és annyi rendet, amely a gyermekek érdekében történik. Így mondom: naponta csa^j ötször sorakozunk, ez a szám pontosan egyezik az étkezések hogy általában a táborlakók 60 százalékának szülei felkeresnek bennünket, de sajnos ennivalót hoznak; ide, ahol természetes a „repeta”. A gyermek nem meri eldobni a romlandó ennivalót, megenni viszont nem tudja, mert mi, gondolva az évszakokra, változatosabban főzünk, mint amit a szülő hoz. Bizony. gyakran előfordul, hogy a gyermek ágya alatt, vagy a párna alatt rejtegeti a sültcsirkét, vagy egyebet... Tudom, hogy ez valami ősi hagyomány: a szülő meglátogatja távolba szakadt gyermekét (itt valamennyi napközis békéscsabai), s vinni akar neki valamit Ösztönösen ennivalót. No, de majd kinőjük ezt is... Lombos fák között, jó levegőn gyarapodnak; sutba dobják a té-1 li napok dedós sápadtságát ezen a nyáron is: ezren a csabai általános iskolások közül... Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Demény Gyula A termelőszövetkezetek első országos kongresszusán arról beszélt az egyik felszólaló, hogy véleménye szerint új szakaszába lépett hazánkban a nagyüzemi társasgazdálkodás fejlődése. S ezt az új szakaszt — amint hangsúlyozta — ő nem kizárólag a gépesítésre, a technikai és tudományos előrehaladásra vonatkoztatja, hanem a szövetkezeti parasztság gondolkodásmódjára is. „Hat-nyolc évvel ezelőtt sok parasztember csak fizikailag volt a termelő- szövetkezetekben, de érzelmileg nem vagy nem egészen. Az értelmük belátta, hogy a termelőszövetkezeteké a jövő, de a szívük az első időkben nem a nagyüzemi társasgazdálkodásért dobogott” — így beszélt a kongresszuson egy másik termelőszövetkezeti elnök, aki már tizenhetedik éve tölti be ezt a tisztséget, s cselekvő részese volt mindannak, amit a mező- gazdaság, a falu szocialista átalakításáért tettünk. „Ma már — folytatta — a termelőszövetkezeti tagság jelentős részének a szíve is ide húz, megszerette azt a gazdálkodási és életformát, amelytől eleinte idegenkedett.” őszinte, józan vélemény ez. Nem tagadja, hogy a gondolkozás átalakulása, megváltozása lassúbb folyamat, mint az anyagi, gazdasági előrehaladásé, s nem állítja, hogy ma már problémamentes a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Sőt. az idézett elnökkel egyetértésben a mai magyar falu legtöbb ismerője vallja azt is, hogy nem kevés gonddal kell megbirkóznunk, ha a termelőszövetkezeti mozgalomnak ebben az új szakaszában tartós sikereket akarunk elérni. A gazdaságirányítás reformja, s mindaz, ami ebből fakadóan a termelőszövetkezeteket, a falut közvetlenül érinti, felszínre hoz olyan problémákat is, amelyek eddig nem mutatkoztak meg, s rendezésükhöz alapos hozzáértés, gondos felkészülés szükséges. Mégpedig nem csypán a vezetők részéről, hanem mindenkitől, aki a termelőszövetkezetben él és dolgozik. Nem kizárólag az elnökök, a főagronómusok és a főkönyvelők tudásától függ tehát, hogy a tsz-ek mennyire és hogyan tudnak élni növekvő önállóságukkal, hanem a milliónyi termelőszövetkezeti tag szívétől és értelmétől is. IVf ostanában sokféle elgon- dolással, tervezgetéssel, kezdeményezéssel talákozunk, ha a falvakat, a termelőszövetkezeteket járjuk, örvendetes, és biztató dolog ez, mert arról tanúskodik, hogy mind többen látják értelmét véleményük nyilvánításának, s annak, hogy elmondják: szerintük miképpen lehetne jobbá tenni a gazdálkodást. Nem szabad megijedni attól sem, ha az embereknek ez az igyekezete párosul a bírálókedv növekedésével, s olykor türelmetlenség is keveredik bele. Alaptalan a nyugtalansága azoknak, akik rossz néven veszik, ha gyűléseken, vagy más alkalmakkor vitákra, szenvedélyes eszmecserékre kerül sor. Mindenki sokszor meggyőződhetett már róla, hogy nem azok az igazán értékes emberek, akiktől sohasem hallani ellen- véleményt, a vezetőkétől eltérő nézetet. Vannak, akik úgy vélik, hogy az úgynevezett egyszerű termelőszövetkezeti tagok nem képesek érdemlegesen részt venni a gazdálkodás lényeges kérdései- j nek megítélésében, a bonyolult üzemszervezési, közgazdasági j feladatok megoldásában. Igaz, hogy azok a százezrek, akik nem végeztek közép- vagy felsőfokú iskolát, akik nem járatosak a tudományos szakirodalomban, akik nem érik az egyes gazdasági szakkifejezéseket, azok az ilyenfajta kérdések elméletieskedő megbeszélésén nem lehetnek vitaképes partnerei a főagronómusoknak vagy a könyvelőknek. De a gazdálkodás mindennapi tényeit, tapasztalatait, feladatait mérlegelő és összegező tanácskozásokon annál inkább. Nincs az országnak olyan vidéke, ahol nem volna megfigyelhető, milyen sokat jelent egy-egy termelőszövetkezet boldogulásában, ha tagjai úgy törődnek a közös vagyonnal, a kínálkozó termelési állattenyésztési lehetőségek jó hasznosításával, mint ahogyan néhány holdas gazda korukban tették. Való igaz, hogy ez a faj- j ta törődés a közösség ügyeivel j a termelőszövetkezeti élet és! munka különféle problémáival•; nemrég még sok helyen hiány- I zott, illetve csak részben volt ( meg. Napjainkban már egyre | általánosabb a gazdaként való i foglalkozás a termelőszövetke-1 zetek ügyeivel. Jól tudják, hogy az ő személyes boldogulásuk j mindenekelőtt a termelőszövet- j kezeti közös gazdálkodás ered- | menyétől függ. S hogy ezért az i eredményért kivétel nélkül va- j lamennyien tudnak hasznosat tenni a termelőszövetkezeti tagok, ahhoz nem fér kétség. Czfv is, értelem kell ehhez. ^ S nagyon jó, hogy mostanában már a termelőszövetkezeti tagok többségét ez jellemzi. Felmérhetetlenül sok haszon származhat belőle nemcsak a tsz-eknek és tagjaiknak, hanem az egész országnak. Pótol, illetve kedvező hatásában teljesse tesz sok százmilliós beruházásokat, amelyek szintén csak akkor hasznosulhatnak igazán, ha nem hiányzik mellőlük a szorgalmas, lelkiismeretes ember. Gulyás Pál A GYULAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS I azonnali belépéssel felvesz ESZTERGÁLYOS, GÉPLAKATOS, valamint SZERSZÁMKÉSZÍTŐ lakatos SZAKMUNKASOKAT. Fizetés megegyezés szerint. 47501 f i!v*n»' "m»uaana «ál:i «iHRiio ■ enatuian'TuiaHB*» eiiaBoai - ■•«íiíbb« ■Bfc'swMsxa «taassBB» maäwwBB •**.*«**• «mi&•.■■■■- r «na»wnaianiimsia «uoiBiBl----iswir1 ■ anaDBMB ■icamiii IIBBOII ■aRiíM' ■■Búr-«« BeáiigliiiiiiBii éíbbsííbaiBBRiiiiiiiiiii«flü Uliákll ■ BBBBBB*|BBBBI*BHB BBIUIBJMB BMBBBBilS xBBBBBBBB BilBBBBBB ■■MÍMÍ| (BBBBBBB ■■■ ■ H kB IBBI A SZEGEDI GÁZMŰSEGÉDMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezni a kirendeltségen kell, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 16. 13209
