Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

1*67. július 30. 3 Vasárnap Hárommillió forint értékkel többet termeltek az előirányzottnál az év első felében a békéscsabai szőnyegszövők A Békéscsabai Szőnyegszövő és Takácsáru Háziipari Szövetkezet dolgozói az év első felében dere­kasan kitettek magukért és a ter­melésben kiváló eredményeket ér­tek el. Ezt bizonyítja, hogy a 18 millió forintos féléves előirány­zott feladathoz viszonyítva 21 millió forintot teljesítettek, vagyis hárommillió forinttal többet a ter­vezettnél. Ez 116 százalékos túl­teljesítést jelent. Így a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva, 27,7 százalékos volt az idén a termelés növekedése. Az exporttervet is túlteljesítették. A 13,4 millió fo­rintos tervvel szemben 14,2 millió forint értékű árut exportáltak. Ebben a múlt évihez viszonyítva, 13,5 százalékos volt a növekedés. Az idén jelentős mennyiségű árut adtak át a belföldi piacra, hogy az igényeket még jobban kl­! elégítsék. A tavalyi hasonló idő­szakban 5 millió forint értékű árut szállítottak a belkereskede­lemnek, az idén viszont az év el­ső felében 6,8 millió forint értékű szőnyeget és egyéb terméket szál­lítottak. Még így sem tudják az igényeket teljes mértékben kielé­gíteni, ezért a törekvés az, hógy a termelés növelésével még több árut adjanak át belföldre. A jó munka eredménye, hogy a tavalyi félévi egymillió forintos nyereséggel szemben az idén az első félévben már 1 miHió 800 ezer forint a szövetkezet eddigi nyeresége. A dolgozók a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy év végéig 1 millió 500 ezer forinttal teljesítik túl az előirány­zatot. Ezt már az év első felében megkétszerezték. Ot vagon gabonával adtak többet as államnak A zsadányi Dózsa Termelő- szövetkezet nem nagy földte­rülettel rendelkezik, azonban a jó gazdálkodás meghozza az eredményeket. Még egyetlen évben sem volt búzából pél­dául olyan termés itt, mint az idén. Átlagos 18 mázsát taka­rítottak be. így vált lehetővé, hogy a szerződött mennyiség­nél öt vagonnal többet adhat­Katonát a postaládákhoz! Az igazgató és a műszaki ve­zető aláírásával indulnak sok­szorosított levelek a Békéscsa­bai Ingatlankezelő Vállalattól — a bérházlakókhoz. És milyen szellemes levelek! Tessék meg­engedni, hogy Idézzek. Hogy azt mondja: „Megállapították, hogy a lépcsőházban elhelyezett cso­portos kézbesítői levélszekré­nyek közül az ön levélszekré- ’nyén is külsérelmi, illetve fel- feszítési nyomok láthatók.” To­vábbá: „A levélszekrények egy­részt szocialista vagyont képez­nek, tehát minden lakástulajdo­nos kötelessége annak megóvá­sa, másrészt... a levéltitok meg­óvása Is nehezen biztosítható.” Végül: „Saját "költségén hozassa rendbe, mert.- (a postások) kénytelenek lesznek Cím részé­re a házhoz kézbesítést ily for­mában felfüggeszteni.” Ez van! A bérházlakók úgy gondolták, hogy megkérik a hadsereget és minden lépcsőház földszintjére egy őrkatonát kérnek, aki vi­gyáz arra, hogy a levélszek­rények ne rongálódjanak meg. De arról Is szó van, hogy min­dennap, minden család egy tagja nem megy munkába vagy iskolába, hanem postaláda-őr lesz. Vagy pedig — mivel nem a la­kók kérték a postaládák felsze­relését, mert hiszen ez elsősor­ban a posta érdeke — csinál­tassa meg a postaládákat a nos- tá — esetleg a levél aláírói. Máskü'ér>h',n a lakásba kérik a kézbesítést! va—ti— tak át az államnak. Az ara­tást július 28-án befejezték és 31-én megkezdik a csóplést. A sarkadd József Attila Ter­melőszövetkezetben szintén ezen a napon fejezték be 13&0 hol­don a gabona aratását Ez a szö­vetkezet már évek hosszú so­ra óta mindig július 28—31 kö­zött fejezi be az aratást, s eb­ben az idén sem maradt le. A tsz tagjai szorgalmasan dolgoz­tak, s kiváló eredményeket ér­tek el. Ezért elismerés illeti őket. A gerlai Magvető Termelő- szövetkezetből telefonon érke­zett a jelentés, hogy július 28- án 750 holdon szintén végez­tek a gabona betakarításával. Igen jól halad a szalmalehúzás és a gabonatisztítás is, ezt a munkát is rövidesen befeje­zik. Jó szolgálatot tettek a Borsod megyei kombájnosok megyénkben Néhány héttel ezelőtt tájékoz­tattuk arról lapunk olvasóit, hogy Borsod megyéből jól kijavított SZK-kombájnokat irányítottak a szeghalmi járásba az aratás elkez­désének időszakára. Borsodban ugyanis 8—10 nappal későbben érik a gabona, mint Békésben. Ezt az időt használták ki a Borsod megyeiek és jó szolgálatot tettek megyénknek. A 21 kombájn több napon át segítette a közös gazdaságokat. Napi átlagban 3,5 vagon ter­ményt takarítottak be. Miután be­érett a gabona Borsodban, az ide irányított kombájnosok elbúcsúz­tak a szeghalmi járásitól. Vissza­mentek telephelyükre, s a kivá­lóan sikerült Békés megyei vizs­ga után ott folytatják munkáju­kat. A 611. SZ. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZÖ-INTÉZET pályázatot hirdet az alábbi szakoktatói állások betöltésére: 1 fő központifütés-szerelö 2 18 víz-, gázszerelő (lehetőleg technikusi végzettséggel). JELENTKEZNI: Békéscsaba, Lenin út 1—3. 47883 Amíg az ötletből szabadalom lesz... Mi történik egy találmánnyal attól a pillanattól kezdve, hógy megszületik az ötlet — addig, amíg alkalmazni kezdik a meg­valósult elképzelést? Az ötlet pályájának első szakaszát a fel­találó keze között futja le, s ez a futam mindaddig tart, míg a találmány be nem kerül az Or­szágos Találmányi Hivatalba, ahol döntenek sorsáról. Itt hatá­rozzák el, hogy megadják rá a szabadalmat vagy — visszauta­sítják. Perc a pecséten Attól a pillanattól kezdve, hogy a találmány bekerült a hivatal gépezetébe, útját teljes titoktar­tás takarja. S ez a titokzatosság egészen addig tart, míg közzé nem teszik a Szabadalmi Köz­lönyben. Az odáig vezető út első állomása: az iktató. Az „ügy” iktatószámot kap, s egy nagyon fontos pecsétet. Ezen a benyúj­tásnak nemcsak a dátuma, hanem órája, sőt perce is olvasható. Ez a néhány szám milliókat érhet — devizában. Esetleg perceken is múlhat egy-egy szabadalom első­sége, s vele a nem kis haszon sorsa, ha például ugyanilyen vagy hasonló találmányt máshol is benyújtanak. Minden hazai be­jelentést meg lehet tenni külföl­dön is, s ha ez egy éven belül tör­ténik, a találmány itthoni benyúj­tási időpontja érvényes határain­kon túl is. Az iktató páncélszekrényéből kikerülve kezdődik tulajdon­képpen a találmány nem éppen egyszerű ifjúkora. Ekkor dől el: lesz-e belőle az, aminek szelle­mi szülője vagy szülői szánták — szabadalom. A találmány ugyanis műszaki alkotás — a feltaláló­nak bejelentésében a teljes és világos műszaki leírást szükség esetén rajzokkal együtt kell be­nyújtania szigorúan meghatáro­zott forma szerint —, ennek jogi értelemben vett törvényes elisme­rése, védelme pedig a szabada­lom. Nemcsak a beadvány külső formája szigorú: a szabadalmat igénypontokba rögzítve kéri a feltaláló, azaz felsorolja, hogy ta­lálmányának mely részeire kí­ván oltalmat. Ha ebből a lajst­romból valami kimarad, azt nem védi szabadalom, s pótlólag sem lehet az igényt benyújtani. Nem­régi eset: egy feltaláló újfajta, épületdíszítésre alkalmas kerá­miára kért szabadalmat. Meg is kapta, de időközben rájött, hogy az új anyag kitűnően beválik díszkerámiának is. Később már hiába jelentette be. a szabada­lom csak az általa felsorolt igénypontokra vonatkozott, új­donságként pedig éppen saját szabadalma miatt nem jöhetett számításba. Úldonságvfzsgálat Hogy lesz a találmányból sza­badalom? Köck István osztály­vezető mondja: — Szabadalmaztatható minden, világviszonylatban új találmány, amely iparilag értékesíthető és haladást jelent. Erről győződünk meg az újdonságvizsgálat során, amely a találmány útjának sors­döntő szakasza. Egyben a leghosszabb szaka­sza is. A Találmányi Hivatal mérnökszakembereinek minden egyes bejelentés elbírálásakor ha­talmas mennyiségű hazai és kül­földi szakkönyvet, folyóiratot, s a szabadalomtár megfelelő anyaga­it kell átnéznie. A hivatal tizen­kilenc országgal áll csereviszony- ban. A szabadalmi tár 89 temati­kai osztályra és számtalan alosz­tályra osztva 6,5—7 millió szaba­dalom leírását tartalmazza. Mindezek segítségével azt ku­tatják: valóban új-e a találmány, nem rontja-e újdonságát már publikált, hasonló megoldás. A legkisebb újdonságrontó mozza­natra is felhívják a bejelentő fi­gyelmét, ha pedig az egész talál­mány lényegét érintő újdonság­rontó előzményt találnak — a bejelentés pályafutása még itt­hon lezárul. — De valóban csak itthon — teszi hozzá Köck István. — A Magyarországon 1949 óta érvény­ben levő újdonságvizsgálat nem­zetközi viszonylatban rendkívül szigorú. Előfordul, hogy itt új­donságrontó tényezők miatt sza­badalmat nem kapott találmány külföldön szabadalmat nyer. Azokban az országokban lassúb, úgynevezett „halasztott újdonság­vizsgálat” van érvényben. 20 évig érvényes Az újdonságvizsgálat után „továbbjátsaó” találmányok útja ekkór célegyenesbe fordul: a Szabadalmi Közlönyben rövid jellemzéssel a nyilvánosság elé lépnek. Két hónapon át a Talál­mányi Hivatalban bárki elolvas­hatja a teljes leírást, óvást emel­het, ha a bejelentés élő szabada­lom érdekét sérti. Ezután a „társadalmi ellenőrzés”* után megindul az engedélyezési eljá­rás, a találmányból szabadalom lesz: a „győztesek” újra megje­lennek a Szabadalmi Közlöny hasábjain, ekkor már új „status quo”-vaT. Tegyük hozzá mindjárt, a ,,győ­zelem” ekkor még csak erkölcsi, mondhatnánk: babérkoszorú a feltalálónak. Amennyiben a talál­mány szolgálati — tehát válla­lat nyújtotta be —, a megvaló­sítás általában nem sokáig várat magára. A magán találmányok Útja a gyakorlati megvalósításig nemegyszer igen viszontagságos. Elég csak emlékeztetnünk a Ne­héz emberek című film feltaláló hőseire... A bejelentés pillanatától az en­gedély megadásáig legkevesebb másfél esztendő telik el. A sza­badalom 20 évig érvényes. Miért van szükség a szabadalmi beje­lentésre, milyen jelentősége van az oltalomnak? A kérdésre Kiss Andrásba Találmányi Hivatal el­nökhelyettese válaszol. ■kié az elsőség, — azé az export — Milliós, százezres tételek forognak itt kockán. Ha. például olyan árut exportálunk, amely nem szabadalmaztatott talál­mánnyal készül, külföldön akar- va-akaratlan számos szabada­lomba, s ezzel az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létrejött Pá­rizsi Unió szabályaiba ütközik. Azon túl, hogy pert indítanak a gyártók ellen, az exportlehetőség is megszűnik. Ha egy találmányt időben bejelentenek, szabadalmat kap, s ezt — profiljának megfele­lően — külországokban is beje­lentjük, akkor miénk az export- lehetőség, akár licenc, akár gyártmány formájában. Egyszóval a szabadalom: védelem, a szelle­mi alkotás védelme. Csak az használhatja fel, akinek jogilag birtokában van. — A szabadalomnak az új gaz­daságirányítási rendszerben lesz különösen nagy jelentősége. Egy példát: a Nehézipari Kutató In­tézet megbízást kapott egy vál­lalattól bizonyos technológiai fo­lyamat kidolgozására, megadott adatok alapján. Kiderült: a meg­oldás szabadalom is lehet. Ki­robbant a vita: kit illet meg a tulajdonjog? A vállalat azzal ér­velt: ha az intézetet, akkor az más gyáraknak is eladhatja, s ő ezzel elveszti piaci előnyét. Az eset érzékelteti, hogy a vállala­toknak a jövőben jelentős anya­gi érdeke' lesz a találmányok szabadalmaztatása — azaz ipar­jogi védelme, mert ezzel jelentős előnyöket szereznek. Vezet a vegyipar Végül néhány szabadalmi érde­kesség: tavaly a legtöbb bejelen­tés a vegyi eljárások és készülé­kek, valamint az elektrotechni­ka témájában érkezett a Talál­mányi Hivatalba, s a legtöbb sza­badalom is közülük került ki. A legtöbb szolgálati bejelentést a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Építéstudományi Intézet, a Chinoin, az Egyesült Izzó tette. A BNV az egyetlen nemzetközi vá­sár, ahol — immár 9 éve — ön- nálló pavilonban mutatják be a találmányokat —■ az idén például nyolcvanat láthattak a nézők. Sokan nem tudják, hogy a sza­badalom tulajdonosa — fizet. Mégpedig oltalomdíjat. Ezzel húsz évig biztosíthatja a szaba­dalom oltalmát, azaz senki, sem használhatja fel, csak, ha megvá­sárolja. És egy furcsa ellentét: a legújabb gondolatokat igen­igen öreg törvény védi még ma is. Az érvényben levő szabadalmi törvény 1896-ban született. Az elöregedett törvény helyett már készül a „fiatal”, és előrelátható­an 1968 elején lép életbe az úi magyar szabadalmi törvény. Bársony Éva A több mint 20 ezer holdaí Szarvasi Kísérleti Állami Gazda­ságtól a következő táviratot kap­tuk: A gazdaság 6 ezer katasz­teri holdon az aratást befejezte. Vízloronv Békésen Határidő előtt elérte a víztorony építésénél a 44,45 méter magassá­got Békésen a Kelet-Magyaror- 1 szági Vízügyi Építő Vállalat Ba­rátit és Szabó brigádja. Fotó: Malmos A Békés megyei Szikviz- és Szeszipari Vállalat gyengeáramú vezérlés­ben és elektromos biz­tonságtechnikai szere­lésben jártas villanyszerelőt keres 47909

Next

/
Oldalképek
Tartalom