Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek1 NÉPÚJSÁG lOCJ. JÚLIUS 29., SZOMBAT Ara 60 fllWr XXII. ÉVFOLYAM, 177. SZÄM Forró nyár Amerikában Körültekintőbben mérjék fel az Igényeket Fisessenek büntetést a szabálysértők A lakosság is fokozza a takarékoskodást A vízigény jobb kielégítésének lehetősége tről tárgyalt a NEB „Munkát és hűvös nyarat” vagyis elviselhető nyári élet- feltételeket követelnek ta­vasszal a gettóbeli forró nyártól félő harlemi és nem­csak harlemi néger fiatalok. Most pedig újra forró és a korábbiaknál is véresebb nyár van Amerikában. Immár har­madik éve, s ezúttal minden korábbit felülmúló méretben robbantak fel Amerika-szer- te a nagyvárosok zsúfolt- és a modem Amerikának kiáltó kontrasztját jelentő — né- gemegyedei. Többnyire nem szervezett harc ez, hanem ösztönös, nemegyszer a re­ménytelen pusztításban meg­nyilvánuló küzdelem, amelyet az amerikai propaganda nagy igyekezettel próbál diszkre- ditálni. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: nem a né­gerek vizsgáznak most, ha­nem az amerikai társadalom urai. Martin Luther King írta még áprilisban: „Állandó har­cunk abból a felismert tény­ből fakad, hogy két Amerika létezik. Az egyik a szép, a tejben-vajban fürdő, a nagy lehetőségeket kínáló... A másik a csúnya Amerika, amely nap mint nap elége­detlenséget és kétségbeesést szül. Ezt az Amerikát legyő­zött, összetört, megbántott és félelemben tartott emberek lakják. Minden reménytől megfosztott férfiak és nők, akik hontalanok saját hazá­jukban. Ebben az Ameriká­ban kiéhezett emberek jár­ják az utcákat.” Ezért lappang évek óta a tűz a valamennyi amerikai nagyvárosban meglevő néger gettókban, s ezért nagyobb évről évre a lángja, amikor a nyári hőség fellobbant ja. Az amerikai Dél után az Észak nagyvárosaira is át­terjedtek a harcok; oda te­hát, ahová a négerek milliói a déli fajüldözők elől mene­kültek, s ahol a faji megkü­lönböztetés körmönfontabb eszközeivel „gettósították”, szorították őket a gazdasági és társadalmi élet legaljára. Ezen az ugyan bűnözéssel és szélsőséggel átszőtt bázison az általános helyzet változat­lansága, vagy nagyon is las­sú és nem elégséges változá­sa miatt radikalizálódnak a négermozgalmak. S eközben a hivatalos Amerikának a háború miatt mind kevesebb pénze jut a szociális kiadásokra; a Viet­namban elszórt milliárdok arra kényszerítik, hogy lefa­ragjon például a gettóknak szánt szerény milliókból is. S a kormánynak ezzel pár­huzamosan mindjobban tá­maszkodnia kell a hazai há­borúspárti, ám egyúttal a faj üldözésben is élenjáró erőkre, ennélfogva az elmúlt hónapokban egyre leplezet- lenebbül támogatta az „el­lentámadást” a négerek kö­veteléseivel és mozgalmával szemben. Se szeri, se száma a négerek elleni brutalitá­soknak a forró nyár előtti tavaszon. Nem a Johnson- kormány látványos gesztu­sai, az egy-egy négert ma­gas posztra állító húzásai jellemezték a két forró nyár közötti évet, hanem „a né­gerek követelődzésétől” fel­bőszült fajüldözők, és a rendőrség megfélemlítő, vagyis végső elkeseredést ki­váltó akciói. A tények tanú­sítják, hogy többnyire — a gettókban megszálló ható­ságként viselkedő — rend­őrség játszotta az izzó gyűlö­letet lángra lobbantó szikra szerepét. De emlékezzünk ar­ra is, hogy a jogtalan eljárá­sok az elmúlt hónapokban nem kímélték a néger veze­tőket sem — Kinget, Car- michaelt, a harlemi képvi­selő Powellt. vagy a boxbaj- nok Clay-t. S ráadásul — mialatt a kongresszus a la­kóhelyi megkülönböztetés el­leni törvényen „aludt” — a városokban fehér fajüldözők bandái garázdálkodtak a tét­len rendőrség szeme láttára, s erősítették a gettók közötti láthatatlan falakat. E bandák mögött az ismert amerikai szélsőjobboldali és fasiszta jellegű szervezetek álltak, amelyek az idén tavasszal már megtették a lépéseket a fehérek egységes négerelle­nes szervezetének létrehozá­sára. Látható: szinte kényszerí­tették a néger szervezeteket a radikalizálódásra, a szer­vezetlen négereket pedig a végsőkre, hogy aztán erre hivatkozva lecsaphassanak rájuk. Detroitban egy bar­bár razzia robbantotta ki a harcokat. Maga Washington a vietnami háborújával, amely a négereket sokkal jobban sújtja, szükségszerű­en teremtette meg a négerek mozgalmának kapcsolatát a háborúellenes erőkkel, ami aztán fokozta a hivatalos Amerika ingerültségét. Ta­gadhatatlan, hogy amit a nemzetközi porondon művel az Egyesült Államok, az visszahat a belső viszonyaira, meghatározza, kik a kor­mány támogatói, s kik for­dulnak vele szembe, ha ép­pen olyan reménytelen elke­seredéssel is, mint a nagyvá­rosok néger gettóinak lakói. Z. J. A Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a július 27-én megtartott ülésén az ivó- és ipari vízellátás fejlesztésére for­dított beruházások vizsgálatának összefoglaló jelentését tárgyalta, hogy a tények feltárása alapján kellő segítséget adjon és javas­latot tegyen az illetékes szervek­nek az ésszerűbb, összehangol­tabb vízgazdálkodásra, a tervsze- rűtlenségek megelőzésére. Az ülésen a városok, különösen pe­dig a megyeszékhely vízellátásá­nak gondjairól esett a legtöbb szó. A rendkívül sokrétű és összetett kérdés részleteire nem térhetünk ki, a határozati javaslat néhány pontját azonban érdemes ismer­tetni. Így például a bizottság szükségesnek tartja, hogy tetné a lakosság zavartalan ellá­tását, azt csak az alapközmű megfelelő kibővítése után engedé­lyezze a megyei tanács vb építé­si, közlekedési és vízügyi osztá­lya. Ha bővítésre nincs lehető­ség, írja elő, hogy az ipari üzem önállóan gondoskodjon a vízellá­tásairól. Ugyancsak a lakosság érdekét szolgálja az a javaslat is, hogy amennyiben valamelyik üzem a szerződés szerinti mennyiség­nél több vizet használ fel. kö­telezzék büntető vízdíj fizeté­sére. Az új vagy jelentősen növekvő vízigénnyel fellépő üzemeket, kö- zületeket kötelezni kell vízműfej­lesztési hozzájárulás befizetésére. Kitér a határozati javaslat az üzemek vízgazdálkodásának el­lenőrzésére, a víztársulatok tevé­kenységének hatékonyabb irá­nyítására, megfelelő nagyságú víztárolóterek építésére és több más, a lakosság vízellátását bizto­sító intézkedések megtételére. Természetesen a lakosságnak is takarékoskod­nia kell az ivóvízzel. Nem le­het például öntözésre használ­ni, mert akkor az emeleteken lakók víz nélkül maradnak. A távlati tervek a közműves vízellátás nagyarányú fejleszté­sét irányozzák elő, egyidejűleg a szennyvízelvezetést is meg kell oldani. az új vízmüvek kialakításánál és a meglévők bővítésénél az eddigieknél gyarsabban és kö­rültekintőbben mérjék fel a várható igényeket a lakossági és az ipari vízszükség­let szempontjából egyaránt. Amennyiben az ipari üzemek ré­széről olyan vízigény jelentke­zik, aminek kielégítése veszélvez­Magyar—koreai barátsági nap Szarvason Tegnap, a Hazafias Népfront 1 mával Szarvasra látogatott Szón megyei bizottsága Szarvason ma­gyar—koreai barátsági napot rendezett. A barátsági nap alkal­Ségííséget kaptak az aratáshoz a szeghalmi járás termelőszövetkezetei Za Rjong elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete és Zalai György elvtárs, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára. Délelőtt Rúsznak János elvtárs, az MSZMP szarvasi bizottságának első titkára üdvö­zölte a vendéget, majd a rendez­vény résztvevői megtekintették a halászati kísérleti gazdaság egységeit. Délután a vasipari Megállapí- i ktsz-ben barátsági nagygyűlést rendeztek, ahol Nagy János elv- elnökhe­Hamar híre ment, hogy a me- j elért eredményeket. gye déli körzetében, több szövet- tották, hogy náluk is elkelne a kezet és a Mezöhegyesi Állami segítség. Ennek alapján a járási | ^rs a megvet tanács Gazdaság befejezte az aratást. A tanács vezetői tárgyaltak a Gép- , ,, mondott beszédet és fel­szeghalmi járás vezetői máris állomások Békés megyei Igazga- y intézkedtek. Kedden éjszaka lel- j tóságával. A megbeszélés ered­ménnyel járt, mert napokon be­lül a két körösladányi tsz is meg­kapja a segítséget. keresték a Mezöhegyesi Állami Gazdaság igazgatóját és meg­egyeztek a kombájnok átcsopor­tosításában. Az állami gazdaság­ból nyolc kombájn már Dévavá- nyán van, munkába is állt. Me- zőkováesházáról a biharugrai Felszabadult Föld Tsz kapott se­gítséget. Innen is nyolc nagy tel­jesítményű SZK-gépet irányítot­tak az aratással legjobban elma­radt Békés megyei termelőszövet­kezetekbe. Időközben Mezőkovács- házáról újabb négy kombájnt ajánlottak fel. Ezeket a szeghalmi Petőfi Tsz-be osztották be. Szarvasról hat kombájnt a fü­zesgyarmati Aranykalász Tsz-be küldtek. Békéscsaba térségéből a bucsai Űj Barázda és a vésztői termelőszövetkezetek kapnak be­takarítógépeket. A körösladányi Űj Barázda és Zalka Máté Tsz vezetősége a na­pokban összegezte az aratásban A szarvasi Táncsics Tsz is felsorakozott az elsők közé Kugyela János a szarvasi városi tanács mezőgazdasági osztályáról telefonon jelentet­te szerkesztőségünknek, hogy a szarvasi Táncsics Termelő- szövetkezet július 27-én befe­jezte az aratást, ös.zesen 2042 holdon vágták le a gabonát, melyből 1400 hold búza. A föl­deken hat kombájn dolgozott kiváló eredménnyel. A szalma­lehúzást is folyamatosan vég­zik, a learatott terület 95 szá­zalékáról már betakarították a szalmát. szólalt Szón Za Rjong elvtárs is. A nagygyűlés után a vendégek megtekintették az üzemet és az arborétumot. Megszűnik a nehéz munka a hagymatöldeken is Hagymabetakarító gépek ké­szülnek Baki Imre gyulai kis­iparos műhelyében. Kovács Mi­hály és Bruder János szabadalma alapján tavaly már két étkezési és kettő dughagymaszedő készült el. Az ezekkel szerzett tapaszta­latokkal és jobb megoldásokkal kiegészítve, az idén négy kulti- vátorral egybeépített, kilencsoros hagymaültető gép, továbbá négy dughagymaszedő gép készült csu­pán Gyulán. Egyébként különbö­ző megoldású hagymabetakarító gépeket készítenek a Makói Gép­gyárban, a Budapesti Gépgyár­ban, s az idén munkába állítanak egy amerikai gyártmányú szedő­gépet is. Ezeket az ország kü­lönböző részein próbálják ki most az idei termés betakarításakor. Tötabek között bemutatót rendez­nek ezekkel a gépekkel Tótkom­lóson, Füzesgyarmaton, Makón, Hartán, Nagymágocson és Her­cegszántón. Baki Imre kisiparos be akarja bizonyítani, hogy nemcsak má­sok ötlete alapján tud hagyma­betakarító gépeket készíteni, öt­lete támadt egy olyan gép meg­konstruálására, amelyen együtt lesz a vető-, a kultivátorozó, az étkezési és a dughagyma be taka­rító szerkezet. A hagyma gépi ültetéséhez és betakarításához el­engedhetetlen a morzsalékos, si­mára eldolgozott talaj. Baki Imre tíz évvel ezelőtt kikísérletezett egy talajporhanyítót, amit je­lenleg a kápolnai termelőszö­vetkezetben használnak jó ered­ménnyel a melegágyi talaj előké­szítéséhez. Ez a talajporhanyító mindössze 70 centiméter széles. Baki Imre azt tervezi, hogy a jö­vőre elkészülő hagymavető és betakarító konstrukciójához egy ,100 centiméter szélességű, simí- tóval kombinált talajporhanyí­tót készít. Egyébként az általa konstruált hagymaszedő prototí­pusa már kísérletben van, s mi­nimális emberi munkaerő segít­ségével napi két-három hold ter­mését takarítja be. Nagyon je­lentős a gép nagy teljesítménye, hiszen a hagymát rövid idő alatt be kell takarítani, különösen a dughagymát, mert ha érése után esőt kap, akkor újra gyökerezik, és alkalmatlanná válik a termesz­tésre. Az is jelentős, hogy a gép konstrukciója megkíméli a J*igy- matermeléssel foglalkozó szövet­kezeti gazdákat a dugványozással járó sok hajlongástól és térde­léstől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom